Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 8. Savó a csatornában Rakamazon a közelmúltban adták át a 3.6 millió forintos beruházásból készült új ven­dégfogadót, amelyben azét­terem és a presszó mellett szállodai szo­bák is helyet kaptak. (Elek Emil felvétele) Házigazda: Nyírbátor és Nagykálló Egészségnevelési napokra készülnek 16 országba 2200 fiatal utazik az idén Moszkvától Mexikóig ISO orosz kötet fordítója: Rab Zsuzsa Rab Zsuzsa, az ismert köl­tő és műfordító nemrég Moszkvában vendégeskedett, ahol interjút adott a Nye- gyelja (A hét) szerkesztősé­gében. A hetilap ezt az in­terjút az egyik februári — ez évi hetedik — számában leközölte. Ilyen úton tudták meg a szovjet olvasók, hogy Rab Zsuzsa hogyan tanulta meg az orosz nyelvet, hogy lett műfordító, ki a kedvelt orosz költője és most mivel foglalkozik, min dolgozik. Rab Zsuzsa az eltelt ne­gyedszázad alatt több mint 150 kötet orosz és szovjet verset és prózát fordított, magyar közkinccsé tette a Szovjetunió nemzetiségei irodalmának gyöngyeit. Ki­váló műfordítói érdemeit a szovjet kormány 1967-ben és 1972-ben is kitüntetés ado­mányozásával ismerte el. Utóbb a nemzetközi értékű Gorkij-díjat kapta meg. Az orosz nyelv iránti , ér­deklődését apjának köszön­heti, akit a történelem első világháborús vihara Orosz­országba sodort és ott meg­tanult oroszul. Rab Zsuzsa is, akárcsak apja, Magyarország felszabadulása révén jutott el az orosz nyelvhez. Az orosz nyelvet és irodalmat 1946- ban, elsős egyetemista korá­ban kezdte tanulmányozni. Rab Zsuzsa az interjúban el­mondta: kezdetben csak a maga kedvtelésére fordítga- tott. Egyszer nem tudott fel­készülni az egyik orosz vizs­gára, pedig ez a tantárgy volt a kedvence. Mindent kockáz­tatva, á felelet helyett a vizs­gáztató professzornak meg­mutatta Lermontov egyik versének általa készített for­dítását. Megtörtént a csoda. A fordítás „meghódította” a profot, aki feleltetés nélkül ötöst adott. Néhány hónappal e csodás eset után Rab Zsu­zsa belépett a nagy iroda­lomba: a szerkesztők bevon­ták az első magyar nyelvű orosz költészeti antológia el­készítésébe. Rab Zsuzsa szenvedélye­sen, sokat és termékenyen dolgozik. Ha csak a legutób­bi évek termését nézzük, ak­kor három csodálatos anto­lógiában is gyönyörködhe­tünk. Az egyikben balladá­kat, egyházi énekeket tolmá­csol, -a másikban fiatal szov­jet költők verseire nyit abla­kot, s a harmadikba beválo­gatta a Gorkijtól szinte mos­tanáig termett legszebb szov­jet verseket. Rab Zsuzsa mostanában az orosz folklórból fordít, mely­ben — véleménye szerint — sok hasonlóságot talál a ma­gyarral. Dr. Bállá Tamara A számítógép esztergál Információ az új Moszkvicsról A Szovjetunió című lap márciusi száma A számí­tógép esztergál címmel is­merteti a szovjet szerszám- gépgyártás eddigi eredmé­nyeit és legújabb irányzatait. A tömegközlekedés gondjai a Szovjetunió nagyvárosaiban is sokasodnak. A közlekedés fejlesztéséről számol be A ba- kui megoldás című riport. Az óceán és az emberiség kapcsolatáról szóló cikkben sok érdekes gondolatot talál az olvasó az óceán éléstár­ként, energiaforrásként való felhasználásáról. Az orvostu­dományi rovat hasznos taná­csokat ad az agyrázkódás tü­neteinek felismerésére, utó­kezelésére és Roham az inf­luenza ellen címmel új szé­rumot ismertet. A legújabb szám bemutat­ja Szemjon Reingold szovjet vendégrendezőt. Ö rendezte a békéscsabai Jókai Színház­ban Zsuhovickij Próbatétel című darabját. Az Állami Balett Intézet két frissen végzett növendéke, Lőcsey Jenő és Szakály György Le- ningrádban volt szakmai gyakorlaton, a Vaganova Ba­lettiskolában. A két tehetsé­ges fiatal betanulta Csaj­kovszkij Diótörőjének her­ceg szerepét. A leningrádi ta­nulmányúiról szól a márci­usi szám Két herceg című írása. A 2138-as új Moszkvics gépkocsit ismerteti a lap, és ezzel kapcsolatban szovjet autógyártók méltatják a veszprémi Bakony Művek­ben készített alkatrészeket. Az olimpiai sportágak fej­lődéstörténetéről miniencik­lopédiái közöl a folyóirat, melléklete pedig igazi cse­mege a sakk kedvelőinek. Fúvóshangverseny Esztendők óta minden ősz­szel egészségnevelési napokat rendeznek Szabolcs-Szatmár megyében. Egy-egy tájegy­ség ad otthont ezeknek a ta­lálkozóknak, melyek az egészséges életre nevelés idő­szerű kérdéseivel és gyakor­lati problémákkal foglalkoz­nak. A napokban lezajlott elő­készületi megbeszéléseken már döntöttek arról, hogy az idén két nagy település: Nyír­bátor és Nagykálló lesz a rendezvénysorozat színhelye. A program összeállításán és a lebonyolítás megszervezé­sében most is, mint koráb­ban, nemcsak az egészség- ügyiek buzgólkodnak, hanem részt kémek a munkából a társadalmi és tömegszerveze­tek. a gazdálkodó egységek, Harmincötezer forintos kereset a tsz-tagoknak Javul a zöldségellátás Febérgyarmaton A 7700 lakosú nagyközség­ben — Fehérgyarmaton — egy éve egyesült a Győzhe­tetlen Brigád és az Üj Élet Termelőszövetkezet. Az együttes mérleghiány meg­közelítette a 3 millió forin­tot. A nemrég tartott közgyűlé­sen arról adhatott számot a vezetőség, hogy a tervezett 25 milliós árbevételi tervvel szemben 41 milliót teljesítet­tek. Az egy tágra jutó évi kereset elérte a 35 ezer fo­rintot. Ez — Fehérgyarmaton — vetekszik a legmagasabb kereseti lehetőséget biztosító ipari üzemekével. A jövő bíztató. Igaz, 86 hektár almásuk rekordtermé­se 1976-ban komoly feladatot rótt a tagságra; most mégis növelik a tősűrűséget. Évről évre nehezebb gond a váro­siasodó Fehérgyarmat zöld­ségellátása. A tagság 15 hek­tár zöldség termesztését vál­lalta. Paradicsom, zöldborsó, zöldpaprika, zöldbab kerül így a piacra a közösből. Ez évben 5 hektáron mákot is termesztenek, az eddigi nö­vényféleségek megtartása mellett. iskolák is. Látható, hogy az egészségnevelés széles körű népszerűsítése nem volt eredménytelen, a felelősséget felismerték az üzemek, ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok is. Ennek megfe­lelően már a mostani idő­szakban is látható: színes, sokrétű program várja az ér­deklődőket. Nagykállóban az egészsé­ges életre nevelés legidősze­rűbb kérdései kerülnek terí­tékre. így a mozgás, a helyes táplálkozás, az okos életbe­osztás. a személyi és munka­helyi higiénia. Számos bemu­tató. filmvetítés teszi majd változatossá a programot. Nyírbátorban a gyermek egészségügye alkotja az elő­adások és bemutatók gerin­cét. Különös gondot fordíta­16 országba. 80 útvonalon, 2200 fiatal utazhat az idén az Expresszel külföldre. Az utóbbi években háromszoro­sára növekedett az utazási iroda forgalma. A külföldre utazó fiatalok közül 2100-an a környező szocialista orszá­gokat keresik fel. A legnép­szerűbbek a szovjet utak, ide hétszázan utaznak 1977-ben. Csaknem ennyien látogatnak el az NDK-ba és Csehszlová­kiába. Német testvérváro­sunkba. Magdeburgba már­cius 3-án indult egy 35 fős csoport. Az egész megyéből érkező fiatal fizikai dolgozók egy hetet töltenek az NDK- ban, az utat oda-vissza egy­aránt repülővel teszik meg. A tavaszi szünetben idén is szerveznek a középiskolás diákoknak külföldi utat. Egy hetet tölthetnek a jól tanu­lók és a fizikai dolgozók gyerekei a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia leg­szebb tájain. Nyáron először indít barát­ságvonatot Szabolcsból az Expressz. 360 fiatal látogat el Kijevbe, Harkovba, Poltavá- ba és Herszonba. Ezenkívül több százan ismerkednek meg a szovjet főváros, Moszk­va nevezetességeivel, elláto­gatnak a Kremlbe, a Tretya­kov képtárba, az 1980-as olimpia színhelyére, a luzs- nyiki Lenin-stadionba, a hí­res Nagy Színházba, a Va- szilij Blazsennij székesegy­nak a légúti megbetegedé­sekre. Ez. mint köztudott, igen sok gondot okoz szülő­nek és gyermeknek egyaránt, így az okok kutatása, a gyógymódok legjobbikának megválasztása igen fontos közügy. A kisgyermekek bél- férgessége is napirendre ke­rült, amit az indokol, hogy megyénkben minden harma­dik gyermek szenved ezek­től az élősködőktől. Mint mindig, most és a leg­kiválóbb szakemberek, orvo­sok és pedagógusok, kereske­delmi vezetők találkoznak, s így várható, hogy a hagyo­mányos egészségnevelési na­pok rendezvénysorozata, mely a Nyírségi ősz kereté­ben bonyolódik, fontos és je­lentőségéhez mérten nagy esemény lesz megyénkben. házba és megnézik a Lenin- mauzóleumot is. Ugyancsak több csoport iktatja prog­ramjába a történelmi neve­zetességeiről híres Leningrá- dot is. A résztvevők itt gyö­nyörködhetnek a fehér éj­szakákban, megtekintik a Péter-Pál erődöt, a világhírű Ermitázs képtárat, az 1917- es októberi forradalom irá­nyító központját, a Szmol- nijt. Felkeresik a szökőkút- jairól ismert közeli Petrod- vorecet és a Razliv-tó part­ján megtekintették a Lenin Múzeumot, ahol a forradalom vezetője a cári csendőrség elől rejtőzött. Igen sokan ke­reshetik fel idén is a szovjet Fekete-tengerpart üdülőhe­lyeit. Szocsit, az egzotikus keleti városokat, Buharát, Szamarkandot, Batumit és Szuhumit. A fiatalok közt igen nép­szerűek a lengyelországi utak: ide főként egyénileg látogat­nak el. Itt igénybe vehetik a nemzetközi diákszövetség által nyújtott kedvezménye­ket. Összesen százan látogathat­nak el a nyugati országokba. Európa jó néhány országát megismerhetik az európai körút résztvevői. Az iroda szervez turistautat Angliába, Törökországba és Mexikóba is. (t. k.) Fúvós hangszerek harsan- tak Nyíregyházán, a megyei művelődési központ nagyter­mében : mintegy nyolcvan fiatat — többnyire tizenéves, az ifjúsági fúvószenekar tag­jai — muzsikus ültek a pó­diumon. hogy hangverse­nyükkel megadják a tavaszi kulturális programok derűs alaphangját. Hollós Lajos és Tonté László karnagyok di­rigálták az együttest, Sára Jenő tanár foglalt helyet a zongora mellett, és két kivá­ló debreceni operista. Marsay Magda Liszt-díjas és Horváth Bálint szerepeltek, mint éne- . kesek. A felsorolás is jelzi, hogy valami rendkívüli koncert le­hetett, hiszen ritkán, mond­hatni talán soha nem fordul elő. hogy fúvósok kísérjenek énekeseket, mint ahogy az sem mindennapi, hogy szim­fonikus dzsesszművet fú­vósokra hangszerelve inter­pretáljanak. A program pe­dig ilyen volt. Verdi- és Er- kel-ária. operai előjáték, ez jelentette az első részt, míg a másodikban két világhírű mű, Ravel Bolerója és Gersh­win Kék rapszódiája hang­zott fel. A vendégkarnagy. Hollós Lajos, aki a Magyar Rádió zenei életének egyik irányí­tója, elragadtatva beszélt az együttesről, mondván: mesz- sze felülmúlta minden elkép­zelését a játékuk. Pedig nem könnyű feladatot oldottak meg. Akár az operadarabok, akár Ravel vagy Gershwin műve súlyos zenei szövetből épül. s bizony a máskor vo­nósokon megszólaló finomsá­gok fúvósokkal történő visz- szaadása ném rutinfeladat. A nyíregyházi koncert közben elhangzott már: mél­tóbb lenne, ha a színházban rendeznék hangversenyüket. És ez ma már igaz. Az ifjú­sági fúvószenekar régen túl van az indulók korszakán, az egyszerű hangulatteremtő zenélésen. Koncertérettek, még akkor is, ha a játékba időnként éppen a játék okoz­ta apróbb pontatlanság csú­szik is. Bizarr, de ettől igazi a zene, hiszen érezhető: a hangszert szorongató és fúvó fiatal szerencsére még nem É vente húszmillió liter savót bocsájtott a csa­tornába a tejipari vál­lalat. Pedig a savó porított formában kiváló takarmány és jól értékesíthető mellék- terméke a tejiparnak. A vál­lalat vesztesége tulajdonkép­pen kettős volt; a csatorná­ba öntött melléktermék be­vételét nem írhatták a saját javukra, ugyanakkor fizet­ni; k kellett a progressziven növekvő bírságot a környe­zetszennyezésért. Mindez azonban már a múlté. A má­tészalkai tejporgyár üzembe lépésével lehetővé vált a po- rítás. így a megtakarítás mellett a környezetszennye­zést is csökkentették, ami egyáltalán nem elhanyagol­ható szempont. Ma már minden új ipari létesítmény tervezésénél fi­gyelembe veszik az üzem környezetének alakítását, s jogosan róják meg azt a ter­melőegységet, ahol nem par­kosítanak és fásítanak, ahol a hulladék helytelen tárolá­sával szennyezik saját kör­nyezetüket. Örvendetes, hogy évek óta csökken a vízbírság mértéke, bár a megyéből évente még 13 millió forint kerül a közös vízügyi kasz- szába. Négy településünknek — Nyíregyházának, Kisvár- dának, Mátészalkának és Ti- szavasvárinak — van levegő­védelmi terve, ami nemcsak papíron megfogalmazott cél­kitűzés. hanem a gyakorlati megvalósítás útján halad. Nagvon hasznos azoknak a társadalmi szerveknek a munkája, amelyek már akkor is sokat tesznek a környezet- védelemért, ha csak a saját házuk táján ügyelnek a rendre szakembereik. De en­nél jóval többre vállalkoz­nak. A jó példák mellett szép számmal sorakoznak elítélen­dők is. Szomorú tény, hogy az új fatelepítések közül 20- 30 darab fát naponta tönkre­tesznek. Az sem ritka, hogy az építkezések befejezése után nagyobb csatateret hagynak maguk után a kivi­telezők, mint amilyent fel­vonulásukkor találtak. Meg kell találni a megoldási mód­ját annak is, hogy a közsé­gekben a szennyvizet ne ve­zessék a lakásokból egyene­sen az utcára. A gondok közül most csak néhányat említettünk, de már ezekből is nyilvánvaló, hogy ne csak a bizottságok tagjai érezzék szívügyüknek a mindenkit személyesen is érintő problémákat. Ne le­gyünk közönyösek, s vállal­jon mindenki — kényszerítő intézkedések nélkül is — sokkal többet környezete vé­delméért. Balogh Júlia jutott eí az unott rutin vilá­gába. Van még valami, ami a koncert nyomán papírra kí­vánkozik. Az nevezetesen, hogy ez az együttes megyénk zenei közízlésének formálá­sában jelentős szerepre hi­vatott. Először is neveli azo­kat az aktív muzsikusokat, akik később a zeneértők, kedvelők okos táborát gaz­dagítják. Maguk köré vonz- zák azt a korosztályt, amely részben utánpótlásuk lesz, másrészt viszont általuk ze­neszerető. A zene iránti tisz­teletet kényszerítik saját kor­társaikra. de egyidőben utat is találnak hozzájuk. A KISZ-megyebizottság és a Móricz Zsigmond művelő­dési ház jó missziót tölt be akkor, amikor támogatja és fenntartja az együttest. Álta­luk jó és újszerű propagan­distát kap a komoly zene, szinte kínálva a lehetőséget ahhoz. hogy a megyeszék­helyről kiindulva egész Sza­bolcs-Szatmár muzsikáló nagykövete lehessen. Bürget Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom