Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-11 / 59. szám

MA ,Éva Adómnak — Ádám Évának n (2. oldal) Kell a jó munkás (3. oldal) Lépni B algaság lenne tagad­ni, hogy egy-egy központi fejlesztési^ program, vagy nagyberu­házás lényegesen beleszól Y a termelési és a termék- szerkezet alakulásába. Ezt azonban sokan fölmentés­ként értelmezik a helyi, vállalati körben megtehe­tő intézkedések, lépések alól. Az említettek okos­kodása így hangzik: elő­ször megvárjuk, mit dön­tenek, mit tesznek oda­fent, s azután majd mi is elindulunk. E kényelmes várakozás sok-sok forint­tól fosztja meg a közös pénztárt, holott ennek ab­lakánál, kifizetéskor, igen­csak nyújtogatjuk a mar­kunkat. Termelésének több, mint egyharmadát külföldön ad­ja el a gépipar, s a táv­lati tervek szerint ez az arány a hatvan százalékot is elérheti, majd, ha... Ha sikerül a szakosodást, a nemzetközi kooperációt, a termékfejlesztést úgy ösz- szehangolni, hogy amit kínálunk, az árban, mű­szaki jellemzőkben, hasz­nálati értékben idehaza és külföldön egyaránt ver­senyképes. Ami a gépipar­ra, az a legtöbb iparterü­letre is igaz. Vannak vállalatok, ahol vállhuzogatva fújják: sze­gény ember — kenderhám, fakó szekér — rossz szer­szám. Azaz tennének ők, ha módjukban állna, ám gyatra eszközökkel, fej­lesztési hitelek híján mi­nek erőlködjenek? Van­nak tényleges korlátok, amire egyetlen példát: a kohó- és gépiparban a termelőberendezések szá­ma meghaladja a 130 ez­ret, de ezeknek csupán 43—45 százaléka ítélhető korszerűnek. E korlátok átlépésére — a lehetetlen­re — senkit sem bíztat­nak. Az a nyugtalanító, ami az adottságokon belül történik, ahogyan zajlik ez, s amennyi eredménnyel jár. Mindhárom tényező távol áll a lehetőségek tel­jes kihasználásával elér- hetőtől. Ebben részes az ipar egy-egy területének irányítása éppúgy, mint a vállalatok láncolata. Min­denkinek a maga dolgát kellene megtennie. Meg­hökkentően egyszerű igaz­ság. M égis, bonyolultabba­kat kutatunk he­lyette, s lehetőleg olyanokat, hogy másokra legyenek érvényesek. így azután sokkal több a vélt igazságunk, mint a kor­szerű termékünk. Előbbi­ekért mi fizetünk — és keservesen drága árat —, utóbbiakért nekünk fizet­nek. Ha sikerülne megvál­toztatni e kiadási és be­vételi arányokat... Miért ne sikerülne? Csak any- nyi kell hozzá, hogy min­denütt, ha más és más hosszúsággal is, de lépje­nek. M. O. Illést tartott a Minisztertanács NAPIRENDEN: — KÜLKAPCSOLATAINK — A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KÖZPONT FEJLESZTÉSE — A HAJDÚSÁGI CUKORGYÁR ÉPÍTÉSE — A KÖZPONTI NÉPI ELLENŐRZÉS 1976. ÉVI MUNKÁJA — KITÜNTETÉSEK ADOMÁNYOZÁSA. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese je­lentést tett a magyar—viet­nami gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság VI., valamint a ma­gyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság alakuló ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Havasi Ferenc miniszterel­nök-helyettes olaszországi, dr. Szekér Gyula miniszterelnök­helyettes iraki tárgyalásairól tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a jelentése­ket jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését Bohuslav Chnoupeknek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos ba­ráti látogatásáról. A külügyminiszter jelentést tett Nagy-Britannia és Észak- Irország Egyesült Királyság­ban tett hivatalos látogatásá­ról. A kormány elfogadta a beszámolót. A Minisztertanács úgy ha­tározott, hogy anyagi segítsé­get nyújt a Román Szocia­lista Köztársaságnak a föld­rengés okozta károk enyhíté­sére. A kormány előterjesztést fogadott el a számítástechni­kai központi fejlesztési prog­ram 1976—1980. közötti idő­szakra szóló feladatairól. En­nek keretében határozott a számítógép-alkalmazás bő­vítéséről és hatékonyságának növeléséről, a szakemberkép­zés folytatásáról és a számí­tástechnikai eszközök gyártá­sának fejlesztéséről. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztésére a kormány állami nagyberuházásként jóváhagy­ta a Hajdúsági Cukorgyár építését, kapcsolódó beruhá­zásait. A SZOT elnöksége tájékoz­tatta a Minisztertanácsot a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat működésének tapaszta­latairól. A kormány a jelen­tést egyetértőén tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság-elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés 1976. évi munkájáról és ellenőrzé­si tapasztalatairól. A Minisz­tertanács a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette és felhívta a minisztereket, hogy irányító munkájukban hasz­nosítsák a tapasztalatokat. A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány határo­zatot hozott a kiváló és az érdemes művész kitüntető cí­mek adományozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. KAPCSOLATOK 127 ORSZÁGGAL Készülődés a béke- és barátság hónapra Sokrétű programot bonyo­lít le ebben az esztendőben a magyar békemozgalom. Az Országos Béketanács munka­tervében — amint az MTI tudósítóját tájékoztatták — fontos feladatként szerepel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ról való méltó megemléke­zés: barátsági gyűlésekkel és más politikai demonstrációk­kal. Békemozgalmunk jelen­leg a világ 127 országában tevékenykedő békeszerető, haladó erőkkel áll együttmű­ködésben, s az idén tovább­fejleszti nemzetközi kapcso­latait. Az OBT keresi a pár­beszéd lehetőségét minden olyan mozgalommal, szerve­zettel és csoportosulással amely a nemzetközi béke­mozgalom előtt álló fő kér­désekben hajlandó az együtt­működésre. Az ilyen törekvé­sek, ezek a kapcsolatok a nemzetközi kérdésekben elő­segítik a közös állásfoglalást és népünk alkotó munkájá­nak megismertetését, tekin­télyének növekedését. Ott lesznek küldötteink a nem­zetközi békemozgalom idei legnagyobb szabású esemé­nyén, a békeépítők varsói vi­lágközgyűlésén, amelyre vár­hatóan májusban kerül sor, ezer külföldi meghívott rész­vételével és azzal a céllal, hogy minden fontos politikai kérdésben kidolgozzák a Bé­ke-világtanács álláspontját és akciótervét. Ezen a tavaszon sorrend­ben 19. alkalommal rendezi meg május 9. és június 9. kö­zött az Országos Béketanács — a Hazafias Népfronttal, a társadalmi és tömegszerveze­tekkel, -mozgalmakkal együtt­működve — a béke- és ba­rátsági hónapot. Ezt az ese­ménysorozatot az OBT ün­nepi ülése vezeti majd be. A hónap kiemelkedő rendez­vénye lesz az a tudományos konferencia, amelyet „írók, művészek az európai béke és biztonság alapokmányának valóra váltásáért” címmel rendeznek. Tanácsi vállalatok mérlege Cél: a termelékenység növelése A múlt évi gazdálkodás megméretett: az elkészült mérlegek számai pontosan mutatják, hogy mi sikerült jobban, és mi a tervezettnél kevésbé jól. Ezúttal a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának fel­ügyelete alá tartozó vállala­tok munkájáról, eredményei­ről és gondjairól számolunk be. A NYIRTERV 125 terve — ha megvalósul — 567 milliós értéket képvisel. Ez a terve­zői tevékenység 6,1 százalék­kal több az 1975-ös előirány­zatnál, s mindezt a termelé­kenység növelésével érték el. A tervezőirodának nem volt lehetősége létszámát növelni, s bár az egy dolgozóra jutó termelés növekedése 8,2 szá­zalékos volt, mégis el kellett utasítani a terveztetni szán­dékozók mintegy 15—20 szá­zalékát. A NYIRTERV nye­resége a többlettermelés, a gazdaságosság javítása elle­nére is csökkent, mert az új gazdasági szabályozók olyan mértékben drágították meg az élőmunkát, hogy a terme­lés költségei jelentősen emel­kedtek. A kommunális szolgáltató vállalat csaknem 10 száza­lékkal növelte az egy dolgo­zóra jutó árbevételét, és 1 millióval lett több a nyeresé­gük. A hagyományos ké­ményseprő tevékenységek közül esetenként lemaradtak a sorseprésben, az ebből származó árbevételkiesést azonban kályhás részlegük pótolta. A múlt év óta tar­tozik a vállalathoz a telepü­léstisztasági szolgáltató te­vékenység, amelyet az egész megyére kiterjesztettek, s ez­zel megduplázták az ebből származó árbevételt. A fej­lesztési támogatással megvá­sárolt célgépek hatékonyabbá tették a munkát, s ez tette le­hetővé, hogy az árváltozások­ból eredő nyereségcsökkenést ellensúlyozni tudták. Az építő- és szerelő vállalat közei 6 és fél millióval nö­velte árbevételét. Jelentősen, 7,6 százalékkal javult a leg­fontosabb munkagépek ki­használtsága. Az új árrend­szer és az új elszámolási rend miatt azonban jelentősen csökkent a vállalat nyeresé­ge. A szabályozó rendszer az építőipari vállalatok gazdál­kodására sok tekintetben kedvezőtlenül hatott, ez volt az oka, hogy a hosszú évek óta jó eredményeket produ­káló EPSZER nyeresége a ha­tékonyabb gazdálkodás elle­nére is kevesebb lett. A vál­lalat a kedvezőtlen hatásokat ebben az évben az országos átlagot meghaladó termelé- keny ség javítással, több mű­szak bevezetésével, a nagy értékű és nagy hatékonyságú gépek több műszakos, illetve folyamatos termelésével kí­vánja csökkenteni. A víz- és csatornamű vál­lalat 11,9 százalékkal teljesí­tette túl tervét, ez 18,7 szá­zalékkal több az 1975-ös évi­nél, a költségek azonban csak minimálisan, 0,9 százalékkal emelkedtek. A legkiemelke­dőbb megtakarítást az anyag- költségeknél érték el: míg 1975-ben a termelési érték­nek 31 százaléka volt anyag- költség, addig 1976-ban 28,4 százalékra csökkent. Mind­ezek hatására a vállalat nye­resége 3 millió 718 ezer fo­rintról 10 millió 860 ezerre nőtt, miközben a vállalat lét­száma nem emelkedett. JÓ ÉVET ZÁRTAK KISVÁRDÁN Röntgenberendezések exportra A megye egyik legeredmé­nyesebben gazdálkodó ipari szövetkezete a kisvárdai vas- és gépipari. Termékeik — röntgenberendezések alkat­részei, kazánégők, markolók — nagy része exportra ke­rül, kooperációs partnereik késztermékeikbe építve. A múlt évben elért 44 millió forintos termelés az alapí­tásának 26. évében járó szö­vetkezet eddigi legjobb tel­jesítményét jelentette. Tavaly új telephelyre köl­töztek, s egy fedél alatt dol­gozhatott minden részleg. A beruházással — melyhez a megyei tanácstól 5 millió fo­rintos iparfejlesztési tá­mogatást kaptak — lehetősé­gük nyílt a létszámemelésre is. Harminchat új dolgozó munkájával termelésük 20 százalékkal emelkedett a múlt évihez képest. A fejlő­désben döntő volt egy új ter­mék, a fény rekesz megjele­nése, melyet a MEDICOR ré­szére készítenek. A tizenöt- millió forintos megbízatás éves termelésük egyharma­dát teszi ki. A nyereségük a tavalyihoz képest megduplázódott. A közgyűlésen elfogadták az idei évre szóló feladatokat is. A termelést 12 százalékkal növelik, így 50 milliós bevé­telre számítanak. Még ez évben építenek egy 60-70 ta­nuló képzésére alkalmas tan­műhelyt. További feladatuk az anyagmozgatás gépesítése, a telep központi fűtéssel va­ló felszerelése. B. J. Elutazott megyénkből a szovjet pártmunkásküldöttség Csütörtökön élutazott me­gyéinkből az Ukrajna Kom­munista Pártja Kárpátontúli területi Bizottsága négytagú ideológiai küldöttsége, amely az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága meghívá­sára tett látogatást megyénk­ben. A delegáció — amelynek vezetője V. M. Kerecsányin, az SZKP Kárpátontúli terü­leti Bizottsága agitációs és propagandaosztályának ve­zetője, tagjai: A. V. Filip, a huszti járási pártbizottság titkára, I. J. Krucsenyica, a Kárpátontúli terület Népta- nácsa művelődési főosztályá­nak helyettes vezetője és Fe­jér Klára tanár, a Szovjet Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat beregszászi szer­vezetének elnöke volt — itt- tartózkodása során tanulmá­nyozta megyénk ipari és me­zőgazdasági üzemeiben, illet­ve kulturális intézményeiben a párt agitációs és propagan­damunkájának kérdéseit. Jártak a Csepel Művek nyírbátori üzemében, a Nyír- lugosi Állami Gazdaságban, a tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyárban, a HÓDI­KÖT tiszalöki üzemében, a tiszalöki nagyközségi pártbi­zottságon, a Nyíregyházi Konzervgyárban, a nyíregy­házi és a nyírbátori múzeu­mokban. A delegációt csü­törtökön fogadta dr. Tar Im­re, a megyei pártbizottság el­ső titkára. A küldöttséget a magyar— szovjet határon Ekler György, a megyei pártbizottság titká­ra és dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője búcsúztatta. Az apagyi Hunyadi Termelőszövetkezetben ötven fóliasátrat építenek, ezalatt haj­tatják a dohánypalántát. (Elek Emil felvétele) XXXIV. évfolyam, 59. szám ÁRA: 80 FILLER 1977. március 11., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom