Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-23 / 69. szám
2 KELET-MAGYARORSZAG 1977. március 23. A kisvárdai Rákóczi tsz- ben válogatják a vető- burgonyát. (Hammel József felvétele) AZ ELSŐ FORDULÓ UTÁN... 350 pályakezdő pedagógus áll munkába megyénkben Nyíregyháza 21 plusz álláshelyet kapott az új tanévre, Szabolcs-Szatmár megye óvodái, iskolái évek óta nevelő- melyeket túlórák terhére és a hiánnyal küzdenek. Az okok sokrétűek; az országos átlagot gyesen lévők álláshelyére jóval meghaladó gyermekszaporulat, a több mint 80 ezer em- szerveztek, s melyeket most bért érintő tanyai életforma, az aprófalvas települések ma- végző fiatalokkal szeretné- gas aránya, a kedvezőtlen közlekedési viszonyok éppúgy köz- nek betölteni, rejátszanak, mint a szakrendszerű oktatás kiterjesztése, új Mennyi hely „kelt” el ed- iskolák. diákotthonok létesítése melyek mind újabb nevelők dig? munkába állítását igénylik. Krónikus gond az is, hogy igen magas a tartósan távollévők, betegek, gyermekgondozási szabadságon lévők száma. A .megyében 230 képesítés nélküli óvónő dolgozik, ez az összlétszám 21,7 százaléka. Hat százalékot tesz ki az általános iskolákban tanító képesítés nélküli pedagógusok aránya, ez számszerűleg 288. Hogyan segít a megye iskoláinak nevelői ellátásán a pályázatos elhelyezkedési rendszer? Hány üres állást töltöttek be eddig? Mi lesz a gyesen lévő betöltetlen állásokkal? A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán az idén 256 általános iskolai tanár és 75 tanító kap oklevelet. A rendelet életbelépésekor a megyei oktatási szervek elkészítették, feltérképezték a betöltésre váró állásokat, különös tekintettel a két leginkább nevelői hiánynyal küzdő járásra, a mátészalkai és a nyírbátori járásra, nem kevésbé a megye négy városára. Leskovics József, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója állandó kapcsolatban áll az Oktatási Minisztériummal, a főiskolával, a városok, járások művelődési osztályával. — A megyében 50 óvónői, 51 tanítói, 100 általános iskolai tanári, 88 középiskolai tanári, 17 zene- és 3 gyógypedagógiai tanári álláshelyet létesítettünk a hiányok betöltésére — adott tájékoztatást a főelőadó. Ennyit engedélyezett az új tanévre az Oktatási Minisztérium. Elegendő ez a hiányok leküzdésére? — Sajnos nem. Éppen ezért tárgyalásokat folytatunk a minisztérium vezető munkatársaival, akik megértve nehéz helyzetünket méltányolták a pótkeret iránti kérésünket. így a korábbi álláshelyeken felül még tíz középiskolai tanári, 32 általános iskolai tanári és 12 tanítói álláshelyet kaptunk. A rendelet szóbeli módosítása alapján lehetőséget kaptunk arra, hogy a gyermekgondozási szabadságon lévők helyére is felvehessünk új nevelőket. Eddig erre nem volt mód. — A városokban a tíz meghirdetett állásból kilenc óvónői helyet már betöltötték, a 6 tanítóiból ötöt, a kilenc ál- taláson iskolai tanáriból szintén ötöt. A járásokban eddig mintegy 83—84 üres helyre találtak fiatal pályakezdő nevelőt. A középiskoláknál’ elsősorban a kisgimnáziumok álláshelyeire jelentkeztek kevesen, míg a nyíregyházi középiskolák hirdetéseire a valóságosnál jóval többen adták be igényeiket. Várják-e nevelői lakások a pályakezdőket? — Huszonegy álláshelyet szolgálati lakással, tizenkettőt úgynevezett szolgálati férőhellyel (irodából kialakított lakásrésszel,) míg tizenegy állást szolgálati szobával együtt hirdettünk meg. A pályakezdők fizetése mindenütt felette van az alsó határnak. A pályázatos elhelyezkedés első szakasza március 9-én lezárult: akik eddig nem pályáztak, a második és a harmadik szakaszban adhatják be pályázatukat. A házastársaknál, a módosítás szerint, elegendő ha egyikük helyezkedik el a pályázati rendszer alapján. P. G. MtaKM LnyelviinkJ M egyénkben is megkezdődött március 22-én a „magyar nyelv hete” rendezvénysorozat, mely immár tizenegy éve hivatott szolgálni a nyelvművelést, a nyelvi kultúra terjesztését. Szó esik hivatali nyelvünkről, az idegen szavak használatáról, a szép és helyes kiejtésről, van „A szép magyar beszéd szerepe közéletünkben” című előadás. Nem véletlen, hogy a nyelvi hét ösz- szefoglaló elnevezése: „Sokszínű anyanyelvűnk”. Nyelvünk ezerarcú. Más kifejezéseket használ a vasmunkás, a paraszt, a hivatali adminisztrátor, a jogász és a költő; másképp beszél a fiatal és az öreg, a dunántúli és a szabolcsi ember. Mégis: egy nyelvet beszélünk — melynek gondjai távolról sem csak a nyelvészek ügye... A téesztag levelet kap a hivatalból, de a levél szakmai zsargonját, kacifántos mondatait többszöri átböngészéssel sem érti. Látszatra nyelvi probléma is lehetne — ám nem csak az! A levél té- pelődő címzettje ezek után riasztónak, félelmetes hatalomnak érezheti a Hivatalt — ez az ember nem fogja egyhamar elhinni, hogy emberség, jóindulat is létezhet egy ügy intézésénél. Bizalmatlanná válik! Ha egy üzemi tanácskozáson a vezető cifra idegen kifejezésekkel tűzdeli meg beszédét, olyanokkal, melyek zömét a munkások nem értik — hiába vár jó hozzászólásokra, értelmes vitára, nyílt véleményre. Ha helytelenül használt szavakkal, durva nyelvi hibákkal van teli beszámolója, valószínű, hogy igencsak felemás hatást vált ki hallgatóiból — ami megint csak a munkahely légkörének torzulásához vezet... Viszont azt is mindannyian tudjuk: egy jó szónoki beszéd, egy okos megjegyzés, egy értelmes emberi hangú levél, felhívás, előadás mozgósít, érzelmeket szít. Gyümölcsözik. S ebben van a nyelvművelés a széles körű nyelvi ismeretterjesztés fontossága! Hogy ráébredjen mindenki: a szavak a legfontosabb eszközeink arra, hogy egymással kapcsolatot teremtsünk, együtt éljünk, közösen cselekedjünk... (így) AUTÓVÁSÁRLÓK KALAUZA 2. Mikor lehet visszakérni a vételárat? A vevőnek azonban joga van ahhoz, hogy megváltoztassa vételi szándékát. Kérhet típusmódosítást, ebben az esetben azonban kérelme új megrendelésnek számít, s új sorszámot kap. Az új sorszám megállapításánál a típusmódosítási kérelem beérkezésének időpontja az irányadó. Ha csak más színű kocsit szeretne, mint amilyet eredetileg megrendelt, a MERKUR választási lehetőséget nyújt a raktáron levő színekből. Ha az eredetileg kért színű kocsiból az átvétel idején éppen nincs raktáron, vagy annak gyártása időközben megszűnt, szintén a vállalat raktárában levő színek közül lehet választani. Ha ezek között a vevő nem talál megfelelőt, kérheti a szállítási határidő meghosz- szabbítását, de fel is bonthatja az adásvételi szerződést: visszakapja a befizetett vételárat. A vevőnek joga van ahhoz is, hogy a megrendelést házastársának, szülőjének vagy gyermekének átengedje; a személygépkocsi átadása előtt az adásvételi szerződést nevükre átírathatja. A Merkur és az autóvásárló között létrejött adásvételi szerződést a vevő bizonyos körülmények között felbonthatja, és a vételárat, illetve az előleget visszakérheti. Ha például a megrendelt típus gyártása megszűnt, vagy behozatala szünetel, a Merkur más típusú személygépkocsit ajánl fel a vevőnek. Ilyenkor 15 nap áll rendelkezésünkre a válaszhoz, amelyben kérhetjük egy harmadik típus eladását, vagy a szerződés felbontását. Ha a vevő eláll a szerződéstől, a Merkur visszafizeti a vételárat, illetve az előleget. Amennyiben a Merkur nem tudja a vevő által kért színű gépkocsit kiszolgálni, s a vásárló más színűt nem fogad el, akkor a vásárló választhat a szerződés meghosszabbítása vagy felbontása között. Az utóbbi esetben szintén visszafizetik a vételárat, illetve az előleget. Visszakérhetjük az előleget akkor is, ha a Merkur a megrendelés visszaigazolásakor olyan szállítási határidőt jelöl meg, amelyet nem tartunk megfelelőnek. Megtörténhet, hogy ez í a szállítási határidő közelebbi, mint vártuk, tehát előreláthatólag nem lesz elegendő pénzünk a vételár hátralékának kifizetésére: ilyenkor későbbi szállítást kérhetünk Mindkét esetben 15 napon belül kell értesíteni a Merkúrt kívánságunkról. Ezekben az esetekben a Merkur kezelési költséget nem számíthat fel. Számos okunk lehet arra, hogy autóvásárlási szándékunktól elálljunk. Ha erről a Merkúrt ajánlott levélben értesítjük, az OTP az előleg visszafizetésekor költséget és jutalékot számít fel. A takarékpénztár egyébként a befizetett vételár, illetve előleg után évi 2 százalék kamatot fizet a várakozó vevőnek, aki viszont, amikor a gépkocsi átvételére jogosító utalványt átveszi, annak összege után 1 ezrelék kiállítási díjat fizet az OTP-nek. Ha használt autót veszünk, mindenekelőtt arról győződjünk meg, hogy a kocsi rendszáma, alváz- és motorszáma megegyezik-e a forgalmi engedélyben feltüntetettel. Ellenőrizzük azt is, hogy az eladó valóban a kocsi tulajdonosa, vagy annak meghatalmazottja-e. A forgalmi engedélyből megtudhatjuk, hogy a kocsi megfelelt-e a három évenként kötelező műszaki vizsgán. (Folytatjuk) 3KÉPERNYŐ ELŐTT A televízió szép és dicséretes törekvése — hogy a határainkon túli magyar nyelvű irodalmat itthon is közkinccsé tegye — nem mai keletű. Az pedig különösen jó ebben az igyekezetben, hogy nemcsak a kortársak műveit mutatja be, hanem a már nem élő. haladó gondolkodású írókét is olykor-olykor. Ez a következetes szándék létrehozott már néhány jó tévéalkotást. Olyanokat, amelyek képesek voltak mind az írók, mind a műben festett kor legjellegzetesebb vonásait megmutatni. Karácsony Benő (1888— 1944) erdélyi író neve és munkái kevésbé ismertek a mai magyarországi olvasók, kiváltképp a fiatalabbak körében. Itthon a felszabadulás után 2—3 műve jelent meg, azok is 15—20 éve. Tulajdonképpen tehát be kell őt mutatni a televízió nézőinek. Nem hiszem, hogy igazán használt volna az író emlékének az a novelláiból Katkó István forgatókönyvíró és Gaál Albert rendező által készített tévéjáték, amelyet a múlt héten láthattunk. Különös mátkaság címmel. A téma sem az, ami Karácsony Benő szemléletére, írásaira legjellemzőbb. Öt nemcsak úgy tartjuk számon, mint a két világháború közti romániai magyar irodalom figyelemre méltó, rokonszenves íróját, akinek jellemzőerejére, fordulatos meseszövésére, okos-keserű humorára, a közösségből, a társadalomból kirekesztetteket körülvevő érzelmességére nyomban felfigyelünk, hanem úgy is emlékszik rá az olvasó, mint a társadalom