Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-15 / 62. szám
XXXIV. évfolyam, 62. szám 80 FILLER 1977. március 15., kedd MA Gondok és ügyeskedők (2. oldal) Segítség termelőknek (2. oldal) Fiatalok tavasza „RÜGYEK, SZERELMEK, FORRADALMAK ÉVADJA” — írta a költő ujjongó hangon a~ tavaszról. A március, a tavasz első hónapja emlékezetes történelmünkben, amióta a márciusi ifjak lelkes, mindenre elszánt kis csoportja 1848. március 15-én lángra lob- bantotta Pesten a felszín alatt izzó parazsat. Vélet- len-e, hogy fiatalok vállalták a főszerepet? Hogy Petőfi, Vasvári, Jókai és ifjú társaik voltak azok, akik leghevesebben emelték fel szavukat a polgári átalakulás, az ország függetlenné válása mellett? Hogy huszonévesek hozták tűzbe Pest és Buda lakosait, s egy huszonötéves költő versének forradalmi szavait ismételték a főváros utcáin, majd országszerte: „Talpra magyar! Hí a haza!”... A jelen század forradalmi magyar márciusának, az 1919-esnek is ezernyi ifjú résztvevője volt, lobogva és lelkesen vetették magukat a megvalósult proletárdiktatúra harcaiba. S ma? Amikor — fényes tavaszaink koronája 1945. április 4-e után — nyűgöd tan élünk, komollyá és megfontolttá váltak a fiatalok. Eltűnt volna a rájuk oly jellemző hév, vitakedv, sürgető szó? Szó sincs erről! A fiata- I lók ma is nyugtalanok és fürkésző szeműek, vizsgáztatnak és bírálnak, észre- vesznek olyan dolgokat, melyet a felnőtt — ki belenőtt a rendbe, s maga is részese volt annak kialakításának — természetesnek tart. Hajlékonyak és hevesek, fogékonyak, kíváncsiak és lobbanékonyak... Forradalmi tavaszaink megünneplésére méltó keretet kerestek és találtak a fiatalok, a KISZ-esek: az immár hagyománnyá vált „forradalmi ifjúsági napok” eseménysorozatát. Ma március 15-én kezdődik a gazdag program, melynek egyik alappillére az a vita-, beszélgetéssorozat lesz, ahol éppen a jelen egyik — a fiatalok számára különösen égető — kérdéséről esik sző: „Hogyan éljünk”? A SZOCIALISTA TÁRSADALOMBAN élő fiata- , lók feladatairól, a hétköznapok harcairól vitatkoznak — arról a folyamatról, mely az átformálódás, a szocialista emberré válás felé vezet. Mert hiszen nem a mai középkorúak és öregek, hanem a ma fiataljai lesznek az igazi élvezői annak a felépülő rendnek, melynek vágya-ideája már a márciusi ifjak fejében megszületett 129 évvel ezelőtt. Tarnavölgyi György 40 éve alakult a Márciusi Front Kállai Gyula beszéde a debreceni emlékgyűlésen A Márciusi Front megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az MSZMP Párttörténeti Intézete, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Történelmi Társulat hétfőn emlékgyűlést rendezett Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. A gyűlés elnökségében helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Fehér Lajos, a Magyar Partizánszövetség elnöke, Vass Henrik, az MSZMP Párttörténeti Intézetének igazgatója, Garai Gábor költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára. Jelen volt az emlékgyűlésen a Márciusi Front több budapesti és debreceni alapítója, szervezője is. A Himnusz hangjai után Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott megnyitó beszédet. Beszéde bevezető részében rámutatott, hogy március 15-e ebben az esztendőben kettős ünnepet jelent számunkra. Az 1848-as dicső napokra emlékezve büszkén gondolunk vissza a forradalmi eszmék 40 évvel ezelőtti fellángolására, az akkori haladó forradalmi erők fellépé- pésére: a Márciusi Frontmozgalom zászlóbontására. Ezzel olyan nagyszerű harcokra emlékezünk, amelyek hozzájárultak az ország forradalmi átalakulásához, a magyar nép újjászületéséhez, a szocialista Magyarország megteremtéséhez. A szónok üdvözölte a 40 évvel ezelőtti, ma már történelminek számító események résztvevőit, majd arról beszélt, hogy soraik az azóta eltelt 40 év alatt fájdalmasan megritkultak. Javaslatára az ünnepség résztvevői egyperces néma felállással adóztak az emléküknek. — 1848. március 15-ét — folytatta azután Kállai Gyula — a magyar nép mindenkor úgy őrizte a szívében, mint a nemzeti függetlenség és a szabadság fényes napját. Azt a tanulságát, hogy a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség ügye mindenkor elválaszthatatlan egymástól, örökre az emlékezetébe véste. Ennek köszönhetjük, hogy március tanítása, eszméi és politikai öröksége soha nem halványult el népünk emlékezetében. Ezért lehetett az 1918-as polgári demokratikus forradalom, majd az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság 1848 méltó örököse, nagy történelmi művének folytatója. — Még súlyosabban éreztük ezt a történelmi igazságot az ellenforradalmi korszak elviselhetetlenül nehéz esztendeiben. Amikor a tőkés-földesúri rendszer a 30-as években eddig soha nem tapasztalt mértékű munka- nélküliséggel és létbizonytalansággal, nyomorral és éhínséggel sújtotta népünket, s a politikai elnyomás és kizsákmányolás mind türhetetle- nebbül nehezedett a dolgozó osztályokra, legjobb képviselőik magától értetődően és egyre határozottabban fordultak a megoldást keresve forradalmi hagyományaink felé. Ezt fejezte ki nevében és állásfoglalásában egyaránt a Márciusi Front. — A társadalmi feszítő erők hatására létrejött mozgalom azonban nemcsak a magyar történelem e félbemaradt művét kívánta folytatni. Akkor már merőben más társadalmi osztályviszonyok jellemezték hazánkat. Kialakult és színre lépett a magyar munkásosztály és történelmi hivatásának megfelelően a társadalmi fejlőüésért folyó küzdelem élére állt. — A Márciusi Front nép- frontjellegű mozgalom, a haladó társadalmi erők fellépésének politikai színtere volt. Létrejöttét a Kommunisták Magyarországi Pártja kezdeményezte. A különböző haladó társadalmi és politikai erők között pártunk volt az összetartó erő, aki felismerve a fasizmus uralomrajutásával a nemzeti függetlenségünket és a népünk életét fenyegető halálos veszélyt, arra törekedett, hogy minden haladó erő tömörítésével demokratikus nemzeti egységfrontot hozzon létre, s azt az antifasiszta baloldali erők politikai mozgalmává fejlessze. — A Március Front hoszszabb távon nem tudta ezt a feladatot teljesíteni. Mint a mozgalom megszűnt, hogy magasabb szintű, szélesebb hatókörű politikai tömörüléseknek, a népfront fejlettebb formáinak adja át a helyét. Tevékenysége azonban így is történelmi jelentőségű. A létrejöttét elősegítő eszmék tovább éltek, s közvéleményt formáló erővé váltak. Olyan történelmi folyamatot indítottak el, amelyet feltartóztatni többé nem lehetett. Tapasztalataira és eredményeire támaszkodva jöhettek létre a népfrontmozgalom elvileg, politikailag és szervezetileg és határozottabb, hatásosabb formái. Ezt tanúsítja a Népszava 1941-es karácsonyi száma, a Történelmi Emlékbizottság, majd 1944-ben, a német megszállás idején a demokratikus pártokat egyesítő politikai szövetség: a Magyar Front. Mindez együttesen vezetett el oda, hogy 1944. december 3-án Szegeden, az ország első felszabadult nagyvárosában létrejöhetett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely meghirdette az ország újjáépítésének, az új társadalmi rend megteremtésének, a nemzet haladó erői összefogásának programját. Ez tette lehetővé, hogy nem sokkal később, 1944. december 21— 22-én itt Debrecenben megalakulhatott az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány, s népünk a történelmi fejlődés útjára léphetett. — A népfrontmozgalom a Márciusi Front megalakulásának 40 esztendeje ótá óriási utat járt meg. Napjainkban annak a nemzeti egységnek a megtestesítője, amely a szocializmus építésére, a béke védelmére tömöríti országunk állampolgárait, népünk fiait. Nagy felelősség- érzettel, áldozatkészséggel és alkotó kedvvel segíti és szolgálja a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját, a fejlett szocialista társadalom felépítését, a béke és a társadalmi haladás ügyét itthon és az egész világon — hangoztatta befejezésül Kállai Gyula. Ezután dr. Kónya István, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora mondott ünnepi beszédet. — A népemlékezet — mondotta, a történelem mozgásának nagy kiugrópontjait — akár ragyogó csúcsokat, akár szédítő mélységeket fejeznek ki — megőrzi: erőt meríteni, tanulságokat levonni nyúl vissza hozzájuk rendszeresen. A nagyszerű csúcsok között tartjuk számon 1848. március 15-ét. Ami akkor történt, arról az azóta eltelt több mint egy évszázad alatt évről évre megemlékeztünk, s azok a fiatal értelmiségiek, akik 1937-ben a népfrontmozgalmat elindították, valóban az első március igazi szellemében cselekedtek. A beszéd elhangzása után a debreceni egyetem fiataljai megkoszorúzták az aulában lévő Kossuth-mellszobrot. Ezután Pintér István történész „A KMP és a Márciusi Front” címmel, Féja Géza író pedig „A haladó értelmiség és a Márciusi Front” címmel tartott előadást. Kállai Gyula zárszava után az Intemacionálé hangjaival fejeződött be a debreceni emlékgyűlés. Vállalattá alakult a HÉK * • SnMCMMt • * . - ' Cél: a termelői és a fogyasztói jobb összehangolása A megye zöldség-gyümölcs felvásárlásának és forgalmazásának múlt évi alakulásáról, az idei üzletpolitikai célokról tartott igazgatótanácsülést a Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezet Közös Vállalata, a MÉK. A 108 termelőszövetkezet és 25 ÁFÉSZ képviseletében megjelenteket Iklódi László, az igazgatóság elnöke köszöntötte. Részt vett a tanácskozáson Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese, Cs. Nagy István, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, dr. Pintér György, a SZÖVÉRT vezér, igazgató-helyettese. Az írásos beszámolóhoz Kenyeres László igazgató fűzött szóbeli kiegészítést. A múlt évi kedvező termés- eredmények lehetővé tették, hogy a MÉK 27 ezer vagon árut vásároljon fel. Tavaly az év elején burgonyából, leves-zöldségfélékből ellátási gondokkal küzdöttek. Az új termésből általában a tervezett mennyiség felett sikerült felvásárolni, kivéve a burgonyát, ahol a szerződöttnél kevesebbet vettek át. A tervezettől hatezer vagonnal többet vettek át almából a kedvező terméseredmények hatására. Mindez együttesen lehetővé tette, hogy a MÉK 1,8 milliárd forint értékű forgalmat bonyolítson le. Belépett az új fehérgyarmati és nyírbátori hűtőtároló, a vállalat épületeinek, berendezéseinek értéke megközelíti a 800 millió forintot. A költséggazdálkodásra kedvezőtlenül hatott a szállítási költségek emelkedése, a szállítóládák hiánya. Ezt ellensúlyozta az ipari termelés jövedelmezősége. így a MÉK összesen 35 millió forintos nyereséget ért el. Az 1977-es esztendőt magas értékesítendő készletekkel kezdte a vállalat. Feladat, hogy az almát, zöldségféléket minél kisebb veszteséggel tudják eladni. Az idei felvásárlásnál a zöldségeknél 15, a gyümölcsöknél 10 százalékos árszínvonal-növekedéssel számolnak. Az ármegállapításnál egyaránt törekednek a termelői és fogyasztói érdekek érvényesítésére, összehangolására. Az idén üzembe helyezik a nyíregyházi szellőzéses burgonyatárolót. Cs. Nagy István hozzászólásában említette azt a nagyarányú segítséget, amelyet a MÉK kapott a pártbizottságtól, a különböző szervektől, hogy a megnövekedett felvá. sárlási igényeknek eleget tegyen. Továbbra is szükség van az őszi gyümölcsszedés szervezettségének javítására, a göngyölegellátás megyei megszervezésére, a kis nűtő- tárolók kapacitásának jobb kihasználására. A Minisztertanács határozata értelmében március 31-el a MÉK, mint szövetkezeti közös vállálat megszűnik és a Zöldség- Gyümölcsforgalmi Szövetkezeti Központ irányítása alatt, vállalati formában gazdálkodik tovább. Az átszervezés célja, hogy a központi irányítást erősítsék, az áruellátás érdekében gyorsabban tudjanak átcsoportosításokat végezni. Feladat a termelés és a fogyasztás ked. vező összhangjának kialakítá. sa, a szerződéses rendszer erősítse a termelőkkel. Egyszerű gazdasági társulások létrehozásával tovább lehet fejleszteni a hatékony munkát. A megyében főleg az alma termesztés és -forgalmazás javítására ajánlott sepeciális társulatokat létrehozni. Az igazgatótanács egyhangúlag elfogadta az átszervezésre tett javaslatot. Kenyeres László igazgató és a vállalat vezető munkatársai átvették a kinevezésükről szóló okmányt. L. B. Losonczi Pál Borsod megyében Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn reggel kétnapos látogatásra Borsodba érkezett. A megye határában, Mezőkövesdnél a város, a járás és a megye vezetői fogadták, élükön dr. Bodnár Ferenccel, a megyei pártbizottság első titkárával és dr. Ladányi Józseffel, a Borsod megyei Tanács elnökével. Losonczi Pál borsodi látogatása során a megye mezőgazdaságával és iparával ismerkedik. Képünkön: Losonczi Pál és kísérete a híres mezőkövesdi Matyó Múzeumban. (Kelet-Magyarország telefotó)
