Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-22 / 68. szám
2 kelet-magyarország 1977. március 22. A mátészalkai bútorgyár a múlt évben egy vagon terméket küldött Svédországba. Ezt követően több mint 33 millió forint értékű megrendelést kapott a Bútoripari Egyesület keretein belül. A napokban megkezdték a gyárban a Mo- rava-típusú komódok gyártását és a közeljövőben útnak indítják az első szállítmányt. Fokozni kell az ellenőrzést Kontárkedva vagy legálisai ? A kontár szót hallva olyan emberre gondolunk, aki illetéktelenül beleütötte az orrát valamibe, rá nem tartozó dologgal foglalkozott, „belekontárkodott” mások dolgába. A Kisiparosok Országos Szervezete, a tanácsok és a járási hivatalok, valamint a rendőrség ellenőrzi az iparengedély nélkül dolgozókat, úgymond a kontárokat. Több a kontár mint a kisiparos A kisiparosok vállalták: felderítik azokat a „mesterembereket”, akik iparjogosítvány nélkül végeznek javítást, szerelést, építést, fuvarozást és egyéb lakossági szolgáltatást. Szakady Géza, a Nyíregyházi Városi Tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztályának ipari csoportvezetője elmondta: csak széles társadalmi összefogással lehet minden kontárról tudomást szerezni. Általában a lakásban, este és hét végén végzik a kontártevékenységet, így nagyon sokról nem tudhatnak. Társadalmi igérny is a kontárok számontartása, hiszen nem fizetnek adót sem. Pedig az adó egy részét a városi tanács a váro6 fejlesztésére, óvoda, bölcsőde építésére fordítja. A kontárok számát alig lehet pontosan megállapítani. Van egy összehasonlító adat, ami elég megdöbbentő: több kontár tevékenykedik, mint ahány engedéllyel rendelkező kisiparos! Borotva, vagy malteroskanál? Nehéz pontosan meghatározni azt is, ki kontár, ki dolgozik szívességből, ki végez alkalmi munkát... A hivatalos meghatározás szerint az a kontár, aki keresetszerűen folytat ilyen tevékenységet. A munkaviszonnyal nem rendelkezőknek ugyanis nehéz lenne elhinni, hogy csak szívességből csinálnak meg valamit. A kontárok másik csoportja munkaviszony mellett végez ipari és szolgáltató tevékenységet. Viszont különbséget kell tenni még a kontár és kontár között is. Egészen más az, ha valaki megborotválja a szomszédját, vagy épít neki egy házat! Természetesen, ha pénzt fogad el munkájáért — legyem az tíz forint, vagy ötvenezer — már kontárnak számít. Még 1975-ben bevonták az iparjogosítványát egy orosi villanyszerelőnek, mert szakszerűtlen, hanyag munkát végzett. Viszont később is vállalt Oros környékén villanyszerelési munkákat. A tavaly decemberben felderített kontárt 2500 forintra büntette meg a tanács szabálysértési csoportja. Házépítés „betegállományban” Ugyancsak ilyen összeget kellett leróni büntetésként annak a gávavencsellői ácsnak, aki lakásépítkezést vállalt munka után. Iparengedélyt soha nem váltott, és nem is először szerepel a neve a kontárok listáján. Ebben a nagyközségben más is vállalt lakásépítést, tatarozást. Hol szabadságot vett ki az illető erre az időre, hol „betegállományban”, hol hét végén végezte a munkát. 2 ezer forintra bírságolták meg. A lakásépítéseknél igen magas a kontárok száma. Az egyik például egy jónevű kisiparos nevében vállalta fel az építést. Itt már nemcsak kontártevékenységért, hanem csalásért is megbüntették az illetőt — 2500 forintra. Autójavító és fényező munkát végzett a bérelt garázsban egy nyíregyházi szakmunkás. Külön is súlyosbítja tettét, hogy a vállalatnál lévő beosztottjait és az ottani ipari tanulókat is „alkalmazta”. Ezer forint büntetéspénzt fizetett. Engedéllyel lehet! Ugyancsak ezer forint bírságot fizetett az a nyíregyházi nyugdíjas kisiparos, aki megszüntette iparengedélyét, mégis vállalt lakásfelújítást, tatarozást a Gólya, Csillag és a Honvéd utcákban. A bírságot lerótta, majd ismét kiváltotta iparengedélyét. A felsorolás korántsem teljes. Az utóbbi időben a vállalatok már gyorsabban megadják dolgozóiknak az iparjogosítványt — ezzel is csökken a kontárok száma. így ez nem mellékállás, hanem munka mellett végzett kisegítő tevékenység. Ez egyben fegyelmező eszköz is, mert ha otthagyja az illető a vállalatot, automatikusan megszűnik az iparengedélye is. T. K. AUTÓVÁSÁRLÓK KALAUZA 1. Megközelítően félmillió személygépkocsit adott el a Merkur az elmúlt hat évben, s a várakozók száma ma is meghaladja a kétszázezret. Családtagjaikkal milliók érintettek, tehát az autóvásárlásban, ám az ezzel kapcsolatos jogszabályokat, vagy például a jótállás speciális feltételeit, a vevők érdekeit védő előírásokat nem mindenki ismeri. Sorozatunkban ezekből adunk összefoglalót. A vásárláshoz először be kell szerezni az OTP-től vagy a takarékszövetkezettől az erre a célra rendszeresített megrendelőlapot, s azt két példányban kiállítva eljuttatni a MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalathoz. Megrendelést a MERKÚR csak meghatározott, a sajtóban meghirdetett típusokra fogad el. A vétel A megrendelőlapon meg kell jelölni a gépkocsi típusát, színét, és egyidejűleg be kell fizetni a vételárat, vagy annak egy részét. (A szocialista országokból importált típusok árának általában 20 százalékát, más autóknál a teljes vételárat kell fizetni. Ha a MERKUR a szerződés megkötése után rövid időn belül vállalja a szállítást, akkor valamennyi típusnál a teljes vételár azonnal fizetendő.) A megrendelés elfogadásáról a MERKUR 30 napon belül értesíti a vásárlót, s egyben azt is közli, hogy igényét milyen sorszámon jegyezték elő; mikorra várható a kocsi átadása. Ezzel adásvételi szerződés jön létre a MERKUR és a vevő között. Vagyis a MERKUR vállalja, hogy a megrendelőlapon feltüntetett típusú és színű személygépkocsit a jelzett időben szállítja, a vevő pedig, hogy a vételár, illetve annak hátralékát kifizeti. Mivel a várakozási idő több népszerű típusnál hosszú, — akár 2—3 év is lehet — megtörténik, hogy ezalatt — korszerűsítés vagy egyéb ok miatt — a kocsi ára emelkedik. A fizetendő vételár mindig a gépkocsi átadásának időpontjában érvényes ár. A kocsi átadása előtt legalább nyolc nappal köteles a MERKUR a vevőt értesíteni: hol, mikor veheti át az új autót. Amennyiben a hely vagy az időpont a vevőnek nem megfelelő, arról írásban kell értesítenie a vállalatot. Amennyiben az átvétel helyében és időpontjában a két fél megállapodott, illetve a vevő elfogadta a MERKUR eredeti javaslatát, a vételárhátralékát az OTP-nél be kell fizetnie. (Folytatjuk) Külföldi egyetemre — Szabolcsból „Moszkva nincs messze..." Az érettségire készülő diákok közül ebben az évben is jó néhányan küldték el a jelentkezési lapokat külföldi egyetemekre a megyéből. Van, akinek már megjött az értesítés: alacsony a pontszáma, vagy helyhiány miatt nem vették fel. Akik még reménykedhetnek, a tavaszi szünetig bizonyára választ kapnak. Gépi adatfeldolgozó Hét évig teniszezett, az NB I B-s női válogatott tagja, ezüstjelvényes, a Krúdy Gyula Gimnázium negyedikes diákja, Tóth Mária. A szép sporteredményeket inkább a közgazdasági tudományokkal cserélte fel. A Szovjetunióba jelentkezett, a moszkvai közgazdaságtudományi egyetem gépi adatfeldolgozási szakára. — Magyarországon nem indult ilyen szak egyik egyetemen sem. A tájékoztató szerint 18 hallgatót vesznek fel az idén. Ezenkívül hat év alatt teljesen meg lehetne tanulni az orosz nyelvet — ez is döntő szempont volt a választásnál. Otthon nem nagyon lelkesedtek a szüleim, amikor elmondtam, mit szeretnék. Édesapám, aki szintén hasonló érdeklődésű, támogatta az elképzelésemet. A legnehezebb volt arról meggyőznöm a szülőket, hogy Moszkva nincs is oly mesz- sze... Már a felvételin meg kellett jelölni valamelyik intézményt patronáló szervnek. Tóth Mária a Központi Statisztikai Hivatalt választotta. Mit jelent ez a patronálás? — Valószínű, hogy az ösztöndíjat ez az intézmény adná és az egyetem elvégzése után az elhelyezkedésről is gondoskodna. Valamelyik vállalathoz szeretnék kerülni, a külgazdaság érdekel. Ha nem vesznek fel Moszkvába, akkor a közgazdasági egyetem külgazdasági szakára jelentkezem. A metrós Nem váltott ki osztatlan elismerést a családban Kulcsár Gábor továbbtanulási szándéka sem. Az építőipari és vízügyi szakközépiskolába, magasépítési szakra jár. Alagutak- és metróépítési szakot választott egy moszkvai egyetemen. — Édesanyám ellenzi a legjobban, s talán annak örülne, ha nem vennének fel. Pedig nagyon jó lenne tanulmányozni a metróépítés technikáját, ez érdekel a leginkább. Még nem jártam a szovjet fővárosban, de sokat hallottam és olvastam az ottani metróról. Ha nem vesznek fel, akkor a Győri Vasút- és Mélyépítési Főiskolára felvételizem. Az az építés tetszik nagyon, ahol sínek vannak. Azért jöttem szakközépiskolába tanulni, hogy egyúttal egy szakmát is megismerjek és lehetőségem van a továbbtanulásra is. Szabad idejében kézilabdázik, atletizál. Nem titkolja, tud főzni, a kedvenc étele, amit saját maga készít el, a mákos tészta. Mosogatni és takarítani is gyakran szokott. Osztályfőnöke, Klánitza József elmondta: hárman jelentkeztek külföldi egyetemre, kettőt nem vettek fel, Gábornak még szurkol az egész osztály. A „vizes" Tóth Imre Tibor is az ÉVISZ-be jár, vízügyi szakra. Szintén egy moszkvai egyetemet jelölt meg: vízi erőművek építése és vízi műtárgyak létesítése a választott szak neve. Ebben az évben az egész országból egy tanulót vesznek fel ide. — Elég kicsi az esélyem a bejutásra, tudtam ezt a felvételi előtt is. Viszont az egész család a „vizes” szakmában dolgozik: édesapám szakszervezeti titkár egy vízügyi vállalatnál, édesanyám egy másiknál adminisztrátor. Debreceni vagyok, és azért jöttem ide tanulni, mert úgy gondoltam, itt ismerkedhetem meg legjobban ezzel a szakterülettel. Nyolcadikban el is ijesztettek egy kicsit, minek gimnáziumba menni, onnan csak tovább, vagy sehova, így viszont szakmám is lesz. Eredetileg azt mondták otthon a szüleim: tanuljak egy szakmát, mert anélkül ma már nem lehet megélni. Most azonban még tökéletesíteni szeretném ezt a tudást. Imre részt vett a pécsi országos diákparlamenten, a tavaszi szünetben országos szakmai tanulmányi versenyre megy. A legizgatottabban mégis a felvételi eredményét várja. Ha nem sikerül, a Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karára felvételizik. Tóth Kornélia Könyvtárszakkör B emutató szakköri foglalkozást tartottak a Nyíregyházi Kölcsey Gimnáziumban. A könyvtárszakkör tagjai Ady Endre születésének századik évfordulója jegyében rendezték ezt a foglalkozást, s állítottak össze az iskola folyosóin egy kis kiállítást. Sokhelyütt dolgozik több-kevesebb eredményességgel könyvtárszakkör a középiskolákban. A kölcseysek szakkörének nem ez volt az első nyilvános szereplése: lassan hagyománnyá válnak náluk a nyílt foglalkozások. Most Ady életének, munkásságának, személyes kapcsolatainak részletesebb felkutatását vállalták, emellett összegyűjtötték : hány kiadást ért meg Ady, melyik a legújabb, milyen lemezek őrzik az Ady-verseket, hol kapott szobrot, emléktáblát. Igen sok mindent szedtek ösz- sze, olyan dolgokat, melyek ismeretében közelebb kerültek a költőhöz, az emberhez. A tanórákon nem eshet szó minderről, főleg az idő hiánya miatt. A haszon mindezekből kiviláglik. Egyrészt ezer apró vagy jelentősebb ismerettel bővülnek a tanulták — másrészt viszont (s ez a lényegesebb!) megtanulják: hová kell nyúlniuk a könyvespolcon, mit kell fellapozniuk, ha egy-egy adatra szükségük van! Gyakorlott kézzel bánnak a lexikonokkal, enciklopédiákkal, - bibliográfiákkal és hasonló könyvekkel! Használják a könyvtárat... Több külföldi példa bizonyítja, hogy nagy hasznát veszik a tanulók, ha megtanulják a könyvtár használatát: néhány országban külön tantárgy a könyvtárhasználat, s ez igen jó hatással van a tanulók önállóságára, kezdeményezőkészségére. Nálunk a középiskolákban a tanév elején tartanak egy-egy könyvtári órát minden tárgyból — az iskolai könyvtáros bemutatja az adott tárgyhoz kapcsolódó meglévő szakkönyveket, a különféle kézikönyveket stb. Ez azonban még édeskevés — tovább kellene lépni. Több olyan feladattal megbízni a tanulókat, amelyhez könyvtári kutatómunka szükséges, rendszeressé tenni a könyvtárakban tartott órákat, minden diákot megismertetni a könyvtárral, nemcsak a szakköri tagókat... Váljék világossá minden tanuló előtt: a könyvtár nem egyenlő a szép- irodalmi művek, a kötelező olvasmányok sorával. Annak lássák a könyvtárat, ami valójában: a tudás, az ismeretek bőséges tárházának, ahol mindent meg lehet találni — csak tudni kell, hová nyúljon a kéz ... (tgy) /Évente 3—3,5 ezer vagon | almát dolgoznak fel a Nyíregyházi Konzervgyárban, ahol pudingalmát, sűrített almalevet, alma- és vegyesbefőttet készítenek. Ez utóbbiból csak a Szovjetunióba 800—1000 vagonnal szállítanak. Képünkön: , vegyesbefőtthöz készí- 1 tik elő az almát. (Elek \Emil felvétele.)
