Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. március 12. Eredményesen segíti az oktatónevelő munkát a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola nyelvi laboratóriuma, ahol egyszerre húsz hallgató foglalhat helyet a fülkékben. Az elmés műszerről nyomban leolvashatja a tanár a kapott válaszok értékét is. A nyelvi/ labor a nyíregyházi GEL- KA munkája. (Elek E. felv.) Orvostanhallgató — vasalóval Vendégek a megyeszékhely művelődéséről NYÍREGYHÁZA, TISZAYASYÁRI ÚT Kezdik a felüljáró betonozását Öt hónappal a szerződésben rögzített határidő előtt, május 1-én adják át rendeltetésének Nyíregyházán a 'J'isza- vasvári úti felüljárót. A munka finishez érkezett: az utolsó simításokat végzik a létesítményen. 1975 novemberétől, az építkezés kezdetétől végigkísértük a felüljáró születését. Ekkor vonult ki a Hídépítő Vállalat kollektívája, s az ap- róbb-nagyobb akadályok elhárítása után gyors munkával felépítette a felüljárót. Közben sokat segített a SZÁÉV — melynek asztalosüzemét el kellett távolítani az útból — és a MÁV debreceni vasútigazgatóság is — többek közt áttelepítette a gítségét. Ezért a Hídépítő Vállalatnak nem kellett külön betonüzemet költöztetnie Nyíregyházára. A széles körű összefogás eredményeként elkészült a felüljáró és kifutó részéhez kapcsolódva az Érpatak hídja. Ez utóbbi a közúti építő vállalat munkáját dicséri. Befejeződött a hatalmas tömegű földmunka is. Nyíregyháza környékéről 45 ezer köbméter földet hozott ide a 21-es számú Volán Vállalat. Átadásig apróbb csinosítások, kiegészítő munkák vannak hátra. A közúti építő, vállalat március 16-án kezdi meg teljes pályaszélességben a betonozást, majd az aszfaltozást. Ugyancsak az ő felkeli. Az ünnepélyes avatásig az apróbb hiánypótlások, a korlát, az útburkolatjelék felfestése ad további feladatokat. Teljes szépségében május 1-re készül el az új, 123 millió forintos létesítmény. Tizennégy méter széles felületén az autók mellett külön kijelölt helyen haladhatnak a gyalogosok. A Mező úttól a Derkovits utcáig 1,1 kilométeres, újonnan aszfaltozott út kapcsolja forgalomba a felüljárót. A munka ünnepét köszöntő felvonulók akár célul is tűzhetik a létesítményt. A híd átadásával a munka nem fejeződik be. A Derkovits és a Tiszavasvári útnak a városból kifelé menő szakaszán, valamint a Mező és a Három orvostanhallgató és egy leendő agrármérnök választotta Nyíregyházát népművelési gyakorlata színhelyéül. Végzés után az orvostanhallgatókat Borsod megyében várja a körzet, az agráros hallgató megyénkbe pályázik. Hárman most jártak először Szabolcsban. Tíz napon át figyelték a megyeszékhely kulturális életét, az intézmények munkáját. Visz- szatérve az egyetemekre, jelentésben foglalják össze útjuk tapasztalatait. Mi kerül majd ezekbe a jelentésekbe, hogyan látták a kívülállók megyénket? Jakkel Annamária negyedéves, és férje, Tóth Gyula harmadéves orvostanhallgató mindjárt az első napon a szorgalmas naplóvezetés mellett döntött, ők jegyzeteltek a legtöbbet, ők a kis „csoport” szószólói is. Harmadik társukkal, Rácz Ernő harmadéves hallgatóval együtt készítik majd el beszámolójukat a debreceni egyetem népművelési speciális kollégiumának. A csoport negyedik tagja, Kuik Lajos másodéves agrármérnök-hallgató Tisza- vasváriból került a debreceni egyetemre, megyeszékhelyünk kulturális intézményeivel azonban ő is most találkozott először. Miről szólnak tehát a kívülállóként érkezett egyetemisták naplójegyzetei? Legelőször alapos statisztikai elemzésnek is beillő összesítéseket készítettek a megye- székhely lakosságáról, munkahelyeiről, a központi, illetve a lakóterületi kulturális feladatokat ellátó intézményekről. Ezután indultak el a művelődési házakba, üzemekbe. ★ Az első élmény a SZÁÉV Tiitnde utcai telepe volt. Jól felszerelt szociális létesítményeket láttak, meglepte őket a munkásszállás fegyelme. Ámulatuk csak nőtt a konzervgyári orvosi rendelő és öltöző tisztasága láttán. Mintha nem is termelőüzemben, A VMK-ban éppen kiállításra készültek — meséli Anna —, s még örültünk is, hogy találkozhatunk a népművelési ismereteket tanuló közép- iskolásokkal. Ez mégsem sikerült, mert amikor megtudták, hogy jövünk, ránkhagyták a kiállítási előkészületeket. Igaz, szeretem a szép kézimunkákat, de nem gondoltam, hogy nekem kell majd vasalnom a térítőkét... Szerettek volna elmenni a Városmajori Művelődési Házba, de ez nem sikerült, mert még a megbeszélt időben sem volt nyitva. A Kún Béla utcai klubkönyvtárban főleg a gyermekcsoportok nyerték meg tetszésüket. Az ifjúsági összejövetelekről az volt az érzésük, mintha a Márka presszó a klubban folytatódnék. Sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek a III. kerületi művelődési házban, különösen az orvosi előadások tematikája tetszett. Ide programon kívül is visszamentek, s szurkoltak a szocialista brigádvetélkedő középdöntőjének csapataiért. Szintén programon kívüli volt egy üzemi klub meglátogatása, itt Rácz Ernő gyűjtött élményeket. — Nem egészen így képzeltem egy üzemi klubot, bár a mienk, az egyetemi sem jobb. Külön asztalnál a fiúk — söröznek, s külön a lányok — kártyáznak. Micsoda élet Csempészek a vádlónak padján munkát akadályozó keskeny nyomtávú vasútvonalat. A KEMÉV nyersbetont, gépeket adott, sőt ezek kiszállítását is megoldotta. Kérés, szerződés nélkül, önként felajánlva seadatuk a korlátok elhelyezése és a szegélyezés. A felüljáró oldalait kitöltő földrészek burkolása a Hídépítő Vállalat dolgozóira vár. Mindezzel április 25-ig, a műszaki átadás napjára végezni Síp utca közötti részen tovább folytatják az útkorszerűsítést. Ezzel 2 kilométerre nő a felüljáróhoz kapcsolódó útszakasz hossza. H. Zs. Korányi Frigyes és a szabadságharc hanem egy klinikán lettek volna. A konzervgyárban azt hiányolták, hogy nem gondoskodnak megfelelően a bejáró dolgozók szabad idejének hasznos eltöltéséről, a SZÁÉV-nél a fürkésző „orvosi szem” .talált hibát. Jellemző erre a példa, amit Tóth Gyula említ. — Tízből kilenc ember nem használja a fül védőt. Ebben az a meglepő, hogy másnap egy tanácskozáson a nagy zajra panaszkodtak, pedig csak a fiókot kellett volna kinyitni... ★ Üj fejezet naplójukban a városi művelődési központ és a hozzá tartozó lakóterületi művelődési házak munkája, hasonlóan vegyes tapasztalatokkal. A jelentős mértékben növekvő idegenforgalom nyomán fokozatosan jelentkeznek az ezzel kapcsolatos legjellemzőbb bűncselekmények: a csempészet és a vámorgazdaság. Vámbüntettet az a személy követ el. aki a vámárut a vámellenőrzés alól elvonja, vagy a vámárunak vám szempontjából lényeges körülményei tekintetében a hatóság előtt valótlan nyilatkozatot tesz. A vámorgazdaságot pedig az követi el, aki a csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerzi, elrejti, vagy annak elidegenítésében közreműködik. Z. Michael és Z. Márián lengyel állampolgárok 1976. szeptember 26-án személygépkocsival léptek be a záhonyi közúti határátkelő állomáson hazánk területére. A vámvizsgálatot végző kérdésére kijelentették, csak any- nyi csomagjuk van, amennyit kiraktak. A gépkocsi teljes átvizsgálása során nagyobb meny- nyiségű ruhanemű (lepedő, ágylehetne pedig benne, szép bútorok, jó felszerelés ... ★ Kuik Lajos a legjobban a két megyei utat várta, főleg a szabolcsi községek, nagyközségek művelődési lehetőségei és az agrárértelmiség szerepe érdekelte volna. Ehhez Vaján nem tudott elegendő információt gyűjteni, a vásárosnaményi művelődési központban is kevés volt az idő. Ügy tervezi, ezekre a helyekre mégegyszer visszajön, mielőtt munkába állna. ★ Mind a négyen hasonló elképzeléseket vallanak a jövőről. Ahogy Tóth Gyula megfogalmazta, az orvosnak legalább annyi szerepe lehet egy község kulturális életében, ha nem több, mint egy pedagógusnak. — Rengeteget tehet a köz- művelődésért. Az iskolában, a tsz-ben, a művelődési házban sorozatban szervezhetők az ismeretterjesztő programok. Szerintem az a hiba, hogy túl nagy a „doktor úr” fétise, s ezt a munkát ma még csak a pedagógusoktól várják el. Tíz nap tapasztalatai tehát úgy értek meg, hogy hivatásuk. mellett még nagyobb indíttatással készülnek sajátos „népművelői” feladatukra. Nyíregyházi házigazdájuktól, az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Házának munkatársaitól is ezzel búcsúztak. Valahogy így: a viszontlátásra a jövő évi népművelési gyakorlaton... Baraksó Erzsébet nemű-garnitúra) és műszaki áruk (fúrógépek, magnetofonok, televíziók, rádiók, villany borotvák, stb.) kerültek elő különböző rejtekhelyekről. A bűnjelként lefoglalt vámáruk belföldi értéke 66 ezer forintot tett ki. A két csempészt hazai joguk szerint a lengyel igazságügyi szervek vonták felelősségre. S. R. Jan lengyel álampolgár 1976. november 17-én gépkocsin érkezett ugyancsak a záhonyi közúti határátkelő állomásra. A vámvizsgálat során a magával hozott vámárukat nem mutatta be. felszólítás ellenére vámnyilatkozatot nem tett. Az ellenőrzés során a gépkocsiban elrejtve ezüst étkészletet, 16 darab kékrókaprémet és számos műszaki árut találtak, melynek a belföldi forgalmi értéke 68 000 forintot tett ki. A csempészt bf- róság elé állították, a bíróság vámbűntettben mondta ki bűnösnek és ezért 8000 forint pénzfőbüntetésre ítélte és elrendelte K ülönös jellemvonása a nagykállói születésű Korányi Frigyes páratlan pályafutásának, hogy a magyar belgyógyászati iskola megteremtője és a gü- mőkor elleni küzdelem megalapítója eleinte katonaorvosként tevékenykedett. Még IV. orvostanhallgató volt, amikor kitört a Pesti forradalom, amelynek egyik egyetemi vezetője lett. Hallotta a lekesítő „Nemzeti dal”-t Petőfi szavalásában, amelyről később így írt: „Még ma is látom arcát, amint halálsápadtan és időnként csak egyes szavaknál válva hangosabbá, mondotta el költeményét.’’ Korányi 48- as tevékenysége ennek megfelelően eleinte politikai természetű volt és csak később a lefoglalt csempészáru elkobzását. D. István nyíregyházi lakos nyugat-európai országokban járt turistaként. Emléktárgyak és ajándékok helyett nagyobb meny- nylségű aranyfüstlemezt vásárolt, amit a vámszabályok kijátszásával csempészett be az országba. A 23 karátos. Ipari célra használható aranyfüstlemezeket műkő-, sírkőkészítő kisiparosoknál igyekezett értékesíteni jelentős haszonnal. Tevékenysége nem járt sikerrel, terve füstbe ment, mivel időközben büntető eljárás indult ellene. Lakásán megtartott házkutatás során mintegy 80 000 forint értékű aranyfüstlemezt