Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-24 / 46. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. február 24. Napi külpolitikai kommentár Atom béke KÉTSÉGTELENÜL HOSSZÚ ÚT VEZETETT a SALT—1, majd a SALT—2 egyezményhez. Az előbbit 1972 májusában fogadták el, az utóbbi még aláírásra vár: Vlagyivosztokban 1974 novemberében Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford csupán a keretszámokban állapodott meg. Derűlátással nézhetünk azonban a hadászati fegyverek újabb „korlátozása” elé: Carter elnök több beszédében is annak a véleményének adott kifejezést, hogy az egyezményt mielőbb, lehetőleg még ez év őszén alá kell írni. Ami a Szovjetunió álláspontját illeti, azt híven tükrözi az ENSZ genfi leszerelési bizottságának keddi ülésén előterjesztett javaslat. Ennek értelmében a Szovjetunió kész részt venni az atomfegyver-kísérletek általános és teljes eltiltásáról szóló tárgyalásokon az ENSZ-közgyűlés határozatának megfelelően. A szovjet vélemény azon alapul, hogy egy ilyen nemzetközi szerződés hozzájárulna a fegyverkezési hajsza korlátozásához, elősegítené a leszerelést, a nemzetközi feszültség enyhülését. FÖLDÜNKÖN AZ ERŐVISZONYOK hatalmas változáson mentek keresztül, s a hatvanas években kialakult a stratégiai egyensúly, de ez önmagában nem jelenti az atomháború veszélyének kizárását. A szovjet—amerikai párbeszéd a SALT-egyezményekben jut kifejezésre, viszont ma már az úgynevezett atomklub, vagyis a nukleáris titok birtoklóinak köre igencsak kitágult. A szovjet javaslat újabb tanúbizonysága annak, hogy a szocialista világ őszintén és mindenfajta mellékgondolat nélkül törekszik az atombéke megteremtésére. Különös jelentősége van ennek napjainkban, amikor egyes nyugati körök azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy a nukleáris fegyverkezésben előnyökre törekszik, s igyekszik fölényre szert tenni az atomütőerő tekintetében. A javaslat kézzelfogható válasz ezekre a vádaskodásokra, abból a felismerésből kiindulva, hogy borúlátó tudósok kiszámították: a világon jelenleg felhalmozott fegyverkészletekkel legalább százötven—száz- hatvanszorosan el lehetne pusztítani az emberi civilizációt. A SZOVJET ÁLLAM FENNÁLLÁSA ÖTA az anyagi és a szellemi javak gyarapításán munkálkodik. Az atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló javaslata nemcsak saját érdekeit, hanem — minden túlzás nélkül — az egész emberiség létérdekét tartja szem előtt. Szerves része annak a folyamatnak, amely Moszkvából kiindulva a tömegpusztító fegyverek eltiltását, az atomsorompó általánossá tételét, a biológiai fegyverek után a vegyi hadviselés eszközeinek befagyasztását szorgalmazza, s minden fórumon a leszerelés ügyét képviseli. Nem engedélyezték a Spanyol Kommunista Párt működését A madridi kormány kedden elutasította a Spanyol Kommunista Párt legalizálá- si kérelmét, s így — a február 8-án hozott minisztertanácsi rendelet értelmében — most már a legfelső bíróság feladata, hogy véglegesen döntsön az SKP törvényes működésének engedélyezéséről vagy betiltásáról. A kommunista párt központi bizottsága tiltakozott a kabinet állásfoglalása ellen. A spanyol belügyminisztérium kedden a késő esti órákban közleményben jelentette be, hogy nem járul hozzá hét párt — közöttük a Spanyol Kommunista Párt és katalániai szervezete, valamint az Egyesült Katalán Szocialista Párt — törvényes működésének engedélyezéséhez. A hivatalos közlemény szerint az SKP legalizálására vonatkozó kérelmet „a párt előzetes céljai” miatt vetették el. E kormányhatározatot követően a legfelső bíróságnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy a végső döntést kimondja. A hírügynökségek megjegyzik, hogy a legfelső bíróságban — az elnököt kivéve — olyan személyek foglalnak helyet, akiket még Franco idejében neveztek ki. A Spanyol KP Központi Bizottsága kedden éjfélkor közleményben tiltakozott a Suarez-kormány elutasító határozata ellen, rámutatva, hogy az „egyoldalúan diszkriminatív és igazságtalan”. A kommunisták szerint a kabinet döntése „világosan megmutatja, hogy a kormány milyen felemás módon ' viszonyul az ország politikai fejlődéséhez”. A közlemény végül leszögezi: „ha azt akarjuk, hogy valóban demokratikusak legyenek az országos választások, szükséges az ellenzéki pártok képviselőinek jelenléte az előkészítő és lebonyolító szervezetekben”. Az Actualidad Espanola című hetilap legújabb számában friss közvéleménykutatási adatot tett közzé, amely szerint az ország közvéleményének több mint 33 százaléka határozottan támogatja a kommunista párt törvényes működését. fl Pravda Vance utazásáról A Pravda szerdán „A problémák megoldatlanok” címmel ismerteti washingtoni és kairói tudósítójának jelentését Cyrus Vance amerikai külügyminiszter közel- keleti látogatása arab és amerikai sajtóvisszhangjáról. Gennagyij Vasziljev, a Pravda washingtoni tudósítója amerikai sajtójelentéseket idéz, amelyek szerint Vance útja semmilyen változást sem eredményezett Izrael negatív álláspontjában. Az amerikai vendég semmilyen jelét sem találta annak, hogy az Egyesült Államok gyámoltja és szövetségese kész lenne teljesíteni a megszállt arab területek kiürítésére vonatkozó ENSZ- határozatokat. A New York Times szavai szerint Vance Tel Aviv-i tárgyalásainak csaknem fele azzal telt el, hogy meghallgassa az amerikai katonai és gazdasági segítség fokozására vonatkozó izraeli kéréseket. Alekszej Vasziljev, a Pravda kairói tudósítója a következőket írja: „Az arab fővárosokban csalódottan emelik ki, hogy Cyrus Vance „bemutatkozó látogatása” lényegében az Egyesült Államok közel-keleti politikájának változatlanságát demonstrálta. Cyrus Vance újra megerősítette hogy Washington elutasítja a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet elismerését és nem hajlandó a PFSZ-t a Palesztinái arab nép törvényes képviselőjének tekinteni és bevonni a rendezési folyamatba. TELEX... BUDAPEST Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Roberto de Negri Yberrit, a Mexikói Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. RÓMA Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szerdán Rómába érkezett. NICOSIA Clark Clifford, az Egyesült Államok elnökének külön- megbízottja, aki korábban Görögországban és Törökországban tett látogatást, szerdán Ciprus fővárosába, Nicosiába érkezett. Clifford körútja során a három ország kapcsolataira és a ciprusi válságra vonatkozó kérdésekről tárgyal. NAIROBI Lázadást vertek le a hadseregben — közölte az Ugandái rádió Idi Amin elnök szavait idézve. Amin köszönetét mondott azoknak a katonáknak, akik legyőzték a hadsereg lázadó csoportjait. A felkelők együttműködve az izraeli és imperialista ügynökökkel, kísérletet tettek hatalmának megdöntésére. A zendülésnek több halottja volt. A rádió nem közölte az áldozatok számát és a felkelés napját sem. Amin azt állította, hogy a felkelés szellemi irányítója Milton Obo- te, egykori elnök volt, akit hat évvel ezelőtt megfosztott hatalmától. Obote jelenleg Tanzániában él, száműzetésben. AMMAN Háromórás eszmecserét tartott kedden este Am- manban a PFSZ delegációja, élén Khaled El-Fahummal, a Palesztinái Nemzeti Tanács elnökével, Mudar Bad- rán jordániai kormányfővel. 