Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 20. FUVARGOHDOK Mennyibe kerül egy mázsa szén ? Jobb ellátás a városok zöldségeskertjeiből Aki a TÜZÉP nyíregyházi telepére megy, a kapuig sem ér, és néhány fuvaros már melegen érdeklődik jövetele céljáról, a szállításra szánt anyag minőségéről, a meg­rendelő pontos lakcíméről. Az ezt követő számvetés rövid, alkunak helye nincs. Közlik az eredményt: egy mázsa tü­zelő hazaszállítása 10 forint. Tisztességtelen versenynek nyoma sincs, kevesebbet sen­ki sem kér: látszik, mindnyá­juknak jut kenyér. Hányszor tíz forint? nem egyetlen szállítási lehe­tőség él: a két ló vontatta ko- 'csi, a fuvaros. Igaz, a Volán az utóbbi időben lényegesen több tüze­lőt visz a megrendelők kam­ráiba, mint ennek előtte, de még többet vihetnének, ha például a TÜZÉP-telepen legalább egy tábla hirdetné, hogy ott nekik is van fuvar­vállaló irodájuk. Talán az újabb kocsik beállítása is ki­fizetődő lenne. (Jó példáért nem kell messzire menni, elég Debrecenbe átruccanni.) A nyíregyházi Dózsa Tsz kertészetében duggat- ják a hagymát. (H. J. felv.) Mennyi is az a 10 forint? Számoljunk. Szorozzunk for­dulónként tizenöttel-hússzal, ennyi mázsát ugyanis egy fu­varral elszállítanak. Szoroz­zunk még néggyel-öttel, hisz egy szorgalmas fuvaros eny- nyit fordul naponta. Vonjuk le az önköltséget: „üzem­anyag” a lónak és gazdájá­nak. Ha jól számoltunk, kide­rül: a napi bevétel meglehe­tősnek mondható. Csak egy tétel maradt ki a számvetés­ből. Az adó. Ennek oka ké­zenfekvő: a telepen általában megforduló 30-40 vállalkozó közül tizenötnek tán, ha ipar- engedélye is van. Látszik, ritkán kerülhet sor az ellen­őrzésre. Kalkuláljunk másképp is. Március 17-én a legolcsóbban kapható szén — a „sajómer- csei dió” — ára 24 forint 50 fillér, a legdrágábbé —- a- „lengyel lángborsóé” — 64 forint 30 fillér volt. Tehát ennyit ért — a szén értéke mellett — a bányász munká­ja, a gépek költsége, a szállí­tás, a rakodás, a raktáro­zás ... és sorolhatnánk még. Az árak és a szállítási tari­fák aránytalansága szemet szúró s méginkább az lesz, mert rövidesen már 17 forin­tért is jó szénhez juthatunk. Tény: a pincénkbe kerülő tü­zelő összes költségének aránytalanul magas részét — durván számolva felét, egy- harmadát — a TÜZÉP-telep- től a lakásunkig terjedő út emészti fel. Vállalati szállítás kell Az ellentmondás nyilván­való. A kérdés: mivel lehet feloldani ? A három megyét — Sza- bolcs-Szatmárt, Hajdú-Bihart és Szolnokot — átfogó TÜ­ZÉP Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, Naményi Sándor szerint: „A vállalat elsősorban ke­reskedelmi funkciót tölt be, ezért a szállítás megoldása nem a mi elsődleges felada­tunk. A rendelkezésre álló fejlesztési alapot a kiszolgá­lás színvonalának — utak épí­tése, világítás — javítására fordítjuk, fuvarozásra nem jut pénzünk.” Segítséget a szállítási vál­lalatok — tehát az 5. számú Volán, a Tempó Ktsz —, vala­mint egyes, kellő számú jár­művel bíró termelőszövetke­zetek adhatnak. Feltéve, ha a vállalkozók nem csendben, meghúzódva várják a szolgá­lataikra igényt tartókat. A köztudatban ugyanis majd­Igy — ma még — a „masze­koké” a terep, akik közül egy­szerre hárman ajánlják szol­gálataikat, s ha kell, meg is előlegezik a fuvart. Pedig el­kelne a hírverés: a Volán ugyanis 5 forintért vállalja a tüzelő mázsájának szállítását. Mit ígér a Tempó? Változást ígér a Tempó, mert a közelmúltban kapott új kocsik egy részét a fűtő­anyag szállítására használják fel. Javulást jelenthet, hogy — ellentétben a múlttal — a TÜZÉP is helyet foglal a me­gyei szállítási tanácsban. A fogyasztók érdekében — és nem a magánfuvarosok el­len — kell siettetni a megol­dást, mert a második és a harmadik negyedév -r- a ked­vezményes akciók révén — a tüzelőszállítás nagyarányú növekedését hozza magával. Speidl Zoltán