Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-21 / 92. szám
1977. április 21. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á ledobált fedlap ÍRTAM EGY SOR GLOSSZÁT arról, hogy a Jósavárosban egy lakóház tizedik emeletéről beton fedlapokat dobálnak le. Mondani sem kell. a cikk nem a dicséret hangján íródott. A megjelenés napján délelőtt séta közben találkoztam össze, s nem véletlenül, amint ez kiderült, az építkezés főművezetőjével és Nagy Miklós művezetővel, aki az esetben érdekelt. Mint mondotta, a fedlapokat ő dobatta ' le, más megoldás nem kínálkozott, és sajnos a jövő sem ígér sok jobbat. Hogy a játszma becsületes legyen, előadom érveit is, ám hallgattassák meg a másik fél is. Nos a történet a következő: amikor egy épület már a végső stádiumban van, a felső emeletre, az elvitt daru helyett felszerelnek egy csöf- lőt. Ez 200 kilót tud emelni. Tud. de csak akkor, ha 500 kilóval leterhelik. Ezt a leterhelést beton fedla- pokkal végzik. Olyanokkal, melyek nem tökéletesek, csorbák, esetleg repedtek, és másra nem, legfeljebb kis házak építésére használhatók. Amikor a munka kész, a csörlőt leszerelik, a fedlapokat pedig ledobálják. De lássuk az érveket tovább A csörlőre azért van szükség, mert egy másféle emelőszerkezet felállítása hosszú időt vesz igénybe. A csörlő tehát gyorsabban szerelhető. A leszerelésnél azonban már nincs mivel leereszteni a fedlapot, a kézben szállítás pedig veszélyes. így született meg a ledobálás gyakorlata. Vagyis Nagy Miklós érvelése tetszetős, és el is fogadható akkor, ha azt vesszük: nyilván nem ösz- szehasonlítási alop ez esetben a fedlap értéke vagy egy ember testi épsége. Még azt is hozzátehetjük: a tönkremenő érték egy-egy A nyírtura—sényői Zöld Mező Tsz telepén 80 darab fóliasátorban nevelik a több mint 100 hektár területhez szükséges dohánypalántákat. (Hammel József felv.) A MEDICOR partnerei Bizonyít a kisvárdai Ady brigád A nagycsarnokban zeneszó mellett dolgoznak a Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet Ady Endre szocialista brigádjának tagjai. A rádiót a kongresszusi versenyben elért eredményeikért kapták, s jobb helyet aligha találtak volna a készüléknek. Zeneszó mellett jobban megy a munka. — Ha ez a rádió nem lenne — mondja a brigád vezetője, Kiss József — csak a hegesztés zaját lehetne hallani a csarnok másik részéből. Ezek a fiúk órák hosz- szat dolgoznak némán, minden figyelmüket az összeállításnak szentelve. Így szokták meg, s ez a fegyelem meglátszik eredményeiken. A BUKY A brigád élete nem mindenkor volt ilyen nyugodt, kiegyensúlyozott. A régi Kiváló a nyíregyházi vasúti csomópont A nyíregyházi vasúti csomópont a múlt évi eredményekért „Kiváló vasúti csomópont” kitüntetést kapott, melyet április 30-án adnak át. Kimagasló teljesítményei elérésében döntő szerepe volt annak a széles körű munka- verseny-mozgalomnak, amelynek kezdeményezői és irányítói a szocialista brigádok voltak. A csomóponton jelenleg 123 szocialista brigád dolgozik és a mozgalomban 1224-en vesznek részt. A brigádoknál a gazdasági munka mellett, a kulturális, a szakmai műveltség emelésére irányuló vállalások és azok teljesítése is tovább fejlődött. A csomóponton elszállítottak több mint 5 millió utast, és több mint 390 ezer tonna árut, mindezt kulturáltan és gazdaságosan. Az elmúlt év minden negyedévében 2—7 százalékkal teljesítették túl a csomóponti célkitűzéseket. Mind a tehervonatok átlagos terhelése, mind a személy- szállító vonatok menetrend szerinti indítása, az állomási kocsitartózkodás, a teherkocsik raksúiykihasználása területén túlteljesítették a tervszámokat. Jó munkaszervezés és nagy erőfeszítés van az eredmények mögött. Az egy kocsira eső tartózkodási idő a csomóponton mindössze 8,3 óra, jóllehet kilenc rendeltetési helyre állítanak össze és indítanak tehervonatokat. Számottevő eredménynek számít a kocsik raksúlykihasználásában elért 107,1 százalékos eredmény, annak ellenére, hogy nagy raksúlyú árukiszállítása nem jellemző Nyíregyháza körzetében. A forgalmi szakszolgálathoz hasonló eredményeket értek el a vontatási szakszolgálat dolgozói is. A két szak- szolgálat közötti jó együttműködés eredményeként a részleges üzemszünetek alkalmával — amikor hét elején és végén, valamint kettős ünnepeken a kocsik ki- és befutása csökken, — naponta 2—3 tolatómozdonyt takarítottak meg a tolatási munka jó megszervezésével. Ez a szervezés jelentősen csökkentette a vontatás fajlagos költségeit. Simon Ödön „ Helló Pravccz A buszmegállónál valaki a vállamra csap: — Helló, öregem! Papagájra emlékeztető fiatalember áll mellettem széles mosollyal. Zöld öltönyt, rózsaszín inget és sárga kalapot visel. — Hát nem ismersz meg? — kérdezi. ..Már tudom. Ö az, aki miatt néha késtek a Mátészalkáról induló tehervonatok. <3 az, aki többször is későn érkezett szolgálatba, így az állomásfőnök hamarosan a kezébe adta munkakönyvét. ö az, aki gyakran azzal dicsekedett, hogy Floridában él az apja 1956 óta. — Helló Pra- vecz — mondom nem nagy lelkesedéssel. Árad belőle a szó. — Csak hazaugrottam Floridából permetezni. Az almást ugyanis nem adtam el, nem is érdemes, mert kettős állampolgár vagyok. Odakint egy pazar szállodában alkalmaznak mindenesként, naponta 25 —30 dollárt keresek. Semmire nincs gondom ... Most a megyei rendőrségen volt egy kis dolgom, de az nem érdekes. Te öregem, úgy látszik, kevés dollárt váltottam be, alig van forintom vonatra. Adjál már egy húszast kölcsön, felírom a címedet és mái holnap postára adom a dohányt. A Fecske cigaretta dobozára firkantja a címemet és mivel késik a busz, tovább dicséri Flo ridát, meg a saját szerencséjét. Közben ismét a zsebébe nyúl és ezt mondja: — Csak ez a jó cigi hiányzik odakint. Meggyújtja az utolsó Fecskéjét, és az üres cigarettásdobozt az én címemmel együtt messze viszi a tavaszi szél. N. L. törzsgárdatagok — akik szép számmal vannak a közösségben — emlékeznek még harcosabb napokra. — A küzdelmesebb napok krónikáját az 1960-as évek elején írtuk, amikor újjászerveződött közösségünk. Az akkor kisipari jellegű szövetkezetből, a szegecselésből nem lehetett megélni. Komolyabb munka után néztek a vezetők, a brigádok élére a nagyiparból idekerült embereket választották. De a nagyipari „múlt” mellett bizonyítani is kellett. — Miből állt ez a bizonyítás? — Néhány példát mondok. Kubának készítettünk gyümölcskosarakat. Ezek előállítására elődöm 4 órát kapott. Én azt mondtam, sokkal hamarabb elkészíthető, és úgy is történt. Vagy: már brigádvezetőségem idején „kopogtatott” hozzánk a MEDICOR. Az öt brigádvezető közül egyedül én vállaltam a gyártást, pedig akkor még nem voltunk járatosak a műszeripari termékek előállításában. Sikerült rövid idő alatt 37 kifogástalan BUKY-szerkezetet küldenünk a gyárnak. Azóta ragadt ránk a BUKY-műhely elnevezés. A fény rekesz A MEDICOR 1965-ben lett a szövetkezet partnere. A' 36 tagú Ady brigád tulajdonképpen nekik dolgozik. A BUKY-szerkezeten kívül pár éve érzékeny röntgenberendezések alkatrészeit, fényrekeszeket is készítenek. — A fényrekesz bevezetése sem volt a legkönnyebb — magyarázza Kiss József. — Egy délután bentmaradtunk Szeregnyi Sanyival, a helyettesemmel és szétszedtük a kapott darabot. De a nagy izgalomban elnéztünk egy hajtást a burkolaton és egész éjjel küszködtünk. Reggelre lettünk kész, dé úgy álltunk asztalaink mellé, mintha mi sem történt volna. Mindig úgy vállalják az új munkadarabok gyártását, hogy előtte felmérik a saját és a szövetkezet erejét. Az ésszerűtlen munkát nem szeretik, mert azt vallják: minek a létra, ha lefektetve járnak rajta. Ezért képesek szinte mindenre. A brigádvezetőhelyettes az ifjú mesterek versenyén kimagasló eredményt ért el, s most is valahol az ország másik végében gyűjt tapasztalatot pár napig. Krizman György az NDK-ban 3 évig marós volt. Ahogy itt mondják, ő volt a brigád mérőléce, az ő munkáján mérték le, megállják-e helyüket a nemzetközi mezőnyben. — Ha ez így van, akkor nem vallottak velem szégyent, mert 3 gépen dolgoztam 170 százalékos teljesítménnyel. Bár nem ez a szakmám, de nem bántam meg az NDK-beli utat, mert sok tapasztalatot szereztem. Munkaszervezést, precizitást lehet tanulni német barátainktól. A hússor A mindenre képes brigád ezenkívül 3 éve patronálja a helyi 2 számú általános iskolát és ha úgy tartják jónak, a normarendezésre is figyelmeztetnek. — Nyolcvanezer darab hússort kellett elkészítenünk, melyekért 8 forintot ajánlott fel az elnök, de mi 6 forintért gyártottuk le időre a darabokat. — Tudja, nem nagy dolog ez — szól közbe Kiss József —, mert ha tágak a normák, az okot ad a fegyelmezetlenségre. Szólnánk mi a szűk normákért is, habár ilyen eset még nem fordult elő, mert addig fondorlatosko- dunk... A jó közösség vonzza a fiatalokat. Az idősebb testvérek után a fiatalabbak is megtalálták helyüket az Ady Endre brigádban. A ponthegesztő gépen az ifjabb Krizman dolgozik. — Szeretem a barkácsoló munkát, azért jöttem ide, no meg a bátyám is sok jót mondott a brigádról. De nemcsak a családtagok kapnak itt munkát. Tavaly 5 tanulónk volt, * mindannyian itt maradtak. A munka mellett jut idejük a tanulásra, a művelődésre, habár a brigád és a szövetkezet vezetői szerint erre még több energiát kell fordítaniuk. A kisvárdai várszínház, a TIT-tanfolya- mok, a brigádvezetők klubja „kéznél van”, s most már, hogy szép, új telephelyen dolgoznak, házhoz jött a könyvtár is. Ezért az ebédlő ajtaját délutánonként gyakrabban lehet nyitogatni a könyvekért, a pingpongasztalért, a szabad idő közös eltöltéséért. Balogh Júlia Gondoskodás az öregekről Várhatóan ez év második felétől újabb gondoskodásnak örülhetnek megyénkben is a kedvezőtlen körülmények között élő idős emberek. Az illetékes minisztériumok rendelete alapján a tanácsok szakigazgatási szervei központi támogatással bevezetik a szociális étkeztetést. Elsősorban a nagyközségek idős lakói részesülnek az ellátásban, de néhány kisebb község rászoruló lakója is kap ebédjegyet. Biri községben máris bevezették az ellátás új főrmáját. Az említett idős emberek ebédjegyet kapnak a tanácstól, s ezzel „fizetnek” a helyi étteremben, vagy az üzemi konyhán, vagy a napközi otthon konyháján. A rendelet értelmében szociális étkeztetésben lehet részesíteni azokat a 18 éven felüli csökkent munkaképességű, vagy ínunkaképtelen személyeket is, akik szociális helyzetük miatt erre rászorulnak és részükre más módon naponta legalább egyszer főtt étel nem biztosítható. A magukra maradt idős emberek megsegítésére további akció is kibontakozóban van. A Magyar Vörös- kereszt megyei szervezete a megyei tanács vb egészség- ügyi osztályának közreműködésével felhívást intézett megyénk lakóihoz, amelyben kérik, hogy minél többen patronálják, istápolják az egyedül élő, idős embereket. Az illetékesek főleg a szocialista brigádok, a népfrontak- tívisták és a KISZ-esek segítségét várják. Nagy szükség van a társadalmi segítségre, mert megyénkben több mint 10 ezer állampolgárt részesítenek különböző segélyekben tanácsi költségvetésből, de a sokoldalú gondoskodás ellenére még mindig szép számmal vannak azok, akik nem kapnak kellő anyagi és emberi támogatást. A gondok enyhítésére a Vörös- kereszt aktivistái több községben díjtalan, illetve tiszteletdíjas gondozónőket szerveznek az öregek megsegítésére, megszervezik a ház körüli munkák elvégzését... A szocialista brigádoktól, a KISZ-esektől, a diákoktól elsősorban azt várják, hogy segítsenek a ház körüli munkában, de lehetőségeikhez mérten segítsék a szociális otthonok és napközi otthonok hálózatának fejlesztését is. A helyi tanácsok idén számos helyen megszervezik a házi szociális gondozást, hogy ezzel is segítsék az idős emberek helyzetét. « esetben nem túl nagy. Az ember mégis úgy van ezzel az egésszel, hogy valami csak berzenkedik benne: valóban ez lehet csak a megoldás? A korszerű építőipar csak olyan alternatívát kínál a befejező szakaszban : lassú ütemben épülő felvonó, késedelemmel vagy csörlő, rombolással?! NOS, ITT MAR NEM EGY ÉPÍTKEZÉS középvezetőit kell bírálni, hanem lépni egyet. Egy vállalat műszaki fejlesztési osztálya, sok mérnöke és technikusa, tapasztalt szakemberek csapata eddig nem tudott olyan módszerre rájönni, ami ennél jobb? Mert egy építkezésen lehet, hogy elenyésző a kár, de hát száz és száz magas -épület készül! S a károk összeadódnak. És máris játszhatjuk a következőt: az összeadódott károk megtérülhetnek, ha mondjuk a vállalat számlázza azt. s ezzel emelkedik a költség, drágul a ház. De lehet, hogy nem számlázza, s így valahol éppen azok károsodnak, akik építenek. Vagyis valahol és valamiképpen valaki rosz- szul jár. A százasok ezresekké nőnek, és vagy a dráguló termék, vagy a csökkenő nyereség mércéje lesz a kárnak. NAGY MIKLÓSBAN AZT BECSÜLTEM: egyértelműen vállalta, hogy ő adta ki az utasítást, és nem tud jobbat. Most már csak az hiányzik, hogy azok. akik esetleg kitalálnak, felfedeznek, újítanak, terveznek. ésszerűsítenek valamit ezzel a csörlőzéssel kapcsolatban, szintén leteszik adujukat az asztalra. Bürget Lajos
