Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-19 / 66. szám
2 KELET-M AGYARORSZÁG 1977. március 19. Kedvezmények a méhészeknek Méhes beporzás a gyümölcsösökben A korán jött tavaszi napsugár ezekben a napokban kezdi ébresztgetni a téli álomba dermedt méheket. Élednek a kaptárak, mozgolódnak a méhészek. Megkezdődött az állomány szokásos tavaszi átvizsgálása, a meg-, fogyatkozott élelemkészlet pótlása, a családok fejlesztése. Terméstöbblet Erre nemcsak a méz és a viasz termelése miatt van szükség. A vegyipar szívesen alkalmazza a méhek gyűjtötte virágport. A rügyek csúcsáról összeszedett propolisz pedig — melyet ragasztásra használnak a kis rovarok — erős fertőtlenítő és érzéstelenítő hatása miatt igen keresett — egyelőre főleg külföldön. A méhek nagyi szolgálatot tesznek a mezőgazdaságnak is. Segítségük nélkül elképzelhetetlen a gyümölcsfák és a többi növény beporzása. Az első lépéseket tavaly tették meg nagyüzemi hasznosításukra — sikerrel. A megyénk 28 termelőszövetkezetét összefogó NYÍR- KERT egy részében indultak meg 1976 tavaszán a kísérletek. A méhcsaládokat tervszerűen szállították ki a gyümölcsöskertek beporzására. Az eredmény szembeötlő: 31—62 százalékos terméstöbbletet értek el az érintett gazdaságokban. Az idén a társulás valamennyi termelő- szövetkezetére kiterjesztik az akciót. Ennek alapján ez év januárjában együttműködési szerződést kötött a társulás és a Hungaronektár Vállalat. A kereskedelmi cég vállalta egy megporzási telep létesítését Baktalórántháza- Flóratanyán. A már megvásárolt épület mellett bemutató telepet alakítanak ki. Innen szervezik majd a szolgáltatást. Később bemutatók, tapasztalatcserék lebonyolítására is sor kerül. E mellett családonként 5 kilogramm ipari cukrot biztosítanak kedvezményes áron a részt vevő méhészeknek. A méhek szállításáról a NYÍR- KERT szövetkezetei gondoskodnak, s családonként száz forinttal jutalmazzák a tenyésztőket Hitelakció Kezdetben csak a NYÍRKERT tagjai vehetik igénybe a méhes megporzást. Rövidesen bevonják a megye, majd az ország más érdeklődő gyű mölcstermelő gazdaságait, tsz-eit is. Nem sokkal később lehetőség lesz az új eljárás alkalmazására a lucerna, a repce és több más növény termesztésénél is. A méhek nagyüzemi alkalmazása fokozott körültekintést igényel. A növényvédők egy része, vagy nem megfelelő adagolása veszélyes lehet a hasznos rovarokra. A továbblépéshez azonban nem elég a nyilvántartott közel 28 ezer 500 méhcsalád. A méhtartás fejlesztésére ez év március 1-től kedvezményes hitelakciót hirdetett meg a Pénzügyminisztérium. Hatéves időtartamra maximálisan 50 ezer forintot vehetnek igénybe a termelők — méhrajok, családok, eszközök és takarmány vásárlására. A termelők csupán 2 százalékos kamatot fizetnek. A többi 6 százalékot a Hungaronektár fedezi. Cukor, kaptár Ezt a kedvezményt a megyei ÁFÉSZ-ek 39 szakcsoportjának tagjai igényelhetik. A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek emellett kedvezményes áru cukrot, kaptárai adnak a szakcsoportoknak. Az eredményes méhtar- tást rendszeres oktatás, továbbképzés segíti. Az értékesítés gondját is az ÁFÉSZ-ek oldják meg. Tavaly sikeres esztendőt zártak megyénk méhészei: 64 és fél vagon mézet, 29 mázsa viaszt adtak át a kereskedelemnek. Zajszintmérés üzemeinkben Lehet pár decibellel kevesebb? A zajos munkahelyeken dolgozók teljesítménye mintegy tizenöt-húsz százalékkal marad alatta a többi munkásénak. Pedig nem egy olyan üzem működik megyénkben is, amelyben a zajszint a megengedett nyolcvanöt decibel felett van — tudjuk meg dr. Vincze Károlyiól, a Szabolcs-Szatmár megyei KÖJÁLÉ munkaegészségügyi osztályának veztőjétől. Megyénk szinte valameny- nyi nagyobb üzemében végeztek már zajszintmérést. Erre a célra egy speciális mikrofonrendszert használnak, melynek, költségessége miatt a Szabolcs megyei méréseket is a Hajdú-Bihar megyei KÖJÁLL végzi. A műszer tudja jelezni az összes zajt. s azon belül a mély és magas hangok arányát is. Az utóbbiak azok, amelyek hallószervünkre különösen károsak. Egy teremben nyolctíz mérési helyet jelölnek ki, s azokon egy órán keresztül figyelik a műszer által mutatott adatokat. Ezek segítségével megállapítják, hogy milyen védekezési mód a legcélszerűbb, amely a lehető legkevesebb ember számára teszi bántóvá a zajt. Sajnos gyakran tapasztalható, hogy a tervezők nem fordítanak elegendő figyelmet arra, hogyan lehetne az új helyiségekben a gépek által okozott zajt csökkenteni. A gumifelületre tett. vagy körbe szigetelt gépek zaja nyilvánvalóan kisebb. A gé- ,pek beszerzésésénél is ügyelni kellene erre a szempontra, hiszen a már meglévő nagyon zajos gépek évtizedekig működnek, hangerősségüket csak kis mértékben lehet csökken teni. A KÖJÁLL elrendelheti szükség esetén a fülsapka használatát, mely tompítja a zajt, védi a hallószerveket. Olykor egy-egy elkopott, vagy meglazult alkatrész okozza a fület bántó zajt, kicserélése, rögzítése nem igényelne nagy munkát. Az egészségügyi szakemberek a megengedettnél zajosabb munkahelyek vezetőivel határozatban közlik a megfelelő zajcsökkentési módokat, amelyeknek megtartása kötelező. Ha a vállalatok nem tartják be ezeket a szabályokat, akkor a KÖJÁLL ötezer forintig pénzbírságot vethet ki rájuk, nagyon súlyos esetben le is állíthatják az üzemelést. Erre azonban csak ritkán van szükség. Nagyon fontos lenne, hogy az üzemek zajcsökkentési terveket dolgozzanak ki, a munkakörülményeket ilyen szempontból is fokozatosan javítsák. A megengedett értéknél magasabb zajszintet mértek a kisvárdai Vulkán régi öntödéjében, a faipari üzemekben. a mátészalkai bútorgyár új üzemcsarnokában, a bútormegmunkálóban; a vas ipari üzemekben, a nagyba lászi kenderfonóban. A zajos munkahelyeken dolgozók hallása 5-10 éven belül megromolhat, egyensúlyzavar, álmatlanság neurotikus panaszok jelentkezhetnek náluk, teljesítményük csökken. Több száz ember érdekében szükséges, hogy a vállalatok minden tőlük telhetőt megtegyenek a fület bántó zaj csökkentéséért. Kántor Éva Szabó Gáspár nyírbátori kiállítása Március 20-án délelőtt nyílik Szabó Gáspár grafikus- művész kiállítása a nyírbátori Báthori István Múzeumban. A művész a Nógrád megyei Kazár községben született, sokgyermekes bányász- családból. Középiskolai tanulmányait a békéstarhosi zenei gimnáziumban végezte. „Gyermekkorom óta kerestem azt a kifejezési formát, melynek segítségével a belső kényszerítő erőnek engedelmeskedve leginkább kifejezhetném gondolataimat, érzéseimet. Úgy érzem, a grafika volt erre a legalkalmasabb. E felismeréshez a zene vezetett el” — írja magáról a művész, aki főhivatását tekintve megmaradt a muzsikánál, a salgótarjáni zeneiskola hegedűtanára. Szabó Gáspár legintenzívebb éveit Nyírbátorban töltötte. Itt kezdett el komolyan foglalkozni a képzőművészettel, szerepelt a Szabolcs megyei tárlatokon, a fiatalok kiállításán, az alföldi tárlatokon, a IV. országos pedagógus képzőművészeti kiállításon. Közös kiállításokon Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Egerben, Tatabányán, Besztercebányán és Miskolcon szerepelt, önálló tárlata volt Nyírbátorban, Salgótarjánban, Budapesten, Miskolcon és Nyíregyházán. Nyírbátori kiállítását március 20-tól április 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Kossuth „szol le je" Nyíregyházán Hogyan lesz valakiből boszorkány ? Árgyilus királyfi és társai civilben Száz évvel ezelőtt érdekes eseménye volt Cegléd városá- ' nak. Elhunyt országgyűlési követük helyébe — emlékezve a ceglédi beszédre —, Kossuth Lajost választották meg, pártkülönbségre való tekintet nélkül, egyhangúlag. Kossuth hiába írt, táviratozott, annak rendje és módja szerint kiállították megbízó levelét és elhatározták, hogy egy száztagú bizottság fogja neki kikézbesíteni. A Ceglédi Százas Bizottság ünnepséggel kelt útra, a pesti rendőrség sem tudta szétkergetni az üdvözlésükre össze- sereglett diáktömeget. Az olasz vasutasok udvariasságból a száműzött kormányzó collegnói villája elé vitték különvonatukat, ahol a szabadságharc száműzött vezére botanikuskertet telepített. Könnyek között ölelkezett össze a 118 küldött és Kossuth. Sémivel épp ideje volt, Kossuth azt javasolta, „messég meg” újfajta szőlőjét, vigyék haza, tenyésszék. A küldöttség egyik függetlenségi párti szabolcsi tagja, sógorának, dr. Jósa Andrásnak ajándékozta a maga szőlővesszejét. Jósa a sóstói úti „vityilló” kertjébe telepítette. Pár éve, amikor óvodának sajátították ki a telket, új tulajdonosa magával vitte nyíregyházi, Debreceni út 60. szám alatti kertjébe, ahol megfogant és szép lugassá terebélyesedett a másfél kilós fürtöket adó „Genovai zamatos”. Alatta Jósa András kerti asztala és asztaldísze. (Csutkay Csaba felvétele) A szőke szépségű tündérle- ány és a bátor királyfiú olt- hatatlan szerelemre lobbannak egymás iránt. A legény, hogy meglelje kedvesét, különös tájakon, veszélyt rejtő buktatókon át halad Tündérországba. Útját gonosz boszorkányok nehezítik. Végül minden jóra fordul. A szerelmesek egymásra találnak, a rosszak elnyerik méltó büntetésüket ... Csodálatos mesevilág elevenedik meg a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház gyermekszínházának próbáján. A másfél éve működő amatőr együttes A farkas kincse című darab nagysikerű bemutatója után új, zenés mesejáték, az Árgyilus királyfi előadására készül. A főiskolás Gabóca — Hogyan lesz valakiből boszorkány? Mindannyian összeültünk és megbeszéltük, hogy kinek melyik szerep lenne testhezálló. A választásnál főleg a jelölt tulajdonságai döntöttek. Az, hogy életre tudja-e kelteni a figurát. Közös elhatározás alapján osztották rám Gabóca, a boszorkánylány szerepét — mosolyodik el Kührner Éva, a tanárképző főiskola hallgatója. Ä kislétszámú szereplőgárda' széles körből verbuválódott. A zenekart Tomasovszky Pál irányításával a zeneiskola tanárai alkotják. A társulat nagyrészt huszonévesekből tevődik össze. Van köztük egyetemista, tanárnő, munkás, katonatiszt, óvónő, művelődésiház-igazgató. Játékukat — kortól és foglalkozástól függetlenül — egyszerűség és báj jellemzi. Hakap- eszik herceg, amint kedves idétlenséggel cselik-botlik a színpadon, méltán számíthat a gyerekek kedvence tisztére. Megformálója, Miklós József egész lényéből sugározza a humort. Reális, népi alak a mesejátékban Tilinkó — azaz Fazekas József — figurája. Vígkedélyű és határozott, ő tolmácsolja a darabban fölcsendülő közel 30 népdal jelentős részét. Tündér Ilonát a mesejáték rendezője, Halmi Zsuzsa személyesíti meg. Királyfi a ruhagyárból — Társulatunkban kevés a férfi. A három öreg, Hakap- eszik, vagy Tilinkó annyira jellegzetes figura, hogy csak férfiak személyesíthetik meg. Egyedül Árgyilust játszhatja el nő — fiatalsága, naív hite miatt. így esett rám a választás — emlékezik Seres Gabriella, aki „civilben” a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi egységében betanított munkás. Gabi két műszakba jár dolgozni. Ha délutános — s ekkorra esik az előadás — Munkácsy Júlia játssza el a szerepet. Árgyilus mellett a világ rongyosát elevenítik meg ketten. Marjai Tibor Budapestről jár haza a próbákra, előadásokra, ahol az ELTE jogi karán tanul. Távollétében Pele József gumigyári szakmunkás ugrik be helyette. A mesebeli történet egyszerű, saját készítésű díszletek között zajlik. A könyvlapok módjára hajtogatható háttérdíszletet — amely hol barátságos szobabelsőt, hol tündérkertet, hol félelmetes világ végét mintáz — Szántó Sándor színpadmester tervezte és készítette. A jelmezeket a debreceni Csokonai Színháztól vásárolták, illetve varratták. 50 meghívás — Hosszas felkészülés után március 18-án tartottuk meg az utolsó, jelmezes főpróbát. A darab — melyet Papp István írt a közismert mese nyomán — készen áll. A nyilvános bemutatót március 20- án, délelőtt fél 11-kor- tartjuk a Móricz Zsigmond Színházban. Nyíregyházán legalább 15 fellépést tervezünk, majd vidéken lépünk közönség elé. Eddig közel 50 meghívásunk van — sorolja Pankotai István igazgató. H. Zs.