A mátészalkaiak és a kocsor- diak előtt bizonyára ismerős a múlt év nyarán történt tragédia. L. Istvánná terhes volt, de mi­vel lakásépítkezéshez akartak kezdeni, úgy gondolta: elvéteti a gyereket. Két gyermekük volt már, s a lakásépítéssel járó bo­nyodalmaknak nem akart neki­vágni terhes állapotban. Az abortuszbizottsághoz for­dult, ahol elutasították. Meg­fellebbezte a határozatot, de a válasz itt is elutasítás volt. El­mondta gondjait egy munkatár­sának, aki azt mondta: ismer egy szülésznőt, aki talán segít rajta. A fiatalasszony — férjével együtt — megkereste a szülésznőt, aki or­voshoz küldte őket. Az orvos vá. lasza is elutasító volt, így is­mét a szülésznőhöz fordultak. A közvetítő asszony felajánlot­ta a lakását: ott elvégezhetik a magzatelhajtást, csakhogy segít­sen rajtuk. Ekkor augusztus 14-e A zöldségtermelés fokozása érdekében tett kormányin­tézkedések éreztetik kedvező hatásukat. A városaink hatá­rában gazdálkodó termelő- szövetkezetek ez évi zöldség­termesztési programja is emellett szól. A kisvárdai Rákóczi Ter­melőszövetkezetben az elmúlt esztendei tizenkét hektárról húsz hektárra növelték a zöldségfélék termőterületét. Tíz hektáron sárgarépát ter­mesztenek konzervgyári fel­dolgozásra Tíz hektárról pe­dig vegyes zöldséget szállíta­nak a város piacára, szaküz­leteibe. A mátészalkai Egyesült Erő Tsz az eddigi negyvenkilenc helyett az idén százhárom hektáron termel zöldségfélé­ket. Termékeiket a városban öt saját üzemeltetésű szak­üzletükben értékesítik. A fű­tött fóliasátorban termelt hagymából az első csomók március második felében ke­rülnek eladásra. Már a kara­volt. Mire.a szülésznő megérke­zett, a fazékban forrt a víz. Ste­rilizálták a katétert, az injekciós tűt és megkezdődött a műtét. A szülésznő a méhszáj megsértése nélkül vezette be a katétert a méhbe, megrepesztette a burkot és megindította a vetélést. A műtét sikeres volt, ám az asszony néhány nap múlva belá­zasodott. Kapott vérzéscsillapítót is, de állapota nem javult, sőt az injekció sem segített. A szü­lésznő javaslatára augusztus 20- án a fehérgyarmati kórházba szállították a beteget, azt azon­ban elhallgatták, hogy a vetélés művi beavatkozás eredménye. A kezelés nem használt, augusztus 22-én fertőzés gyanújával a nyíregyházi kórházba szállították L-nét. Az orvosok a méhet el­távolították és hiába vitték át az intenzív osztályra, augusztus 27-én- meghalt. A halál oka a fertőzés volt. lábét is elpalántálták. Tizen­ötezernél több paprika- és pa­radicsomtövet ültettek táp­kockákba. Szépen fejlődik a karfiol, a retek. Van a szövet­kezetnek tizenhét hektár új telepítésű földieprese is, amelynek termését ugyancsak a városban értékesítik. A nyírbátori Űj Barázda Tsz-ben duplájára, negyven hektárra emelték a zöldségfé­lék termőterületét. A termést két saját boltjukban és az ÁFÉSZ zöldségboltjaiban árusítják. Korai burgonyát negyven hektáron termelnek. Ezenkívül tizenkét vagon dinnye szállítására is kötöt­tek szerződést. Nyíregyháza zöldségellá­tásával hagyományosan a Dózsa Tsz-ben foglalkoznak. Ebben az évben a hajtatott és szabadföldi zöldségfélék száz­hetven hektárt foglalnak el termőterületükből. Salátá­val például már április má­sodik felében jelentkeznek a piacon. Jelentős felhozatal lesz borsóból, zöldbabból és zellerből is. A megyeszékhely másik nagy zöldségszállítója a nyír­egyházi Ságvári Termelőszö­vetkezet. Ebben az évben már 174 hektáron termesztenek zöldségféléket. Az ötven hek­táron folytatott dinnye-, sa­láta- és retekmagtermesztéssel részt vesznek az országos zöldségprogram megvalósí­tásában is. Egy hektáros fó­liasátrukból zöldhagymát, ret­ket már e hónap végén hoz­nak a boltokba. Nyáron cso­mózott vegyes zöldséget, ősz- szel nagy mennyiségű vörös­hagymát szállítanak a piac­ra. Céklából és káposztafélék­ből is jelentős mennyiséget visznek a város üzleteibe. A nyírszőlőst Jókai Tsz-ben a káposztatermesztésnek és feldolgozásnak vannak ha­gyományai. Termőterületét majdnem duplájára, hetven hektárra növelték az idén. A káposztát saját savanyító, feldolgozó üzemükben készí­tik elő a szállításra. (siflfér) Itt akár be is lehetne fejezni a szomorú eset leírását, hiszen akik közreműködtek, megkapták bün­tetésüket. De nyitva maradna a lcérdés: vajon nem mulasztottak-e mások is. Vajon elgondolkodtak-e már, miért utasították el a két­gyermekes anya kérését? Vajon, elég indok volt-e az, hogy nin-' csenek anyagi gondjaik és a harmadik gyereket is fel tudják nevelni? Vajon ki dolga nálunk a családtervezés? Lehet-e rá­kényszeríteni valakit olyanra, amit nem akar? Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy meg se kíséreljék meggyőzni az anyát, hogy szül­je meg gyermekét, vagy, hogy mindenkinek az első szavára egyetértsenek a művi beavatko­zással. De arról már igen, hogy ha valaki végképp nem akarja, azt tudomásul keli venni, külö­nösen, ha már két gyermek anyja. Az abortuszbizottság döntése miatt most három család élete tört ketté. Két anya börtönben van, a harmadikat soha nem lát­ja már két gyermeke .. . Balogh József TAVASZRA KÉSZÜLNEK A KÁBÁTOK. A Nyíregy­házi Divatruházati Vállalat több, mint ezer darab kuli tavaszi kabátot készített belföldi megrendelésre. Képünk: Kocka József MEO-csoportvezető. (Elek Emil felvétele) Egy haláleset margójára A hír megdöbbentő: egy harmincéves asszony meghalt, mert a magzatelhajtás után fertőzést kapott. Két gyermek maradt árván. Egy másik asszony négy gyermeket hagyott otthon, mert 4 évig börtönben lesz halált okozó magzatelhajtásért. Egy harmadik asz. szonyt másfél évig nem látja a családja, mert ő beszélte rá isme­rősét a titott műtétre. Nyitás előtt a sóstói ifjúsági park A sóstói ifjúsági park már a közelgő tavaszi nyitásra ké­szül. A tavalyi, sikeres évzá­rás után 1977-re gazdag prog­ramot állítottak össze. Az idén is heti négy alka­lommal tárja ki kapuit a szó­rakozni vágyó fiatalok előtt a park. Kedden disco, szerdán az ifjúsági park saját zene­kara, a Golf, szombatonként tánczenét játszó együttesek, vasárnap neves budapesti ze­nekarok adnak koncertet. A szombati programok gyakori vendége lesz az ismert Edda együttes. A vasárnapi rendez­vényekre sikerült szerződtet­ni az Omegát, a Skorpiót, az Apostolt, a Neotont, a Pira­mist egy-egy alkalomra. A nyíregyházi fiatalok kedven­ce a Mini együttes három fellépésre kötött szerződést. A táncos hétvégéken — kezdet­ben heti egy alkalommal — az előadás szüneteiben ve­télkedőre hívják az érdeklő­dőket. A vidám, szellemes játékok házigazdája több al­kalommal a megyei művelő­dési központ Fiatal Utazók Klubja lesz. A hagyományos zenés prog­ramok mellett ORI-rendezvé- nyeket, irodalmi műsorokat is bemutatnak az ifjúsági park színpadán. Az Országos Ren­dező Iroda összeállításain, melyek vasárnapokon kerül­nek közönség elé, a Benkő-, a Sebő- és a Kaláka együttes ad kiegészítő programokat. Be­mutatkozik a fiataloknak „Elmondhatatlan vallomás” című műsorával Baranyi Fe­renc József Attila-díjas köl­tő, Merényi Judit és Koncz Gábor. Béres Ilona és Ko­vács István előadói estje „Versek, vallomások” címmel kerül közönség elé. Hagyo­mány szerint az idén harma­dik alkalommal rendezik meg a parkban a rockzenei tábort. Érdekes zenei csemegének ígérkezik a Benkő-együttes jazzköncertje. Itt bonyolítják majd le a Nyírségi ősz né­hány programját, tavaszi és nyári nemzeti ünnepeinket — mint május elsejét, vagy augusztus húszadikát — s fel­lépnek a színpadon a tanár­képző főiskola színjátszói is. Az idén eddig már több száz fiatal végzett kinn tár­sadalmi munkát. A Váci Mi­hály diákotthon lakói négy alkalommal keresték föl a parkot: összegyűjtötték, el­égették a lehullott leveleket, gallyakat. Ez idő alatt 200 kis fenyővel is gazdagodott az „ifi”. A hátralévő munkákra a Kossuth Lajos Szakközép- iskola tanulói vállalkoztak. Május 1-ig befejezik a lebe­tonozott teraszok aszfaltozá­sát és lerakják az úthálózat utolsó szakaszára is a járda­lapokat. Hiányzik még az új sza­badtéri színpad hátsó darab­jának és tetejének építése. A 80 ezer forintos munkát — ezen túl az anyagok értéke 100 ezer forint — a SZÁÉV Petőfi szocialista brigádja vállalta. A büfé befejezésé­re is várhatóan sor kerül az idén. Ehhez a munkához 350 ezer forintra van szükség. Ha mindez megvalósul, gyakorla­tilag elkészül az ifjúsági park. A nyitást április 30-ra, jó idő esetén egy héttel koráb­ban: április 23-ra tervezik. H. Zs. Mozsár márványból, bronz­ból, rézből és porcelánból. Kehely formájú tégelyek, vö­rösréz lepárló készülék. Fá­ból faragott aranyos cirádá- jú falióra, tinkturakészítő percolátor. Régi patikák han­gulatát idéző eszközök, me­lyekkel hanjdanvolt nagyapá­ink „nyavajáira” keverték a medicinát rég elhalt patiku­sok. A zománcba égetett arckép, ami nélkül nem volt patika a patika, a gyógyítás görög istenségét, Hygieat ábrázolja szakállas, fenséges mivoltá­ban. Most egy szekrény tete­jén porosodva várja Szabó Imre megyei főgyógyszerész szobájában, hogy a többi esz­közzel együtt új helyére, a majdan létrehozandó gyógy­szerészeti emlékszobába ke­rüljön. Igaz, a megyében áll már egy patikamúzeum: a híres orvos, Korányi Frigyes nagy- kállói emlékházában, de a gyógyítástörténeti szempont­ból jelentősnek ígérkező új gyűjtemény közszemlére bo­csátására is szükség lesz. Miről mesélnek a tárgyak? Például arról, hogy ma a leg­eldugottabb kis faluban is sokkal többet fordítanak be­tegségeik gyógyítására az em­berek, mint mondjuk félszáz évvel ezelőtt. Az a kis lepár­ló készülék, melyet a pati- kusné a fővő étel mellé a tűz­helyre állított, már nem len­ne elég, hiszen a rajta nyer-. hető két-három liter desztil­lált víz ma, a legkisebb gyógyszertár napi szükségle­teit sem fedezhetné. Hiába írná fel az orvos a receptre, hogy Pulv. Acori — magya­rul Kámos gyökér —, mert a Kelet-Ázsiából származó, ná­lunk csak elvétve fellelhető gyökér étvágyjavításra hasz­nált porát a likőrgyárak vegykonyháiban találhatnánk csak meg. Ott, az aperitifek­hez keverik. S emlékszik va­laki a „huszárzsírra”? Talán a legöregebb, kato­naviselt emberek mondhat­nák meg, hogy a fehér tégely tartalmát ők — tisztesség ne essék — a rettentően kínos lapostetű irtására használták. Nem beszélve arról, hogy a régi kaszárnyák orvosai, ha valakinél ezt a csúf férget felfedezték, a baj eredetét nem kutatva, 10 nap áristom- mai sújtották a kellemetlen­séggel bajlódót. A csírájában élő gyűjtés mény érdekes darabjai a Gyógyszerészeti Hetilap sár­gult példányai, a Gyógyszeré­szek zsebnaptára régi példá­nyai, vagy az 1938-as gyógy­szerárakat sorjázó könyv. A Gyógyszerészeti Hetilap 1896-os évfolyamába belela­pozva érdekességekre buk­kanhatunk. A 38. szám 606. oldalán például megtudhat­juk, hogy Bauer Lipót okle­veles gyógyszerész megvette a nyírbátori patikát. Kiderül, a problémák tovább élnek, s nem írhatnánk — nem ínnak? — közleményt a rómaiak ál­tal használatos hajnövesztő szerekről? És a szeplő elleni mosdóvíz? Végül egy rövid hír, magyarázat nélkül: „Sze­rencsétlen félreértés. Maisho- fenben (Ausztria) a gyógysze­rész éjjel zörgést hallván, azt hitte betörővel lesz dolga, miért is revorverével az ab­lakon át kilőtt. A lövés után egy béres halva rogyott ösz- sze, kezében szorongatva a vényt, amelyet a gyógyszer- tárban akart elkészíttetni.” A gyűjtemény alapja — mintegy száz darab — össze­állt már. S ha felépül az új gyógyszertári központ, méltó helyére is kerül a becses és remélhetően tovább bővülő anyag, (sp.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom