Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

1977. március 12. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskola * Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Mivel jutalmazzunk? — Ha év végére ötösre (négyesre, hármasra) javítod a bizonyítványodat — mondják a szülők — megkapod jutalmul a kerékpárt. Az ilyesfajta céljutalom első pillanatra valóban nagy vonzerőnek tűnik, a gyereket is fellelkesíti ideig-óráig. Ám hónapokon keresztül napról napra nem valószínű, hogy ébren tartja szorgalmát. Ha csemeténk nem is ké­pes rá, hogy elérje az ötös, négyes eredményt, eleve ku­darccal jár az ilyesfajta buzdítás. Akkor is, ha olyan nagy a lemaradása, hogy ennyi idő alatt nem tudja be­pótolni. A céljutalomnál eredményesebb, ha egyrészt kö­telességérzetét próbáljuk feléleszteni, másrészt érdeklő­dést keltünk benne a gyenge oldalát képező tantárgyak iránt. Végül is mi a jó bizonyítvány jutalma? Ha jó ered­ményt ért el a gyerek, csak azt tette, amit joggal elvár­hatunk tőle, képességeinek megfelelően dolgozott. Ez a természetes, miért járna ezért jutalom. Ha jó bizonyít­ványt hozott, dicsérjük meg érte, örüljünk vele együtt. Ha harmonikus a kapcsolatunk, örömünket, dicséretün­ket a legnagyobb jutalomnak érzi gyermekünk. S mi­kor vegyük meg a kerékpárt? A születésnapjára, neve- napjára, gyermeknapra, vagy családi ünnepeinken ajándékozzuk meg. Még hasznosabb nevelési szempont­ból, ha némi erőfeszítésre is késztetjük a lurkót. Mond­juk megkapja a kerékpárt, ha ő is megtakarít hozzá a zsebpénzéből teszem azt 150 forintot. így majd jobban meg is becsüli. Gyakori manapság, hogy szülők és gyerekek „üzleti kapcsolatban” vannak egymással. Szabott ára van az ötösnek, a mosogatásnak, a bevásárlásba, takarításba való besegítésnek. Pénzt egyetlen módon juttathatunk lányunknak, fiúnknak — zsebpénz formájában. Ha na­gyon elégedettek vagyunk vele, még legokosabb a zseb­pénz összegét növelni az ésszerű határon belül. Egy ese­tet tudnék csak, amikor pénzzel is viszonozhatjuk gyer­mekünk fáradozását, ha olyan munkát vállal el, ami­ért idegennek szoktunk fizetni. Például felássa a ker­tet, annak reményében, hogy az így megmaradó össze­get ő kapja meg. Ilyenkor valóban meg is érdemli. Na­gyon helytelen viszont, ha a család természetes munka- megosztásában való részvételét, avagy a szorgalmas ta­nulmányi mnkáját jutalmazzuk. Ezt elvárhatjuk tőle. Tanulni, az otthoni teendőkben segíteni — kötelessége. Ezt önzetlenül kell megtennie. Ha minden tevékenysé­gét díjazzuk, ha minden csekélységért díjazást vár, ér­dekembert nevelünk. Valóban ennek nagy a veszélye, hisz ha nem tanul meg a kisebb és nagyobb közösség érdekében önzetlenül, viszonzást nem várva munkál­kodni, nem is fog igazán azonosulni céljaival sem. Ez családi méretekben azt jelenti, hogy felnőtt korában, amikor a szülőktől már semmi anyagi támogatást nem várhat el, érdektelenné válik velük szemben. Mennyi eset van erre mostanság! Társadalmi méretekben pedig abba a szervezetbe lép csak be, amelyről úgy véli, hasz­na lehet belőle. Ha nem is okos dolog a gyereket azért jutalmazni, amit elvárhatunk tőle, ajándékainkat azért nem kell csökkentenünk, csak a megfelelő időben kell átadnunk. És dicsérni mindig lehet. A jól végzett tanulmányi mun­ka, a sok otthoni segítés mind dicséretes dolog. S ha el­végzését el is várhatjuk tőle, azért a dicsérettel sem szabad fukarkodnunk. Ez ad szárnyakat a gyereknek, és készteti még nagyobb erőfeszítésre. Átányi Horváth László Fej törő kis matematikusoknak 1. Az alábbi keretben öt állítást mond egymásnak. Három párat- olvashattok. Van-e ezek között lan szám összege ugyanis min­igaz állítás? Válaszotokat indokol dig páratlan, tehát nem lehet 348 játok meg! Ebben a keretben pontosan egy állítás hamis. Ebben a keretben pontosan két állítás hamis. Ebben a keretben pontosan három állítás hamis. Ebben a keretben pontosan négy állítás hamis. Ebben a keretben pontosan öt állítás hamis. 