bírálójára. aki ugyan nem osztályszempontok alapján teszi ezt, hanem erkölcsi normák nevében, de mégis élesen. Ez az írásaiból készített tévéjáték, a Különös mátkaság Karácsony Benő több írói, művészi értékét megmutatta ugyan, de adós maradt a leglényegesebbel, a társadalombíráló vonással. Ennek a tévéjátéknak viszont csupán az a végkicsengése (amit különben a kóda- ként odatűzött várótermi jelenettel: a volt felesége bosszújától űzött férj történetével még szájunkba is rágnak), az a tanulsága, hogy nincs gonoszabb teremtmény a nőnél. Ez az előbb említett várótermi kép egyébként fölösleges is volt, sőt meghamisította a diáklány sztorijának lényegét, mondandóit is. Ha már ennyire belementem a bírálatba, . ne hallgassam el egy. a műsorszerkesztőket érintő megjegyzésemet sem. Nagyon jó időpontot — péntek esti főidőt — választottak talán jó fél éve az igen népszerű, tudományos híradó, a Delta részére. Amióta azonban a Ki mit tud? adásai folynak, az iskolások és felnőttek által oly szívesen várt és nézett (az ismeretek terjesztésében rendkívül sokat használó) Delta az ugyancsak népszerű vetélkedő műsor háta mögé szorult, késő estére, amikor már sokan kikapcsolják a készüléket. Hibás volt ez a döntés. Biztos vagyok benne, hogy nem ártana a Ki mit tud?-nak. ha húsz perccel később kezdődne, a Delta utón, vagyis 20 óra 20 perckor. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Régen hallottunk olyan hangulatos, színes — és tegyük hozzá igényes — összeállítást a „Daloló, muzsikáló tájak” sorozatban, mint a vasárnap délután ismétlésben is sugárzott, „Szatmár” című adást. Szép és sokat mondó bevezetőjében Danes Lajos, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola docense igen rokonszenvesen vázolta föl a táj népzenei arculatát, mondván, hogy a daloló ember hangja ércesebben, természetesebben szól ezen a tájon, ahol a. tovább élt eleven pásztorkultúrának volt különösen nagy szerepe a hagyomány megőrzésében. Erdélyi, ruszin és szlovák hatások, valamint a cigánydalok, -táncok elemei is gazdagítják, ötvözik ha- sonlíthatatlanná ezt a népdal- és népzenekultúrát. A Rózsavölgyi Erzsébet néhány mondattal is jó helyszínérzékeltető riportjainak keretében felcsendülő ének- és muzsikaszó aztán nemcsak a bevezető megállapításait igazolta fényesen, hanem a riporter ama megjegyzését is, hogy „...szinte minden községben elkészülhetett gazdag és ma is élő ennek a tájnak a népzenéje". A szatmári pásztorok életéről ízes anekdotákkal fűszerezetten dalolt Szűcs Gábor 68 éves nagyecsedi tsz-tagot az általános iskolások gyermekjátékaiból való ízelítő követte, majd egy érdekes helyi népszokás, a muzsákolás (ablak alatti dalos névnapi köszöntés) bemutatása színesítette, gazdagította az összeállítást. Megrázó volt az 1905-ös penyigei tragédiát (a réven átkelni akaró kislányok vízbefúlását) a múlt iránti keserű szemrehányással idéző megénekelt történet, „A Szenke- patak balladája” előadása. S arról az örvendetes tényről is szólni kell, hogy a fiatalok közül milyen számosán folytatják tovább, éltetik a mában azt a népdal- és népzenékul-' túrát. A citerázó Széles András 13 éves tunyogma- tolcsí fiút még ha egyedi példák közé lehetne sorolni is ebből a szempontból, de a népdalkörök korátlaga (pl. a hallott csengersimaié 22 év) meggyőzhetett — mint ahogyan a műsor egésze meggyőzött — erről. volna egy műsor, olyan Merkovszky Pál
