Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

1977. április 21. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á ledobált fedlap ÍRTAM EGY SOR GLOSSZÁT arról, hogy a Jósavárosban egy lakóház tizedik emeletéről beton fedlapokat dobálnak le. Mondani sem kell. a cikk nem a dicséret hangján író­dott. A megjelenés napján délelőtt séta közben talál­koztam össze, s nem vélet­lenül, amint ez kiderült, az építkezés főművezetőjé­vel és Nagy Miklós műve­zetővel, aki az esetben ér­dekelt. Mint mondotta, a fedlapokat ő dobatta ' le, más megoldás nem kínál­kozott, és sajnos a jövő sem ígér sok jobbat. Hogy a játszma becsüle­tes legyen, előadom érveit is, ám hallgattassák meg a másik fél is. Nos a törté­net a következő: amikor egy épület már a végső stádiumban van, a felső emeletre, az elvitt daru he­lyett felszerelnek egy csöf- lőt. Ez 200 kilót tud emel­ni. Tud. de csak akkor, ha 500 kilóval leterhelik. Ezt a leterhelést beton fedla- pokkal végzik. Olyanokkal, melyek nem tökéletesek, csorbák, esetleg repedtek, és másra nem, legfeljebb kis házak építésére hasz­nálhatók. Amikor a munka kész, a csörlőt leszerelik, a fedlapokat pedig ledobál­ják. De lássuk az érveket to­vább A csörlőre azért van szükség, mert egy másféle emelőszerkezet felállítása hosszú időt vesz igénybe. A csörlő tehát gyorsabban szerelhető. A leszerelésnél azonban már nincs mivel leereszteni a fedlapot, a kézben szállítás pedig ve­szélyes. így született meg a ledobálás gyakorlata. Vagyis Nagy Miklós ér­velése tetszetős, és el is fo­gadható akkor, ha azt vesszük: nyilván nem ösz- szehasonlítási alop ez eset­ben a fedlap értéke vagy egy ember testi épsége. Még azt is hozzátehetjük: a tönkremenő érték egy-egy A nyírtura—sényői Zöld Mező Tsz telepén 80 darab fóliasátorban nevelik a több mint 100 hektár területhez szükséges dohánypa­lántákat. (Hammel Jó­zsef felv.) A MEDICOR partnerei Bizonyít a kisvárdai Ady brigád A nagycsarnokban zeneszó mellett dolgoznak a Kisvár­dai Vas- és Gépipari Szövet­kezet Ady Endre szocialista brigádjának tagjai. A rádiót a kongresszusi versenyben el­ért eredményeikért kapták, s jobb helyet aligha találtak volna a készüléknek. Zene­szó mellett jobban megy a munka. — Ha ez a rádió nem len­ne — mondja a brigád veze­tője, Kiss József — csak a hegesztés zaját lehetne hal­lani a csarnok másik részé­ből. Ezek a fiúk órák hosz- szat dolgoznak némán, min­den figyelmüket az összeál­lításnak szentelve. Így szok­ták meg, s ez a fegyelem meglátszik eredményeiken. A BUKY A brigád élete nem min­denkor volt ilyen nyugodt, kiegyensúlyozott. A régi Kiváló a nyíregyházi vasúti csomópont A nyíregyházi vasúti cso­mópont a múlt évi eredmé­nyekért „Kiváló vasúti cso­mópont” kitüntetést kapott, melyet április 30-án adnak át. Kimagasló teljesítményei elérésében döntő szerepe volt annak a széles körű munka- verseny-mozgalomnak, amelynek kezdeményezői és irányítói a szocialista brigá­dok voltak. A csomóponton jelenleg 123 szocialista bri­gád dolgozik és a mozga­lomban 1224-en vesznek részt. A brigádoknál a gaz­dasági munka mellett, a kul­turális, a szakmai műveltség emelésére irányuló vállalá­sok és azok teljesítése is to­vább fejlődött. A csomóponton elszállítot­tak több mint 5 millió utast, és több mint 390 ezer tonna árut, mindezt kulturáltan és