Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-23 / 69. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 23. Kádár János pohárköszöntője Berlinben Sikoldaluan fejlődnek kapcsolataink (Folytatás az 1. oldalról) Az NDK tárgyalóküldöttségét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke vezeti; tagjai: Villi Stoph, a politikai bizottság tagja, a minisztertanács elnöke, Hermann Axen, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, Wolfgang Rauchfuss, a KB tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, az NDK—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság NDK-tagozatának elnöke, Oscar Fischer, a KB tagja, külügyminiszter és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. A tárgyalásokon részt vesznek a két küldöttség szakértői is. A barátság, az együttműködés, a két ország közötti hagyományosan jó kapcsolatok jegyében kezdődött meg az eszmecsere. A küldöttségek tájékoztatják egymást országaik belső helyzetéről, áttekintik kétoldalú kapcsolataikat és a nemzetközi élet közös érdeklődésre számottartó eseményeit. A tárgyalások kiindulópontja, hogy kapcsolataink fejlődésében meghatározó a pártjaink közötti szoros együttműködés. Már az eddigi tárgyalásokon is kifejezésre jutott, hogy pártjaink és kormányaink között minden alapvető kérdésben teljes a nézetek azonossága. Viszonyunkat a teljes bizalom, a mind gazdagabb és szorosabb együttműködés jellemzi. Ez a mostani eszmecsere is hozzájárul pártjaink, országaink, népeink hagyományosan jó barátságának erősítéséhez, a szorosabb együttműködésben rejlő lehetőségek teljesebb kiaknázásához. Az NDK államtanácsának székházában kedden este Erich Honecker díszvacsorát adott a Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség tiszteletére. A díszvacsorán a tárgyaló delegációkon és a szakértőkön kívül részt vettek az NDK más párt- és állami vezetői, és a berlini magyar nagykövetség vezető beosztású diplomatái is. A szívélyes, baráti légkörű vacsorán Erich Honecker és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Kedves Honecker elvtárs! Kedves Stoph elvtárs! Kedves barátaink! A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége nevében mindenekelőtt köszönöm a megtisztelő meghívást, a testvéri fogadtatást és azokat a meleg szavakat, amelyekkel Erich Honecker elvtárs méltatta barátságunkat, pártunk tevékenységét, a szocialiszmust építő magyar nép munkáját. Küldöttségünk nevében szívből üdvözlöm Önöket. Köszöntjük a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának és kormányának jelenlévő tagjait, személyükben a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályát, egész dolgo- nó népét. Küldöttségünk azzal a megbízatással érkezett Berlinbe, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába, hogy tárgyalásokat folytasson a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának vezetőivel, barátságunk és együttműködésünk további erősítéséről, pártjaink és országaink kapcsolatainak fejlesztéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. Küldöttségünknek felhatalmazása van arra is, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között tíz évvel ezelőtt megkötött, s jól bevált szerződés helyébe lépő új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írjon alá. Már a mai első megbeszéléseink is bizonyították: itt igaz barátok találkoztak. A közös eszme, alapvető érdekeink, céljaink azonossága a legjobb feltételeket teremti internacionalista összefogásunk további erősítéséhez. Kedves elvtársak! A magyar kommunisták, az egész magyar dolgozó nép nagy megbecsüléssel és tisztelettel tekint arra a nagy munkára, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság a Német Szocialista Egvségpárt vezetésével végez. Örömmel töltenek el bennünket a Német Szocialista Egvségpárt IX. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásában, a fejlett szocialista társadalom építésében elért nagy sikereik. Kedves elvtársak! Mai megbeszéléseinken egyetértőén jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hogy kapcsolataink erősödésében meghatározó < szerepet töltött és tölt be pártjaink szoros elvtársi együttműködése, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvein alapuló harci szövetsége. Kölcsönös törekvéseinknek megfelelően sokoldalúan fejlődnek államközi kapcsolataink, szélesedik gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos és kulturális együttműködésünk. Bővülnek a személyes kapcsolatok, erősödik a szocializmust építő népeink testvéri összeforrott- sága. Meggyőződésünk, hogy hazai szocialista építőmunkánknak, kétoldalú együttműködésünknek. külpolitikai munkánknak kedvezőek a nemzetközi feltételei. Közös, egybehangzó értékelésünk, hogy a mostani nemzetközi helyzetben — az imperializmus szélsőséges köreinek gáncsosko- dásai ellenére — folytatódik a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek térnyerése, a feszültség enyhülése. Közös céljaink elérésének döntő tényezője, az emberiség békés, boldog jövőjének szilárd biztosítéka a szocialista országok fejlődése és egysége, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harca és összefogása, a nemzeti felszabadító mozgalmak előretörése, a három forradalmi errő egy irányba ható fellépése. A béke megőrzéséért, az emberiség nagy kérdésének megoldásáért küzdenek a haladás erői, s ennek érdekében készek együttműködni minden olyan tényezővel, amely józanul számol a világ realitásaival. Bizonyosak vagyunk abban, hogy mostani találkozónk, megbeszéléseink az együttműködés eddigi eredményeire alapozva jói szolgálják kapcsolataink lendületes továbbfejlesztését. A magyar párt- és kormányküldöttség szerdán folytatja az NDK párt- és kormányküldöttségével a hivatalos tárgyalásokat, majd látogatást tesz Berlin Ober- schöneweide negyedében, a Wilhelm Pieck Kábelgyárban. EGYSÉGBEN MAGYAR PÁRT- ÉS ÁLLAMI KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT AZ NDK- BA KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS, AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRA VEZETÉSÉVEL, A KÜLDÖTTSÉG TAGJA MINISZTERTANÁCSUNK ELNÖKE, LÁZÁR GYÖRGY IS. A MAGAS SZINTŰ LÁTOGATÁS — AHOGY AZ ILYEN ESEMÉNYEKET A DIPLOMÁCIA NYELVÉN NEVEZIK — A KÉT BARÁTI, SZOCIALISTA ORSZÁG, S NÉPEINK, PÁRTJAINK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FONTOS ÁLLOMÁSA. O lyan két szocialista állam és testvérpárt vezetői találkoztak most ismét, ezúttal Berlinben, akik már többször kifejezésre juttatták teljes nézetazonosságukat a világpolitika, valamint a nemzetközi munkásmozgalom minden fontos kérdésében. Amióta 1972 februárjában Magyarországon járt Erich Honecker hivatalos, baráti látogatáson, tovább erősödött az együttműködés a Varsói Szerződés és a KGST két tagállama között. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára üdvözlő beszédében ki is emelte, hogy „pártjaink és államaink kapcsolatai minőségileg új szintre emelkedtek”. Honecker elvtárs ezen a kongresszuson kifejtette, hogy országa kommunistái milyen nagyra értékelik a magyar elvtársaknak a szocializmus építésében elért eredményeit, milyen fontosnak tartja azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket a magyar kommunisták szereztek történelmi feladatuk végrehajtása során. Kádár János elvtárs — még egy esztendeje sincs ennek — az NSZEP IX. kongresszusán felszólalva hangsúlyozta, hogy „a Német Szocialista Egységpárt kiemelkedő fontosságú VIII. kongresszusát a gyakorlat fényesen igazolta” és a háromnegyed millió magyar kommunista, a magyar nép nevében is teljes sikert kívánt testvérpártunknak „politikai fő irányvonaluk eredményes folytatásához, a kongresszus határozatainak megvalósításához”. Berlinben a két küldöttség hivatalos tárgyalásokat folytat, de már azok megkezdése előtt is nyilvánvaló volt, hogy a két párt és állam azonosan ítéli meg a nemzetközi helyzetet, a nemzetközi enyhülés további sikereiért, a biztonság megszilárdításáért és az európai együttműködésért más testvéri szocialista országokkal együtt teendő további lépéseket. Ugyancsak természetes, hogy a két ország további politikai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködése, az élet minden területén való szorosabb kapcsolata a tár- gyáló felek kölcsönös érdeke és célja. Európa minden népe számára fontos és kedvező tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megteremtésével létrejött az első német munkás-paraszt állam, s a rendkívül bonyolult, nehéz viszonyok között végzett munka során megerősödött, s német földön is valósággá vált a szocialista eszme, békeszerető, erős szocialista állam épül. Pártjaink barátságának hagyományai messzire nyúlnak, hiszen annak idején a magyar munkásmozgalom együtt fejlődött a német munkásmozgalommal. Ami pedig államaink szüntelenül erősödő kapcsolatait illeti, azok egyidősek az NDK-val: az új állam megalakulása után hazánk az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolatokat vele. A Magyar Népköztársaság, erejéhez, nemzetközi szerepéhez és növekvő po^ litikai tekintélyéhez mérten következetesen állt mindig a nemzetközi porondon sokat támadott testvérország mellett. 1967-ben Budapesten aláírták a két ország közötti barátsági és kölcsönös együttműködési szerződést. A szocialista országok összehangolt külpolitikáját folytatva hozzájárultunk ahhoz az átütő sikerhez, amelyet az NDK évtizedünk elején elért, áttörve az imperializmus diplomáciai blokádját, elérve teljes nemzetközi elismertetését és az ENSZ-tagságát is. A szocialista építés előrehaladásával egyre inkább erősödött a két ország sokoldalú együttműködése. Ismeretes, hogy az NDK hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnere, a Szovjetunió után vele bonyolítjuk le a legnagyobb árucsere-forgalmat. A tudomány, a kultúra, a sport, a politika minden területén egyre szorosabb szálak fűznek össze bennünket. A két párt egyetért abban, hogy a szocialista építésre vonatkozó általános törvényszerűségek tiszteletben tartásával a különböző országokban a nemzeti sajátosságoknak, körülményeknek megfelelő módszerek hozzák közelebb az óhajtott célt, a fejlett szocializmust, a kommunizmust. Ezen az úton haladva sokat meríthetünk egymás tapasztalataiból és segíthetünk egymásnak. Ezrekre tehető azoknak a küldöttségeknek a száma, amelyek évenként ellátogatnak egymás országaiba. E tapasztalatcserék rendkívül hasznosak. Sok szerződést hoztak létre a két állam között: a többi között tudományos és kulturális területen, valamint az ideológiai együttműködés érdekében született megállapodások. Á két ország immár három évtizedes kapcsolatainak, a két párt internacionalista politikájának ismeretében megállapíthatjuk: elvtársak, barátok, küzdőtársak találkoztak egymással, s találkozójuk a szocializmus, az európai béke, a nemzetközi biztonság érdekében kifejtett politika fontos eseménye. I harcosrevtizedeM PINTÉR ANDRÁS NYÍREGYHÁZI VETERAN VISSZAEMLEKEZESEI Az Országos Társadalombiztosító Intézetnél-folyó választásoknál is sokat segített. Hordta a röplapokat a járás községeibe. El is értük, hogy az OTI választmányába beválasztották Nagy István nyomdászt. Nagy István sok panaszos ügyet intézett el a dolgozóknak, vidékről is sokan jöttek hozzá különböző ügyekkel. A csendőrség nagy nyomást gyakorol szervezeteinkre. Rakamazon házkutatásokat tartanak Leffler, Borbély és Fecák elvtársaknál, őrizetbe veszik őket. A csendőrség megveri mindhármójukat. Leffler György hentes kisiparos, járja a községeket vágóállat-felvásárlás céljából. Eközben politikai kapcsolatokat létesít Tiszanagyfalu, Tímár, Zalkod, Viss, Kenézlő, Szabolcs, Balsa, Vencsellő, Gáva stb. községekben. Előfizetője a Társadalmi Szemlének és a Népszavának. Visszamaradt Népszava-példányo- kat rendel, abba csomagol, így juttatja el az olvasnivalót a vevőkhöz. A debreceni bírósági tárgyalásom Leffler Györgyöt elítélik. A vidéki pártszervezetek vezetői elleni hajsza tervszerűen folyik. A cél: működésük megszüntetése, a teljes passzivitásba való kényszerítésük. Bátorítják az állam- igazgatási szerveket a németországi események, ahol az SA és SS fegyveres alakulatai rohamozzák meg a pártszervezeteket. Egymás után tartóztatják le a kommunista vezetőket, az utcán és a lakásukon, sokat le is gyilkolnak közülük. Ebben az időben kapcsolódik a munkásmozgalomba Bankó János, akit bátyja, Dankó András hoz be a munkásotthonba. Könyveket kap, olvas, sokat foglalkozik vele Várallyay Jenő, bekapcsolja a kulturális munkába, a színjátszó csoport egyik vezetője lesz. A Korona kávéház bejáratánál Pálfy Ernő újságot árul, az elvtársak rendszeresen ott vásárolják a Népszavát, mert a rikkancsoknál rendszerint nem kapható. Batta, a Hírlapterjesztő nyíregyházi kirendeltségvezetője a Népszavát megkülönböztetetten kezeli a többi lapokhoz képest. Keveset rendel, azt is bent tartja az üzletében. Emiatt sokszor felkeressük, tiltakozunk eljárása ellen. Felvetődött, hogy a terjesztést magunk vesszük kézbe, de az volt a vélemény, hogy nem javulna a tévesztés, mert terjesztő- hálózattal csak ő rendelkezik. így tevékenységünk arra irányult, hogy a lapok ne maradjanak az üzletben, hanem adják ki az elárusítóknak. Az adott helyzet alapján "Pálfy Ernővel kialakul a személyes kapcsolat. Könyveket viszünk neki, újakat kér, bejön a munkásotthonba, belép a szociáldemokrata pártba és a mozgalomhoz kapcsolódik. A németországi események képezik a külpolitikai fő témát, amely erőteljesen hat az európai országok belpolitikájára. A nyugati országok tőkés kormányainak állásfog11 lalásai megítélésünk szerint formálisak, csak a kommunisták és az antifasiszta humanisták azok, akik összefogást hirdetnek a barna métely ellen, nyíltan le merik leplezni a barbárokat. Egyedüli szilárd bázis számunkra a Szovjetunió következetes marxista—leninista politikája. A moszkvai rádióadások rendszeres tájékoztatást adnak az eseményekről és meghatározzák feladatainkat a fasizmus ellen folyó ideológiai harcban. Várallyay és dr. Barát Ferenc vezetésével közös viták folynak a munkásotthonban a fasizmusról. Egységesen kialakul az a nézet, hogy a munkásmozgalomra rendkívül súlyos idők jönnek. A mozgalomban csak azok fognak megmaradni, akik elméletileg felvérteződnek a demagógia és a fasizmus hatása, átmeneti sikerei ellen. Erősíteni kell a nyíregyházi szervezet tagjainak ellenálló képességét, a Szovjetunió létével és gazdasági sikereivel. Tanulni kell és a tanultakat át kell adni másoknak. Szoros baráti kapcsolatok útján szélesíteni kell az elmélet iránt érdeklődők táborát. Sokoldalúan kell bemutatni az eseményeket és megvitatni, mert a viták élesítik az elmét. Mezei Tiborék könyvtárában megvoltak Szabó Ervin fordításában Marx és Engels válogatott művei. Elolvastuk a Kommunista Kiáltványt, én az egészet leírtam kézzel nyolc példányban. A kiáltvány közkézen forgott az elvtársak körében. Még ma is elismeréssel adózom az elvtársaknak? amiért olyan fegyelmezetten kezelték a kiáltvány kéziratát, hogy ebből soha senkinek nem történt semmi baja. 1933 telén Sajben András Tiszanagyfaluról visszaköltözött Nyíregyházára. Lejöttek a munkásotthonba Gera Imrével és Resán Mihállyal. Gera bányász volt, rendelkezett lőmesteri vizsgával, értett a robbantásokhoz. Resán Mihály ezermester volt. Tudott cipőt talpalni, követ törni, kubikolni, utat építeni. Dolgozott keszonmunkán, fát vágott. Bátor és vakmerő volt, gyors kezű. Fogadásból a munkásotthon fájából 5 mázsát ötnegyed óra alatt fűrészelt össze hasábonként 5 darabra. Határtalan munkabírásával tekintélyt vívott ki magának. Pár nap után a munkahelyi csoport vezetője lett. Hamar kialakult a barátság Várallyay, Sajben, Resán, Gera, Losonczi, Mezei, Smiedt Mihály és köztem. Erős legények voltak, ha megmarkoltak valamit, vagy valakit, recsegett a csontja. Jelentős részük volt abban, hogy a nyilasok nem mertek a munkásotthon ellen provokációt elkövetni, még a felszabadulás előtti kritikus időben sem. Az ínségmunkások is hamar megismerték őket, tekintélyük lett előttük. Bátran kiálltak a munkások érdekeinek védelmében. Várallyay Jenő hamar felismerte a bennük lévő képességeket és bekapcsolta őket a tanulásba. Tanultak, mert tudni akartak. Várallyaynak sokszor fékezni kellett az energiájukat, nehogy meggondolatlanságot kövessenek el. A konspirációról, a rendőrség előtti magatartásról nagyon sokat beszélt a csoport tagjainak. Erre nagy szükség volt, mert egyszer majdnem komoly baj lett. Sajbenék kint dolgoztak Sóstón. Ebédidő alatt elmentek Szúnyog elvtárshoz vízért. A kút a csendőrlaktanya kerítése mellett volt. Sajben nézte a csendőrlaktanyát és Szúnyog elvtársnak éppen azt magyarázta, hogyan lehetne megtámadni és a fegyvereket megszerezni. A kerítés túlsó oldalán az őrs szakácsnője kihallgatta Sajben beszélgetését Szúnyoggal, bement és elmondta a pihenőben lévő csendőrnek. A csendőr kiment és egy-egy pofonnal mindkettőjüket észretérítette. Szerencséjük volt, hogy nagyobb ügyet nem csinált belőle a csendőr. Az eset tanulságos volt, hasonló könnyelműség többé nem fordult elő.
