Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-13 / 61. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. március 13. „Látogatóban” Adyéknál Ha a fővárosban járunk — akár hivatalos, akár magánügyben — általában igyekszünk úgy beosztani az időnket, hogy vonatindulásig jusson a legújabb látnivalókra is. Ki-ki megkeresi azt az árubemutatót, azt a múzeumot, azt a kiállítást, ami éppen érdekli. Január végétől új múzeum várja a kiállítások kedvelőit és az irodalombarátokat, az ő figyelmükbe ajánljuk a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Emlékmúzeumát. Az első igazi otthon * Az Erzsébet-híd közelében lévő Veres Pálné utca 4—6 szám alatti első emeleti lakást a költő felesége Boncza Berta (Csinszka) kapta családi örökségként. Hotelek, penziók, bérelt lakások után ez volt végre az első igazi otthon, amelyet a költő sajátjának mondhatott. A három szoba és személyzeti szoba, berendezése, a bútorvásárlás és a költözködés inkább csak Csinszkának jelentett elfoglaltságot, nagy szorgalommal járta a régiségkereskedéseket, hogy a megálmodott otthont-megteremthesse. A költőnek már ez az új otthon sem adott sok örömet, a háború borzalmai és elhatalmasodó betegsége foglalkoztatták. Mégis itt, ebben a lakásban születtek az életművet záró háborúellenes versek, például a Krónikás ének 1918-ból, vagy a legutolsó, az Üdvözlet a győzőnek. Megszoktuk és szinte el is várjuk, hogy a múzeumok termei afféle csendes áhita- tot árasszanak, a múltat idéző hangulat, a tárgyak mozdulatlansága szinte századokkal röpíti vissza a nézőt. Nyoma sincs mindennek az Ady Emlékmúzeumban. A kapubejáraton egy kisiparos és egy fogász cégtáblája, a lépcsőházban a jövő-menő •lakók, ugyanolyan a hangulat, mint bármelyik belvárosi lakóházban. Az az érzésünk, mintha csak látogatóba mennénk valakihez, csak azért nem csöngetünk be az 1-es számú ajtón, mert a tömeg elárulja — itt már a múzeum kezdődik. Balra a költő szobája „Sötétkék bársonyborítás, néhány jó szőnyeg, egyetlen Veres Pálné utca 4-6 „...ITT, EBBEN A LAKÁSBAN SZÜLETTEK AZ ÉLETMŰVET ZÁRÖ, HÁBORÜEL- LENES VERSEK, PÉLDÁUL A KRÓNIKÁS ÉNEK 1918- BÓL, VAGY A LEGUTOLSÓ, AZ ÜDVÖZLET A GYŐZŐNEK.” hímzett párna sem, mütyürke sehol. Fölösleges általában semmiben sincs, inkább bizonyos tartózkodásra haj- lás...” — Dénes Zsófia a család gyakori látogatója emlékszik vissza az egykori berendezésre, amelyet a megmaradt képek alapján tökéletes eredetijére állítottak visz- sza. Középen a fogadószoba, itt találkoztak Móriczcal, Hatvanyékkal, Babits-esal, Bölöniékkel. Jobbra a Csinszka szobája, balra, a puritánabb, a költőé. Alig vehette már hasznát szobája kényelmének. 1917- ben költöztek a lakásba, s itt lakott Ady 1919 januárjában bekövetkezett haláláig. Dolgozóasztalán a tintatartó, az itatós, heverőjén a takaró, könyvtára polcain a kötetek olyan állapotban, mintha pár perccel ezelőtt lépett volna ki a költő a szobából. Mintha valóra vált volna az „Ifjú szívekben élek” látomása. Levelek, újságok Az egykori személyzeti szobában gyűjtötték össze a két utolsó év fontosabb dokumentumait. Kéziratok másolatait, rajtuk a nyomdai szedőnek szóló jelölésekkel, leveleit, a Világ, a Pesti Napló és a Budapeseti Hírlap eredeti példányait. Van itt azonban egy korábbi dokumentum is, amely a tizes évek állapotáról ad jellemző képet. Afféle adóbevallás a tekintetes elöljáróságnak isiiből. Csúcsáról írja arra a kérdésre: mennyi az évi jövedelme : „Teljesen megbízhatatlan, munka, egészség és viszonyok szerint”. A munkaadói rovatra ezt válaszolja: „Különféle folyóiratok, s ná- pilapok — mikor háború nincs.” Ugyanakkor már jól ismert beérkezett költő. Ott van a vitrinében a Hunya- don felvett sorozási lap. s végül a lapokban megjelent gyászjelentés. ★ Míg az utolsó két év legjelentősebb verseinek kéziratait böngészgetjük, megszólal a rejtett hangszóró — Latinovits mondja ugyanazokat- a verseket. Felcsendülnek a hangszalagra vett Bartók, Kodály, Reinitz, Kadosa és Szokolay-feldolgozások, s a látogató úgy érzi; nem egy múzeumba való, misztikus kép szemlélője, hanem tanúja az „élő Ady” halhatatlanná válásának. Baraksó Erzsébet Már rég nem kérdezek ilyesmit. Csinálják csak a fiatalok, ugráljanak ők a Pult mögött. Én beszélgetni szeretnék valakivel, akinek hasonló gondjai vannak, mint nekem. De a boltban, vagy itthon erre nincs idő. Miért könnyebb elviselni a rosszat, ha beszél róla az ember? Jancsi fiamat dohányzáson kaptam, pedig még csak 12 éves. Pannika elcsavarog, már harmadszor vetődött este kilenc után haza. Ha faggatom, merre járt, a vállát vonogatja. Azt mondja, a barátnőjénél volt. Mi lesz belőle, 14 éves létére ki tudja, kivel és merre kószál. Csak ne fáradnék el napközben anv- nyira a pult mögött, csak lenne időm többet figyelni a gyerekekre! ★ Ha nem kezdtünk volna az építkezésbe, most maradhatnék gyermekgondozási segélyen. De úgy kell minden fillér, mint a levegő — pedig csak egy szobával és egy verandával toldjuk meg a házat. így már szép portánk lesz. Akadnak is a faluban, akik irigyelnek — persze nem a visszeres lábam sajnálják tőlem. Tegnap voltam orvosnál. Azt mondta, van valami spirál, amitől nem lesz újabb gyerekem. Feltetetem, anélkül bejövök valahogy ... hogy megbeszélném az uraimmal. Aztán majd csak rend- Kádas Viktória KADAS ISTVÁN: ILLUSZTRÄCIÖ MEGYÉNK TÁJAIN K Ó T A 3 \ r Ui JAj UJ Nyíregyháza. A forgalomirányító jelt ad és a kisvonat méltóságteljesen elindul megszokott útvonalán. A fülkében fiatalok, idősebbek. — Nem tudok annyiszor erre járni, hogy ne csodáljam meg Sóstót és környékét. Egy idősebb, fejkendős néni véleménye ez, aki Kótajból gyakran bejár a megye- székhelyre vásárolni. Beszélgetőpartnere az ablakhoz lép, maga is elismerőleg bólint a nyírségi tölgyfaerdő láttán. — Tudod, Marikám, ez a kisvonat a sors ajándéka a kó- tajiaknak, hiszen ez az egyetlen közlekedési eszközünk — mondja válaszképpen. Szavait egyetértéssel fogadják az útitársak. Kótaj. A krónikás szerint Keresztút néven szerepel a XIV. századbeli okmányokban. Sőt, a XIX. század első felében hol Kótaj, hol Keresztút olvasható az anyakönyvekben. A XIX. században tanyai település, a földbirtok tulajdonosa a Capy család. Az itt lakók cselédek, summások. A későbbiekben a változást a földbirtokos családok jelentik, a szegénység, a kiszolgáltatottság marad. Ellentmondásos település. Mély fekvése, belvizes területei sok megoldatlan problémát okoztak és okoznak ma is. Nagy kiterjedésű területe, lélekszáma alapján akár nagyközség is lehetne. Északon Ibrány és Nagyhalász, nyugaton Búj, keleten Kemecse, délen Nyírszőlős, Nyírtelek és a megyeszékhely Nyíregyháza a szomszédai. Érdekes a település statisztikája. 1900- ban a népesség: 3714 fo, 628 lakóház. 1974- ben a népesség: 4085 fő, 1032- lakóház. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a község lélekszáma 4560 fő. A 14 éven aluliaké 1350, a 15—54 év közöttieké 2570, az 55 év felettiek száma 640 fő. Az utóbbiak közül 560 nyugdíjas, a többi eltartott. 674 az iskolás korú gyerekek száma. Halász Erzsébet a községi tanács vb- titkára. 1971-ben végezte el a tanácsakadémiát, 1972-ben került Kótaj ba. O maga paszabi, s mint szomszéd, jól ismerte új munkahelyének adottságait. Beszélgetésünk nehezen indult, az elért fejlődés és a jelentkező igények közötti összhangot sehogy sem tudtuk megtalálni. — A felszabadulás után szinte teljesen megváltozott településünk arculata — mondja. _ Csak az utóbbi öt évben 354 új lakás épült magánerőből. Felszámoltuk a cigánytelepet s ma 1—2 szobás lakásokból épült fel a Pacsirta, a Dankó Pista utca. Az ellátás? A gáz, a villany, a víz nem hiányzik, az utak is elfogadható állapotban vannak. De a lakosság foglalkoztatása már nem ilyen egyértelmű. 80 százalék jár el dolgozni. Iparuk tehát nincs. Marad a tsz. Ezek szerint hiába vannak egy kőha- jításnyira Nyíregyházától, gondjaik ugyancsak sokasodnak. Igaz, a foglalkoztatottságot jelentősen enyhíti a megyeszékhely, de más kérdésekben, mint az óvoda, az iskola, nehézségekkel küzdenek. A születési arányszám is igen magas: 120—130 egy évben. Egyetlen óvoda van, eléggé szegényes állapotban. Az új már tető alatt van, de befejezése elhúzódhat, hiszen félmillió forint még hiányzik hozzá. De ez sem fogja megoldani a problémát. Jelenleg ugyanis 60—80 gyereket tudnak elhelyezni, de az igény már most 300. A tanács fejlesztési alapja — mivel ipar nincs — kevés. Évi 300 ezer forinttal számolnak a különböző bevételekből. A köz- művelődés, az egészségügy, a sport ugyancsak, okos gazdálkodást igényel. Itt van például az iskolaügy. A jelenlegi iskola régi épületeinek állandó jellegű felújítása sokba kerül. A 33 tanerős iskolába 662 gyerek jár. Három első osztályból egy cigányosztály. A nyolcosztályosok közül 1976-ban 66, 1977- ben pedig 59 jelentkezett továbbtanulásra. Az iskolakötelezettek közül 90—92 százalék fejezi be a nyolc osztályt. — Problémáinkat ismerve a megyei tanács 15 milliót adott egy új 8 tantermes iskola építésére. Ez segít a gondokon, de nem oldja meg azokat. Középtávú feljesztési tervük 1976—80- ban 18 millió. Az iskola 15 millióba kerül. Hogyan tovább? Az egészségügyi ellátás az egészségházzal és a két körzeti orvosi rendelővel megoldott. Sajnos, a 2-es körzeti rendelő mély fekvésű területen van, kicsi a váróhelyisége, a betegeknek sokszor az udvaron kell várakozni, míg rájuk kerül a sor. Ezen közös összefogással tudnak segíteni. Ami a kereskedelmet illeti, van egy ABC-áruház, három élelmiszerbolt, egy műszaki áruház, egy cukrászda, egy kenyérbolt és három kocsma. Többen szóvá tették, hogy az egyik kocsma átalakításával létesítsenek melegkonyhás éttermet. Évek óta erre az ÁFÉSZ- tól csak ígéretet kaptak. Most közölték, hogy a lakosság kérése 1978-ban a terveknek megfelelően teljesül. Egy gonddal tehát kevesebb lesz. 1450 újság jár a faluba. 800 tévé-előfizetőt és 683 rádiótulajdonost tart nyilván a posta. Van egy mozi és egy kaltúrházuk. A kultúrház, melynek függetlenített igazgatója van, jól oldja meg feladatát. Elismerőleg szólnak a község sportkörérő' hiszen labdarúgóik a megyei bajnokság II. osztályában az élcsoporthoz tartoznak. A sportra 27 ezret költenek ebben az évben, a többit a tsz adja. — A tsz sokat segít. Nem tudunk olyan kéréssel hozzájuk fordulni, amit ne teljesítenének. Bár lehetőségeik korlátozottak, de a nők foglalkoztatottságához jelentősen hozzájárultak. További intézkedések is várhatók. Adtak 300 ezer forintot az óvoda építéséhez, megcsinálták a bekötő utat a Vörös Október majorban lévő, műemléknek nyilvánított kastélyhoz. Szocialista brigádjaik társadalmi munkában részt vállalnak a településszépítési akcióban. — A korszerűbb életformát joggal igénylik a kótajiak is. Legyen megfelelő a foglalkoztatottság, a mi gyerekeink is bölcső-, dében, óvodában és korszerűen felszerelt iskolában készüljenek fel az életre. Tudjon a falu fiatalsága hol szórakozni, művelődni. Itt van például a víz. Panaszkodnak a mély fekvésű belvizes területekre, ugyanakkor büszkék arra a 23 kútra, ami a megye- székhelynek naponta képes a maximum 15 ezer köbméter ivóvizet szolgáltatni. • Pál Elemér fiatal, energikus, minden mozdulatán' látszik, együtt él a munkájával. A kemecsei—kótaji Egyesült Erő Tsz főag- ronómusa. A község életéről beszélgetünk, arról, hogy a közelmúltban egyesült a két község termelőszövetkezete. 70Ö tagjuk van. Kótajból 377-en dolgoznak a gazdaságban. Szorgalmasan, becsülettel. A legnagyobb problémának azt tartják, hogyan segítsenek a tanácsnak a foglalkoztatási gondok megoldásában. Várható az előbbre lépés. A hűtőház 1971-től üzemel és 50—60 asszonynak biztosít átlagban 2000 forint körüli havi jövedelmet. De ez csak időszaki foglalkoztatottság. A Nyíregyházi Konzervgyárral vannak szerződéses kapcsolatban, bérmunkában végeznek gyümölcs- és zöldségtisztítást, -feldolgozást. Most a tsz vezetősége úgy határozott, hogy olyan gyümölcsöst telepít — sárgabarack, őszibarack — ami az egész évi folyamatos foglalkoztatottságot biztosítja a lányoknak és asszonyoknak. Keresik annak a lehetőségét, hogy a tanács más irányú gondjain is segítsenek ... • Kótaj. Egy félórányira Nyíregyházától. Látszólag békés település. A tanács, a tsz, a lakosok a község fejlesztéséért, a kultú- ráltabb életformáért küzdenek nap, mint nap. A későbbi évek igazolják majd, hogy érdemes volt küzdeni. Nyíregyháza, kisállomás. A kisvonat fáradtan, terhétől megszabadulva érkezik meg a késő esti órákban. A hosszú fütty jelzi, mára befejezte útját a masina. Pihenni tér, hiszen hajnalban minden kezdődik elölről. Irány: Sóstóhegy, Kótaj... Dragos Gyula