gazdaságosan. Az elmúlt év minden negyedévében 2—7 százalékkal teljesítették túl a csomóponti célkitűzéseket. Mind a tehervonatok átlagos terhelése, mind a személy- szállító vonatok menetrend szerinti indítása, az állomási kocsitartózkodás, a teherko­csik raksúiykihasználása te­rületén túlteljesítették a tervszámokat. Jó munkaszervezés és nagy erőfeszítés van az eredmények mögött. Az egy kocsira eső tartózkodási idő a csomóponton mindössze 8,3 óra, jóllehet kilenc rendelte­tési helyre állítanak össze és indítanak tehervonatokat. Számottevő eredménynek számít a kocsik raksúlyki­használásában elért 107,1 szá­zalékos eredmény, annak el­lenére, hogy nagy raksúlyú árukiszállítása nem jellem­ző Nyíregyháza körzetében. A forgalmi szakszolgálat­hoz hasonló eredményeket értek el a vontatási szakszol­gálat dolgozói is. A két szak- szolgálat közötti jó együtt­működés eredményeként a részleges üzemszünetek al­kalmával — amikor hét ele­jén és végén, valamint ket­tős ünnepeken a kocsik ki- és befutása csökken, — na­ponta 2—3 tolatómozdonyt takarítottak meg a tolatási munka jó megszervezésével. Ez a szervezés jelentősen csökkentette a vontatás faj­lagos költségeit. Simon Ödön „ Helló Pravccz A buszmegálló­nál valaki a vállamra csap: — Helló, öregem! Papagájra em­lékeztető fiatal­ember áll mellet­tem széles mo­sollyal. Zöld öl­tönyt, rózsaszín inget és sárga ka­lapot visel. — Hát nem is­mersz meg? — kérdezi. ..Már tudom. Ö az, aki miatt né­ha késtek a Máté­szalkáról induló tehervonatok. <3 az, aki többször is későn érkezett szolgálatba, így az állomásfőnök hamarosan a ke­zébe adta munka­könyvét. ö az, aki gyakran azzal di­csekedett, hogy Floridában él az apja 1956 óta. — Helló Pra- vecz — mondom nem nagy lelkese­déssel. Árad belőle a szó. — Csak haza­ugrottam Flori­dából permetez­ni. Az almást ugyanis nem ad­tam el, nem is ér­demes, mert ket­tős állampolgár vagyok. Odakint egy pazar szállo­dában alkalmaz­nak mindenes­ként, naponta 25 —30 dollárt kere­sek. Semmire nincs gondom ... Most a megyei rendőrségen volt egy kis dolgom, de az nem érdekes. Te öregem, úgy látszik, kevés dol­lárt váltottam be, alig van forintom vonatra. Adjál már egy húszast kölcsön, felírom a címedet és mái holnap postára adom a dohányt. A Fecske ciga­retta dobozára firkantja a címe­met és mivel ké­sik a busz, to­vább dicséri Flo ridát, meg a sa­ját szerencséjét. Közben ismét a zsebébe nyúl és ezt mondja: — Csak ez a jó cigi hiányzik oda­kint. Meggyújtja az utolsó Fecskéjét, és az üres cigaret­tásdobozt az én címemmel együtt messze viszi a ta­vaszi szél. N. L. törzsgárdatagok — akik szép számmal vannak a közösség­ben — emlékeznek még har­cosabb napokra. — A küzdelmesebb napok krónikáját az 1960-as évek elején írtuk, amikor újjá­szerveződött közösségünk. Az akkor kisipari jellegű szö­vetkezetből, a szegecselésből nem lehetett megélni. Ko­molyabb munka után néztek a vezetők, a brigádok élére a nagyiparból idekerült em­bereket választották. De a nagyipari „múlt” mellett bi­zonyítani is kellett. — Miből állt ez a bizonyí­tás? — Néhány példát mondok. Kubának készítettünk gyü­mölcskosarakat. Ezek elő­állítására elődöm 4 órát ka­pott. Én azt mondtam, sok­kal hamarabb elkészíthető, és úgy is történt. Vagy: már brigádvezetőségem idején „kopogtatott” hozzánk a MEDICOR. Az öt