Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-06 / 55. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. március,6. Bemutató előadás a színházban Kodály: Székelyfonó Uticél az NDK Fejnő ttoktatás ^ Tiszavasváriban gyeimet, s hasonlóan kellemes egy-egy epizódszerepben Bordás Dezső, aki a székely népi humor visszaadásának igen nehéz feladatára vállalkozik. Jó hangulatot teremt az együttes a házasuló legény kicsúfolásánál és a mulattató] „nagy orrú bolha” — aki' mindenkin csíp egyet —, megtréfálásánál. Adósak maradtak viszont azzal a közél- séggel, amelyet e darab hangulata szinte magától sugall, s adós maradt néhány előadó énekművészi kvalitásainak bemutatásával is. Sajnos, a nyíregyházi közönség is adós maradt valamivel. A legfényesebben sikerült részeknél sem éreztethette tetszését, kétszáz ember tapsa ugyanis nem úgy szól, mint ötszázé. Közönségünk — a Déryn4-bérlet tulajdonosai — a bemutató előadáson való megjelenésével maradt adós... Baraksó Erzsébet tavaly a Német Demokratikus Köztársaság legszebb tájait, elsősorban Berlint. Lipcsét. Karl-Marx-Stadtot. Magdeburgot és a Balti-tengert. A megyéből kiutazók'“'elsősorban a szakmai utakat választják.. Idén állattenyésztési, növénytermesztési és kertészeti szakemberek látogatnak el NDK-beli kollégáikhoz. (t. k.) Van valami varázslatos a színházi bemutató előadások hangulatában. A színház levegőjét valami plusz feszültség tölti meg, talán attól, hogy a néző nem csupán egyszerű szemlélője az eseményeknek, hanem résztvevője a darab élet rekel tésének, l'“ jelen van a mű megszületésénél. Ezzel a feszült várakozással ül be a néző Kodály: Székelyt inójának nyíregyházi bemutató előadására, jóleső érzéssel nyugtázva azt a tényt, hogy a Déryné Színház operatársulata megyeszékhelyünket választotta a premier színhelyéül. Nem tagadhatjuk ; aggodalom vegyült ebbe a várakozásba, ha végiggondoltuk, mire is vállalkozott az együttes. Kodály hatalmas zenei építményének kamaraméretű tolmácsolására. sőt ezen felül a népművészet visszavitelére ahhoz a közönséghez, amely talán még el sem felejtette a színpadról felcsendülő dalokat. Mit sikerült teljesítenie a színháznak a dicséretes vállalkozásból? Abból indultak ki. hogyha kis színpadok nem hátrányként, hanem előnyként értelmezik, így ; cselekmény szintere afféle búvó fészek az egymás bajában osztozó és egymást vigasztaló, felderítő közösségnek. Kertész László rendező az opera- társulat együttes játékára épít. ez az éltetője a darabnak, a fonóbeli élet elevenségének érzékeltetésére funkciók és szer-epek keverednek, cserelődnek. A darab cselekménye ebben az értelmezésben keret- játetrnak minősül. hó§y átadja a helyet a fontosabbnak, a balladákból, mulatóénekekből és népi játékokból építkező zenének. A háziasszonytól búcsúzó kérő elbujdosása és az igazság tisztázódása, 'S egyben a kérő visszatérése fogja keretbe a fonó megelevenedő eseményeit. A háziasszony vigasztalására, mu. lattatására lányok, menyecskék, majd legények érkeznék, dalokkal, táncokkal szórakoztatják egymást, ez utóbbi adja a cselekmény lényegét. A bemutató előadáson látottakból, hallottakból mindenekelőtt a kamarazenekar teljesítményét dicsérhetjük. Németh Amadé kilenc hangszerre dolgozta át a nagyzenekari kíséretet, s László Endre karnagy érdeme, hogy a kodályi zene mindvégig teljes pompájában csendült fel. A kórus — a közösség életre- keltője — nem nyújt egyenletes teljesítményt, váltakoznak a remekül megoldott részletek a halványabbra sikerűitekkel. Mellettük szól azonban, hogy operaénekesektől egyáltalán ei nem várható mozgással, táncbetétekkel a színpadi megjelenítés szinte valamennyi eszközét felhasználják a figurák megformálásához. Jól sikerült Nágy Sándor színpadképe, tökéletesen