Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. március 12. Eredményesen segíti az oktató­nevelő munkát a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola nyelvi laboratóriuma, ahol egyszerre húsz hallgató foglalhat helyet a fülkékben. Az elmés műszer­ről nyomban le­olvashatja a ta­nár a kapott válaszok érté­két is. A nyelvi/ labor a nyír­egyházi GEL- KA munkája. (Elek E. felv.) Orvostanhallgató — vasalóval Vendégek a megyeszékhely művelődéséről NYÍREGYHÁZA, TISZAYASYÁRI ÚT Kezdik a felüljáró betonozását Öt hónappal a szerződésben rögzített határidő előtt, má­jus 1-én adják át rendelteté­sének Nyíregyházán a 'J'isza- vasvári úti felüljárót. A munka finishez érkezett: az utolsó simításokat végzik a létesítményen. 1975 novemberétől, az épít­kezés kezdetétől végigkísér­tük a felüljáró születését. Ek­kor vonult ki a Hídépítő Vál­lalat kollektívája, s az ap- róbb-nagyobb akadályok el­hárítása után gyors munká­val felépítette a felüljárót. Közben sokat segített a SZÁÉV — melynek asztalos­üzemét el kellett távolítani az útból — és a MÁV debre­ceni vasútigazgatóság is — többek közt áttelepítette a gítségét. Ezért a Hídépítő Vállalatnak nem kellett kü­lön betonüzemet költöztetnie Nyíregyházára. A széles körű összefogás eredményeként elkészült a felüljáró és kifutó részéhez kapcsolódva az Érpatak híd­ja. Ez utóbbi a közúti építő vállalat munkáját dicséri. Be­fejeződött a hatalmas tömegű földmunka is. Nyíregyháza környékéről 45 ezer köbmé­ter földet hozott ide a 21-es számú Volán Vállalat. Átadásig apróbb csinosítá­sok, kiegészítő munkák van­nak hátra. A közúti építő, vál­lalat március 16-án kezdi meg teljes pályaszélességben a betonozást, majd az aszfal­tozást. Ugyancsak az ő fel­keli. Az ünnepélyes avatásig az apróbb hiánypótlások, a korlát, az útburkolatjelék fel­festése ad további feladato­kat. Teljes szépségében május 1-re készül el az új, 123 mil­lió forintos létesítmény. Ti­zennégy méter széles felületén az autók mellett külön kije­lölt helyen haladhatnak a gyalogosok. A Mező úttól a Derkovits utcáig 1,1 kilomé­teres, újonnan aszfaltozott út kapcsolja forgalomba a felül­járót. A munka ünnepét kö­szöntő felvonulók akár célul is tűzhetik a létesítményt. A híd átadásával a munka nem fejeződik be. A Derko­vits és a Tiszavasvári útnak a városból kifelé menő szaka­szán, valamint a Mező és a Három orvostanhallgató és egy leendő agrármérnök vá­lasztotta Nyíregyházát népművelési gyakorlata színhelyéül. Végzés után az orvostanhallgatókat Borsod megyében várja a körzet, az agráros hallgató megyénkbe pályázik. Hárman most jártak először Szabolcsban. Tíz napon át figyelték a me­gyeszékhely kulturális életét, az intézmények munkáját. Visz- szatérve az egyetemekre, jelentésben foglalják össze útjuk ta­pasztalatait. Mi kerül majd ezekbe a jelentésekbe, hogyan látták a kívülállók megyénket? Jakkel Annamária negyed­éves, és férje, Tóth Gyula harmadéves orvostanhallgató mindjárt az első napon a szorgalmas naplóvezetés mel­lett döntött, ők jegyzeteltek a legtöbbet, ők a kis „csoport” szószólói is. Harmadik tár­sukkal, Rácz Ernő harmad­éves hallgatóval együtt ké­szítik majd el beszámolójukat a debreceni egyetem népmű­velési speciális kollégiumá­nak. A csoport negyedik tag­ja, Kuik Lajos másodéves agrármérnök-hallgató Tisza- vasváriból került a debrece­ni egyetemre, megyeszékhe­lyünk kulturális intézményei­vel azonban ő is most talál­kozott először. Miről szólnak tehát a kí­vülállóként érkezett egye­temisták naplójegyzetei? Leg­először alapos statisztikai elemzésnek is beillő összesí­téseket készítettek a megye- székhely lakosságáról, mun­kahelyeiről, a központi, illet­ve a lakóterületi kulturális feladatokat ellátó intézmé­nyekről. Ezután indultak el a művelődési házakba, üzemek­be. ★ Az első élmény a SZÁÉV Tiitnde utcai telepe volt. Jól felszerelt szociális létesítmé­nyeket láttak, meglepte őket a munkásszállás fegyelme. Ámulatuk csak nőtt a kon­zervgyári orvosi rendelő és öltöző tisztasága láttán. Mint­ha nem is termelőüzemben, A VMK-ban éppen kiállí­tásra készültek — meséli An­na —, s még örültünk is, hogy találkozhatunk a népművelé­si ismereteket tanuló közép- iskolásokkal. Ez mégsem si­került, mert amikor megtud­ták, hogy jövünk, ránkhagy­ták a kiállítási előkészülete­ket. Igaz, szeretem a szép ké­zimunkákat, de nem gondol­tam, hogy nekem kell majd vasalnom a térítőkét... Szerettek volna elmenni a Városmajori Művelődési Ház­ba, de ez nem sikerült, mert még a megbeszélt időben sem volt nyitva. A Kún Béla ut­cai klubkönyvtárban főleg a gyermekcsoportok nyerték meg tetszésüket. Az ifjúsági összejövetelekről az volt az érzésük, mintha a Márka presszó a klubban folytatód­nék. Sok hasznos tapasztala­tot gyűjtöttek a III. kerületi művelődési házban, különö­sen az orvosi előadások te­matikája tetszett. Ide prog­ramon kívül is visszamentek, s szurkoltak a szocialista bri­gádvetélkedő középdöntőjé­nek csapataiért. Szintén prog­ramon kívüli volt egy üzemi klub meglátogatása, itt Rácz Ernő gyűjtött élményeket. — Nem egészen így kép­zeltem egy üzemi klubot, bár a mienk, az egyetemi sem jobb. Külön asztalnál a fiúk — söröznek, s külön a lányok — kártyáznak. Micsoda élet Csempészek a vádlónak padján munkát akadályozó keskeny nyomtávú vasútvonalat. A KEMÉV nyersbetont, gépeket adott, sőt ezek kiszállítását is megoldotta. Kérés, szerződés nélkül, önként felajánlva se­adatuk a korlátok elhelyezé­se és a szegélyezés. A felül­járó oldalait kitöltő földré­szek burkolása a Hídépítő Vállalat dolgozóira vár. Mindezzel április 25-ig, a mű­szaki átadás napjára végezni Síp utca közötti részen to­vább folytatják az útkorsze­rűsítést. Ezzel 2 kilométerre nő a felüljáróhoz kapcsolódó útszakasz hossza. H. Zs. Korányi Frigyes és a szabadságharc hanem egy klinikán lettek volna. A konzervgyárban azt hiányolták, hogy nem gon­doskodnak megfelelően a be­járó dolgozók szabad idejé­nek hasznos eltöltéséről, a SZÁÉV-nél a fürkésző „or­vosi szem” .talált hibát. Jel­lemző erre a példa, amit Tóth Gyula említ. — Tízből kilenc ember nem használja a fül védőt. Ebben az a meglepő, hogy másnap egy tanácskozáson a nagy zajra panaszkodtak, pe­dig csak a fiókot kellett vol­na kinyitni... ★ Üj fejezet naplójukban a városi művelődési központ és a hozzá tartozó lakóterületi művelődési házak munkája, hasonlóan vegyes tapasztala­tokkal. A jelentős mértékben növekvő idegenforgalom nyomán fokoza­tosan jelentkeznek az ezzel kap­csolatos legjellemzőbb bűncse­lekmények: a csempészet és a vámorgazdaság. Vámbüntettet az a személy követ el. aki a vámárut a vámellenőrzés alól elvonja, vagy a vámárunak vám szempontjából lényeges körül­ményei tekintetében a hatóság előtt valótlan nyilatkozatot tesz. A vámorgazdaságot pedig az kö­veti el, aki a csempészett vám­árut vagyoni haszon végett meg­szerzi, elrejti, vagy annak el­idegenítésében közreműködik. Z. Michael és Z. Márián len­gyel állampolgárok 1976. szep­tember 26-án személygépkocsival léptek be a záhonyi közúti ha­tárátkelő állomáson hazánk te­rületére. A vámvizsgálatot végző kérdésére kijelentették, csak any- nyi csomagjuk van, amennyit kiraktak. A gépkocsi teljes át­vizsgálása során nagyobb meny- nyiségű ruhanemű (lepedő, ágy­lehetne pedig benne, szép bútorok, jó felszerelés ... ★ Kuik Lajos a legjobban a két megyei utat várta, főleg a szabolcsi községek, nagy­községek művelődési lehető­ségei és az agrárértelmiség szerepe érdekelte volna. Eh­hez Vaján nem tudott ele­gendő információt gyűjteni, a vásárosnaményi művelődési központban is kevés volt az idő. Ügy tervezi, ezekre a he­lyekre mégegyszer visszajön, mielőtt munkába állna. ★ Mind a négyen hasonló el­képzeléseket vallanak a jövő­ről. Ahogy Tóth Gyula meg­fogalmazta, az orvosnak leg­alább annyi szerepe lehet egy község kulturális életében, ha nem több, mint egy pedagó­gusnak. — Rengeteget tehet a köz- művelődésért. Az iskolában, a tsz-ben, a művelődési ház­ban sorozatban szervezhetők az ismeretterjesztő progra­mok. Szerintem az a hiba, hogy túl nagy a „doktor úr” fétise, s ezt a munkát ma még csak a pedagógusoktól várják el. Tíz nap tapasztalatai tehát úgy értek meg, hogy hivatá­suk. mellett még nagyobb in­díttatással készülnek sajátos „népművelői” feladatukra. Nyíregyházi házigazdájuktól, az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Házának munka­társaitól is ezzel búcsúztak. Valahogy így: a viszontlátás­ra a jövő évi népművelési gyakorlaton... Baraksó Erzsébet nemű-garnitúra) és műszaki áruk (fúrógépek, magnetofonok, televíziók, rádiók, villany borot­vák, stb.) kerültek elő különbö­ző rejtekhelyekről. A bűnjelként lefoglalt vámáruk belföldi érté­ke 66 ezer forintot tett ki. A két csempészt hazai joguk szerint a lengyel igazságügyi szervek von­ták felelősségre. S. R. Jan lengyel álampolgár 1976. november 17-én gépkocsin érkezett ugyancsak a záhonyi közúti határátkelő állomásra. A vámvizsgálat során a magával hozott vámárukat nem mutatta be. felszólítás ellenére vámnyi­latkozatot nem tett. Az ellenőr­zés során a gépkocsiban elrejt­ve ezüst étkészletet, 16 darab kékrókaprémet és számos mű­szaki árut találtak, melynek a belföldi forgalmi értéke 68 000 fo­rintot tett ki. A csempészt bf- róság elé állították, a bíróság vámbűntettben mondta ki bű­nösnek és ezért 8000 forint pénz­főbüntetésre ítélte és elrendelte K ülönös jellemvonása a nagykállói születésű Korányi Frigyes pá­ratlan pályafutásának, hogy a magyar belgyógyászati is­kola megteremtője és a gü- mőkor elleni küzdelem meg­alapítója eleinte katonaor­vosként tevékenykedett. Még IV. orvostanhallgató volt, amikor kitört a Pesti forradalom, amelynek egyik egyetemi vezetője lett. Hal­lotta a lekesítő „Nemzeti dal”-t Petőfi szavalásában, amelyről később így írt: „Még ma is látom arcát, amint halálsápadtan és időn­ként csak egyes szavaknál válva hangosabbá, mondotta el költeményét.’’ Korányi 48- as tevékenysége ennek meg­felelően eleinte politikai ter­mészetű volt és csak később a lefoglalt csempészáru elkobzá­sát. D. István nyíregyházi lakos nyugat-európai országokban járt turistaként. Emléktárgyak és ajándékok helyett nagyobb meny- nylségű aranyfüstlemezt vásárolt, amit a vámszabályok kijátszásá­val csempészett be az országba. A 23 karátos. Ipari célra hasz­nálható aranyfüstlemezeket mű­kő-, sírkőkészítő kisiparosoknál igyekezett értékesíteni jelentős haszonnal. Tevékenysége nem járt sikerrel, terve füstbe ment, mivel időközben büntető eljárás indult ellene. Lakásán megtartott házkutatás során mintegy 80 000 forint értékű aranyfüstlemezt ta­láltak, amit az eljárás során bűnjelként foglaltak le. D. Istvánt a bíróság nyolchónapi végre­hajtható szabadságvesztésre ítél­te és a bűnjelként lefoglalt csem­pészett aranyfüst lemezek elkob­zásáról is rendelkezett. Dr. Hedvigy Ferenc került sor honvédorvosi mű­ködésére. A 21 éves Korányi tagja volt — az idős Balassa János sebészprofeszorral együtt — annak a küldött­ségnek, amely a márciusi na­pok után Pozsonyba vitte a pestiek kívánságát felelős magyar kormány kinevezésé­ről. Ugyancsak együtt vettek részt az első magyar felelős kormány megalakulása után azon az értekezleten, amelyet Eötvös József kultuszminisz­ter tartott az egyetemi tan- szabadság tárgyában. Később tagja volt annak az egyetemi küldöttségnek, amely köve­telte a reakciós egyetemi ta­nárok eltávolítását az okta­tásból. 1848 májusában kül­döttség ment Pestről Kolozs­várra az Erdéllyel való unió követelésének alátámasztása­ra, s ebben a küldöttségben is ott volt Korányi Frigyes orvostanhallgató. Amikor a politikai megol­dások helyett a fegyvereké lett a szó, a fiatal Korányi önként jelentkezett katonai szolgálatra Sauer ideiglenes hadseregfőorvosnál. Először a Patay őrnagy vezette sza­bolcsi zászlóalj hoz nyert be­osztást. s a feladata tábori gyógyszertár átvétele és ke­zelése volt. A Dráva felé vo­nultak akkor a horvát Jella­sics hadserege ellen, “amely Ozora község határában nagy veszteségeket okozott a sza­bolcsi legénységben. A vere­ség miatt a szabolcsi tisztek nevében Patay őrnagy össze­különbözött Perczel tábor­nokkal. Bár meglepően hang­zik, mégis tény, hogy végül is a kiváló diplomáciai ta­pintattal is rendelkező ifjú Korányinak sikerült elsimíta­ni a nézeteltéréseket. Később a pesti honvédkór­házban dolgozott Balassa és Markusovszky irányítása mellett. Az itt tanult modern sebészi ismereteknek nagy hasznát látta 1852—64 közötti nagykállói gyakorlóorvosi működése idején. Most köz. vétlenül azonban inkább kel­lemetlenségbe sodorta az át­lagot jóval meghaladó sebé­szi jártassága. Ugyanis Korá­nyi Frigyest 1848 telén és 1849 tavaszán már a nyíregyházi katonakórházban találjuk, ahol összeütközésbe került a maradi sebészi módszereket használó „Fr” főorvossal (vé­leményem szerint Frank fő­orvosról lehet szó). Kritizá- lása miatt a kormánybiztos megrótta és munkája folyta­tására szólította fel a fiatal Ko­rányit, aki azonban rövide- en eltávozott Nyíregyházáról. Jelentkezett Lumnitzer Sán­dornál, az akkori országos hadseregfőorvosnál, aki ki - nevezte Dembinszky tábor­nok mellé a 104. zászlóalj fő­orvosának. A világosi fegyverletétel után Korányi egy ideig Nagy- kállóban, a szülői házban tar­tózkodott, majd Pestre uta­zott orvosi tanulmányainak befejezése végett. Korányi tehát nemcsak szorgalmasan tanuló és jól képzett orvostanhallgató volt, hanem kiváló magyar hazafi is! Pedig ő még csak úgyne­vezett első generációs ma­gyar volt. s apja a napvilágot Csehországban látta meg, ahonnan az embertelen faj­üldözések miatt menekültek akkoriban tömegesen Ma­gyarországra. Korányi Frigyes 1848-as szereplését a rendszer soká­ig nem tudta megbocsátani. Ezt tükrözi az Udvari Kancellária egyik megma­radt jelentése, amely még 1865. július 6-án is így jel­lemezte: „ ... a magyar forra­dalom alatt különösen szem­beszökő tevékenységet fejtett ki a diákok között forradal­mi szellemben.., még je­lenleg is igen veszedelmes gondolkozású...” Ilyen .volt Korányi Fri­gyes, akit később, de még életében „az orvostudomány magyar atyamesteredként tiszteltek. Dr. Fazekas Árpid

Next

/
Oldalképek
Tartalom