Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-18 / 65. szám
1977. március 18. KELET-MAGYARORSZÁG A 3 ELLÁTÁSRA, EXPORTRA Zöldségtermesztésünk fejlesztése HA A ZÖLDSÉGTERMELÉSRŐL VAN SZÓ, magatartásunk nem lehet olyan, mint egy előkelő idegené. Azt sem mondhatjuk el — bár a harmadik ötéves terv éveihez viszonyítva 1970—75 között 25 százalékkal nőtt a terület — hogy eddig minden tőlünk telhetőt megtettünk. Hogy a zöldségtermelés fejlesztése sürgősen megoldandó, országos leiadat lett, abban megyénknek is van némi része. A televízióban szerdán közölt riport a zöldségtermelésről sokoldalúan elemezte az évek során kialakult tarthatatlan helyzetet. A zöldségtermelés nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel és általában a mező- gazdasági termelés fejlődésével. Okai: a jövedelmezőség nem volt mindig megfelelő, megoldatlan a gépesítés, a tárolás, a felvásárlás, a feldolgozás, a forgalmazás. A zöldség, a lakosság összfogyasztásának 6 százaléka, az élelmiszer-fogyasztásnak a 18 százaléka. Viszonylag nem nagy számról van szó, de-ehhez tudnunk kell, hogy ez az az élelmiszer, amely semmi mással nem pótolható. Alapigazság, hogy a húsleves zöldség nélkül, és még egy sor étel zöldség nélkül nem készíthető el. A lakossági igényen kívül a zöldségtermesztés fontosságát növeli, hogy döntő szerepe van az exportban. A termelt áru 11 százalékát friss zöldségként, 30 százalékát konzerválva szállítjuk Európa különböző országaiba. A friss és konzervzöldségért kapott ellenérték fedezi az ország energiafelhasználásának költségét. SAJÄT HÁZUNK TÁJÁN körültekintve jó eredménynek könyvelhető el, hogy 1975- höz, 76-hoz viszonyítva jelentős mértékben nő a zöldségtermő terület. Idén a közös gazdaságok 1300 hektárral nagyobb területen termelnek zöldséget, mint az elmúlt esztendőben. A termelőszövetkezeti zöldségtermő terület 7 ezer 183 hektár, az állami gazdasági zöldségtermő terület 259 hektár lesz. Az egyes zöldségféleségek közötti arány is kedvezőbben alakul a korábbi évekétől. Paradicsomot 1100 hektáron, zöldborsót 1250 hektáron. zöldpaprikát 684 hektáron, zöldbabot 1118 hektáron, uborkát 637 hektáron, sárgarépát 734 hektáron termelnek. Különösen kedvező, hogy a zöldpaprika és a sárgarépa termőterülete növekedett, hiszen ezek termesztése csökkent az utóbbi években a legnagyobb mértékben. A nagyüzemek termelésük nagy hányadát a konzerviparnak adják, kisebb rész jut a lakosság helyi, illetve országos fogyasztására. Ezért továbbra is nagy jelentősége van a háztáji és kisegítő üzemek zöldségtermesztésének. A háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermesztését — de ez vonatkozik a nagyüzemi zöldségtermesztésre is — egy sor kedvező intézkedés ösztönzi. Ilyenek a termelési hitelek, az árengedményes fóliavásárlás és az sem utolsó szempont, hogy o fel- vásárlási ár jobban igazodik a termelési költségekhez. Változatlanul érvényes az 1976-ban hozott intézkedés, hogy a felvásárló szervek minden megtermelt zöldséget, gyümölcsöt kötelesek átvenni. A NAGYÜZEMI ZÖLDSÉGTERMELÉS támogatása sokoldalú. Árengedményt, állami támogatást élvezhetnek a termelőszövetkezetek tárolók létesítésénél, fóliás termesztésnél, az öntözött terület növelésénél, gépek vásárlásakor. A zöldségtermesztési programnak megfelelően a területi arányokhoz viszonyítva a szükséges erő- és munkagépeket szintén árengedménnyel kaphatták a termelőszövetkezetek. A zöldségtermesztés gépesítésének — a kedvezmények is ezt kívánják elősegíteni — fontos szerepük van. A mezőgazdasági üzemekben évről évre csökken a kézi munkaerő, ezért a termesztésben, a hozamok növelésében egyre inkább a gépeké a döntő szó. A zöldségtermesztési feladatok megoldásában nagy gondot kell fordítani arra, hogy a termesztés fajta szerinti megoszlása arányos legyen. A háztartásokban, de a konzervüzemekben is több mint 30 féle zöldség 250—300 fajtáját hasznosítják, igénylik. Nagyüzemekben, a háztáji kisegítő gazdaságokban is arra kell törekedni, hogy a szükségletnek megfelelő zöldség mennyiségben és fajta szerint is meglegyen. ' A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS FEJLESZTÉSE egyik napról a másikra nem oldható meg. Országosan és megyei szinten is a kezdő lépésnél tartunk. Fontos feladat viszont, hogy már most olyan alapokat teremtsünk, amely hosszú távlatokban a zöldségtermesztést fontosságának megfelelően a helyére emeli. Seres Ernő ÚJ GYÓGYSZER KÉSZÜL Kísérletek az Alkaloidában Állatkísérletek, egyszerűbb és bonyolultabb laboratóriumi vizsgálatok segítségével elemzik, ellenőrzik a gyógyszereket gyártás előtt. Ezt a feladatot oldja meg a tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár farmakológiai laboratóriuma is. Alig több, mint egy éve, 1975. decemberében avatták az intézetet. Csende Ferenc gyógyszerész, laborve»ető irányításával állatkísérleteket végez itt a kis létszámú szakembergárda. Elsősorban a gyárban és a külső kutatóhelyeken előállított ■ új ve- gyületek kerülnek ide, ahol 15—20 féle vizsgálatnak vetik alá a készítményeket. Négy lépcsőn át A vegyületekkel négy, eltérő feladatú laboratóriumban kísérleteznek. Az elsőben a vegyszereknek az állatok szív- és vérkeringésére gyakorolt hatását ellenőrzik: éber és alvó alanyokon egyaránt. A másikban a kísérleti állatok egy-egy izolált szervét, — kis izomdarabját, szívét. kioperált ereit — kezelik a hatóanyagokkal. A biokémiai laboratóriumban a különféle szövetnedvek — vizelet, vér. enzimek stb. — reakcióját figyelik meg a gyógyszeres kezelés során. A negyedik, úgynevezett kemoterápiás laborban — melyet márciusban vesznek birtokba — a készítményeknek azt a tulajdonságát kutatják, hogy van-e gombásodást, vagy baktérium-szaporodást gátló hatásuk. Ezt a négy lépcsős utat végigjárják azok a gyártmányok is, amelyeket külföldi licenc alapján készítenek. illetve más országokból vásárolnak. A gyárban előállított gyógyszerek bakteriológiai tisztaságát külön ellenőrző laboratóriumban vizsgálják felül. Ezt a munkát a gyógyszerekkel szemben támasztott egyre magasabb követelmények, teszik szükségessé. Szűrővizsgálatok Az Alkaloida szoros kapcsolatot tart az országos kutató intézetekkel. Az új ve- gyületeket csak akkor küldik további vizsgálatra, ha az állatkísérletek során hatásosnak bizonyulnak. A hatástalan készítmények kiesnek a szűrővizsgálatokon. A hazai farmokológiai intézetekkel való együttműködés nagy segítséget jelent a gyár kutatóinak. Az összehangolt munka mellett lehetőség van kölcsönös tanulmányutak, gyakorlatok, tapasztalatcserék szervezésére is. Száz vegyület, kétezer vizsgálat A kutatómunkát több millió forint értékű felszerelés segíti a tiszavasvári gyárban. Megtalálható itt a legkorszerűbb vérsejtszámláló berendezés. Van egy másfél milliót érő készülékük is: segítségével egyszerre ellenőrizhetik többek közt a kísérleti alanyok lélegzését, pulzusszámát, szívműködésük erejét, vérnyomását. Nemrég modern autoklávval gazdagodott a készlet. A100 ezer forint értékű fertőtlenítő készüléket ezekben a napokban állítják munkába. Ezzel teljessé vált a labor felszerelése. A kutatók nélkülözhetetlen segítőit, a kísérleti állatokat nagyrészt Gödöllőről, a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézettől kapja az alkaloida. A nyuszik, egerek patkányok, tengeri malacok és más állatok légkondicionált, elkülönített helyiségben kaptak helyet. jelenleg egy új gyógyszer hatástani kísérletei zajlanak a farmakológiai laborban. A biológiai értékmérés már megkezdődött, s hamarosan megindulnak a gyártást ellenőrző vizsgálatok is. Az idén 100 vegyület biológiai kísérleteire készülnek a tiszavasvári kutatók. Ez közel kétezer vizsgálatot jelent. (házi) II „fehér arany“ születése A tej végigkíséri egész életünket : születésünktől az öreg_ korig. „Fehér arany” — lehet egyre gyakrabban hallani, de hol és hogyan válik azzá? Több elles Ököritófülpösön, a Szamos menti Termelőszövetkezetben három évvel ezelőtt kerültek az első tehenek a szakosított szarvasmarhatelepre. Kezdődött azzal, hogy vásároltak száz kanadai holsteinfriz faj. tájú előhasú üszőt. Ezek 1974- ben ellettek és ebből a szaporulatból harminc már vemhes illetve most ellenek. — A múlt évben 370 volt a szövetkezet tehénállománya — mondja Moldvai István főállattenyésztő .—, amiből 133 a holsteinfriz. Sokat szenvedtek az állatok a brucellózistól. Az első évben huszonnégy elvetélt, tavaly már csak kettő. Elsődleges feladatnak tartottuk a telepet „megszabadítani” a brucellózistól, vagyis a fertőző elvetéléstől. A tehénállomány nagyobb része magyartarka. Ezeket holtsteinfriz bikával keresztezik és ennek eredményeként 1983-ra teljesen a kanadai fajta válik uralkodóvá. Ebben az évben négyszázra emelik az állományt, az évtized végére pedig — saját üszőkből — 540 tehenet fognak fejni. A két részből álló istállóhoz ellető, borjúnevelő és elkülönítő is tartozik. Januárban 53, februárban már 65 ellés volt a telepen. Ez több, mint ami a múlt év hasonló időszakában volt. Soványak, de jók A tejelőistállókban négy sorban vannak bekötve az egész sötét, szinte fekete szőrű holsteinfriz tehenek és a zsemleszínű, foltos magyartarkák. Amikor vége a fejésnek, az etetésnek, csendesen kérődének az állatok. — Nem mindig voltak ilyen nyugodtak — mondja Pongó József gondozó tehenész. A hazai tehenek furcsán fogadl ták a „külföldieket” , azok is nehezen szokták meg az itteni környezetet. Tavasszal érkeztek. A magyartarkák ilyenkor már a legelőn vannak. Bekerített helyen szoktattuk őket, de amikor megcsípte valamelyiket egy légy, keresztülugrotta a kétméteres kerítést és Ecsedig rohant. Leszegett fejjel, békésen álldogálnak a jászlak előtt Eles János takarmánytápot szór a holsteinfriz tehenek elé. (Gaál Bélé felvételei) 3600 literes átlag A telepen két szocialista brigád dolgozik. A férfibrigád gondozza a teheneket: etetnek, fejnek, a nők pedig a tejházban dolgoznak. Egy gondozó 88 szarvasmarha etetését végzi, egy fejőemberre 44 állat jut. Naponta kétszer fejnek. — Egyszerre két tehenet fe. jünk — magyarázza Kelemen Zsigmond. — Van itt olyan holsteinfriz, amelyik leadott már 41 litert is egy nap — és mutatja a teljesen fekete állatot. A magyartarka fejés közben nyugodtabo, de a holsteinfriz könnyebben, gyorsabban és több tejet ad. Rúgott meg már fejés közben kanadai tehén. Egy hétig sántítottam utána. A szövetkezetben az egy tehénre eső tejhozam tavaly 3025 liter volt. — Egymillió százezer liter tejet termeltünk — mondja Moldvai István. A holsteinfri- zek 1300 Uterrel adtak töobet a magyartarkánál; az átlaguk 4275 liter. Erre az évre 3600 literes átlagot terveztünk, a holsteinfrizekre 4400. at. Zsírszázalékban közel azonos a két fajta termelése. Különben a dolgozók fizetése ettől is függ. A tehenészek teljesítménybérben dolgoznak. — Évi átlagban havonta öl. ezer forintot is megkeresünk — mondja Éles János, — de ehhez reggel négykor már a telepen vagyunk, délután pedig háromtól nyolcig végezzük a munkánkat. „A szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdaság nehézipara” — mondja befejezésként Moldvai István főállattenyész. tő. Hogy ez mennyire így van. bizonyítja a teljesen gépesített ököritófülpösi telep is. Itt a mezőgazdaság valamennyi ágazata képviselve van. Sípos Béla A négynapos üsző kíváncsian tekint körül. az egykor félelmetes, kis testű tehenek. A magyar fajták mellett soványnak tűnnek, citerázni lehetne a bordájukon. Milyen lehet az étvágyuk? — kérdezem. — Szeretnek enni. habár kevesebbet, mint a magyar fajta — válaszolja Éles dános etető, miközben a vedér- ben lévő maradék tápot is a tehenek elé öntötte, — meg is látszik a tejhozamon. Különösen a szálas takarmány a kedvencük. Évente száz vagon takarmányt emésztenek meg. — A takarmányt teljes egészében a szövetkezet termeli — szól közbe a főállattenyész. tő. — Saját keverőben állítjuk össze. Takarmánykiegészítőként tápsókat és vitaminokat kapnak. A borjakat indító-nevelő táppal etetjük a háromnapos szoptatás után. Szívesen, élvezettel harapnak bele a tápba. A napi súlygyarapodás eléri a 1200 grammot. Nagy gondjuk volt a borjúelhullás. Viszonylag magas a szám: tavaly 14 százalék volt. Erőfeszítésük eredményeként ősztől februárig csak négy borjú pusztult el. 71 M~ iután két kerékpá- lyl romát magukat ’ meg nem nevezett honfitársaim már hosszabb ideje kölcsönvették, kénytelen voltam egy harmadikat vásárolni. Ezt most én használom. Meddig? A sors kiszámítathatat- lan... Ügy látszik különösen kedvel engem, mert választása ismét az ideiglenesen nálam lévő kerékpárra esett. Az ön jóvoltából —, hogy is szólítsam? — ... Uram! És én, én nem találok szavakat, any- nyira meghatott ez a bizalom, hogy a végrehajtás finomságáról ne is beszéljek, ön ... tehát... Uram, avatott kézzel nyúlt a biciklihez: amint ez mindjárt látszott, első és hátsó világításra volt szüksége. Milyen megértés és előtt: többször kinyitottam az ablakot, kémlelve, mennyire esik. mert kerékpárral akartam menni. Egyszóval nem akartam megázni. De ön, ön nem kímélte magát, egészsésem próbálkozott. Egyszerűen: meglazította a csavarokat, és a krómozást kiméivé nagy körültekintéssel emelte el a bicikliről a lámpafejet. i Kedves ismeretlen! lelkierő kellett ahhoz, hogy az egyik kerékpárról az első, a másikról a hátsó világítást vegye magához! önnek van stílusa! Mindezt a szemem gét kockára téve sok száz ablak szeme láttára képes volt megőrizni hidegvérét: nem feszegette fogóval, nem törte le, hidegvágóval Hogy a másik kerékpárt nem helyezte át a térben — a zár ugyanis nyitva volt — és nem is zárta le rosszindulatúan eldobva, vagy gyűjteményéhez csatolva a kulcsot, az egyenesen megható, uram! Sajnálom, hogy személyesen nem ismerem Ez az ön hibája! Miből állt volna felcsengetni? Ott a névtábla a biciklin. Higgye el, én megértem, hogy nagyobb szüksége van ezekre az alkatrészekre. Olyan körülményes a boltban kényelmetlen sorban állással hozzájutni! Pláne, ha éberek az elárusítók. Tehát, ha valamire szüksége volna még, keressen meg! Megbeszéljük! Addig is a viszontlátásra! ér Koloszár Gábor
