Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-04 / 53. szám

XXXIV. évfolyam, 53. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. március 4., péntek MA Zöldség­termesztés számítógéppel (2. oldal) Hegtalált tartalékok (3. oldal) Választék S ok család automata gépre várakozván halogatja régi mo­sógépének, centrifugá­jának a cseréjét. Nem cse­rélik ki a 10 évvel ezelőtti rékamiét egy új, deugyan- csak 10 évvel ezelőtti tí­pusú másikra. Vagy is­mert tény: a fiatalok in­kább „kéz alatt”, három- szor-négyszer drágábban veszik meg a farmert és nem azt vásárolják, ami az üzletekben olcsóbb ugyan, de nekik nem tetszik. Mindez — s még sok pél­dát felhozhatnánk — egy­értelműen mutatja, hogy az életszínvonal, az élet­mód változásával olyan új fogyasztói igények szület­ni, amelyek kiszolgálá­sa új megoldásokat, új szemléletet kíván. A legfontosabb talán az árak és az árváltozások korszerűbb, rugalmasabb megítélése. Az eddigi szemlélet ugyanis sok he­lyen közvetlenül fékezi _ a gyártmányok és a gyártási eljárások korszerűsítését, visszatartja a vállalatokat attól, hogy termékeik konstrukciójával gyor­sabban kövessék az igé­nyeket. Egy termék akkor korszerű, ha a technika legújabb vívmányait tar­talmazva „többet tud” elődjénél. Vagy akkor, ha megjelenése előtt egyálta­lán nem volt hozzá hason­ló termék. Az „álújdonságokkal” megcélzott magasabb be­vételek elkerüléséért, az effajta vállalati manipulá­ciók leleplezéséért társa­dalmilag és a vállalaton belül egyaránt mindent meg kell tenni. A víz ki­öntésénél azonban ne fe­ledkezzünk el arról, hogy a „gyerek”, a műszaki ha­ladás ügye, az ebben való érdekeltség is — a kád­ban van. A kiállításokon megcso­dált termékek egy része nem egyszer éppen azért hiányzik sokáig az üzle­tekből, mert a gyárak nem merik a magasabb árú terméket forgalomba hozni, nehogy az árdrágí­tás vádja érje őket. Ez a félelem pedig a műszaki haladás lassúbb ütemében, a minőségnek a lehetsé­gesnél mérsékeltebb javu­lásában visszaüt. Bonyolult kérdés ez, de látnivaló, hogy — leg­alábbis — vállalatonként nehéz hosszú távon meg­felelni egyszerre két köve­telménynek: nevezetesen, hogy legyen magas szín­vonalú az ellátás, korsze­rű, jó minőségű a termék, ám ugyanakkor legyen stabil, alacsony az árszín­vonal is. Mi vásárlók per­sze szeretnénk minél több korszerű, divatos árut az üzletekben, a tegnapi, di­vatjamúlt termék áráért. Ez pedig legtöbb esetben gazdaságilag lehetetlen Az életszínvonal javulása az életmód változása ép­pen azt követeli meg, hogy az árak is ösztönözzék a termelőket — józan hatá­rok között — a gyorsan korszerűsödő fogyasztói igények kiszolgálására vagy másképpen: a leg­újabb technikai vívmá­nyok gyors átvételére, al­kalmazására. Á vasasok a haladás zászlóvivői Biszku Béla beszéde a vasasszakszervezet centenáriumi ünnepségén A vasasszakszervezet Köz­ponti vezetősége, csütörtökön, a szakszervezet centenáriu­ma alkalmából ünnepi ülést tartott. Az ülés elnökségében helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja is. Ugyancsak az elnökségben voltak a SZOT, a Munkaügyi Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium, a Nehézipari Miniszté­rium és a Fővárosi Tanács vezetői, továbbá a kitüntetett brigádvezetők, szakszervezeti veteránok. Az elnökség tag­jai között volt a szakszerve­zeti világszövetséghez tarto­zó vasasszakszervezetek nem­zetközi szövetségének, a szov­jet gépipari, kohász- és villa- mosipari szakszervezetek kö­zös küldöttségének és a finn vasasszakszervezetnek a ve­zetője. Az ünnepi ülésen ott volt 18 ország szakszervezeti delegációja is. Méhes Lajos, a vasasszak­szervezet főtitkára ünnepi be­szédében megemlékezett a 100 évvel ezelőtt alakult el­ső magyar osztályharcos vas­ipari szakmai szervezetről, a vas- és ércmunkások szak­egyletéről, majd rövid törté­neti áttekintést adott az el­múlt évszázad küzdelmeiről, szakszervezeti munkájáról. A főtitkár a történelrtii tanulsá­gokat elemezve rámutatott: a vasasszakszervezet szá­mára ma is fő követelmény, hogy szoros kapcsolatban le­gyen a tömegekkel, jól ismer­je a dolgozók igényét, örö­mét és gondját. Hangoztatta, hogy a szakszervezet feladatai jelentősen megnövekedtek, s ezzel párhuzamosan növek­szik jogkörük és hatáskörük is. A dolgozóknak soha nem volt még annyi lehetőségük aktívan részt venni saját sor­suk. az ország ügyeinek in­tézésében. mint ma, és ez nem kis részben a szakszervezet megnövekedett jog- és hatásköre, valamint a szak- szervezeti demokrácia ré­vén valósul meg. A vasas­szakszervezetnek is a mun­kahelyektől, az üzemektől kezdve az államvezetés leg­felső szintjéig minden fó­rumon kezdeményező és be­leszólási joga van a társada­lom ügyeinek intézésébe. A szakszervezet részt vesz a döntések előkészítésében, meghozatalában, s aktívan közreműködik azok végrehaj­tásában. Ezután Biszku Béla. a párt Központi Bizottságának elv­társi üdvözletét tolmácsolta az ülés részvevőinek, a vas­ipari dolgozóknak. A Központi Bizottság tit­kára ezután arról szólt, hogy dolgozó népünk eredménye­sen munkálkodik az V. öt­éves terv megvalósításáért. Most, a tervidőszak második évében a múlt évinél na­gyobb ütemű gazdasági fej­Az ünnepség részvevőinek egy szág telefotó) lődést kell elérni. Sok bizta­tó jel mutat arra. hogy a jobb. szervezettebb, hatékonyabb, magas minőségi színvonalú munka és az erősödő munka- fegyelem révén teljesíthetjük idei feladatainkat. Ország­szerte a fokozott társadalmi aktivitás, az egészséges kez­deményezés újabb példáival találkozunk. A szakszervezetek szerepé­ről szólva hangoztatta, hogy azok rendkívül fontos hiva­tást töltenek be, amikor — élve az üzemi, munkahelyi demokrácia egyre bővülő le­hetőségeivel — kezdeménye­zéssel. újszerű akciókkal, len­dületes szervező munkával se­gítik a munkások, a szocialis­ta brigádok. a kollektívák munkamozgalmainak kibon­takozását, a munkaversenyek sikerét. Elismeréssel szólt ar­ról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaverseny kezdeményezői a vasasok vol­tak. A hajógyáriak, az ózdiak felajánlásait követően Csepel versenyre hívta a dolgozó kollektívákat, s ez a felhívás az egész országban és határa­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezetének cen­tenáriuma alkalmából a szak- szervezeti mozgalomban ki­fejtett tevékenységük elisme­réséül kitüntetéseket adomá­nyozott. A kitüntetéseket csü­törtökön a Parlament Mun- kácsy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át Az ünnepségen megjelent csoportja. (Kelet-Magyaror­inkon túl is visszhangra ta­lált. Az ünnepi versenyhez ösztönzést ad Leonyid Brezs- nyev Csepelre küldött levele, amelyben üdvözölte és mél­tatta a felhívás jelentőségét. Végül Biszku Béla a Köz­ponti Bizottság nevében to­vábbi sok sikert kívánt a va­sasszakszervezet több mint 650 ezres tagságának. Az ünnepi központi vezető­ségi ülésen a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében valamennyi szakszervezeti dolgozó üdvözletét tolmácsol­ta Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese. Utána Pierre Baghi. a vasasszak­szervezetek nemzetközi szö­vetségének főtitkára a szerve­zethez tartozó 20 millió vas­munkás üdvözletét tolmá­csolta. majd Ivan Ivanovics Kosztjukon, a szovjet ko­hász, szakszervezet elnöke és Sulo Pentilla, a finn vasas­szakszervezet elnöke köszön­tötte az ülés résztvevőit. Az ünnepi központi vezető­ségi ülés az Intemacionálé hangjaival ért véget. Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese, Borovszky Ambrus, a vasas­szakszervezet elnöke és Mé­hes Lajos, a vasasszakszer­vezet főtitkára. Az ünnepség után az Elnöki Tanács a kitüntetettek tiszte­letére fogadást adott. a jubileum alkalmából Tavasz a határban Képünkön: az asszonyok a fóliasátorban a salátapalántákat ültetik. Negyvenezer almaoltvány a háztájiba, a kiskertekbe Meteorológiailag már ta­vasz van. Az Ültetvénytervező Vállalat a múlt ősszel és té­len felkészült a várható nagy tavaszi forgalomra, ősszel tel­jesen kielégítették a mező- gazdasági nagyüzemek és részben a háztáji és kisegítő gazdaságok gyümölcsfaigé­nyeit. A nyíregyházi és vi­déki — kisvárdai, vásárosna- ményi, mátészalkai, nyírbá­tori, ibrányi és fehérgyarmati — lerakatokban 80 ezer gyü­mölcsfaoltvánnyal várták a tavaszt. Ennek eddig több mint a felét értékesítették a házikertek részére. Szabolcs-Szatmárban 40 ezer almaoltvány várta a ve- T.ogker^sotehb fajták 3 starking, és a starkrimson, azonban a keresletnél vala­mivel kevesebb jonatánt tud­nak biztosítani a vásárlóknak. Más gyümölcsből — körtéből, szilvából, meggyből, cseresz­nyéből — az őszibarack ki­vételével — szintén megfelelő mennyiséggel rendelkeznek. Minden fajtából suháng és koronás oltvány is van. Kösz­météből. ribiszkéből, málná­ból hatezer tövet hoztak, for­galomba. Szőlőből nagyobb a kereslet, mint amennyit biz­tosítani tudnak. Ezenkívül díszfát és díszcserjét is áru­sítanak. Lerakataikban a háztáji gazdaságok részére előre cso­magolt műtrágyát árusítanak. Az egy hónap múlva megnyí­ló jósavárosi árudában már kerti traktor, permetezőgépe­ket, különböző kéziszerszámo­kat is vásárolhatnak a vevők. Minden lerakatban szakta­nácsadással is szolgálnak az érdeklődőknek. (sb) Csatlakozás a csepeli felhíváshoz Növelik a hozamokat, csökkentik a költségeket a tsz-ekben Tovább szélesedik a mun- kaverseny-mozgalom me­gyénkben: újabb üzemek je­lentették be csatlakozásukat a csepeliek által meghirde­tett és nemzetközivé szélese­dett munkaverseny-felhívá- sához. A Magyar Acélárugyár ti- szaszalkai gyáregységében a dolgozók elhatározták: az alapanyagoknál az ésszerű takarékossággal négyszázalé­kos megtakarítást érnek el. A veszteségidőket öt százalék­kal csökkentik. Fokozottabb mértékben használják ki a gépparkot, növelik a műszák­számot. mérsékelik a vesztes, ségidőt. Az acélárugyári kol­lektívák több olyan vállalást is tettek, amelyekkel a vasas­szakszervezet centenáriumi felhívásnak tesznek eleget A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetben a minőség to­vábbi javítására bevezetik a „Dolgozz hibátlanul” mozgal­mat. Szovjet exportkötele­zettségük túlteljesítésére az első félévben a vállalt hat­vanezer pár cipő helyett het­venötezer párat indítanak út­ba. Tőkés szállításaiknál öt­venezer pár cipő helyett ki­lencvenezer párat exportál­nál1 A nyírtura—sényői Zöld Mező Termelőszövetkezet szo­cialista brigádjai és tagsága az elmúlt évi termésátlagokat tizenöt százalékkal kívánja túlszárnyalni. Húsz hektár gyümölcsöst telepítenek idő­ben és szakszerűen. A tej­termelésben huszonöt száza­lékos növekedést érnek el. Az újfehértói Lenin Terme­lőszövetkezetben öt szocia­lista brigád tett felajánlást. Az alkatrész-felhasználásnál öt-, az üzemanyag gazdálko­dásban pedig háromszázalé­kos megtakarítást érnek el. Almaszüretnél húsz százalék­kal növelik az exportképes árut. A brigádok kilencven- három tagja 930 társadalmi munkaórát teljesít ebben az évben. Az újfehértói Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a Ga­garin és a Szir szocialista brigádok alkatrészben és üzemanyagban háromszázalé­kos megtakarítást terveznek. Az erő- és. munkagépeket a tavaszi gépszemlére kifogás­talan állapotban állítják ki. A nyíregyházi dr. Münnich Ferenc középiskolás fiúkollé­gium évek óta szocialista együttműködési szerződés alapján segíti az őszi alma­szüretet a Nyírmadai Állami Gazdaságban. A munkás-pa­raszt származású tanulók munkájával a gazdaság, min­dig elégedett volt. Most a kol­légium 210 tanulója úgy ha­tározott, hogy az elmúlt évi 330 tonna alma helyett ebben az esztendőben 350 tonnát szüretelnek le. A középiskolás diákok az alma minőségét úgy óvják, hogy abból három százalékkal több kerülhessen exportra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom