Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 12. Franciaország: kát fontos vasárnap A most következő két vasárnap igen fontos politikai dátum Franciaország számára: két menetben — március 13-án és 20-án községtanácsi választásokat tartanak az országban. Ezúttal a választások túlnőnek a helyi kereteken: országos, sőt, nemzetközi jelentőségűek. Körülbelül egy esztendő múlva esedékesek ugyanis Franciaországban a parlamenti választások. -A mostani két vasárnapon lezajló községtanácsi választás tehát politikai hőmérő, amely megmutatja, hogy az 1972 júniusa óta működő baloldali tömörülés (amelyhez a kommunista, a szocialista párt és a baloldali radikálisok tartoznak) az ország általános közérzete szerint a győzelem reményével indulhat-e a jövő évi parlamenti választásokon. Ez pedig már világpolitikai kérdés! A választás technikája rendkívül bonyolult. Ezért is van szükség két egymás után következő menetre. A két menet lefolyása további információkkal szolgál majd arra nézve is, hogy a jobboldal és baloldal táborán belül milyen erősek az egyes pártok szövetségi kötelékei. Nagy vonalakban vázolva a választás technikáját azt mondhatjuk, hogy az első vasárnapon (tehát március 13-án) inkább az ország általános hangulatáról ad majd képet az eredmény. Más a helyzet március 20- án, a második választáson, amikor azokról a tanácstagi helyekről döntenek, amelyeknél egy héttel korábban egyik jelölt sem érte el az abszolút többséget. E két vasárnap között a jobb- és a baloldal pártja egyaránt megváltoztathatják a választási listákat. Tehát: lemondhatnak az esélyesebb szövetséges javára. Az elmondottakból következik: csak a két vasárnap után és a részleteredmények igen gondos mérlegelésével lehet majd pontos képet alkotni a francia politikai erőviszonyokról. Annyi azonban vitathatatlan, hogy a frontvonal a jobb- és baloldal között talán még sohasem volt ilyen éles és világos. A két márciusi vasárnap mindenképpen megmutatja majd, milyen irányba tart Francia- ország. Giap-Usztyinov-találkozó A szovjet fővárosban tartózkodó Vo Nguyen Giap hadseregtábornok, a Vietnami Kommunista párt KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter pénteken látogatást tett Dmitrij Usztyinov marsail- nál, az SZKP KB PB tagjánál, honvédelmi miniszternél. A találkozón részt vettek a vietnami katonai delegáció tagjai és szovjet katonai vezetők. Meleg, szívélyes légkörben megvitattak egy sor kölcsönös érdeklődésre igényt tartó kérdést. A tárgyaló felek mély megelégedettségüket fejezték ki a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei és hadseregei közötti átfogó együttműködés és tesvéri barátság fejlődésével kapcsolatban. Brandt az enyhülésről Willy Brandt, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke az Egyesült Államokban tett körútja során Massachusetts-ben elhangzott előadói beszédében a fő figyelmet a leszerelés kérdésére fordította. Kijelentette, hogy a közép-európai haderőcsökkentésről Bécsben folyó tárgyalásokon részt vevő államoknak legalább a tárgyalások idejére be kellene fagyasztaniuk a jelenlegi szinten fegyveres erőiket. Ebben az esetben lehetségessé válna a további lépések megvitatása, olyanoké, mint például az amerikai és a szovjet fegyveres erők csökkentése, majd a NATO és a Varsói Szerződés Közép-Európá. ban állomásozó további fegyveres erőinek korlátozása. Bostonban mondott beszédében Brandt kijelentette, hogy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra közös felelősség hárul a nemzetközi béke fenntartásáért. „Meggyőződésem, hogy az enyhülés terén kifejtendő további tevékenység, a keleti és nyugati államok közötti szélesebb együttműködés az egyszerű állampolgárok életszínvonala emelésének legjobb módja” — hangoztatta Brandt. Véget ért a washingtoni túszdráma Pénteken további vérontás nélkül befejeződött a washingtoni túszdráma: a fekete muzulmán szekta tagjai szabadon engedték 134 foglyukat és megadták magukat a rendőrségnek. Irán, Egyiptom és Pakisztán washingtoni nagykövete, több rendőrtiszt, valamint Carter elnök személyes megbízottja, Flaherty, pittsburghi polgármester péntekre virradó éjjel órák hosszat tárgyalt a terroristákkal. A túszok szabadon engedésének fejében nem tartóztatták le Hamaasz Abdul Khaaliszt, a merénylő csoport vezetőjét, — aki így szabad lábon várhatja meg a vádemelést. A túszoknak, akiket először orvosi vizsgálatnak vetettek alá egy közeli kórházban, nem esett nagyobb bántódá- suk szerda déltől péntek reggelig tartott fogságuk alatt. Soares Brüsszelben Pénteken délután Brüsz- lásokat Portugália közös pia- szelbe érkezett Mario Soares ci tagságának lehetőségéről, portugál miniszterelnök. A Soares ezt megelőzően Pá- lisszaboni kormányfő nyu- rizsban, Bonnban, Hágában gat-európai kőrútjának utol- és Luxembourgban folyta- só állomásán részint a belga tott megbeszéléseket és igye- kormány tagjaival, részint az kezett támogatást kapni a európai gazdasági közösségek tagsági kérelem benyújtásá- bizottságával folytat tárgya- hoz. VARSÓI LEVELÜNK Világváros születik A ki egyszer ellátogat a baráti Lengyelország fővárosába, Varsóba, biztos, hogy sohasem felejti el. Mi az, ami az Óváros romantikus házacskáin, történelmi levegőjén, az ultramodern épületóriásokon, a sok parkon és nem utolsósorban a varsóiak szívélyességén, kedvességén kívül megragadja az ide látogatót. Elsősorban a város története. A Visz- tula-parti metropolis története, fejlődésének perspektívái magán hordja az egész lengyel nép történelmének sajátosságait, az emberi erő nagyszerű példaképe. A város tulajdonképpen harmincéves. A háborúban a városi közlekedés gépparkját 95 százalékban megsemmisítették, az építészeti emlékek 90 százalékát a földdel tették egyenlővé, múzeumainak, színházainak, koncerttermeinek 80 százaléka hiányzott. Milyen is a mai Varsó? Az elmúlt öt év jelentőségét kell itt aláhúzni, annak az öt évnek, melynek kezdetét a királyi palota helyreállításának munkálatai jelentették, befejezését pedig a központi pályaudvar átadása 1975 decemberében. Varsó területe 430 négyzetkilométer, lakossága kb. másfél millió. Az elmúlt öt év alatt több mint 80 000 lakást adtak át (főleg a város külső kerületeiben — mivel a központban már nincs hely), s így Varsó lakás- állománya eléri a fél milliót. A város központját új építészeti csodákkal gazdagították, melyek közül is kiemelkedik az Intercontinentál hálózatához tartozó Fórum-szálló, 25 emeletes karcsú teste és a már említett központi pályaudvar hófehér sziluettje. T ermészetesen a város fejlődése nem problémamentes. Különösen a szolgáltató- ipar okoz még gondokat. 1945—1970. között erősen érezhető volt a fővárosban az üzlethálózat egyenlőtlen fejlődése, különösen az új perem- kerületekben. 1970-ben 1000 emberre 320 négyzetméter alapterületű üzlettér jutott és 38 hely a szórakozóhelyeken. Ezek bizony elég alacsony számok, s a városi tanács eltökélt szándéka, hogy sürgősen javít a helyzeten, ezt egyébként Varsó rohamosan növekvő idegen- forgalma is indokolja. Múlt; jelen szorosan összefonódik a város történetében. Mit jelent a „holnap” ebben a városban? Varsó mai városközpontjának szerepe teljesen megváltozik. Csak mint adminisztrációs centrum funkcionál majd, és a város igazi „szíve” (főleg kereskedelmi szempontból), e körül fog elhelyezkedni, átnyúlva a Visztula mindkét partjára. Ez utóbbi területe mintegy 33 négyzetkilométer lesz. Hogy ez az egyáltalán nem kicsi terület valóban Varsó szíve legyen, itt a lakóházak építését fokozatosan beszüntetik, helyükre a lakosság szolgálatában álló üzletek, irodák, bankok stb. kerülnek. Varsó jövője szempontjából elsőrendű fontosságú a közlekedéshálózat javítása. A terveknek megfelelően a fővárosban minden ötéves tervben egy új hidat kell átadni rendeltetésének. Új autósztráda építését is tervbe vették, amely Varsó két nagy ipari körzetét fogja összekötni. Tovább folytatódik az aluljárók építése, hatalmas autóparkírozókat fognak átadni (egyenként 16 000 gépkocsi befogadóképességgel). A közeljövőben két nagy távolsági autóbuszállomást is felépítenek. Tervezik 40 benzinkút átadását is, melyek hiánya egyelőre eléggé érezhető. A város távlati fejlesztésének egyik legfontosabb alapelve az ipar fokozatos kitelepítése Varsó szívéből a peremkerületekbe, illetve a főváros környékére. Egyáltalán Varsóban ezután csak olyan üzemek jöhetnek létre, amelyek környezetszennyező hatással nem rendelkeznek, a főváros ipara „tiszta” lesz, tehát főleg elektromosipar, automatika, optikai ipar, élelmiszeripar stb. további fejlődésére lehet számítani. Varsó vezetői különösen nagy figyelmet fordítanak a szolgáltatóipar fejlesztésére. Az üzletek, áruházak, szolgáltatóhelyiségek alapterülete 1980-ra megkétszereződik, 1970-hez viszonyítva. Tovább tartják a lakásépítés nagy tempóját: 1976—1980. között mintegy 100 000 új lakást építenek fel. A pihenőterületek nagysága is tovább növekszik, 1980-ig kb. 5000 hektárral, főleg a Visztula mentén. E mellett Varsótól 30 —80 kilométer távolságra ún. „város alatti üdülőövezeteket” hoznak létre. Itt campin- geket is felépítenek, amelyek egyben az ide látogató túristák kényelmét is szolgálni fogják. Varsó, 1977 március. Péter László Török János járja a falvakat, rengeteget dolgozik, fáradhatatlan. Személyes tapasztalata alapján eljár a főispánnál, tiltakozik az üldözések ellen. A főispán nem tud az esetekről, azokat „képtelennek tartja”. Megígéri, hogy ki fogják vizsgálni, de nem történik semmi. Ahol mégis durva hibát követ el a főjegyző, vagy jegyző, akkor a legrosszabb esetben áthelyezik egy másik járásba. 1929-ben a gazdasági válság minden átmenet nélkül, robbanásszerűen jelentkezik. A folyamatban lévő munkákat befejezik, de újakat nem indítanak. A Kállai út végén a báró Molnár malom építkezése leáll. Leállnak a megyei útépítkezések, a város sem indítja el a tervezett munkákat. Máról holnapra a munkások százai válnak kereset nélkülivé. Pang a kereskedelem és a kisipar. A kormány részéről a parlamentben és a sajtóban ígéretek hangzanak el a munkák elindításáról, őszről tavaszra, tavaszról nyárra tolják a munkák kezdetét. A tél nagyon nehéz, az emberek reményből élnek. Eladósodnak a fűszeresnél, nem tudják fizetni a lakbért. A kevés tavaszi és nyári munka csak a lakosság magánépítkezéseiből adódik. Ez csak arra elég, hogy a munkások téli adóságaikat törleszteni tudják. Ruhára, cipőre nem költhetnek semmit. A vidéki szervezetek nagy nyomást gyakorolnak a szociáldemokrata párt központjára. A szociáldemokrata párt kénytelen kimondani az 1930. szeptember elsejei tüntetést. Török Jáno6 a pártvezetőséggel megtárgyalja a felvonulást előkészítő intézkedéseket, megfogalmazzák a memorandum szövegét, és azt az összvezetőség is elfogadja. A memorandum a következő fő követeléseket tartalmazta: — Az általános titkos választójog megadását. — A munkanélküli segély bevezetését, a szakszervezetek bevonásával. — A tervezett megyei és városi közmunkák elindítását. — A magánépítési engedélyek sürgős kiadását Az előkészítés jó volt, leálltak az üzemek, műhelyek, a lakosság (háziasszonyok) is bekapcsolódott a felvonulásba. Több ezres tömeg lepte el az utcákat, a Kossuth és Bessenyei teret. A közlekedés megbénult. A Tanácsköztársaság kikiáltása óta ilyenre még nem volt példa Nyíregyházán. A küldöttek vezetője Török János, tagjai voltak: Várallyay Jenő, Egri Sándor, Soltész Mihály és Pál Ferenc. A küldöttség először a főispánt kereste fel, átadták a munkásság követeléseit tartalmazó írást A főispán elolvasta, magyarázkodni kezdett, mentegette a kormányt, a bajok okául nem a kormány rossz politikáját tartotta, haI harcos RvtiicdCKt PINTÉR ANDRÁS NYÍREGYHÁZI VETERÁN VISSZAEMLEKEZESEI nem Trianont. A főispán és a küldöttség között vita alakult ki. A küldöttség követelte, hogy a jegyzéket a főispán terjessze a kormány elé és hívja össze a megyei törvényhatóságot, e beadványban foglaltakat a megyei törvényhatósági ülésen tárgyalják meg és tegyenek intézkedéseket a munkanélküliség enyhítésére. Azonos tartalmú jegyzéket nyújtottak át a polgármesternek is azzal, hogy hívja össze a városi képviselőtestületet, tárgyalják meg és tegyenek intézkedést munkaalkalmak biztosítására. Az őszt és a telet a pártvezetőség a szervezetek megerősítésére használta fel úgy a városban, mint a megyében. Erre nagy szükség volt, mert 1931-re kiírták az ország- gyűlési választásokat. A munkásotthonban élénk politikai élet folyt. Jöttek százak a tanyabokrokból, és községekből, vitték Török Jánost, Várallyay Jenőt, Egri Sándort, Fazekas Jánost gyűléseket tartani. A gyűléseket hatósági bejelentés nélkül, illegálisan tartották meg. Török János minden lehetőséget kihasznál a mozgalom érdekében. Királytelekről jelentik az elvtársak, hogy vasárnap a kormánypárt választási gyűlést tart. Török János kimegy a gyűlés kezdetére. 1931 van, a kormánynak szüksége van minden képviselői mandátumra. Már együtt van a tömeg, ott vannak a gyűlés rendezői. Török János fekete ruhában, kemény kalapban jelenik meg, méltóképpen az ünnepi eseményhez. Odamegy az elnöki asztalhoz, bemutatkoznak, mindenki azt hiszi, hogy ő a gyűlés előadója. Itt van már a gyűlés kezdési ideje. Az elnök feláll, üdvözli a megjelenteket és átadja a szót Török Jánosnak. Török megdicséri a határt, a parasztok szorgos munkáját. Majd rátér a képviselő- választás fontosságára. Elmondja, hogy a képviselő a nép küldötte, milyen kötelességei vannak a néppel szemben. Már több, mint tíz perce beszél, az urak többször összenéznek, furcsának találják a beszédet. Egyszercsak megjelenik a város hintója, benne ül a polgármester és kísérete. Bencs polgármester vörös lesz a dühtől, amikor meglátja a beszélő Török Jánost. Nagyon jól ismerik egymást, sok éles vitájuk volt, amikor Török János a munkásság képviseletében hivatalában többször megjelent. A polgár- mester és kísérete odamegy az elnökséghez, a polgármester odaszól Töröknek: „Csak folytassa, titkár úr!” Török nem akar visszaélni a „vendégjoggal”, pár perc múlva befejezi beszédét. A polgármester rendkívül feldúlt, vad kirohanásokat intéz a kommunisták ellen, hogy ha hatalomra kerülnek, a templomokból istállót csinálnak. Török Jáno6 újra felszólal, visszautasítja a polgármester rágalmait, rámutat, hogy a kapitalista rendszer húzza ki a kisemberek feje alól a párnát és árverezi el őket... A gyűlésnek nagy visszhangja lett megyeszerte. Szólásmondás is lett belőle: „meglovagolták, mint Török Jáno6 a polgármester gyűlését”. A polgármester Török Jánost az ügyészségen feljelenti, a bíróság a magyar nemzet becsülete elleni vétség miatt 150 pengő pénzbüntetésre, vagy 15 napi elzárásra ítéli. A büntetést már Budapesten, a toloncházban üli le Török János. A szociáldemokrata párt országos központja Pajor Rudolf nyomdászt, a párt központi vezetőségének tagját jelölte a nyíregyházi mandátum elnyerésére. A jelölés nem volt szerencsés, mert nem ismerték a munkás és paraszt választók, nem volt kapcsolata a város egyik rétegével sem. Márpedig idegen, száraz talajba nehéz gyökeret ereszteni.