találtak, amit az eljárás során bűnjelként foglaltak le. D. Istvánt a bíróság nyolchónapi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte és a bűnjelként lefoglalt csempészett aranyfüst lemezek elkobzásáról is rendelkezett. Dr. Hedvigy Ferenc került sor honvédorvosi működésére. A 21 éves Korányi tagja volt — az idős Balassa János sebészprofeszorral együtt — annak a küldöttségnek, amely a márciusi napok után Pozsonyba vitte a pestiek kívánságát felelős magyar kormány kinevezéséről. Ugyancsak együtt vettek részt az első magyar felelős kormány megalakulása után azon az értekezleten, amelyet Eötvös József kultuszminiszter tartott az egyetemi tan- szabadság tárgyában. Később tagja volt annak az egyetemi küldöttségnek, amely követelte a reakciós egyetemi tanárok eltávolítását az oktatásból. 1848 májusában küldöttség ment Pestről Kolozsvárra az Erdéllyel való unió követelésének alátámasztásara, s ebben a küldöttségben is ott volt Korányi Frigyes orvostanhallgató. Amikor a politikai megoldások helyett a fegyvereké lett a szó, a fiatal Korányi önként jelentkezett katonai szolgálatra Sauer ideiglenes hadseregfőorvosnál. Először a Patay őrnagy vezette szabolcsi zászlóalj hoz nyert beosztást. s a feladata tábori gyógyszertár átvétele és kezelése volt. A Dráva felé vonultak akkor a horvát Jellasics hadserege ellen, “amely Ozora község határában nagy veszteségeket okozott a szabolcsi legénységben. A vereség miatt a szabolcsi tisztek nevében Patay őrnagy összekülönbözött Perczel tábornokkal. Bár meglepően hangzik, mégis tény, hogy végül is a kiváló diplomáciai tapintattal is rendelkező ifjú Korányinak sikerült elsimítani a nézeteltéréseket. Később a pesti honvédkórházban dolgozott Balassa és Markusovszky irányítása mellett. Az itt tanult modern sebészi ismereteknek nagy hasznát látta 1852—64 közötti nagykállói gyakorlóorvosi működése idején. Most köz. vétlenül azonban inkább kellemetlenségbe sodorta az átlagot jóval meghaladó sebészi jártassága. Ugyanis Korányi Frigyest 1848 telén és 1849 tavaszán már a nyíregyházi katonakórházban találjuk, ahol összeütközésbe került a maradi sebészi módszereket használó „Fr” főorvossal (véleményem szerint Frank főorvosról lehet szó). Kritizá- lása miatt a kormánybiztos megrótta és munkája folytatására szólította fel a fiatal Korányit, aki azonban rövide- en eltávozott Nyíregyházáról. Jelentkezett Lumnitzer Sándornál, az akkori országos hadseregfőorvosnál, aki ki - nevezte Dembinszky tábornok mellé a 104. zászlóalj főorvosának. A világosi fegyverletétel után Korányi egy ideig Nagy- kállóban, a szülői házban tartózkodott, majd Pestre utazott orvosi tanulmányainak befejezése végett. Korányi tehát nemcsak szorgalmasan tanuló és jól képzett orvostanhallgató volt, hanem kiváló magyar hazafi is! Pedig ő még csak úgynevezett első generációs magyar volt. s apja a napvilágot Csehországban látta meg, ahonnan az embertelen fajüldözések miatt menekültek akkoriban tömegesen Magyarországra. Korányi Frigyes 1848-as szereplését a rendszer sokáig nem tudta megbocsátani. Ezt tükrözi az Udvari Kancellária egyik megmaradt jelentése, amely még 1865. július 6-án is így jellemezte: „ ... a magyar forradalom alatt különösen szembeszökő tevékenységet fejtett ki a diákok között forradalmi szellemben.., még jelenleg is igen veszedelmes gondolkozású...” Ilyen .volt Korányi Frigyes, akit később, de még életében „az orvostudomány magyar atyamesteredként tiszteltek. Dr. Fazekas Árpid