2. Az ábrán látható idomot há­rom egybevágó négyzetből állítot­tuk össze. Vágjátok ketté úgy az idomot, hogy a kapott részekből négyzet alakú keretet lehessen 'összeállítani, s a keret belső nyí­lása akkora legyen, mint az ere­deti kis négyzetek egyike! A február 26-án közölt fejtörő megfejtése: 1. Akárhogyan is vá­lasztunk az összeg 115 lesz. A szá­mok helyiértékes felbontása alap­ján ezt könnyű belátni. 2. Semmit sem kell megadni, mert Kati és Pista adata ellent­A könnyűbúvárok és a tudomány Világszerte divatos sporttá vált a könnyűbúvárkodás, amely alkalmassá teszi az embert arra, hogy bonyolult, nehéz védőruha és -sisak nélkül hatoljon le a vizek mélyébe. A kezdetben kedvtelésnek induló sporttól jelentős segít­séget kapott a tudomány. A könnyűbúvárok minden más lehetőségnél jobban tanulmá­nyozhatják a vizek, korall- szirtek, a tengerfenék élővi­lágát. A régészet leletanyagát tetemes értékekkel gazdagí­tották a könnyűbúvárok a tengerfenékről, elsüllyedt hajókból felszínre hozott egy­kori eszközökkel. A technika is gyakran veszi igénybe a könnyűbúvárok segítségét különféle víz alatti építke­zésekhez, víz alatti berende­zések ellenőrzéséhez, kar­bantartásához. A könnyűbúvárok egyre mélyebbre merészkednek a AUTÓSTOP Csigabiga Zsiga indul vándorútra, minden vagyonkája hátára batyuzva. Pesten lakodalma lesz a kis húgának, neki ajándékba visz egy csigaházat. Nyár van, nagy a hőség, bandukol nagy árván, kettős teher Zsiga esett, sovány vállán. Aztán gondol egyet és Zsiga oly boldog, az út szélén megvár majd egy autóstoppot. „Stopp!” — kiáltja Zsiga, ahogy egy autót lát s egy autó felveszi, biz ez nem bolondság. Száguldott az autó s ugyancsak élvezte. Csigabiga Zsiga, — így ért Budapestre. tengerekben. Éppen húsz éve még, 1957-ben szenzációnak számított, hogy egy angol bú­vár a norvég partok előtt, 184 m mélységbe ereszkedett le, 1962-ben pedig egy svájci matematikus a kaliforniai partok előtt már 305 m mély­re szállt alá. Hol lesz a mély­ségi határ, ahová az ember bántatlanul lejuthat, ma még el sem képzelhető. Tény, hogy a fent említett mélysé­gekbe sem lehetne lejutni közönséges sűrített levegővel. A „mélymerülő” búvárkészü­lék tartályaiba^ , olyan, mes­terséges levegő van, amely­ben a nitrogént hélium pó­tolja. A hélium és oxigén keveréke, amelyet a búvárok hélioxnak neveznek, meg­szünteti a mélységi mámor veszélyét, és a felemelkedés is gyorsabbá válik. Hátránya viszont, hogy a héliumos ke­verék izgatóan hat az ideg- rendszerre, ami a búvár jel­legzetes reszketésében nyil­vánul meg. Helyette más és más gázkeverékkel próbál­koznak, már ki is próbálták az oxigén és a neon keve­rékét. Képünkön: a könnyű­búvár tengeri szervezeteket gyűjt. Szappanos Jutka ,T T olt egyszer, hol nem Y volt, volt egy özvegy asszony, akárcsak az ujjam, szegény volt ő na­gyon. Se háza, se földje, sem­mi vagyonkája, csak egy' ké­nyes, begyes, ugribugri lá­nya. özvegy anyja súrolt, mosott, takarított, lánya meg örökké hajat bodorított. Örökké tükrözte, szappanoz­ta magát, elkente volna ő a világ szappanát. Hajnaltól kék estig finom szappan jár­ta. No, de szép is volt az öz­vegyasszony lánya. Ha mo­solygott, arcán lágy hajnalpír támadt. No, el is nevezték Szappanos Jutkának. Szappanos Jutkának volt annyi kérője, jutott volna bi­zony száz lánynak belőle. Volt közöttük ügyvéd, végre­hajtó, kocsis, volt közöttük nyalka, ám akadt lompos is. De Szappanos Jutka rájuk se füttyentett, a lánynézők kö­zül neki egy se tetszett. Mi jutott eszébe Szappanos Jut­kának, királyfit választ ő bi­zony mátkájának. Addig bucsálódott, addig évelődött, míg az udvarukba királyfi vetődött. Országa csak annyi, mint egy juhász­suba, ha összegöngyölik, el­fér egy batyuba. Nincs ilyen kis ország már a földkerekén, ; de mégis királyfi volt biz az ■ a legény. Gondolja magában jó Szap­panos Jutka, neki úgysem íz­lik semmiféle munka, meg­pukkadhat százszor a falu felőle, királyné lesz bizony mégis őbelőle. S királyné is lett ám Szappanos Jutkából, szíve az örömtől csakúgy tü­zel, lángol. Március Ragyog a nap fényesen, olvad a hó a hegyen. Csingilingi, fut, szalad, száz kis csermely, száz patak. Ezer ezüst pocsolya, bennük az ég mosolya. A levegő csupa dal, zöldül már a fűzfagally. Gerlék csőrén száll a hír: kinyílott a gólyahír. Nézzétek csak Gyík Gyurit, odújából kibújik. S napkúrázik az arany földgöröngyön boldogan. Bárányfelhő tovaszáll, pásztorgyerek furulyái. Megérkezett sugaras, tüzes kocsin a tavasz. ö. I. De most figyeljetek, mon­dok egy nagy semmit: nem dolgozott Jutka, csak hevert napestig. Csak hevert, csak pihent, csak tükrözte magát, gyönggyel díszítette a haját, a nyakát. S most kente csak­ugyan magára a szappant, csillogó szépsége nem is igen csappant. Fel is fordulhatott felőle a konyha. Ám de a szolgálót örökké korholta. Örökké csak szidta, ez se jó, az se jó, rá-ráripakodott: — Te semmire való. S biz a szolgálatot nem bírta ki egy se. S nem leltek már leányt az országban szerte, ki a szolgálatot elvál­lalta volna, királyné szidását elviselte volna. Egy szép nap mi történt? Az okos királyfi fogta a pus­káját, s elindult vadászni. De mielőtt elment, Szappanos Jutkára ugyan ráparancsolt, jó vacsora várja. Odáig volt Jutka szörnyű félelmében, szolgálóját akkor kergette el éppen. No, mit csinálsz mostan jó Szappanos Jutka. Hiszen a konyhában ott a tenger munka. A csirke sületlen, az edény mosatlan, erős jókedvében táncot jár a katlan. No, Szappanos Jutka nem csinált semmit se, így is le­het élni, ő bizony azt hitte. S öreg este, mikor hazajött az ura, nem volt az aszta­lon csipetnyi vacsora. Hej, a királyfiban szörnyű harag támadt, s ellátta a ba­ját Szappanos Jutkának. Volt ott akkor olyan parázs vesze­delem, nem pipált olyan még a kert verebe sem. Egyiknél a seprű, másiknál sodrófa, Bodri meg ugatott, veszet­ten, csaholva. Hanem a zivatar végén a nap kisüt, így szokott ez len­ni mindig és mindenütt. Így történt akkor is, nem más­képp és Jutka a sütést, a fő­zést bizony megtanulta. Ä tükrözködés és szagos szap­pan mellett neki most már bizony a munka is kellett. Olyan akkurátus asszony lett Jutkából, ügyes keze közt a főzés csak úgy lángol. S nem volt többé durva, nem volt gőgös, kényes. — Aranyom, galambom — így szólt a cselédhez. A királyfi s Jutka talán ma is élnek, hanem most már hipp, hopp, vége a mesém­nek. Ölbey Irén TÖRD A FEJED! VÉS — CSONGRÁD — SO­MOGY. Könyvjutalom: Vízszintes: 1. Hirtelen megmérgese­dik. 6. Fél boka! 7. Azonos betűk. 8. Némán elad! 9. „... muri” (Móricz Zs.). 11. Részben írna! 12. Kiáltás, oroszul. 14. Dolgos kéz lesz ilyen. 16. Megfejtendő. 18. Tetejére. 20. Ragadozó ma­dár. 21. Szolmizációs hang. 22. Erika beceneve. 24. Ré­gi hosszmérték. 25. Nem ér­des. 27. Óhajtja, kívánja. 28. Állóvízi. 29. Névelővel, frissítő főzet. Függőleges: 1. Fő. 2. Háziállat (—’). 3. Rágóeszköz. 4. Azonos be­tűk. 5. ... -fere. 6. Megfej­tendő. 10. Római 2 és 5. 11. Költőféle. 13. Fonott edény. 14. Hullj. 15. Megfejtendő. 17. Fogoly. 19. Operadalbe­tét. 21. Ostoba. 23. Római 999, 5. 24. Legelő. 26. AI. 27. Kicsinyítő képző. Megfejtendő: Európai fővárosok (víz- Bus Iván, Bogár Mária szintes 16., függőleges 6., 15.)- Ildikó és Garai Tamás Nyíregyháza, Szabó Béla Múlt heti megfejtés: Mátészalka, Kántor Ferenc Nyírpazony és Gémes Mar- BÁCS-KISKUN — HE- git Tiszavasvári.

Next

/
Oldalképek
Tartalom