1970 óta ez volt a két fél első hivatalos kapcsolatfelvétele. Az öttagú PFSZ-küldött- ség vezetője közölte, hogy szerdán újból találkozik Mudar Badrán jordániai miniszterelnökkel. A keddi tárgyalások légkörét „jónak” minősítette. WASHINGTON Kedden a Fehér Házban befejeződtek James Carter amerikai elnök és a hivatalos látogatáson Washingtonban tartózkodó Pierre Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök tárgyalásai. Hivatalos forrásból származó értesülések szerint Carter és Trudeau megbeszélésén érintette a hadászati fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások állását, a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentését célzó tárgyalások helyzetét, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását. PEKING * A kínai lapok kedden fölfedték, hogy Hua Kuo-feng, a párt és a kormány elnöke Pekingbe való áthelyezése után — ezt általában 1971- re teszik a megfigyelők — a születésszabályozás problémáival is foglalkozott, és hasonlóan Maóhoz, valamint Csou En-lajhoz „fontos utasításokat” adott. A születésszabályozási tanácskozás — amely beleillik a „négyek bandájának” bukását követő szüntelen konferenciasorozatba — a „későbben, ritkábban, kevesebbet” jelszó jegyében zajlott, melynek jelentése egyfelől a késői házasságkötésben (férfiaknál 28, nőknél 25 év), másfelől a családtervezésben ragadható meg. A ROSENBERG-DOSSZIÉ KeHen a villamosszékben Idő: 1953. június 19. Helyszín: a hírhedt Sing-Sing börtön. A hóhér a villamosszékbe ültet egy szemüveges, magas homlokú, keskeny, fekete bajuszú férfit, csuklóira, homlokára pántolja a szigeteletlen huzalokat majd az ügyész, a bíró és az orvos jelenlétében segédei elfordítják a nagyfeszültségű kapcsolótábla kerekét. Julius Rosenberg szíve megszűnt dobogni. Pár perccel később Ethel Rosenberg ült a székbe; a mozdulatok ugyanazok. Csak a villanyáramot kellett kétszer az elítélt testébe vezetni, mert az első áramütéstől nem halt meg. Nem titok az atomtitok! Julius Rosenberget és feleségét, Ethelt három évig húzódó perben kémkedés miatt ítélték halálra. Azzal vádolták őket, hogy kiszolgáltatták az atomtitkot a Szovjetuniónak. A hivatalos Amerikának bűnbakra volt szüksége, mert 1949 őszén kiderült: megszűnt az atombomba fölötti egyeduralom. Akkor szeptemberben ugyanis a Szovjetunióban sikerrel fölrobbantották az első kísérleti atombombát. Az USA többé már nem volt képes zsarolni és fenyegetni a világot az atombombával, amellyel 1945 augusztusában japánok tízezreit ölték meg, vagy tették életük végéig nyomorékká. Felállították a hírhedt Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságot, az USA- ban irtóhadjáratot kezdtek minden haladó eszme, gondolat és baloldali ember ellen. A szereplők: Julius és Ethel Rosenberg. „Soha meg nem ismerhettük a gazdagok könnyű életét, gondok nélküli kényelmét. Olykor nélkülöztünk is. Egyszerű körülmények között éltük a kisemberek életét...” (Részlet a házaspárnak a börtönből gyermekeiknek írt egyik leveléből.) Julius Rosenberg mérnök 1936-ban vette feleségül Ethel Greenglasst. Rosenberg mérnök felesége öccsével, David Greenglass-szal a háború után vállalkozásba kezdett, de csődbe jutottak. A sógornő, Ruth Greenglass Rosenberget okolja a sikertelenségért; gyűlölködése határtalan, célja lett eltiporni, lehetetlenné tenni Ro- senbergéket. Greenglassné a későbbiekben kulcsszerepet játszik a házaspár meghurco- lásaban és a hamis vádban. Az ügyhöz tartozik, hogy David Greenglass műszaki katonaként a Los Alamos-i atomkutató-telepen dolgozott. Laboratóriumi fölszereléseket lopott, s az ügy az FBI (Szövetségi Nyomozóiroda) tudomására jutott. Hogy Greenglass mentse magát, két ember életét áldozta föl. Szörnyű mesét tálalt az FBI-nek ... A szörnyű „mese" Greenglass azt vallotta, hogy Rosenberg mérnök közvetítésével az atombomba műszaki leírását és rajzát szovjet ügynököknek kiszolgáltatta. A „hazafiútlan” cselekedetre Rosenberg és felesége vették rá. 1950. június 16-án Julius Rosenberget, majd egy hónappal később a feleségét is őrizetbe vette az FBI. A vád ellenük: az atomtitok kiszolgáltatása, hazaárulás és kémkedés. Irwing Kaufman bíró szerint a házaspár a gyilkosságnál is súlyosabb bűnt követett el. A hírhedt Rosenberg-per akkor kezdődött, amikor a Szovjetunió már rég ismerte az atombomba-előállítás titkát, sőt sikeres kísérleti robbantást is végrehajtott! Hoover volt amerikai elnök akkoriban jelentette ki: „Amíg a mi — és csakis mi — kezünkben van az atombomba, addig politikánkat rá- kényszeríthetjük az egész világra”. A szovjet atomkísérlet hatására Amerikában valóságos politikai hisztéria támadt. Öles újságcímek hirdették: Amerikát meglopták! Ki a tettes? A hivatalos Amerika nem sokat késlekedett a válasszal, produkálta a tolvajokat, a kémeket — a Rosenberg házaspár személyében. Három esztendeig húzódott a Rosenberg- per. „Tanúk” és „szakértők” százait citálták a bíróság elé. Greenglass, ez a kisstílű tolvaj és korlátolt megfélemlített álak volt a koronatanú. A Szövetségi Nyomozóiroda közreműködésével dolgozott a kirakatper vádlói és a bíróság keze alá. Greenglass, a kis névtelen géptervező, akinek nyolcadszo- ri nekifutásra sem sikerült a brooklyni egyetemen vizsgáznia, eskü alatt állította, hogy egyszeri tanulmányozás után megjegyezte az atombomba rajzát és műszaki leírását. A rajzot produkálta is a bonyolult képletekkel együtt. A szakértő egy Derry nevű villamosmérnök volt. (Mint később kiderült, a „szakértő” a titkosszolgálat tisztje volt.) Politikai per volt! Különben is: a Szovjetunióban nem 1949 táján jöttek rá az atombomba „titkára”. Szovjet tudósok már 1940-ben hasonló kísérleteket folytattak, s csupán a második világháború súlyos anyagi terhei miatt kellett fölfüggeszteni a kutatásokat. Huszonötezer oldalra duzzadt a Rosenberg-per aktahalmaza három esztendő alatt. A hidegháború lovagjai „apait, anyait” beleadtak, hogy a házaspár ellen „megdönthetetlen” bizonyítékokat sorakoztassanak föl. Hamis tanúk, megfélemlített alkalmazottak egész hadát vonultatták föl Rosenbergék ellen. Julius Rosenberg és állítólagos összekötője találkozásának bizonyítására szállodai számlát hamisítottak. Morton Sobellt, mert ismerte Rosenber- géket, harmincévi börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Sobellt 18 év múltán szabadon engedték. Részlet abból a nyilatkozatból, amelyet Diulio Pallottellinek, az Europeo című olasz hetilap munkatársának adott: „ ... Perünk politikai per volt, de ezt senki sem vette észre. Mindenkinek meggyőződése volt, hogy atomkémek állnak a bíróság előtt, senki sem értette meg, milyen valóságos politikai céljai vannak a machinációnak. Az ötvenes évek Amerikájának — a hidegháború teljébetí — látványos politikai perre volt szüksége, halálos ítéletekkel, hogy bebizonyítsa az amerikaiaknak és a többi országnak: olyan ország vagyunk, amellyel nem lehet kukoricázni. Nem haboztak a villamosszékbe küldeni egy családanyát, szöges ellentétben társadalmunk minden humanitárius elvével, hogy bebizonyítsák: bizonyos kérdésekben nem ismerünk tréfát. De mindezt senki sem vette észre, legalább is itt nálunk. Politikai pernél pedig nem az igazságot akarják megtalálni, hanem csak bizonyos, előre meghatározott célokat elérni”. Hegmozdult a világ Tulajdonképpen igaza van Sobellnek; csupán egy állításával vitatkozunk, azzal, hogy "Senki sem vette észre, milyen célok érdekében folyik a Rosenberg-per. Világszerte milliók emelték föl tiltakozó szavukat az ártatlanul a vádlottak padjára hurcolt Rosenberg házaspár szabadon bocsátásáért. Levelek százezrei árasztották el a Fehér Házat, aláíróik követelték a per megszüntetését. Tudósok, művészek, politikusok, nemzetközi szervezetek, köztük a Béke-világta- nács követelte az amerikai kormánynál Rosenbergék szabadon bocsátását... A bíróság a „bizonyítékok” alapján bűnösnek mondta ki Julius és Ethel Rosenberget, és villamosszékre ítélte őket. A védőügyvéd 19-szer fellebbezett az ítélet ellen, két kegyelmi kérvényt is megfogalmazott. A házaspár — nem sokkal kivégzése előtt — beadvánnyal fordult az USA elnökéhez, Dwight D. Eisenhowerhez: „Lehetséges, hogy ön személy szerint meg van győződve bűnösségünkről, de sokszor előfordult már a múltban, hogy minden habozás nélkül bíztak az akkor hozott döntésben, és később, amikor az igazság kiderült — amint hogy napfényre fog kerülni a mi esetünkben is — sajnálták, hogy a halálos ítélet végrehajtása lehetetlenné tette az elkövetett igazságtalanság orvoslását”. Néhány hónappal a Rosenberg házaspár kivégzése után Londonban „The Rosenberg Letters” címmel kiadták Ethel és Julius mintegy 250 levelét, amelyet a börtönből írtak elsősorban gyerekeiknek, Robertnek és Michaelnek. Részlet az egyik levélből: „ ... először természetesen keservesen gyászolni fogtok minket, de nem egyedül fogtok gyászolni. Ez a mi vígasztalásunk és végül is ennek kell benneteket is megvigasztalnia. És végül rá fogtok jönni arra is, hogy az életet érdemes élni. Vigasztaljon benneteket az, hogy mi ezt még most is tudjuk, amikor lassan közeledik a végünk, olyan 'mély meggyőződéssel, amely legyőzi a hóhért! ... Mindig emlékezzetek rá, hogy ártatlanok voltunk és nem tagadhattuk meg lelkiismeretünket. Minden erőnkkel magunkhoz szorítunk és csókolunk benneteket”. Michaelt és Róbertét egy New York-i tanító fogadta örökbe; azért, hogy ne legyenek megbélyegzettek a Rosenberg árvák, a házaspár saját nevére vette a fiúkat. Michael és Robert Meeropol a szülők kivégzése óta készül arra, hogy bebizonyítsa: hamis, koholt vádak alapján végezték ki szüleiket. Ma már megérettnek tartják az időt arra, hogy perújrafelvételt kérjenek szüleik ártatlanságának bizonyítására. A törvény lehetőséget ad arra, hogy húsz évvel az ügy lezárása után a Rosenberg-Meerepol fivérek betekinthessenek az egyelőre szigorúan őrzött periratokba. A Rosenberg-per újra- felvételéért küzdő országos bizottság rendszeresen követeli az ügyiratok nyilvánossá tételét. A Rosenberg-bizottság tavaly novemberben 30 ezer ember által aláírt petíciót juttatott el az akkori igazságügy-miniszterhez. A washingtoni körzeti bíróság határozatban utasította a kormányintézményeket, hogy engedélyezzék a két- fiúnak a betekintést az aktákba. A Rosenberg-bizottság 2500 oldalas tartalomjegyzéket állított összg a per páncélszekrényekben őrzött aktáiról. A Szövetségi Nyomozóiroda egyelőre hallani sem akar a páncélszekrények kinyitásáról. Kulcsár László