brigádve­zető közül egyedül én vál­laltam a gyártást, pedig ak­kor még nem voltunk jára­tosak a műszeripari termé­kek előállításában. Sikerült rövid idő alatt 37 kifogásta­lan BUKY-szerkezetet kül­denünk a gyárnak. Azóta ra­gadt ránk a BUKY-műhely elnevezés. A fény rekesz A MEDICOR 1965-ben lett a szövetkezet partnere. A' 36 tagú Ady brigád tulaj­donképpen nekik dolgozik. A BUKY-szerkezeten kívül pár éve érzékeny röntgenberen­dezések alkatrészeit, fényre­keszeket is készítenek. — A fényrekesz bevezeté­se sem volt a legkönnyebb — magyarázza Kiss József. — Egy délután bentmaradtunk Szeregnyi Sanyival, a helyet­tesemmel és szétszedtük a kapott darabot. De a nagy izgalomban elnéztünk egy hajtást a burkolaton és egész éjjel küszködtünk. Reggelre lettünk kész, dé úgy álltunk asztalaink mellé, mintha mi sem történt volna. Mindig úgy vállalják az új munkadarabok gyártását, hogy előtte felmérik a saját és a szövetkezet erejét. Az ésszerűtlen munkát nem sze­retik, mert azt vallják: minek a létra, ha lefektetve járnak rajta. Ezért képesek szinte mindenre. A brigádvezető­helyettes az ifjú mesterek versenyén kimagasló ered­ményt ért el, s most is vala­hol az ország másik végé­ben gyűjt tapasztalatot pár napig. Krizman György az NDK-ban 3 évig marós volt. Ahogy itt mondják, ő volt a brigád mérőléce, az ő mun­káján mérték le, megállják-e helyüket a nemzetközi me­zőnyben. — Ha ez így van, akkor nem vallottak velem szé­gyent, mert 3 gépen dolgoz­tam 170 százalékos teljesít­ménnyel. Bár nem ez a szakmám, de nem bántam meg az NDK-beli utat, mert sok tapasztalatot szereztem. Munkaszervezést, precizitást lehet tanulni német baráta­inktól. A hússor A mindenre képes brigád ezenkívül 3 éve patronálja a helyi 2 számú általános is­kolát és ha úgy tartják jónak, a normarendezésre is fi­gyelmeztetnek. — Nyolcvanezer darab hússort kellett elkészítenünk, melyekért 8 forintot aján­lott fel az elnök, de mi 6 fo­rintért gyártottuk le időre a darabokat. — Tudja, nem nagy dolog ez — szól közbe Kiss József —, mert ha tágak a normák, az okot ad a fegyelmezetlen­ségre. Szólnánk mi a szűk normákért is, habár ilyen eset még nem fordult elő, mert addig fondorlatosko- dunk... A jó közösség vonzza a fiatalokat. Az idősebb testvé­rek után a fiatalabbak is megtalálták helyüket az Ady Endre brigádban. A ponthe­gesztő gépen az ifjabb Kriz­man dolgozik. — Szeretem a barkácsoló munkát, azért jöttem ide, no meg a bátyám is sok jót mondott a brigádról. De nemcsak a családtagok kap­nak itt munkát. Tavaly 5 ta­nulónk volt, * mindannyian itt maradtak. A munka mellett jut ide­jük a tanulásra, a művelő­désre, habár a brigád és a szövetkezet vezetői szerint erre még több energiát kell fordítaniuk. A kisvárdai várszínház, a TIT-tanfolya- mok, a brigádvezetők klubja „kéznél van”, s most már, hogy szép, új telephelyen dolgoznak, házhoz jött a könyvtár is. Ezért az ebédlő ajtaját délutánonként gyak­rabban lehet nyitogatni a könyvekért, a pingpongaszta­lért, a szabad idő közös el­töltéséért. Balogh Júlia Gondoskodás az öregekről Várhatóan ez év második felétől újabb gondoskodás­nak örülhetnek megyénkben is a kedvezőtlen körülmé­nyek között élő idős embe­rek. Az illetékes miniszté­riumok rendelete alapján a tanácsok szakigazgatási szer­vei központi támogatással bevezetik a szociális étkezte­tést. Elsősorban a nagyköz­ségek idős lakói részesülnek az ellátásban, de néhány kisebb község rászoruló la­kója is kap ebédjegyet. Biri községben máris bevezették az ellátás új főrmáját. Az említett idős emberek ebédjegyet kapnak a tanács­tól, s ezzel „fizetnek” a he­lyi étteremben, vagy az üze­mi konyhán, vagy a napközi otthon konyháján. A rende­let értelmében szociális ét­keztetésben lehet részesíteni azokat a 18 éven felüli csök­kent munkaképességű, vagy ínunkaképtelen személyeket is, akik szociális helyzetük miatt erre rászorulnak és ré­szükre más módon naponta legalább egyszer főtt étel nem biztosítható. A magukra maradt idős emberek megsegítésére to­vábbi akció is kibontakozó­ban van. A Magyar Vörös- kereszt megyei szervezete a megyei tanács vb egészség- ügyi osztályának közreműkö­désével felhívást intézett me­gyénk lakóihoz, amelyben ké­rik, hogy minél többen pat­ronálják, istápolják az egye­dül élő, idős embereket. Az illetékesek főleg a szocialis­ta brigádok, a népfrontak- tívisták és a KISZ-esek se­gítségét várják. Nagy szük­ség van a társadalmi segít­ségre, mert megyénkben több mint 10 ezer állampolgárt részesítenek különböző segé­lyekben tanácsi költségvetés­ből, de a sokoldalú gondos­kodás ellenére még mindig szép számmal vannak azok, akik nem kapnak kellő anya­gi és emberi támogatást. A gondok enyhítésére a Vörös- kereszt aktivistái több köz­ségben díjtalan, illetve tisz­teletdíjas gondozónőket szer­veznek az öregek megsegí­tésére, megszervezik a ház körüli munkák elvégzését... A szocialista brigádoktól, a KISZ-esektől, a diákoktól elsősorban azt várják, hogy segítsenek a ház körüli mun­kában, de lehetőségeikhez mérten segítsék a szociális otthonok és napközi ottho­nok hálózatának fejlesztését is. A helyi tanácsok idén szá­mos helyen megszervezik a házi szociális gondozást, hogy ezzel is segítsék az idős emberek helyzetét. « esetben nem túl nagy. Az ember mégis úgy van ezzel az egésszel, hogy valami csak berzenkedik benne: valóban ez lehet csak a megoldás? A korszerű épí­tőipar csak olyan alterna­tívát kínál a befejező sza­kaszban : lassú ütemben épülő felvonó, késedelem­mel vagy csörlő, rombolás­sal?! NOS, ITT MAR NEM EGY ÉPÍTKEZÉS közép­vezetőit kell bírálni, ha­nem lépni egyet. Egy vál­lalat műszaki fejlesztési osztálya, sok mérnöke és technikusa, tapasztalt szakemberek csapata eddig nem tudott olyan módszer­re rájönni, ami ennél jobb? Mert egy építkezésen lehet, hogy elenyésző a kár, de hát száz és száz magas -épület készül! S a károk összeadódnak. És máris játszhatjuk a következőt: az összeadódott károk megtérülhetnek, ha mondjuk a vállalat szám­lázza azt. s ezzel emelke­dik a költség, drágul a ház. De lehet, hogy nem szám­lázza, s így valahol éppen azok károsodnak, akik épí­tenek. Vagyis valahol és valamiképpen valaki rosz- szul jár. A százasok ezre­sekké nőnek, és vagy a dráguló termék, vagy a csökkenő nyereség mércéje lesz a kárnak. NAGY MIKLÓSBAN AZT BECSÜLTEM: egyértelmű­en vállalta, hogy ő adta ki az utasítást, és nem tud jobbat. Most már csak az hiányzik, hogy azok. akik esetleg kitalálnak, felfe­deznek, újítanak, tervez­nek. ésszerűsítenek valamit ezzel a csörlőzéssel kapcso­latban, szintén leteszik adujukat az asztalra. Bürget Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom