Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-20 / 91. szám
1977. április 20. KELET-MAOYARORSZAG 7 olvasóink leveleiből POSTABONTÁS Szomszédháborúk Mindig súlyosan nehezedik ránk az idős emberek gondja, ha segítséget kérnek tőlünk. így vagyunk most J. K. és felesége panaszával is, amelyről levelükből értesültünk. ,,77 és 63 évesek vagyunk és mindketten betegek. Jövedelmünk összesen 980 forint, ebből tartjuk fenn magunkat. Lakásunk majd száz éves, felújításra alkalmatlan, de úgy reméljük, hogy életünk végéig kitartana, ha szomszédunk mesterségesen nem rongálná, ö ugyanis házunk mögött egy vízelvezető árkot nyitott, amely nem képes elnyelni az udvarukon összegyűlt vizet, így az a házunk falát áztatja. Félő, hogy idővel össze fog omlani az épület. Amikor szóltunk azt mondta: ránk dönti ezt a viskót, az ő modern háza előtt nem tűrheti el. Ezzel a módszerrel célt ért, sikerült, kamaránkat — ahol téli tüzelőnket tartjuk — ösz- szedönteni. Itt maradtunk kamra nélkül, két tehetetlen, beteg ember, kiszolgáltatva szomszédunk szeszélyeinek....** Hasonló ügy sajnos naponta előfordulhat. Tanácsi ügyintézők, bírósági statisztikusok tudnák csak megmondani, évente hány tárgyalást tartanak, hány ezer embert hallgatnak meg szomszéd vitában. Egy azonban biztos: mindig súlyosabbak azok az esetek, ahol védtelen öregeket bántanak, és háborgatnak. Most is erről van szó. A 100 éves házban lakik egy idős házaspár, a kicsiből egyre nagyobbá növő téglaházban pedig egy másik házaspár, de fiatalabbak. Okét bántotta, hogy a víz megáll az udvarukon, csináltak hát csatornát, maguk szabta módon, persze engedély nélkül. De nemcsak a hatóság engedélye, hanem a szomszéd hozzájárulása is hiányzott. Nem is ez a nagyobb baj, hanem az, hogy lépten- nyomon kárt, nyugtalanságot okoznak az amúgy is beteg öregeknek, akik — mint írják is — ki vannak szolgáltatva, senki nem segít rajtuk. A bírósághoz nem fordulhatnak, mert pénzük sincs rá, no meg erejük se, hogy a tárgyalásokra járjanak, Vajon erről az esetről tud-e a. helybeli tanács, amely hivatalból és egyébként is segítője lehetne a szomszédok békés együttélésének? Talán megoldást jelentene J. K. és felesége ügyében is az, ha a tanács hatáskörével élve az ilyen, és ehhez hasonló vitákat már a kezdet kezdetén megfékezné, figyelmeztetné a békét- lenkedő szomszédot, éí védelmet nyújtana a rászorulóknak. Ha így tennének minden esetben nem nőne ennyi aktahegy, és elejét vehetnék az olykor tragédiába torkolló szomszédháborúságnak. Soltész Ágnes SÁRTENGER — Erre legalább nem veszélyes a bevásárlás... (Kiss Ernő rajza) Porcsalmán a faüzem bejárata előtti út már szinte járhatatlan, a sártenger a járdát is elnyelte. Ez fölöttébb kellemetlen nekünk gyalogosoknak, a közeli ön- kiszolgáló bolt vásárlóinak, az óvodás és iskolás gyermekeknek. Mert csak a forgalmas úttesten át tudjuk kikerülni a sarat, és ez nem kis balesetveszéllyel jár. Mindez megszűnne, ha a szövetkezet a bejáratot feltöltené, és lebetonozná — javasolják levelükben a porcsal- mai lakosok. KELLEMETLEN ÁRAMSZÜNET Április hatodikán, hetedikén és nyolcadikén Gyüre községben reggel héttől délután négy óráig áramszünet volt. Csak hatodikán, a déli órákban szereztünk tudomást arról, hogy ez az állapot több napig fog tartani. Rosz- szul jött ez mindenkinek, hiszen húsvét előtt mindenütt sok a munka, és áram nélkül még a háztartási gépek sem könnyíthették a háziasz- szonyok dolgát. Kérjük, a jövőben legalább előre jelezzék az áramszünetet, ne érje az váratlanul a lakosságot — írja Gál István Gyüre, Szabadság út 56. szám alatti lakos. SZÁZ FORINT SORSA A postán, mint másutt is, udvarias törődést várnak az ügyfelek, akik a pontosságon kívül elvárják az udvariasságot, a szolgálatkészséget. Általában nem csalódunk. Az én esetem is ezt példázza. Április 2-án az 1. számú postahivatalban csekkeket fizettem be. Az összesítőmön száz forinttal többet számoltam és fizettem. Tamás László postai dolgozó jóvoltából azonban visszakaptam a pénzt, elhozta a lakásomra. Szívességét személyesen is megköszöntem, de úgy érzem, példamutatása a nyilvánosság elé is kívánkozik — közölte V aradi István Nyíregyháza. Mező utca 7. szám alatti olvasónk. HAJDÚ EXPRESSZ Már illetékes helyen is szóvá tettük, hogy a Hajdú expressz útvonala Vásárosnamény—Mátészalka—Debrecen—Budapest (hasonló módon visszafelé is) legyen. E gyorsvonat egyrészt megszüntetné a Vásárosnamény- ból Nyíregyházára 3,30-kor induló vonat zsúfoltságát, másrészt a Budapestre való utazásunk körüli nehézségeket is. Most ugyanis előfordul, hogy három nappal az utazásunk előtt már nem kapunk helyjegyet. Április 13-án például legalább nyolcvanan jártunk így. Javaslatunk mellett szól az is, hogy járásunk iparosodása is megköveteli a jobb vasúti összeköttetést — írja dr. Csoknyai Zsolt Vásárosna- ményból. ÚJSÁG CSAK HÉTKÖZNAP? Éppen ünnep- és vasárnapokon, amikor több időnk lenne az újságolvasásra, nem kapunk újságot — panaszolja levelében Szikszai József Nyíregyháza, Bem József utca 7, szám alatti lakos. — Környékünkön — a Simái út és környékéről van szó — postaláda útján történik a kézbesítés, ahová a postakocsi csak munkanapokon hozza el a küldeményeket, így az újságot is. Bizonyára több ezer ember kérését tolmácsolom: tegyenek valamit a posta illetékesei, hogy az újságot ünnepeken és vasárnap mi is megkapjuk. AUTÓBUSZMEGÁLLÓ Papp Imre Nyíregyháza, Huszár sor 5. szám alatti lakos a közelmúltban szóvá tette, hogy a Volán Vállalat miért szünteti meg az Északi temetőnél lévő autóbusz- megállót? Véleménye szerint az új megállóhelyet bal- esetveszélyesebb helyen jelölték ki, és az jóval távolabb van a temető bejáratától, ami az idős emberek számára kedvezőtlen. A Volán 5. sz. Vállalat illetékesei nem értenek egyet levélírónk véleményével, ugyanis megállapításuk szerint az új megállóhely nincs távolabb, mint a korábbi, viszont sokkal kedvezőbb és biztonságosabb az, hogy az utasok majd a 4. számú fő közlekedési út érintése nélkül — az újonnan építendő járdán át — fognak eljutni a temető főbejáratához. SZEMÉTTÁROLÓK „A tisztaság fél egészség” — ezzel a közmondással kezdi 'levelét Mester Józsefné nyíregyházi olvasónk. — örömmel tapasztalom — folytatódik a levél —, hogy Nyíregyháza különböző pontjain feltűntek a kis szeméttárolók, amelyek szinte csábítják a figyelmetleneket is, hogy a hulladékot oda dobják. Nem tudom, mi lehet az oka, hogy egyik-másik utcának csak az egyik oldalában helyeznek el ilyeneket, vagy az egyikbe többet, a másikba kevesebbet, holott a gyalogosforgalom mindkét oldalon egyforma, fgy van ez a Széchenyi és a Zrínyi Ilona utcában, de lehetne még többet is felsorolni. BISZTRÓPANASZ Az Ezerjó étterem melletti bisztróban az utóbbi időben csökkentették az asztalok számát. Bizonyára a gyorsabb étkezés, a nagyobb vendégforgalom érdekében. Az asztalok helyébe magas pultokat helyeztek el, melyeket mi idős emberek — akik naponta a bisztróban ebédelünk — nemigen kedvelünk, kényelmetlenek. Talán egy- egy ügyesen megfogalmazott felirattal is el lehetne érni, hogy a gyorsétteremben a vendégek ne töltsenek órákat, hanem helyüket adják át az utánuk jövőknek — javasolja N. E. nyíregyházi nyugdíjas levélírónk. Szerkesztői üzenetek Lőrincz Lászlóné nagydobosi, Szolnoki Sándor nagydobosi, Steinekker Mária nyírvasvári. Fodor Károlyné mátészalkai olvasóinknak levélben válaszoltunk. Tóth Sándor nyíregyházi. Papp Sándor nyír- madai, Kiss Györgyné csengersimai, Hering János nyíregyházi, Murvai Miklósáé nyírbátori. Siska Béláné kisvárdai. B. Balogh József tyukodi, Gyetvai Lajos kisvárdai, Boros László porcsalmai, Batár József nyíregyházi, Hansel János gégényi, Gulyás Gézáné orosi, Zelei Imréné kékesei, Budahá- zi László kisvárdai, Nagy Sándorné tiszarádi. Bay Ferencné nyírmadai, Kincs Andrásné nyírcsászári lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Rabb Istvánná mándo- ki, Puki Jánosné nyírteleki és Kiss Zoltán tu- nyogmatolcsi lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthetnünk. Balogh József nyírbog- dányi olvasónknak az 1977. évre szóló vásárlási könyvét a Demecseri ÁFÉSZ elküldte. Oláh Pál demecseri olvasónkat tájékoztattuk, hogy a termelőszövetkezet szociális bizottsága a segélyezésre fordítható ösz- szegből azokat a nyugdíjasokat támogatja, akik már nem tudnak dolgozni, vagy csak esetenként képesek munkát vállalni. Laczkó Istvánná lónyai lakosnak a szükséges orvosi igazolást a tiszake- recsenyi körzeti orvos fogja kiadni, amelynek alapján levélírónk visszamenőleg is meg fogja kapni táppénzét. Szegedi Péterné csen- gerújfalui lakos észrevétele jogos volt, a kacsák elhullását valóban a méhek csípése okozta. A községi tanács — olvasónk észrevétele alapján — ezentúl előre értesíteni fogja a község lakóit a méhek kirepülésének időpontjáról. Rózsa Jánosné tisza- vasvári olvasónkat tájékoztattuk, hogy a gyermekét egyedül nevelő anyát, gyermekének hatéves koráig — a gyermek születési évén belül — évente 60 nap gyermek- ápolási táppénz illeti meg. Lőrincz Lászlóné nagydobosi lakost értesítettük, hogy a termelőszövetkezeti nőtagot akkor illeti meg a gyermekgondozási szabadság. ha a szülést megelőző naptári évben legalább 120 tízórás munkanapot teljesített, vagy ha a szülést megelőző 12 hónapban elérte ezt a teljesítményt. Az illetékes válaszol MENETREND „Menetrend” címmel közölték — március 2-i Fórum rovatukban — az építőiparban dolgozók menetrend-módosítással kapcsolatos kívánságát. A személyszállító vonatok menetrendjének, közlekedési rendjének, időbeni elhelyezésének, gyakoriságának meghatározását előzetes, sokirányú információ előzi meg. Az irányelveket a megyei tanács szervezésében, a MÁV és a Volán bevonásával, valamennyi járási hivatal székhelyén a menetrendjavaslattevő értekezlet határozta meg, ennek alapján készült el az új menetrendtervezet is. A személyvonatok indulási és érkezési ideje általában igazodik a műszakváltási időkhöz. Az építőiparban dolgozók vonattal való utazása az igazgatóság területén évek óta ismert probléma. Munkarendjük, műszakváltásuk nem azonos az egyéb munkaterületen foglalkoztatottakéval. Kihasználják az évszak adta lehetőségeket, amelyhez sajnos a MÁV nem tud igazodni, változó menetrend kialakítása nem lehetséges. Az igényt jogosnak tartjuk, de véleményünk szerint ezt esetleg az érdekelt Volán Vállalat tudja megoldani. MÁV Igazgatóság, Debrecen Az átalánydíjról Ma már senki sem lepődik meg azon, amikor valaki, vállalati munkáját végezve, a saját gépkocsiját használja és a gépkocsihasználat fejében a vállalattól megfelelő térítést kap. Ennek meg is van minden törvényi lehetősége és hozzá kell tennünk, hogy a rendelkezés alapvetően nem is újkeletű, mert az erről szóló rendelet először 1951- ben jelent meg, a száma 33/1951. Mt. sz. rendelet volt. Ma pedig a 4/1974. (II. 28.) MüM. sz. rendelet az irányadó, amely 1974. február 28-án lépett életbe. Közismert az a tény, hogy az elszámolás alapja abban az esetben, ha a dolgozónak CASCO-biztosítása van, km-enként 2 /forint. Ugyanakkor átalányösszegben is meg lehet állapodni. Azonban már kevésbé ismert az, hogy az átalányösszeg-megállapításnál a kereteket nemcsak a fent hivatkozott törvény, de a vállalat kollektív szerződése is meghatározza. Popovics József olvasónk 1974 júniusában kötött szerződést vállalatával. Miután a munkaköre lehetővé teszi, hogy saját gépkocsit használjon, anyagbeszerzésre elég sokat utazik, s megállapodás értelmében havi 3000 forint átalányösszeg illette meg a saját gépkocsija után és ezért a szerződés értelmében havonta legalább 2200 kilométert kellett teljesítenie. Az eltelt évek alatt munkájának feltételei megváltoztak és ma már az a helyzet (sőt már 1976-ban is az volt), hogy 3000—3500 kilométert tesz meg havonta, így a megállapított átalányösszeg nem fedezi a tényleges kiadásait. Kérelemmel fordult ezért a vállalat igazgatójához, és abban kérte, hogy havonta a 2200 km- en felül megtett kilométer után a törvényben meghatározott 2 forintot térítse meg részére a vállalat. Az igazgató a kérést elutasította, közölve, hogy az elutasító ha tározat ellen a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat. E jogával élt is, azonban az igazgató határozatát ott is helyben hagyták. Kérdése az, hogy a döntőbizottság határozata ellen hová élhet panasszal és a követelésének van-e alapja, érdemes-e panasszal élni, ha arra lehetőség van? A vállalati munkaügyi döntőbizottság határozata ellen nem panasszal kell élni, hanem pert kell indítani, vagy keresetet kell benyújtani a munkaügyi bírósághoz. Ezt a keresetet három példányban kell elkészíteni és a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz kell benyújtani. A döntőbizottság az összes iratokkal együtt fogja megküldeni a munkaügyi bíróságnak. Ami a kérdés érdemi részét illeti, az a véleményünk, hogy olvasónk követelése nem alapos. Az átalánydíjas megállapodásban csak a fizetendő összeg van pontosan meghatározva, azonban az annak ellenértékéként nyújtott szolgáltatás meghatározása nem pontos. A feltüntetett 2200 km is egy körülbelüli szám, ami a gyakorlati tapasztalaton múlik. Az ilyen megállapodás úgynevezett kockázatos megállapodás, mert esetenként a dolgozó lényegesen kevesebb kilométert tesz meg és mégis megilleti az átalányösszeg, esetenként viszont többet, és akkor is csak az átalányösszeget kapja. Ilyen körülmények között a szerződésben szereplő km-en felül megtett út ellenértékét kérni nem lehet. Megvan azonban a lehetőség arra, hogy olvasónk kérje a szerződés módosítását, ha valóban igaz az, hogy ma már lényegében 1000 kilométerrel többet tesz .meg havonta és biztosan létre is jön az új megállapodás, ha annak ; törvényben, vagy a kollektív szerződésben nincs akadálya. Dr. Juhász Barnabás
