Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 3. Színes nyomású dobozok készülnek a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában. Goldenics Gábor az ívkasírozó gép kezelője .a hullámlemezre ragasztott színes nyomású lapok minőségét ellenőrzi. (Hammel József felvétele) EGY ÉVVEL A BÍRÁLATUNK UTÁN EZ ÉV MÁRCIUSÁBAN LESZ EGY ÉVE, HOGY LAPUNKBAN BÍRÁLTUK A KISVÁRDAI VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MUNKÁJÁT. MÉHKAST BOLYGATTUNK MEG, FELGYÜLEMLETT GONDOK GYŰRŰZTEK A MŰVELŐDÉSI HÁZ VEZETÉSÉBEN. A tanácsi szervek végül is leváltották a művelődési központ akkori igazgatóját. A fellebezés és a munkaügyi döntőbírósági eljárás után azonban csak a múlt év szeptemberében került pont. Eddig vezető nélkül dolgozott a városi művelődési központ. Újjásziiletöben a kisvárdai művelődési központ Személyi kérdések A napokban visszatértünk az egy évvel ezelőtti bírálatunkra. Megnéztük: mi változott azóta? A városi tanács művelődési osztályán elmondták: első dolguk volt a személyi kérdések megoldása. Pályázat útján december 16-tól az új igazgató állt munkába, Pribula László, aki korábban a tiszaszalkai művelődési házat vezette. Fiatal, tehetséges népművelő, utolsó éves a debreceni tanítóképző intézet népművelés—könyvtár szakán. Két hivatásos, képzett munkatársa van. Van két szerződéses munkatársa is, egyikük érettségivel rendelkezik, a másik pedig III. éves levelező a debreceni tanítóképző népművelés— könyvtáros szakán. Jelenleg, ahogy mondták, fél lábon kell végezni a munkát. De nem lehet várni, amíg az új épület elkészül. Szocialista brigádvezetők klubja Mi született újjá azóta? Többek között a honismereti szakkör, az ifjúsági klub, a modellező szakkör, az irodalmi színpad, az archív filmklub. Megalakult a szocialista brigádvezetők klubja is, hisz a legújabb adatok szerint a városban 185 brigád 3500 tagja vár kulturális tanácsokat, útbaigazítást. A munkamegosztás szinte létkérdés a kisvárdai népművelők számára a szükségszülte jelenlegi művelődési házban. Ezért tartják fontosnak a könyvtárral kialakult jó kapcsolatot az író-olvasó találkozók szervezésében, a kiállítások, irodalmi műsorok összehangolását a két középiskolával, az öntevékeny művészeti csoportok szakmai gondozását a város hat legnagyobb üzemében. Jócskán tartogat feladatokat a művelődési központnak a közelmúltban zajlott felmé- mérés is, amely 18 üzemre ■ terjedt ki. A közművelődési törvény megvalósulásának első tapasztalatait, a tennivalókat mérték fel az el nem végzett 8 általánostól a munkásművelődésig. r Á művelődés új háza Korábban, ezt is bíráltuk írásunkban, a művelődési központ meglehetősen elszigetelten dolgozott. Ez a bezárkózás ma már a múlté, hisz a könyvtárral, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal, az iskolákkal, a tömeg- és társadalmi szervekkel mind elevenebb az együttműködés. S bármilyen furcsa is, egy évvel előbbre kell állítani az órákat, sok Divattörténeti kiállítás Vásárosnaményban 150 év divatját eleveníti föl az a kiállítás, amely március 2-án tárta ki kapuit a Vásá- rosnaményi Járási Művelődési Központban. A bemutatón korabeli dokumentumok, fotók, divatlapok segítségével elevenítik föl a beregi múzeummal közößen az elmúlt 150 esztendő divatját. A gazdagok szeszélyesen változó öltözködése — a krinolin, a turnür, a slepp, a szűk szoknya — éles ellentétet alkot a szegényebb, paraszti • rétegek alig változó viseletével szemben. A kiállításon helyet kap a felszabadulás utáni évek, s napjaink divatja is, amely elmosta az ellentéteket, s viszonylag egységes. A bemutató — melyen a tablók mellett korabeli ruhadarabok, kiegészítők szemléltetik az évtizedek változó öltözködését — március 31-ig látogatható a művelődési központ kiállítótermében. Hírünk az országban tekintetben az 1978-ban átadásra kerülő művelődési központ „menetrendje” szerint kell dolgozni. Az 1977. év próbaévnek is tekinthető... Milyen lesz az új művelődési ház? A város központjában emelkedő, egyemeletes, modern épület 45-50 millió forintos költséggel épül, helyet adva egy 480 személyes forgószínpaddal ellátott színházteremnek, kiállításokra alkalmas előcsarnoknak, egy kisebb, 200 fős kamarateremnek, s néhány szakköri, klubszerű helyiségnek. A főépület után, második ütemben készül majd el az úgynevezett fűtőház, amely nélkülözhetetlen a teljes kényelemhez. Megszűnnek hát a mostoha körülmények, méltó hajlékot kap a kultúra Kisvárdán. Addig remélhetőleg a népművelő szakemberek is jól használják ki az addig rendelkezésre álló időt, felkészülnek a „rajtra”. De addig sem unatkoznak. Már megkezdődtek az előkészületek a felső-szabolcsi napokra (korábban kisvárdai napok), s Kisvárdán tartják az idén a könyvhetek megyei megnyitóját is. Egy ideig még a csillagosegű várszínpadot kell kihasználniuk, hogy még több hívet szerezzenek a művelődésnek. (P. G.) Lakótelkek, üdülőtelkek 1977. január 1-től az állami tulajdonban álló, magánerőből beépíthető lakó- és üdülőtelkek eladása megszűnt, kivéve a hagyományos családi házzal beépítendő lakótelkeket. A tilalom kiterjed az úgynevezett tanácsi értékesítésű lakások állami telkeire, nem kevésbé az OTP által, eladásra épített lakások állami telkeire is. Mindezek a telkek tehát nem kerülhetnek magántulajdonba, lakásépítő szövetkezet tulajdonába, hanem egyszeri díjjal tartós használatba, lakótelkeknél 70 évre, üdülőtelkeknél 50 évre szólóan, megújíthatóan, örökölhetően, telekkönyvbe bejegyezve. A rendelet szerifit a használatbavételi díj a helyi forgalmi értek figyelembevételével kialakított összeg. Nem túl magas ez ahhoz, hogy a kisebb jövedelműek is hozzájuthassanak lakótelekhez, üdülőparcellához ? Rendelet szabályozza az egyszeri használatbavételi díj fizetési feltételeit. A lakótelkeknél a három és több gyermekes családoknál, munkásoknál, fiatal házasoknál, kedvezményes lakásépítési akcióra jogosultaknál, — például bányászoknál, pedagógusoknál, állami gazdasági dolgozóknál, — használatbaNÉPSZMKDSAG Mit hozott Szabolcs-Szat- márnak az iparosodás? erről olvashattuk dr. Pénzes Jánosnak, a megyei tanács elnökének a nyilatkozatát a Népszabadság II. hó 19-i számában. A városiasodásról szólva Pénzes János elmondta: 1969-től ugrásszerűen változásnak lehetnek tanúi a megyébe látogatók. Ekkor fejlődött várossá Mátészalka, Kisvárda, Nyírbátor. S ezeken a helyeken megtalálható az urbanizálódás két fontos elemé: a korszerű ipar és a mind több ipari elemet tartalmazó mezőgazdaság. A IV. ötéves terv a fordulat időszaka Szabolcs-Szatmár életében. ekkor a megye termelési értéke 13,5 milliárdra növekedett. A megye nyersanyagkészletét elemezve a megyei tanács elnöke kiemelte, hogy itt fut át a Szov_ jetunióból érkező hatalmas árutömeg, s ennek a feldolgozásához még mindig van szabad munkaerő. Például 3 millió köbméter faáru halad keresztül a megyén évente. Ésszerű volt ide bútorgyárat telepíteni, s a vásárosnamé- nyi forgácslapgyárat is erre a fára tervezik. A megye hagyományos termékei közt most is meghatározó szerep jut a mezőgazdasági cikkeknek, elsősorban a munkaigényes kultúráknak, így például burgonya, téli alma, zöldség, dohány, cukorrépa kerül innen az ország éléstárába. Végül a demográfiai változást nézve: Szabolcs már nem „fogyó” megye 1972-től, itt a legmagasabb a népszaporulat, a mostani ötéves tervidőszakban például 47 ezer fiatal lép keresőképes korba. A gazdasági szerkezet változásával együtt jár az is. hogy ma már több szakembert, orvost, mérnököt, technikust, pedagógust sikerül letelepíteni a megyében. mint néhány évvel ezelőtt. MAGYARORSZÁG Hármas jubileum címmel jelent meg portré a Magyar- országban Ferencsik János karmesterről, aki ez év januárjában töltötte be 70. életévét, 25 éve áll a Magyar Állami Hangverseny-zenekar élén és fél évszázada indult el muzsikus életpályája. A világhírű karmester ezer koncertet adott Nyírbátortól Tokióig szerte a világon. .4 nagy művész, aki karmesterpartnerként Bachaus, Menuhin, Richter, Rubinstein és az előadóművészet más óriásainak elragadtatását vívta ki, aki Kodályt, Fritz Buscht nevezhette barátjának, épp oly szívesen emlékezett vissza nyírbátori koncertjére. mint tokiói szereplésére. Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP Éjszakai ellenőrzést tartott Urbán Lajos a MÁV vezér- igazgatója, miniszterhelyettes a záhonyi átrakókörzetben. Erről szól a Magyar Hírlap január 28-án megjelent riportja. Furcsa aránytalanságnak, 89 milliméter vasúti nyomtávkülönbségnek köszönheti a létét a közel 85 négyzetkilométernyi területi hatalmas szárazföldi kikötő. Az éjszakai ellenőrzést a fé- nyeslitkei irányítótoronyban kezdték, majd az eperjeskei koksz-, vasérc- és szénátrakóban, a darusátrakóban, ezután a mérlegvágányoknál folytatták, s „ős-Záhonyban”, a szénrakodónál fejezték be. A vezérigazgató így ösz- szegezi az éjszakai látottakat: — Érdemes volt váratlanul kijönni, van még javítanivaló. Meg fogom vizsgáltatni, hogy az átrakókörzet gépesített munkahelyein hogyan lehet növelni az éjszakai műszak teljesítményét. Jobb időjárási viszonyok mellett többet lehet elvárni az emberektől. Most azonban, mínusz 15 foknál, hősi munkát végeznek, Olykor az egyéni ügyességüket is végsőkig kihasználva dolgoznak. Egyelőre nincs év eleji pangás, s így várhatóan nem lesz torlódás sem az őszi szállítási csúcsnál. l'ILAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA A kiadott hat díj közül egyet a Magyar cigánydalok című lemez kapta, melyet Szabolcs megyében gyűjtött Tanimoto Kazujuki. a hazánkban iá ismert neves japán zenetudós és népzenekutató. A japán közoktatásügyi minisztérium kulturális ügynöksége a múlt év legsikeresebb hanglemezeit értékelte, s a fordításáért kitüntetést kapott Vig Rudolf, népzene- kutató is — olvashattuk a Népszavában. Nyíregyházán lesz a költészet napja országos megnyitója Nyíregyházán, április 7-én tartják meg a költészet napja idei országos megnyitóját. A Móricz Zsigmond Színház előcsarnokában Váci Mihály életét reprezentáló emlékkiállítást nyitnak, s megkoszorúzzák Váci Mihály nyíregyházi szobrát. Délután a megyei könyvtárban mintegy kétszáz könyvvel mutatják majd be a „Szép magyar könyv 1976” pályázat díjnyertes alkotásait, s a költészet napja alkalmából megjelent műveket. A kiállitáson vetítik majd le a „Könyveskrónika” és az „Orbis pictus” című filmeket, amelyek a magyar könyv történetét dolgozzák fel a Gutenberg-féle nyomdától napjainkig. Délután a Jósavárosban átadják a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Váci Mihályról elnevezett korszerű új könyvesboltját. Este a színházban ünnepi díszelőadást tartanak. A költészet napja alkalmából ismét a könyvesboltokba kerül a „Szép versek” című antológia, amely az 1976-ban megjelent legkiválóbb lírai alkotásokból ad válogatást az olvasóknak. Április első hetében különböző rendezvényekkel országszerte megemlékeznek a költészet napjáról. Tudnivalók a tarlós használatról vételi díjat 10—30 százalékkal mérsékelni kell. Nem „lehet”, hanem „kell!”. Az említetteknél a tanács részletfizetési kedvezményt is adhat úgy, hogy a szerződés megkötésekor legalább ötven százalékot ki kell fizetni, a hátramaradt rész három év alatt, kamatmentesen, havi részletekben törleszthető. Az OTP kölcsönt nyújthat az összeg 70 százalékára. A törlesztési idő 4—8 év, évi 6 százalékos kamattal. Üdülőtelkeknél 20 százalékos mérséklést kaphat az üdülőszövetkezet. Négynél több üdülőegységből álló üdülő építésénél a fentemlített dolgozók részletfizetési kedvezményt is kaphatnak. Az elosztás helyes gyakorlata érvényt szerezhet az igazságosságnak: a kisebb jövedelműek is jutányosán hozzájuthatnak olyan telekhez, amelyre lakást, üdülőt építhetnek. A rendelkezések tehát elsőbbséget adnak a szocialista, közösségi tulajdonnak, sok esetben a spekuláció forrásává válj magán- tulajdonnal szemben. — Lesz-e elegendő telek? — A minisztertanácsi határozat kimondja, hogy gondoskodni kell megfelelő számú állami telek kialakításáról, illetőleg a szükséges területek megszerzéséről kisajátítás vagy vásárlás útján az állam javára. A tartós használatba adható állami telkek kijelölése és a használatba adás feltételeinek meghatározása a tanácsok végrehajtó bizottságainak, a tanácsok illetékes szakigazgatási szerveinek a feladata. — Kaphat-e valaki tartós használatra földterületet mezőgazdasági termelés céljára? — A tanácsi kezelésben levő, nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi állami föld tartós használatba kerülhet. Használati jogot szerezhet rá magánszemély, vagy magánszemélyek csoportja. A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek ugyancsak adhatnak parcellákat a nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi saját földjükből tartós használatra saját tagjaiknak és állandó alkalmazottaiknak mezőgazdasági termelés céljára. — Ki jelöli ki ezeket a földeket, amelyeken mondjuk, kertészkedni lehet, avagy gyümölcsöt telepíteni? — Az állami földeknél a tanácsok, a szövetkezeti földeknél a termelőszövetkezeti vezetőségek. A szerződéseket ugyanezek kötik az érdekeltekkel. Kivétel: ilyen célra tartós használatba nem adható erdő és belterületi föld. Ott sem adható föld, ahol a városnak, községnek országos jelentőségű üdülőterülete van, vagy amely területen belátható időn belül közületi építkezés, hasznosítás kezdődik. — Mennyi lehet a földterület, amelyet valakinek mezőgazdasági hasznosításra használatba adhatnak? — Állami földnél a használó földterülete (a tulajdonában vagy használatában levő összes földjének területe) nem haladhatja meg a hatezer négyzetmétert. A termelőszövetkezet a saját földjéből a tagjának vagy állandó alkalmazottjának hatezer négyzetmétert adhat a háztáji, illetve illetményföldön kívül, mezőgazdasági termelés céljára. Az ilyen földek használati joga nem ruházható át, ezeken gazdasági épület csak az építésügyi jogszabályok rendelkezései szerint emelhető. — Belterületi földet adhat a szövetkezet tagjai és állandó alkalmazottai részére, az általuk szervezett lakásépítő szövetkezet részére lakóház- építés céljára, tartós használattal.
