Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
4 KELET-MAGYARORSZaG 1977. március 3. Spanyol—francia—olasz csúcs Szerdán dél óta a spanyol fővárosban tartózkodik Georges Marchais a Francia Kommunista Párt és Enrico Berl- linguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Az elsőként megérkező Marchaist vendéglátóján Santiago Carillón, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárán kívül újságírók, fotóriporterek és filmesek tömege fogadta. Miután Carillo üdvözölte vendégét. Marc- hais röviden válaszolt az újságírók kérdésére. Sajnálkozását fejezte ki, amiért a spanyol kormány nem engedélyezte a szerda estére tervezett nagygyűlést. Kijelentette: „Nem akarunk SpaTELEX... BAGDAD Bagdadba érkezett a magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság III. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség, amelyet dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. a vegyes bizottság társelnöke vezet. A két küldöttség első találkozóján öt albizottságot hozott létre. Ezekben tárgyalnak a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködésének kérdéseiről. SAN JÓSÉ A január 20-án tartott választásokat követően a fővárosban és másutt egymást követően robbantak ki a tömegtüntetések, tiltakozásul a választásokon elkövetett csalások és visszaélések ellen. A hatóságok tömeges letartóztatásokat hajtanak végre és az országban rendkívüli állapotot hirdettek ki. A hadsereg és a rendőrség könyörtelenül Teszámol a tüntetőkkel. Mint a hírügynökségek jelentik. 100 embert öltek meg. 600 a sérültek száma. Körülbelül 6 ezer személyt tartóztattak le. BRÜSSZEL A fasiszta titkosrendőrség, a DINA emberei ötszáznál több olyan chilei állampolgárt tüntettek el nyomtalanul — akik a Pinochet-rend- szer ellenfeleinek számítanak. Jacques Bourgaux belga ügyvéd, aki a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szervezetének megbízásából vizsgálatot folytatott Chilében. Brüsszelben sajtókonferencián ismertette ezt az adatot, amelyet egyébként különböző egyházi szervezetek állítottak össze. BONN Hans Apel nyugatnémet pénzügyminiszter szerdán a bonni parlament elé terjesztette az NSZK 1977. évi költségvetés-tervezetét. A közel 172 milliárd márkás program fő célja — a miniszter szavai szerint — „az árak stabilitásának biztosítása mellett a gazdasági fellendülés folytatása". MOSZKVA A Lityeraturnaja Gazeta legújabb számában a Szov- jétunió belügyeibe történő amerikai beavatkozással foglalkozik, s megállapítja, hogy az amerikai közvéleményt komolyan nyugtalanítják azok az engedmények, amelyeket az Egyesült Államok vezetői tesznek „Az emberi jogok védelmének" jelszavával indított szovjetellenes kampány szervezőinek. nyolország belügyeibe beavatkozni. de véleményem szerint ahhoz, hogy a demokrácia helyreállításáról beszélhessünk feltétlenül szükséges a Spanyol Kommunista Párt legalizálása”. Az FKP főtitkára nagyjelentőségű eseménynek nevezte a hármas csúcstalálkozót és kijelentette. bizonyos benne, hogy a megbeszélés eredményes lesz. Örömét fejezte ki. hogy most első ízben a nyilvánosság előtt találkozhat a Spanyol K? főtitkárával. Két órával később megérkezett a csúcstalálkozó harmadik résztvevője, Enrico Nagyerejű bombát robbantottak ismeretlen tettesek szerdán hajnalban Madridban, a spanyol igazságügyminisztérium közvetlen közelében, miután a rendőrség előző nap közleményben jelentette be, hogy kiterjedt robbanószer- és fegyverkereskedelmi hálózatot leplezett le. Ez ügyben letartóztatták az úgynevezett ibériai anarchista szövetség 75 tagját. Az igazságügy-minisztérium közelében szerdán hajnalban felrobbantott bomba kétméteres gödröt vájt az úttestbe. A környező épületek ablakai mind betörtek. Személyi sérülés nem történt. A rendőrség azonnal lezárta a környéket. A spanyol rendőrség letartóztatta Valladolid tartomány mezőgazdasági kamarájának három vezetőjét és a szocialista irányzatú általános munkásszövetség (UGT) mezőgazdasági szövetségének titkárát. Őket teszik felelösNew Yorkban, az ENSZ központjában, megalakították a leszerelési központot és az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakának összehívását előkészítő bizottságot, ami fontos szakasz a leszerelési világkonferencia megrendezéséhez vezető úton. Mint ismeretes, a rendkívüli ülésszak összehívásának eszméjét a Szovjetunió vetette fel. Az ENSZ-ben ezekben a napokban találkoztak a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Venezuela, Mexikó, Ausztria, Franciaország, Hollandia, Japán, Ausztrália, India és Libéria diplomatái és szakértői, akik megkezdték a fegyverkezési Berlinguer. Az Olasz KP főtitkárát és a kíséretében lévő Antanio Tatott a párt sajtóirodájának vezetőjét, szintén Carillo, valamint Simon Sanchez Montero, az SKP Központi Bizottságának tagja üdvözölte. Szerda délután Madridban zárt ajtók mögött megkezdődtek Georges Marchais, a francia, Enrico Berlinguer az olasz, és Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárának megbeszélései A kétnaposra tervezett tanácskozás színhelye a Melia Castilla Szálloda. sé az ország keleti partvidékén napok óta tartó nagyarányú paraszttüntetésekért. A kormány árpolitikája ellen tiltakozó kistermelők fel akarják hívni a kormány és a közvélemény figyelmét hátrányos gazdasági helyzetükre. Hét tartomány több fő közlekedési útvonalát a parasztok már hosszabb ideje traktorokkal zárták le: Elégedetlenségük átterjedhet az ország más vidékeire is. Viscaya tartomány egyik parlamenti képviselője' kedden este Rodolfo Martin Villa spanyol belügyminiszter nevében kijelentette, hogy „maximum két héten belül valamennyi politikai foglyot szabadon bocsátanak Spanyolországban”. A képviselő szerint a bebörtönzöttek többségét az amnesztiatörvény alapján engedik szabadon. Ugyanakkor a „véres büntettek" elkövetésével vádolt személyeknek el kell hagyniuk az országot hajsza gazdasági és szociális következményeinek megvitatását. Mindez azt bizonyítja, hogy a közgyűlés ülésszakai között is a fegyverkezési hajsza megfékezésének problémakörére összpontosul az ENSZ figyelme. New Yorkban, az ENSZ központjában széles körű visszhangra talált az atomfegyver-kísérletek általános és teljes eltiltásáról szóló szerződéstervezet, amelyet a szovjet delegáció terjesztett á leszerelési bizottság elé Géniben. Ez a szovjet kezdeményezés válasz a rakéta-nukleáris fegyverkezési hajsza fokozása híveinek. A bonni Watergate Megalakult az ENSZ leszerelési központja Paraszttüntetések Spanyolországban Az enyhülés és ellenzői (1.) Veszélyügyelik és kajkeverik A z Egyesült Államokban működő számtalan intézmény és bizottság a minap új hajtással bővült: hivatalosan is megalakították a „Veszélyfigyelő bizottságot”. Vajon mi lenne a meglehetősen drámai nevű testület feladata? Talán a közelgő természeti csapásokra, szökőárra és forgószélre kíván időben figyelmeztetni, netán a rekordhideg nyomán az újabb téli meglepetések ellen kíván biztosítékot nyújtani? Nem erről van szó; a bizottságban a katonai-ipari komplexum ismert hangadói, a hidegháború szószólói, volt külügy- és hadügy- minisztériumi vezetők (Dean Rusk, Paul Nit.ze, Eugene Rostow stb.) foglalnak helyet s a „szovjet veszélyt” kívánják figyelni, no meg főleg hangoztatni. A washingtoni köznyelv mráis új nevet adott a díszes társaságnak: „feszültséget szító bizottság.. Egy ilyen lépés önmagában, elszigetelten inkább szatírát érdemelne, mint elemzést. Csakhogy a „veszélyfigyelők” korántsem jelentenek egyedi esetet. Nyilatkozatok, kommentárok árasztják el a napi sajtót és a „tudományos” folyóiratokat. s nem nehéz felismerni, hogy jól összehangolt akció bontakozott ki Nyugaton. Close belga tábornok jelentést tett közzé a NATO-nak címezve, amely szerint Nyugat-Európa 48 óráig sem állhatna ellen egy „keleti támadásnak” Következtetés: az atlanti tagállamok sürgősen növeljék. legalább egyharmaddal. szárazföldi csapataik számát. Schnell nyugatnémet tábornok a NATO katonai doktrínáinak felülvizsgálatát követeli, méghozzá abban az értelemben, hogy számottevően rövidítsék meg az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos „döntéshozatali időt". Furcsa módon még egy dán tábornok, P. O. V. Thorsen is csatlakozott a kórushoz, s ;az atlanti blokk jütlendi és és schleswig-holsteini csapatainak ■ parancsnokaként önálló döntési jogot követelt a harcászati atomfegyverek vonatkozásában. Az embernek olyan érzése támad, mintha sok éves álom után felébredve, újra a hidegháború legjegesebb korszakában lenne. Természetesen nagyot tévedne, mint a pánikkeltők is pontosan tudatában vannak, mit miért cselekszenek. A nemzetközi politikában változatlanul az enyhülés az alapvető irányzat. Továbbra is a második világháború utáni fejlődés fontos mérföldköveként tekintünk Helsinkire, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet csúcsszíntű zárószakaszára. Az enyhülés nem égi adomány volt, hanem nagyon is a földi viszonylatok terméke: az erőviszonyok alapvető módosulása, a stratégiai egyensúly kialakulása, a szocialista országok tekintélyének és befolyásának növekedése — egyszóval az új világhelyzet kényszerítette a Nyugatot a realitások tudomásul vételére. S miután az okok változatlanul fennállnak, érvényesülnek az okozatok is: az enyhülésnek objektív alapjai vannak. Csakhogy az okok — hogy a'példánál maradjunk — nem automatikusan, nem rögtön és nem zavartalanul jelennek meg az okozatokban. Az enyhülés irányzata, mint alapvető folyamat, folytatódik, bár lehet gyorsítani vagy lassítani; bizonyos területeken, átmenetileg fel lehet tartóztatni, vagy éppen visszavetni. A szocialista országoknak kezdettől fogva nem voltak és nem lehettek illúzióik akár Helsinki következményeire vonatkozóan. Hiszen kontinensünkön, ahol a legtovább jutott a nemzetközi feszültség visszaszorítása, változatlanul fennmaradtak a különböző s egymással szemben álló társadalmi rendszerek, az ellentétes célú katonai-politikai szövetségek: a békés egymás mellett élés nem jelenti az eszmék harcának feloldódását. Tisztában voltunk és vagyunk azzal is, hogy a Nyugaton szép számmal voltak és vannak politikai és katonai vezetők, akik Helsinkit kényszerűségnek, átmeneti visszavonulásnak tekintették s ellentámadásra készülődtek. A szocialista országok közössége ezért követelte és javasolta az enyhülési folyamat lendületes továbbvitelét újabb területekre. A kulcs: a katonai enyhülés. amely kiegészülve a politikai enyhüléssel, valóban visszafordíthatatlanná teheti a megkezdődött folyamatot. Hiszen ha fokozódik a fegyverkezési hajsza, az együtt jár a katonai-ipari komplexum mértéktelen hatalomnövekedésével a fejlett tőkésországokban, a mi- litarizálással, a katonai kiadások emelésével, mindehhez pedig lélektani hadviselésnek kell csatlakoznia. Megfelelő „ellenségképet” kell kialakítani a szocialista országokról. A reakciós körök azonban képtelenek voltak megakadályozni, hogy a tárgyalások valóságos rendszere jöjjön létre a katonai enyhülés céljából. Utalhatunk itt a SALT—2 keretmegállapodásra, a bécsi haderőcsökkentési megbeszélésekre, a genfi leszerelési bizottság eszmecseréire, az ENSZ-beli erőfeszítésekre egy rendkívüli közgyűlési ülésszak, majd a leszerelési világértekezlet összehívására. Fő céljuk tehát, hogy megakadályozzák a tárgyalások sikerét, terméketlen huzavonába süllyesz- szék a megbeszéléseket, miközben a felelősséget a,másik félre hárítanák. Ezért élénkültek meg az enyhülés ellenfelei a katonai tárgyalásokon. Nem egyszer ugyanazok a NATO-tábornokok, akik nemrégen még az atlanti erők „győzhetetlenségéről” tettek hivalkodó kijelentéseket, most éppen az ellenkezőjét állítják. Természetesen egyik véglet sem állja ki az igazság próbáját s legfeljebb az a szomorú, hogy az illetők mindkét esetben nyilván tudatosan állították a valótlant... n szocialista országok közössége a higgadt nyugalmat messzemenő rugalmas kezdeményezőkészséggel ötvözi a katonai enyhülésért folytatott tárgyalásokon. A stratégiai egyensúly azt jelenti, hogy képesek vívmányaik védelmére, de az emberiség egyetemes érdekének tartják a fegyverkezési verseny megfékezését, majd a fokozatos leszerelést. Folytatják békepolitikájukat és béke-erőfeszítéseiket, miközben a veszélyfigyelő szolgálat és hasonszőrű társbizottságai önmagukat leplezik le. Hiszen igazából az enyhülést tartják az igazi „veszélynek” — a maguk számára ... Réti Ervin SEMMI KÉTSÉG: TÖRVÉNYSÉRTÉS TÖRTÉNT. DR. KLAUS TRAUBE NYUGATNÉMET ATOMTUDÓS. AZ INTERATOM CÉG ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA ELLEN CSUPÁN HALVÁNY GYANÚ VETŐDÖTT FEL, HOGY — ÚGYMOND — TERRORISTÁKKAL BARÁTKOZIK, S ESETLEG ATOMTITKOKAT JUTTATHAT A KEZÜKRE Ennyi elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az NSZK alkotmányvédő hivatala, vagyis a politikai rendőrség emberei betörjenek a lakásába, lehallgatókészüléket helyezzenek el az otthonában, felbontsák a leveleit és lehallgassák telefonbeszélgetéseit. Nyilvánvaló, ha a gyanú bebizonyosodik, dr. Traubét letartóztatják. Ezzel szemben a tudós kedd délután sajtó- értekezleten utasította vissza a vádakat, s válaszolt a hatóságok gyanusítgatásaira. Werner Maihofer szövetségi belügyminiszter és Richard Meier, a politikai rendőrség vezetője viszont megpróbálta igazolni a törvénysértő el/ Dr. Robert Traube nyu- / gatnémet atomtudós, aki- / nek minden telefonját \ lehallgatták. (Telefotó — \ Kelet-Magyarország) járást, amelyet a Der Spiegel című hamburgi hetilap szellőztetett meg. Érthető, hogy a Traube- ügy fölkorbácsolta a nyugatnémet közvéleményt. Jellemző módon a belügyminisztert csupán a szélsőjobboldali erők, mindenekelőtt a Bajor CSU. Strauss pártja részesíti ünneplésben, s az FDP vezető politikusát még a koalíciós partner, az SPD is csak kényszerűen veszi védelmébe. Úgy látszik, a jobboldalnak csakugyan érdekében állt a nyugatnémet Water- gate-ügy, amely meglehetős zűrzavart okozott a koalíció soraiban. Hogy mennyire törvény- sértő volt a politikai rendőrség eljárása, arra jellemző, hogy Schmidt kancellár maga fs csak a Spiegel cikkéből értesült az ügyről. Szó ami szó, a törvénysértés nyilvánvaló: az atomtudóst nemcsak meghurcolták a nyilvánosság előtt, hanem állását is elvesztette. Történt mindez egy olyan államban, ahol a demokratikus szabadságjogokat nagyra értékelik, ahol az állampolgári jogok iránt roppant érzékenyek. Különösen akkor, ha más országokról van szó. Pontosabban: ha például valamely szocialista országot vádolnak törvénysértő módszerekkel. Ilyenkor a politikai rendőrség illetéktelen beavatkozását, a lehallgatókészülékek elhelyezését, a levelek felbontását vagy a telefonok lehallgatását szemérmesen elhallgatják. Mint a Traube-ügy bizonyítja, elsietett a vádaskodás. Lám, a szabadságjogok bonni értelmezéséből is milyen kellemetlen eset adódhat: az alkotmányvédőkről « kiderül, hogy voltaképpen — alkotmánysértők.