visszaadja a rendező elképzelését. Az egyéni teljesítmények között is nagy a különbség. Emlékezetes marad például a háziasszony szerepéből Kocsis Katalin, mértéktartó, olykor visszafogott és végig eszköztelen alakítása, különösen a Görög Ilona és A rossz feleség balladisztikus tolmácsolásával. Bihari Tóth Zsuzsa a Kitrákotty-dal előadásánál hívja fel magára a fiHúsz útvonalon több százan utaznak idén . a megyéből az NDK-ba. Az útvonalak összeállításáról, a programokról, a két ország turistáinak nyújtott kedvezményekről, a vendégek elhelyezéséről és ellátásáról tárgyalt Nyíregyházán Helmut Krause, az NDK utazási irodája magyar- országi képviseletének % igazgatója. Tájékoztatójában elmondta: több mint 300 ezer magyar turista kereste fel Tiszavasváriban a közelmúltban értékelte a pedagógus pártalapszervezet vezetősége a felnőttoktatás segítését. A Pethe Ferenc általános iskolában 1962 óta foglalkoznak a felnőttek oktatásával. Nagyobb előrehaladás 1972 óta tapasztalható. Az utóbbi négy évben 112 felnőtt fejezte be az általános iskola nyolc osztályát, jelenleg 65-en vesznek-részt az esti oktatásban. A helyi Váci Mihály Gimnázium is részt vesz a felnőttek oktatásában. 1971-ben hozták létre a dolgozók esti iskoláját. 1975 szeptemberig a dolgozók kétéves szakközépiskolájában és a gimnázium levelező tagozatán tanulhattak a tlszavasvári felnőttek. 1975 szeptemberében kezdte'tneg munkáját a szakmunkások szakközépiskolája, amely iránt nagy az érdeklődés. akkor könnyű az élet. A terhektől sokat levesz, s okosságával jól beosztja, amit keresete. Mert egy fizetésből élünk. Szabad időmben nem járok el fusizni. Kell a pihenés. a hétfőre frissülés. Hogyan is bírnám másként ott lenn a munkagödörben, esőben, hidegben? Hogyan várhatnák el másként, hogy a munkám pontos legyen, mint a napjárás? Élni okosan kell". Szabad idő Sakkozik. Malmozik. Hegedűt készít. Muzsikál. Kí.s kertjében kertészkedik. Galambdúcot csinál saját pasz- szióra. Literes hordót fabrikál végtelen türelemmel. Szívesen beszélget, de két pohár bor után mindig abbahagyja. Gyermekeit harmóniára, rendre, szépre neveli. Ha a családban lakodalom van, még a hegedűt is előveszi, hogy jobb legyen a hangulat. S ha sok ideje marad, a mindig árnyat adó lugas alól, a háza mellől szemléli a világot. Boldogság „Egy élete van az embernek. Azt okosan kell leélni. Akkor van meg a boldogság. Mert van ilyen, s meg is mondom, hogyan képzelem. Csak a magam példáját tudom sorolni. Minden a családban kezdődik. Ha itt nincs gond, akkor a munka is másként halad. Ne bolyongjon az ember. tudjon megállapodni, s annak örülni, ami van. Ha becsületesen él valaki, el is éri a boldogságot, ami nem annyira bonyolult, mint gondolják. Csak a jól hangolt hegedű szól szépen. Az em- ben is hangszer. Sose szóljon hamisan". Lúdtalp Rágyújt egy fecskére. Dohányzik, mert fogyasztja. Szükséges, mert a lába nem bírta, amikor hízni kezdett. Az orvos azt mondta: lúdtalpa van. Pedig ez baj, nemcsak azért, mert fáj. Egy ácsnál a biztos járás létkérdés. Főleg, amikor ketten visznek egy gerendát. Ilyenkor a stabilitás a másik biztonságát is jelerfti. Meg ilyenkor úgy van, hogy az‘ első szól: dobni. S nem lehet kiesni a ritmusból, mert akkor üt a gerenda. Ezért is gond Urrnak a lába. Nemcsak maga miatt. A felelősség másokért ezt megelőzi. Béke „Tudja, mi nem úgy politizálunk, mint más. Nehéz dolog kritizálni a világot. Aki épít, annak az a politika: soha ne rombolják le. amit csinál. Az iskolában tanítson a tanító, a házban lakjon család, a gyárban dolgozzék a munkás. Őrültség aknor fegyverre pazarolni, amikor annyi mindent kellene építeni. Ügy hiszem, a jó politizálás az. amikor egyszerre mondjuk azt: nem rombolni! Építeni!” Este Békés fegyver a szeg és a bádr. Hamar forr be az általuk ütött seb a fában. Urr Zsigmond 16 társával most is ém't. Reggel buszón utazik Nyíregyházára, délután haza. Ilyenkor kissé ritmust vált, áthangolja magát. Körülveszi a hitves, a két gyermek, a vő és az anyós hangjának újszerű muzsikája. A kertben hivogatóan int az almafa ága. A százlyukú galambdúcba megtérnek a maflarak. A szekrényben alszik a hegedű. Húrjai másnap hangolásra várnak... Bürget Lajos MEGYÉNK TÁJAIN A kisvárdai járás önálló közigazgatású köz- ségeinek egyike, Ajak, Nyírtass, Nyírkárász és Gemzse karéjában, a Közép-Nyírség északkeleti részén. A Nyírség tipikus jegyeit viseli. Keleti és déli része mély fekvésű, a déli határ egykor. vizes, mocsaras terület volt. Halászok, pákászok tanyája. Nyugati/ része homokbuckás. Sajátos jellemzője, hogy a dombok: fekvése megegyezik az észak- déli, úgynevezett kassai széljárás irányával. Éghajlata is tipikusan nyírségi. Mint településeink legtöbbje, ugyancsak derék múlttal rendelkezik. Már a régi korokban is lakott hely lehetett. A déli, mocsaras területen talált rézkori balta, és a nyugati részen lévő bronzkori temető leletei is ezt bizonyítják. A község neve először 1317-ben tűnik fel, majd a jelenlegi lakott településről az Ibrányi család levéltárában egy 1462-ben kelt oklevél tesz említést. A monográfiák is ettől az időtől emlékeznek meg a községről, melynek elkeresztelője a feltevések szerint a Gyula méltóságnév volt. A XV. században a Petneházi család volt a község legfőbb földesura. A AXIX. század^ ban is virágzottfeyulaházán a birtokos rendszer. A Bérezik, vitéz Uzonyi, Csíki, Harsányi, Mezősy, Ilosvay, Horváth, Gyulai, Jármi, Czóbel, Barla, Becskeházy, Barfcóczy, Veres és a Liptay család'birtokolta a földterület túlnyomó részét. 1823-ban egy tűzvész alkalmával a községnek majdnem a fele porig égett. A gyulaházi'családok nagy része nincstelen cseléd, zsellér, részműveléssel foglalkozó mezőgazdasági munkás volt. A felszabadulást követően szinte a semmiből indultak el. Nem maradt a községben különösebben hasznosítható létesítmény, középület sem. Mégis elkezdtek okosan és hasznosan élni a szabadsággal. Elkövetkezett a birtokfelosztás, majd a Veresváry-kastély lebontása után a fa! . belterületén 230 házhelyet alakítottak ki. 1949-ben megalakult a Szabadság Mg. Tsz. 1952-re a taglétszáma négyszázra nőtt és ebben az évben létrejött a Haladás Mg. Tsz. is. Egy évvel később ez utóbbi feloszlott, a Szabadság Tsz. létszáma is ötvenre apadt. De ez a kis csoport az ellenforradalom időszakában is együttmaradt. 1961-ben Gyulaháza termelőszövetkezeti község lett, 1971. október óta pedig az egyesült Béke Termelőszövetkézetben dolgoznak. Hogyan élnek ma a gyulaházi emberek? A község egyetlen gazdálkodó egysége a termelőszövetkezet. Főként kenyérgabonát, burgonyát, cukorrépát és dohányt termelnek. Kialakulóban van a gyümölcskertészet, és 1980-ig át akarnak térni az intenzív állattenyésztésre. A tsz a maga kategóriájában 1975-ben szép eredményt ért el, közepesen jól fizetett. A tagságot viszont még nem tudja egész évben foglalkoztatni. •f E bből is adódik, hogy a keresőképes lakosság kétharmada eljár a faluból dolgozni. Más megyébe is, de főleg Záhonyba, Eperjeskére, Fényeslitkére és mindenekelőtt Kisvárdára. Különbuszok viszik és hozzák hét elején, hét végén és naponta is a gyulaházi munkaerőt. Ez a tény alapvetően formálja a községét, az emberek életét. Egy sokat mondó adat is ide kívánkozik. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint Gyulaháza állandó lakosainak száma 2245 fő volt. A múlt év végére viszont 1977-re csökkent a lélekszám. Más .vonatkozásokban is érezteti hatását az eljárás. 1950-ben egy volt uradalmi istállóban hozzák létre a járás első kultúr- házát. Majd 1966-ban teljesen felújították, ötszáz személyt befogadó nagyterem, kul- túrszoba és könyvtár kapott benne helyet, a lebontott Becskeházy-kastély helyén négy tantermes iskola épült — ma már hat tantermes és ez is szűk, lévén 380 iskolásgyermek —, s mindez sok-sok társadalmi munkával. Ma már nehezebb a társadalmi munka szervezése. A felnőttek esténként, többen csak a hétvégeden vannak otthon. A községi tanács helyzete sem köny- nj'ű. Termelőüzem hiányában saját erőből kell fejlődést elérni. Az élet azért a korlátozott lehetőségek ellenére sem állt meg. Ütvén apróságot befogadó mintaóvodája van Gyulaházának,* az isk^jában kétcsoportos napközi otthon működik. 1962-től egészség- ügyi kombinátjuk van, orvosi lakással, rendelővel, váróval, anya- és gyermekvédelmi tanácsadóhelyiséggel. Igaz, 1972-től nem volt orvosa a községnek. Ám ez év február 1-től már ismét van saját doktoruk. A múlt évben a régóta kívánt gázcseretelepet is megvalósították, s a falu, erszényéhez mérten folyik a csatornázás és útépítés is. Gondok, igények mégis bőven vannak. Ma már egyre inkább igénylik a községben egy törpe vízmű építését. További nyolc kilométernyi útépítésre is szükség lenne. Korszerűtlen a község üzlethálózata, nagy szükség lenne egy szép presszóra. Gond a cigánykérdés is. Mintegy 60—70 fő él még telepen, de már adott a betelepítés lehetősége. Gyulaházán szép kulturális hagyományokra emlékezhetnek vissza. A művelődési ház átalakításakor nagy fellendülés volt. Színvonalas rendezvények zajlottak itt. A Rajkó zenekar, az Állami Déryné Színház előadásainak is tapsolhattak. Ma már ez mind a múlté. Az eljárás miatt csak hét végén tudná fogadni a község az előadásokat. E napokon pedig csak színvonalatlan hakniműsorokat kaptak. S itt oszlassunk el egy esetleges tévedést. Az Otelló Gyulaházán című televíziós műsorról van szó. A Shakes- peare-tragédia tv-paródiájának semmi köze sincs a községhez. Nem itt, a kisvárdai járás e községében akadályozta meg a nézőközönség a derék velencei mórt, hogy megfojtsa Desdemónát. Az viszont igaz, hogy a gyulaháziak mondogatták néhányszor: ellátogathatna már hozzájuk is a televízió. Nyilván a községben lévő és nagyon is tiszteletre méltó kulturális tevékenységre gondolnak. Mert szép kultusza van Gyulaházán a néptánc- szakkörnek. Felnőttek és gyerekek eg/aránt szívesen — és jól is — táncolnak és neves a citerazenekar is. A gyulaházi emberekről köztudot hogy dolgosak és nagyon Vendégszeretők, i gyan- akkor azt is hallottuk, hogy azért ki- sé be- feléfordulók is. Ez nyilvánvaló ellentét. Hiszen lakáskultúra és öltözködés terén egyre nkább megközelítik a városi színvonalat. I épsze- rűek a háztartási gépek. Sajátos hel i szokás, hogy a legtöbb takaros és szép rortán megtalálni az ízlésesen, korszerűen trendezett tiszta szobát, amelyet általában nem laknak rendszeresen. Az is divatos hogy egy-egy névestén, a gyerek szakmunk isvizs- gája alkalmával, vagy ha a nyolcai ikosok ballagnak, lakodalomnak is beillő vigalom van a házaknál. Akad miből, hiszen ól jövedelmez a háztáji állattartás, a bar mfite- nyésztés. Gyakori az olyan porta, a ol 150 —200 lábasjószág is található. Érthet hogy a meghívottak, az ismerősök szívesei látott vendégek. A befeléfordulást - inkább i közügyektől való viszonylagos tartózkodás jelenti. A napi hazatérések után a sa;át kis világuk köti le az embereket. Az est órákban, úgy nyolc órától a tévé az úr. N em tagadjuk, rokonszenves község Gyulaháza. Igazi arcát mutatja, minden hamis falusi idill nélkül. Az romokét érthető elégedettséggel fogadják. \ gondokkal pedig győzködnek a kapott segítséghez és saját erejükhöz mérten. Bézi László KM Gyulaháza o
