Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

1977. március 9. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Együtt - Október útján A ■LM napokban a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága meghívására a Kárpátontúli terület ideológiai dolgozói­nak küldöttségeként érkeztünk a szomszé­dos Szabolcs-Szatmárba. Szívélyes légkör­ben találkozunk, tapasztalatcserét folyta­tunk a pártmunkásokkal, a dolgozó kollek­tívákkal, melynek során igyekszünk megis­merni, hogyan élnek és dolgoznak a baráti megye pártszervezetei, dolgozói. Élve az alkalommal ezúton szeretnék be­számolni arról, milyen feladatok megoldá­sán fáradozik most a Kárpátontúli terület népes ideológiai aktívája. Mint ismeretes, a szovjet emberek most arra készülnek, hogy méltóan megünnepel­jék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját, összegezni fogjuk hazánk hatvanéves fejlődésének eredményeit, ame­lyeket a szocialista átalakulások és vívmá­nyok útján ért el a dicső lenini párt veze­tésével. Ezen az úton haladva a szovjet em­berek győzelemre vitték a szocialista rend­szert, megvédték vívmányait a nehéz meg­próbáltatásokat jelentő harcokban, létre­hozták a fejlett szocialista társadalmat. A szovjet nép körében már jó hagyo­mánnyá vált, hogy a haza jubileumait munkasikerekkel köszöntik. Ennek jegyé­ben szerte az országban lendületes szocia­lista verseny indult Október tiszteletére. Ehhez a versenyhez Kárpátontúi munka­kollektívái is egyöntetűen csatlakoztak. Az ipar dolgozói többek közt vállalták, hogy az 1977. évi tervet december 27-ig tel­jesítik és az év végéig 15,3 millió rubel összegű terméket értékesítenek terven fe­lül. Hat vállalat kollektívája, 730 brigád és részleg, több mint 22 ezer termelőmunkás pedig olyan kötelezettségeket vállalt, hogy a jubileumig elget tesz az ötéves tervidő­szak kétévi programjának. Nagy feladatokkal kell megbirkózniuk a szovjet hatalom 60. évében a mezőgazdasági dolgozóknak, ök vállalták, hogy hektáron­ként 34,8 mázsa szemes terményt, közte ku­koricából 70 mázsát, burgonyából 129 má­zsát, zöldségfélékből 190 mázsát takarítanak be, 38,7 ezer tonna tejet, 72 millió tojást termelnek. Az iparvállalatok, kolhozok és szovhozok januári és februári munkaeredményei bi­zonyítják; a rajt sikeres volt. A munkakol­lektívákban egészséges erkölcsi szellem, lelkesedés és optimizmus légköre uralko­dik. A társadalmi-politikai aktivitás tovább fokozódik, újabb formákat ölt. 1 1 éhány vállalás külön is említést érdemel. V. J. Sorban, a szocialista munka hőse fakitermelő brigádja kezdeményezte a Rahovói Erdőkombinátban, hogy az öt­napos munkahetet négy nap alatt az öt­éves tervet pedig négy év alatt teljesítik. A gyárak dolgozói ígérik, hogy határidő előtt teljesítik a tizedik ötéves terv felada­tait, a kétévi feladatoknak pedig Október 60. évfordulójáig eleget tesznek. Az élen­járó gépesített csoportok burgonyából 200 mázsát és szemes kukoricából 100 mázsát akarnak betakarítani hektáronként. Most a pártszervezetek szervező és poli­tikai munkája a gazdasági feladatok mara­déktalan teljesítésének segítésére irányul. Már megkezdődtek az októberi felolvasá­sok, előadás-sorozatok; eszmecserék, tema­tikus esteket s más agitációs propaganda- rendezvényeket tartanak. Megalakulnak az „Október útján” nevű mozgó agitációs klu­bok, melyek távoli községek és települések lakosait, fakitermelőket, állattenyésztőket keresnek fel. Területünkön megtartjuk „A népek lenini barátsága” negyedik fesztiválját, melyen részt vesznek valamennyi szövetségi köztár­saság képviselői. A lenini barátságról. Ok­tóber nagy vívmányáról, — a marxizmus— leninizmus eszméinek diadaláról tudomá­nyos-gyakorlati konferenciát rendeznek. Archívumi anyagok alapján dokumentum­film készül az újraegyesült Kárpátontúi múltjáról és jelenéről. Sor kerül a játék, a dokumentum és a tudományos ismeretter­jesztő filmek fesztiváljára, a városok és te­rületek műkedvelő együtteseinek jubileumi hangversenyeire. A népi képzőművészeti és iparművészeti alkotásokból kiállítások nyíl­nak. A terület képzőművészeinek egy cso­portja kiutazik az ötéves tervidőszak fon­tos új építkezéseire, és az ott született al­kotásaikat bemutatják a XXV. területi kép­zőművészeti kiállításon. Az alkotó értelmi­séget képviselő művészeti propagandabri­gádok találkoznak a termelő kollektívák tagjaival. A szovjet emberek örömmel fogadták a hírt, hogy a Magyar Népköztársaságban a csepeli dolgozók a szovjet megrendelések maradéktalan teljesítésével, jobb mun­kával kívánják nevezetessé tenni a Nagy Október jubileumát. Ezt a kezde­ményezést Brezsnyev ,L- I. elvtárs. az SZKP KB főtitkára is nagyra értékelte. A Csepel Vas- és Fémművek kollektívájához intézett levelében a következőket írta: „Az Önök kezdeményezése, kedves elvtársak, össz­hangban van a szovjet emberek lelkes te­vékenységével, akik eredményesen váltják valóra a kommunista építésnek az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott nagyszabá­sú terveit.” A lMz ünnepi előkészületek során a kárpátontúli területi és a Szabolcs-Szatmár megyei Pártbizottság számos politikai je­lentőségű közös rendezvényt valósít meg. Többek között április 16-án a Lenin Barát­ság-kertben internacionalista munkaszom­batra kerül sor, júniusban kétnapos tudo­mányos-elméleti konferencia nyílik A Nagy Október és jelenkor címmel, szeptember­ben a három testvéri ország határán, Csap közelében népes internacionalista ünnepet rendezünk, amely a testvérnépek három nemzedékének találkozója lesz. A tervekben szerepel továbbá az idén a Kárpátontúli és a Szabolcs-Szatmár megyei testvérterületek Barátság napjainak meg­tartása. Ennek során szovjet és magyar fo­tókiállítások nyílnak, melyek bemutatják a két terület dolgozóinak sikereit a kommu­nista és a szocialista építőmunkában; kiál­lítás lesz a legjobb ipari és mezőgazdasági mintatermékekből. Sport- illetve szakcso­portok, műkedvelő együttesek kölcsönös lá­togatására is sor kerül, megnyitják a hiva­tásos képzőművészek kiállításait és bemu­tatják a népművészet mestereinek munká­it. Véleményünk szerint érdekes lesz az a könyv is, amely 30 fényképfelvétel segítsé­gével mutatja be a szomszédos testvérterü­letek élen járó termelőmunkásait. A ilL kárpátontúli dolgozók a pártszer­vezetek vezetésével számottevő munkasi­kerekkel készülnek a Nagy Október 60. év­fordulójára. Azon munkálkodnak, hogy megvalósítsák az SZKP XXV. kongresszu­sának céljait. Közös politikai rendezvénye­ink hozzájárulnak a szovjet és a magyar nép egységének és barátságának erősítésé­hez, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. V. M. Kerecsanyin, az Ukrajnai Kommunista Párt Kárpátontúli területi Bizottsága propaganda- és agitációs osztályának vezetője Gyors ütemben halad megyénk legjelentősebb beruházásának, a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Abroncsgyárnak az épí­tési munkája. A másfél milliárd forintos létesít­mény két év múlva kez­di meg a termelést. A KEMÉV szakemberei je­lenleg a raktárépületek szerkezeti szerelésén, il­letve a nagycsarnok ala­pozási munkáin dolgoz­nak. (Gaál Béla felvéte­le) ÉRTELMISÉGIEK A diploma kötelez Szabolcs-Szatmárban Nyír­egyháza után a legnépe­sebb település Űjfehértó. 14 700 lakosával maga mö­gött hagyja a városokat — ugyanakkor nagyköz­ség, s belátható Időn be­lül nem is lesz ennél ma­gasabb rangja. Két ter­melőszövetkezete, egy ipari szövetkezete, egy AFÉSZ-e, egy mezőgazda* sági kutatóállomása és egy fiatal ipari üzeme van — ezek összesen mintegy 2400 embert foglalkoztat­nak. Ezenkívül sokan jár­nak el a községtől távol eső munkahelyekre. Üjfehértón körülbelül négy­százan dolgoznak szellemi munkakörben — mintegy 160 -170 embernek van középfo­kú végzettsége a munkahe­lyeken, és több mint kétszá­zan valamilyen diplomával rendelkeznek. Nehéz ponto­san meghatározni, kit is ne­vezhetünk értelmiséginek, de vegyük ezt a hagyományos értelemben — a diplomásak­ról szóljunk. Mit tesznek ők a nagyközségért — a szoro­san vett munkaköri köteles­ségeiken túl? Akik mindenben benne Tannak Másfél száz pedagógus ta­nít a négy általános iskolá­ban és a gimnáziumban. — Ez a szám igen csalóka — teszi hozzá Lakatos Gyu­la, a 3. számú általános is­kola igazgatója. — A köz­ségben tanítók jó része nem itt lakik: zömük Nyíregyhá­záról utazik ide naponta, né- hányan pedig Debrecenből. A mi tantestületünkben aránylag jó a helyzet: mind­össze öten járnak be (vagy ki?) a huszonnyolcból. A többi iskolában szinte fordít­va van... Ez tehát annyit je­lent, hogy az „ingázókra” csak az iskolában számítha­tunk. Ami persze nem kevés, hiszen igen sok a túlórájuk, a helyettesítésük! Az Üjfehértón élő pedagó­gusok közül sem mindenki vállal pluszt — viszont a nagyközség művelődési há­zának vezetője, Vincze Sán­dor szerint van kéttucatnyi tanár, akik mindenben ben­ne vannak... — Itt, a művelődési ház­ban összpontosul sok min­den, ami nem is kimondot­tan a mi feladatunk lenne: például a felnőttoktatás. Azt hiszem, nem dicsekvés, ha el­mondom: 1972 óta ötszázan vizsgáztak az általános isko­la osztályaiból! Az oktatást természetesen az iskolák pe­dagógusai végzik — nem kis feladatot vállalva. Ezenkívül a szakkörök, klubok vezeté­sében is ők vállalják a dön­tő részt! Tizenhat ilyen cso­portunk van, s . ezek közül csak hármat nejn tudtunk helybeli szakemberre bízni. Á pedagógusok yállain — A község munkahelye­in végzett felmérés szerint még legalább hatszáz olyan dolgozó van, akiknek hiány­zik az általános iskolai vég­zettsége — folytatta Lakatos Gyula igazgató. — A múlt héten megkeresett egy közép­korú férfi: ő írástudatlan, mondta, tanulni szeretne! Megbeszéltem egyik kartár­sammal, hogy foglalkozik ve­le — külön! Senkit sem uta­síthatunk el, nem is tettük soha. A legérdekesebb ennél az esetnél: ez a férfi nem Üjfehértón dolgozik, hanem ingázó! A pedagógusok vállalják tehát a legnagyobb részt — már csak létszámuknál fog­va is. Nem maradnak ki azonban a sorból a más fog­lalkozású értelmiségiek sem. A Vörös Hajnal Tsz elnöke, Farkas András az agrárér­telmiség feladatairól beszélt: — A szakszövetkezeti ta­gok tsz-taggá váltak az át­szervezés folytán — ez azon­ban nem jelenti azt, hogy nyomban átformálódott a gondolkodásuk, szokásrend- szerük is. A mi szakembere­inknek nagy munkát kell vé­gezniük, hogy segítsék ezeket az embereket. Ez jórészt munkahelyi feladat — ha nem is szakmai. De a külön­féle tanfolyamokon is részt vállalunk. A nagyközségi népfront- szervezet titkára dr. Fekete András körzeti orvos. Be­szélgetésünkre alig tudott időt szakítani: zsúfolásig megtelt a várószobája. Többet kell adni — A népfrontmunkába sok értelmiségi is bekapcsolódik; de véleményem szerint nem elegen, s nem is elég aktí­van! Legutóbb például nem tudtunk összehozni egy ha­tározatképes ülést... Ez ta­lán akkor sikerülne, ha — mint nem egyszer — szemé­lyesen vinném el a meghí­vót. Ez semmiképp sem tart­ható állapot! Az orvosok ter­mészetesen a betegellátás mellett felvilágosító munkát is végeznek — igen gyakori­ak az iskolai vagy a műve­lődési házban tartott előadá­sok. Most azt szeretném meg­szervezni, hogy csináljunk egy sorozatot: többféle té­máról, több hallgatói réteg számára. Remélem, nagyobb támogatást kapok. Mert igaz: nagyon elfoglalt mindenki — mégis többet kell adnunk, mint az előírtak. A maga­sabb képzettség kötelez is! A gimnázium volt igazga­tója, Veress Tibor most is az iskolában található meg: tovább tanít a januári nyug­díjazása óta is. — Szinte a felére csökkent a tantestületi létszám — pa­naszolja — tízen vannak oda valamilyen okból. Igen sok a túlórája minden tanárnak. Ez viszont nem jelenti, hogy csakis a szorosan vett mun­ka vár ránk. A községben működik egy TIT-csoport — mintegy tizenöt tagja van. Kevésnek találjuk — ezért most javasolni fogjuk a bő­vítést. Hitem szerint legalább nyolcvan-száz értelmiségit lehetne bevonni az ismeret- terjesztő munkába Üjfehér­tón! * „A magasabb képzettség kötelez!” — hangzott el egy beszélgetésben. Ez a mondat jelzi: az Üjfehértón élő ér­telmiségi dolgozók egy része nem tekinti kényszernek a munkáján túl vállalt felada­tokat. Vagy fordítsunk egyet: ha kényszernek érzi — be­lülről fakadó kényszernek! Ez a szemlélet, sajnos, nem általános — sem ebben a nagyközségben, sem másutt. A felsoroltak a jó példák voltak — talán arra is jók, hogy az eddig visszahúzódók közül is rávegyen néhány embert: minden lehetséges módon és alkalommal igye­kezzék megosztani tudását, ismereteit másokkal. Hiszen végső soron ezért szerezte... Tarnarölgyi György Plakett — Kabay-arcképpel Első alkalommal adták át nemrégiben a megyei MTESZ-emlékérmet. A ki­tüntetettek egyike Jakab Tibor, a Nyírbátori Faipari Vállalat igazgatója __ (Újsághír) E r letútja nem szokványos, nem is rendkívüli. Ap­ja bányász volt, anyja dohánygyári munkás — Amerikában. A nagy nyo­mor idején mentek ki Ko- csordról és Mátészalkáról, s ott ismerkedtek meg. Ami­kor hazatértek, Mátészal­kán telepedtek le. Innen in­dult és nagy vargabetűkkel végül oda tért vissza Jakab Tibor is. Szatmárnémetiben tanult, Debrecenben érettségizett és a fővárosban kezdett dol­gozni. Budapesten már 1952- ben tagja a Textilipari Mű­szaki Tudományos Egyesü­letnek, majd bekerül az or­szágos választmányba. Má­tészalkán kötelezte el magát a Faipari Tudományos Egye­sülettel, majd elvállalta az MTESZ nyírbátori intéző bizottságának titkári teen­dőit. Nem titkolja: a szülőföld varázsa, a hazavágyás hozta vissza a megyébe. Neki is szóltak és örömmel jött ha­za — dolgozni. Mindig is szeretett tervez­ni, szervezni, előbbre lépni. Kudarcok? Természetesen voltak. Néha még a kedvét is szegték, de inkább az eredményekre, a sikerekre emlékezik szívesen. sAt. első gyári bútorbolt Mátészalkán, aztán a FATE addigi legna­gyobb rendezvénye, a megyei akácfaankét, amelynek orszá­gos sikere is volt. A fejlődés azonban nem állt meg. Üjabb és újabb ten­nivalók sorakoznak a faipar­ban. A bútorgyártás rekonst­rukciója befejeződött — s nem bánja, hadd mondják: hazabeszél — most már a ve­gyes faipar következik. Ezt is . nemzetközi szintre kell hozni. Űj gépek, berendezé­sek, gyártmányfejlesztés, piackutatás és így tovább ... Egyszóval azt készíteni, olyan cikkeket gyártani, amelyeknek sikere van. Ezek­hez megteremteni a techno­lógiai feltételeket. A vegyes faipar, az, ahol még sok az olyan lehetőség, amelyet hasznosítani érdemes, és amelyet sokan még ma sem hisznek. Ennek igyekszik ér­vényt és további támogató­kat szerezni a tudományos egyesületben is. A kitüntetést, amelyet ka­pott sorszámmal jelezték. A Kabay János arcképével dí­szített kettes számú plakett méltó helyet foglal el Jakab Tibor négy Könnyűipar Ki­válója kitüntetése mellett. T. Ä.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom