Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-01 / 50. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 1. Ki minek mestere? Versenyeznek a gépi fejők A „Ki minek mestere?” szakmai, politikai vetélke­dőt a szarvasmarha-te­nyésztésben dolgozó fiata­lok között is megrendezik. A vetélkedő célja, hogy a mezőgazdaság e területén működő szak- és betanított munkások tovább gyara­pítsák a szakmai és politi­kai ismereteiket. Ugyan­akkor lehetőség nyílik az állattenyésztésben dolgo­zó fiataloknak elméleti és gyakorlati felkészültségük, szakmai és gazdaságpoliti­kai ismereteik igazolásá­ra. Ezen a vetélkedőn a me­gye termelőszövetkezetei­ben és állami gazdaságai­ban tevékenykedő ifjú gépi fejők vehetnek részt. A 30 évet még be nem töl­tött fiatalok 3 fős csapato­kat szerveznek, s először a munkahelyi versenyen bi­zonyítják képességeiket. Ezután júniusban bonyolít­ják le a járási, majd augusztus 5-ig a megyei döntőt. A verseny szakmai, elmé­leti, gyakorlati és politikai kérdésekből áll. A szerte­ágazó elméleti kérdések között több konkrét dolog is szerepel. Például: saját üzemében hogyan lehetne javítani a tejtermelést, vagy a gépi fejésben meg­lévő problémákat hogyan lehetne megoldani saját munkahelyén? A szakmai ismeretek mellett számot kell adni az állategészség­ügyi és biztonsági tudni­valókról is. A megyei versenyen el­ső helyezést elért csapat 6 ezer, a második 4500, míg a harmadik 3 ezer fo­rint jutalmat kap. Fejessaláta, paprika Primőr a boltban Szőlőt és friss zöldségfélé­ket vásárolhattunk már jó néhány alkalommal a me­gyeszékhelyen, jóllehet a zöldségboltokban még ritka­ságszámba megy a friss áru. A primőrökre is heteket kell még várni. A MÉK Vállalat igazgatója elmondta: első­sorban importból tudtak be­szerezni néhányszor friss gyümölcsöt és zöldségfélét. Igen kedvelt és néhány óra alatt elfogyott a nagyszemű csemegeszőlő. Már háromszor érkezett 10—10 mázsa Albá­niából, Burgáriából és Ju­goszláviából. A déligyümöl­csök közül szinte folyamato­san lehet kapni az üzletek­ben citromot; narancs, man­darin ritkábban; banán füge, datolya pedig csak alkalom- adtán kapható. A zöldségfélék ellátásában hazánk déli megyéi játsza­nak fontos szerepet. A leg­több Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékből ér­kezik Szabolcsba. Hetente négyezer darab csípős, he­gyes zöldpaprikát kapnak üz­leteink. Már fejessalátát is vásárolhattak Nyíregyházán a háziasszonyok: minden hé­ten négyezer darabot oszta­nak szét a megyeszékhely ABC-áruházai és zöldségüz­letei között. Pillanatok alatt elfogy az uborka is. Ebből viszonylag nagyobb mennyi­ség, heti négy-öt mázsa ke­rül a boltokba. Friss paradicsomot is le­hetett már vásárolni Nyír­egyházán: eddig 12 mázsa érkezett Romániából. (t. k.) Közétkeztetés—vendégforgalom KIVÉTEL Jubilál a Szamos A BÚTOR... Házhoz — ingyen Ki tudják-e elégíteni az ér­tékesítő vállalatok Nyíregy­házán a vevők házhoz szállí­tási igényeit — erről érdek­lődtünk a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk, valamint az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál. Az iparcikk kiskereskedel­mi vállalat szinte valameny- nyi nyíregyházi üzlete vál­lalja az úgynevezett tartós fo­gyasztási cikkek, mint például a hűtőszekrény, mosógép in­gyenes házhoz szállítását. Ugyancsak ingyenes a sú­lyos hangszerek, sportszerek, valamint nagy tételekben vá­sárolt fa- és vasáruk, játékok és papíráruk házhoz szállítá­sa. Gondot okoz a bútorok ház­hoz szállítása. Ez a szolgálta­tásuk nem ingyenes. A díjat az határozza meg, mit kell szállítani, s hány kilométer­re. Amíg 1975-ben csupán tízezer forintnyi bevételük származott a bútorok házhoz szállításából, addig az elmúlt évben ez az összeg már meg­haladta a száznegyvenötezer forintot. Egy kocsi azonban kevés erre. A vállalat még ebben az évben új teherautó beállításával kívánja meg­gyorsítani a házhoz szállítá­sokat. Az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat minden na­gyobb nyíregyházi egységében kérhetik a vevők a kétszáz forintnál nagyobb értékű áruk ingyenes házhoz szállí­tását. (kántor) Irány: Sárospatak! Három évvel ezelőtt, 1974 február 24-én avatták a Szamos Szálloda és Éttermet Fehérgyarmaton. A 11,5 mil­lió forint költséggel épült, légkondicionált, 300 ülőhe­lyes éttermet, a 60 szemé­lyes presszót és a 10 szobás, 28 ágyas szállodát teljesen kihasználják. A 65 dolgozóval üzemelő vendéglátóhely 12,5 millió forintot forgalmazott tavaly. S amire különösen büszkék: hogy saját termelésű ételfor­galmuk ennek majd 52 szá­zaléka. Már 1975-ben elha­tározták az ételforgalom nö­velését az ital rovására. így tavaly az ételforgalom 22,5 százalékkal, az ital pedig csak 1,2 százalékkal emelke­dett. Az ízletes ennivalókat a HÓDIKÖT, a MEZŐGÉP, a SZÁÉV és más üzemek vi­szik el dolgozók étkeztetésé­re. Közel 100 család pedig Képünkön: Tóth Istvánná konyhai dolgozó munka köz­ben. rendszeresen igénybe veszi a kifőzdéi szolgáltatást. 1976-ban fél száz lakodal­mat rendeztek itt. Az üze­mek 53 alkalommal vették igénybe az éttermet, külön­böző rendezvényekre. A szálló rendszeresen fogadja az EXPRESS Utazási Iroda csoportjait. Év végére terv szerint 13,5 milliós forgalmat ér el a szálló, ezen belül is 7 milli­óra növelve az ételforgalmat. Készülnek egy 70 négyzetmé­teres alapterületű finomfa- latok-részleg kialakítására. Itt III. osztályú áron egyíál ételeket, hidegkonyhai ké­szítményeket fogyaszthatnak — szeszmentesen — az ide­látogatók. Augusztusban - Ady Endréről Honismereti nyári egyetem Nyíregyházán A nagy lírikus, Ady End­re születése centenáriumá­nak jegyében állították ösz- sze az idei, sorrendben har­madik nyíregyházi honis­mereti nyári egyetem prog­ramját. Az augusztus 4-e és 15-e között megrendezésre kerülő eseményen történé­szek idézik fel Ady korá­nak, a századforduló esz­tendeinek közép-európai és hazai históriáját, gazdasági­társadalmi hátterét, az agrár- szocialista mozgalmak sza­bolcsi krónikáját. Az augusztus 4-i megnyitót városnéző séta, majd a me­gye természetföldrajzát is­mertető előadás követi. Au­gusztus 5-én, a századelő két szakavatott ismerője, Ránki György és Hanák Péter refe­rátumát hallhatják az érdek­lődők Közép-Európa, illetve hazánk századfordulóbeli fejlődéséről. Augusztus 6-a, és 7-e a kirándulások napja lesz. Egésznapos tiszai hajó- kirándulás, majd erdélyi kör­út szerepel a programban. A nyári egyetem hallgatói au­tóbusszal keresik fel az Ady- emlékhelyeket, ellátogatnak Nagyváradra és a szülőfalu­ba, Érmindszentre. Másnap Hársfalvi Péter mutatja be előadásában Szabolcs-Szat­már és Bereg vármegyék éle­tét a XX. század első évei­ben. Ady Endre és Móricz Zsigmond kapcsolatáról Mar- gócsy József, Ady gondolati örökségéről pedig Czine Mi­hály tart előadást. Augusztus 10-én Tiszavasvári—Tiszalök —Tiszadob útvonalon isme- kednek a résztvevők a táj nevezetességeivel. Az egyetem utolsó napján már a mai Szabolcs-Szatmár életéről, mindennapjairól, gyors és dinamikus fejlődé­séről rendeznek előadásokat. Dr. Cservenyák László, a megye társadalmi-politikai, Szilágyi Imre pedig gazdasá­gi fejlődésével foglalkozik. Az utolsó „munkanapon” Vaja, Vásárosnamény, Tá- kos, Csaroda, Tarpa és Nyírbátor hagyományaival, páratlan értékű kincseivel is­merkednek az egyetem hall­gatói. A III. honismereti nyári egyetem vendégeit az idén ismét a Bessenyei György Tanárképző Főiskola korsze­rű kollégiuma látja vendégül a rendezvény idején. <kz) Sikeres diáknapok A nyíregyházi Móricz Zsig­mond Színházban tartott gá­laműsor színes forgatagéval vasárnap befejeződtek a me­gyei diáknapok idei rendez­vényei. Február 25—27. kö­zött ' megyénk több mint negyven középfokú oktatási intézményéből mintegy hat­száz diák adott egymásnak találkozót, hogy ízelítőt adja­nak az iskolai művészeti mű­kedvelő csoportok tevékeny­ségéből, továbbá hogy a sáros­pataki diáknapokra készü­lődve összemérjék tudásukat. Nyolc népi tánccsoport, ti­zenegy diákszínpad, tizen­nyolc vers- és prózamondó, Ugyanennyi szólóénekes, hat polbeategyüttes, húsz hang­szeres szólista, két citeraze- nekar. valamint hat középis­kolai kórus műsorát minősí­tette a szakemberekből álló zsűri. Az eredményeket va­sárnap délelőtt hirdették ki a színházban, ahol Juhász - Gabriella, a KISZ megyei bi­zottságának titkára adta át az arany, ezüst és bronz ok­leveleket: Arany oklevéllel jutal­mazták a kövekező egyéni versenyzők és együttesek tel­jesítményét: szólóének, folk­Nagy sikerrel szerepelt a Nyíregyházi 110-es Ipari Szakmunkásképző Inté­zet eiterazenekara. A Nagy kallói Korányi Gimnázium néptáncegyfittese. Az utolsó óra T öbb mint 42 évi, egy helyben eltöltött szol­gálat után, nyuga­lomba vonulása előtt, szom­baton tartotta utolsó órá­ját a VI. a-ban Hunyadi József, a Tiszavasvári 2. számú Általános Iskola igazgatója. Kántortanítói állást hir­detett a tiszabüdi iskola. Tizenhatan jelentkeztek, s léptek egymás után a sza­vazó falu elé. A választás az ismeretlen borsodi fia­talemberre esett, a legszebb hang tulajdonosára. Aki ilyen szépen énekel, az csak jó ember lehet — mondták, jó kézben lesznek a büdi gyerekek. Még nem tudták, hogy ez az adott­ság nemsokára lényegtelen lesz, mert az iskolában is más világ következik. Meg­választották, s elhatároz­ta, ha lehet, itt, az első is­kolában tölti el egész éle­tét. Így is történt, itt szü­lettek gyerekei, csak azt sajnálja, hogy a háromból egy sem lett pedagógus. Nem lehet másképp visz- szatekinteni a kezdetekre, csak úgy, ha megmosolyog­juk azt az iskolát. Négy ta­nító volt mindössze^ s egyetlen szemléltetőesz­köz: a méterrúd. Jól emlék­szik az első földrajzórára — mert szinte minden tan­tárgy sorra került a négy évtized alatt — amikor Sze­ged nevezetességét egy pa­pírpaprika szemléltette sa­ját rajzolt térképükön. Ha írni akartak a táblára, ma­guk vásárolták a krétát. Boldog volt a tanító, ha „csak” hetvenöt gyerekkel kellett foglalkoznia, de őriz egy olyan fényképet is, amin száz apróság veszi kö­rül. Pedig nem csak az ÁBC és a szorzótábla taní­tására vállalkozott, megpró­bálta a cselédgyerekek ne­velésének egy részét átven­ni a családoktól, s ez a zok­nimosással és a kabátporo­lással kezdődött. Kedves emléket őriz egy gyerekről, akit hegedülni tanított A fiú elvágta a kezét a répa- reszerővel, s nem a házba szaladt bekötni, hanem az iskolába; meg tudja-e majd fogni a vonót? Egy zenekar lett a mu­zsika szeretetéből, amit el­vitt a háború, a hangsze­rekből csak egy vonó ma­radt. Később énekkart szer­vezett, s ez még jobban a faluhoz kötötte. Társadal­mi munkák seregére em­lékszik, ezek közül a leg­kedvesebb az a nyolc év amikor elnökhelyettes volt a községben. Sokszor változott körü­lötte az iskola, új tantervek jöttek, új nevelési kísérle­tek, időközben orosz és történelem szakos diplomát szerzett, 14 éve igazgató lett, modern szemléltető­eszközökkel szerelték fel a tantermeket, s a napokban egy gyerek már azt közöl­te, hogy a nagymamáját is ő tanította — s eközben egy valami semmit sem változott: pedagógiai néze­te a nevelésről. Minden gyermek tanítható, nevel­hető, ez az elve, ezért kö­vetel sokat, ezért szigorú. ö mondja: csak az le­gyen pedagógus, aki szereti a gyerekeket. Visszavonult, de csak testben fáradtan, szellemi­leg annál frissebben, hogy eddigi mellékfoglalkozásá­nak, a múzeum vezetésének éljen. Monográfiát ír a ré­gi faluról, gyűjti a tiszabü­di temetkezési szokásokat. Most lát ahhoz a munká­hoz, amire eddig nem akart a gyerekektől időt elvenni. B. E. és polbeat: Adám Zsuzsa, Űjfehértó, Petrezselyem Ju- dit, Nyíregyháza, Kölcsey, Gé- gény Katalin. Ibrány. vala­mint a mátészalkai Cimbora együttes (Esze Tamás Gim­názium és Szakközépiskola) a 138-as számú szakmunkás- képző (Mátészalka) és a nyír­egyházi Krúdy Gimnázium kvartettje. Szólóhangszer és kamarazene kategóriában: Kiss Erzsébet, Nyíregyháza, Vasvári, Nagy Sándor, Tisza­vasvári, Nagy Ágnes, Nyír­egyháza, Zrínyi, Szabó Ilo­na Nyíregyháza, Krúdy, va­lamint a nyíregyházi 110-es számú szakmunkásképző ci- teraegyüttese. Néptánc: Hor­váth Tibor, Nyíregyháza, Kos. suth, továbbá a nagykállói Korányi és a kisvárdai Bes­senyei Gimnázium tánccso­portja. Vers- és prózamondók: Sándor Gabriella, Nyíregy­háza. Zrínyi, Balogh Erzsébet Űjfehértó. Palaticz Bernadet­te, Nyíregyháza, Kölcsey, Gaviscsák Erzsébet, és Nagy Katalin, Mátészalka. Esze Tamás Gimnázium és Szak- középiskola. Diákszínpad: a nagykállói Korányi Gimnázi­um csoportja. Énekkarok: Vasvári Gimnázium leányka­ra. Zrínyi Gimnázium leány­kara. Krúdy Gimnázium ve­gyes kara (valamennyi nyír­egyházi). A diáknapokon szereplő egyéni versenyzők és cso­portok közül a megyei ope­rativ bizottság döntése alap­ján választják majd ki azo­kat, akik az áprilisi sárospa­taki diáknapokon megyénket képviselik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom