Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
XXXIV. évfolyam, 58. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1977. március 10., csütörtök MA Jobb lesz a posta? (2. oldal) Forradalmi ifjúsági napok '77 (3. oldal) Kádár János és Lázár György fogadta Bohuslav Chnoupeket Közös közlemény a magyar—csehszlovák tárgyalásokról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügyminisztert. (Kelet-Magyarország te- Iefotó) Műszak Sűrűn emlegetett tény, hogy az iparban az átlagos műszakszám mindösz- sze 1,4. Ha az átlag számításánál figyelmen kívül hagyjuk a három-, vagy négyműszakos, folyamatos munkarendben dolgozó üzemeket, (ilyen a vegyipar, a kohászat, a textilipar), kiderül, valójában a feldolgozó ipar túlnyomó része egy műszakban termel. A termelő állóeszközök bruttó értéke 1975 végén 435 milliárd forintot tett ki a szocialista iparban, öt év alatt, 1971 és 1975 között összesen 239,7 milliárd forintot költöttek ipari beruházásokra. Tavaly a szocialista szektor összes gépi beruházásainak értéke 65 milliárd forint körül volt. •Imponáló összegek. Ám a frissen munkába állított gépek, berendezések körül túl nagy a csend, főként este és éjjel. Egy évtizeddel ezelőtt az összesen teljesített, — ipari — munkanapok 9,8 százaléka jutott a harmadik, negyedik műszakra. Most csak nyolc százalék. Ma a munkások összes ledolgozott munkanapjaik több mint 70 százalékát az első műszakban teljesítik. Napjainkban a szak- szervezetek különböző testületéi foglalkoznak a műszakpótlékok egységes elvek szerinti rendezésével. Ez egy lépés az eszközök jobb kihasználásának elősegítésében, de nem varázsszer. E fölismeréstől vezettetve a Magyar Nemzeti Bank szívesen nyújt egyebek mellett olyan hiteleket is, amelyek segítségével több műszakos termelést kialakító beruházásokat finanszírozhatnak a vállalatok. öreg igazság, hogyha valamit nagyon nem aka- ródzik megtenni a gazdasági életben, akkor sürgősen meg kell keresni rá az érdekviszonyokban és — kapcsolatokban a magyarázatot. E keresés szükségességét mindenütt elismerik, a cselekvés azonban lassú és tétova. Márpedig közben hatalmas iramban megnőtt a népgazdaság eszköztára, hiszen például a kivitelező építőiparban 1960-ban 39 ezer, 1975-ben 110 ezer gép és berendezés működött. E megháromszorozódásnál is gyorsabb tempóban, négyszeresére bővült e technikai tár lóerőben kifejezett teljesítőképessége, miközben maga a termelés a kétszeresére emelkedett az 1960. évinek. Tavaly a szocialista szektor 150 milliárd forint értékű összes beruházásából 80 milliárdot vállalati, szövetkezeti hatáskörben költöttek el, — a „több géppel kevesebbet” dilemmájával az iparirányításban szembe kell nézni, éppúgy, mint a vállalatoknál, a termelés első vonalában. V. T. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Bohuslav Chnoupeket, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak szerdán hivatalában fogadta a csehszlovák külügyminisztert. A szívélyes, baráti találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszer, Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete, valamint dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A csehszlovák külügyminiszter tegnap este elutazott hazánkból. KÖZLEMÉNY BOHUSLAV CHNOUPEK CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a meghívására Bohuslav Chnoupek. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere 1977. március 7—9. között hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. A csehszlovák külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Bohuslav Chnoupek és kísérete ellátogatott Békés me. gyébe, ahol találkozott a megye párt- és állami vezetőivel és megismerkedett a megye dolgozóinak életével. A külügyminiszterek áttekintették országaik kapcsolatainak fejlődését és véleménycserét folytattak az időSzerdán a Népfront Belgrad rakparti székházában Kállai Gyula elnökletével kibővített ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés-Magyar Nemzeti Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Megnyitó beszédében Kállai Gyula egyebek közt hangsúlyozta: az európai biztonsági és együttműködési értekezlet — amelyen másfél évvel ezélőtt 35 állam aláírta a záródokumentumot — kiemelkedő példája annak, miként lehet és kell nemcsak a béke tartós állapotát elérni, hanem a nemzetközi együttműködést is magasabb szintre emelni. szerű nemzetközi kérdésekről. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szociálisra Köztársaság sokoldalú együttműködése a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján az élet minden területén eredményesen fejlődik. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a kapcsolatok bővítésében kiemelkedő jelentőségűek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Gustáv Husáknak. a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének rendszeres találkozói. A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy tervszerűen és dinamikusan fejlődnek a kölcsönö. Ezután Nagy János külügyminiszter-helyettes tartott tájékoztatót az európai biztonság és együttműködés helyzetéről, a helsinki záróokmány aláírása óta történtekről és a belgrádi értekezlet előtt álló feladatokról: — Az európai enyhülés — mondta — az egész világ- helyzet részét jelenti, beilleszkedik abba, kölcsönhatásban áll vele. Sajátossága, hogy kontinensünkön alakultak ki legkorábban a legkedvezőbb feltételek az olyan fejlődés megindulásához, mely egy biztonsági és együttműködési rendszerhez vezet. A belgrádi találkozóra való felkészülés kapcsán arról beszélt Nagy János, hogy június közepén sorra kerülő sen előnyös gazdasági kapcsolatok a két ország között. Meggyőződésük, hogy a KGST komplex programjának végrehajtásával az együttműködés még hatékonyabbá tehető. A külügyminiszterek mél. tatták a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. és XXV. kongresszusán elfogadott, illetve továbbfejlesztett békeprogram történelmi jelentőségét. A miniszterek hangoztatták annak fontosságát, hogy a helsinki záróokmányban rögzített rendelkezéseket valamennyi aláíró állam maradéktalanul megvalósítsa, eseménynek nem lesz feladata a helsinki záróokmány valamiféle felülvizsgálata, módosítása, erre nincs is megbízatása. Ezt követően Papp Anna, a bizottság titkára előterjesztette a testület 1976. évi sokrétű tevékenységéről szóló beszámolót, majd megvitatták és elfogadták az 1977. évi munkatervet. A vitában felszólalt Braun Gyula, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője, Bartha Tibor református püspök, Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese és Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöki irodájának vezetője. A kibővített ülés végén a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el. (Folytatás a 4. oldalon) Helsinki után, Belgrádi előtt Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának ülése Vetik a tavaszi árpát Jelentés a földekről A Balkányi Állami Gazdaság Balogh-tanyai üzemében szerdán megkezdték a tavaszi árpa vetését. Képünkön: Móricz János traktoros és Marozsán János gépkezelő hektáronként két mázsa nemes magot juttat a földbe. (Elek Emil felvétele) A tavaszi időjárás beköszöntőnek előjátéka volt a hűvösebb, szeles idő. Ez utóbbi és a mostani napsütés nagy hasznára volt és van a mezőgazdaságnak, mert a természetes elpárolgás, az emberi erőfeszítésekkel együtt sietteti a belvizek megszűnését. Szabolcs-Szatmárban alig egy héttel ezelőtt még több mint 15 ezer hektár belvízborításról beszéltek, s ma már alig haladja meg a hétezer hektárt. A belvíz nagy része a mélyebb fekvésű legelőket, réteket borítja. Sikeres volt — főleg a szatmári részeken — az őszi kalászosokról a vízelvezetés. Ezért a mező- gazdasági nagyüzemek az ősziek fejtrágyázását mintegy 60 százalékban már elvégezhették. A kedvező idő, a több órás napsütés ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket a talajmunkák végzésére. A homokos területeken már számos erőgép dolgozik, lezárják a talajokat, illetve végzik az őszről visszamaradt szántást. A terület mintegy négy-öt százalékán megkezdték a magágykészítést tavaszi vetések alá. Több helyütt már vetnek, főleg a mákot a borsót, és a tavaszi árpát. Á legnagyobb munkát a zöldségtermesztés megalapozása jelenti. Az üvegházakban fóliasátrak alatt szépen fejlődnek a palánták. Mezőgazdasági üzemeink idén 1370 hektárral termelnek több zöldséget, mint 1976-ban. A termelőszövetkeztek zöldségtermő területe összesen 7183 hektár lesz, az állami gazdaságok — főleg borsót — 259 hektáron vetnek. Nagymértékben nő a paradicsomtermő terület, összesen 1100 hektár lesz, hasonló nagyságú területen termesztenek zöldbabot a termelőszövetkezetek, de nagyobb lesz a tavalyinál a zöldpaprika termőterülete is, amely összesen 684 hektár. A tavasz a háztáji, kiskert- és hobbykert-tulajdonoso- kat is kicsalta a földekre. A kiskerttulajdonosok jórészt már elvetették a korai zöldségféléket, ehhez a kereskedelem megfelelő mennyiségben biztosított vetőmagot. Sürgős a munka az almáskertekben. A téli faápolással, metszéssel eddig megyei szinten SO százalékban végeztek. Több termelőszövetkezetből jelezték, hogy a metszést befejezték. Hasznos lenne, ha a termelőszövetkezetek egymással kooperálva segítenék az elmaradókat. Helyenként kevés a munkaerő, ezért metszéshez értő brigádokat lehetne kölcsönkérni, így megteremtődnek annak a feltétele, hogy a küszöbön lévő első permetezésre a faápolás valamennyi üzemben befejeződjék. (seres) hoz, a szövetkezeti ipar 2 millió forintot ad. A szövetkezet idén az építőipari tevékenységét 7 százalékkal, a lakossági javítószolgáltató munkáját 10 százalékkal növeli. Újdonság: a színes tévék javításához beszereztek két műszerasztalt. Megépült az új száz személyes öltöző-fürdő, hamarosan igénybe veszik a dolgozók. Négy éve kooperációs tevékenységet folytat a szövetkezet az Ikladi Műszergyárral. Hatvan beregi lány és asszony villanymotorok tekercselését végzi négy tekercselőgépen. A közelmúltban kötött megállapodás értelmében a gyár idén üzembe helyezi az ötödik gépet és nagyobb mennyiségű tekercselésre tart igényt. Ez év végéig újabb 40 környékbeli lányt és asszonyt tudnak munkába állítani a tekercselőgépek mellett. Iskola, óvoda, autószerviz Beregben Tervegyeztető tárgyalást tartottak Vásárosnaményban nemrég, ahol elhangzott: a következő években dinamikusan fejlődik a vásárosnamé- nyi járás, s ebben jelentős feladatok várnak a helyi vegyesipari szövetkezetre is. Az V. ötéves terv éveiben általános iskolát épít a szövetkezet Tiszaszalkán, Barabáson, Csarodán és Nyírma- dán. A nyírmadaiaknak egy ötven személyes óvodát is építenek. A közelmúltban a megyei tanácson aláírták a szerződést, amelynek értelmében saját autószervizt épít a szövetkezet Vásárosnaményban a 41-es számú út mentén, a benzinkút közelében. Az építkezést a terv szerint jövőre kezdik. Az épület 6 millió forintba kerül. A megyei tanács a szolgáltatás fejlesztési alapból 3 millió forinttal járul hozzá az autószerviz létrehozásá-
