Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. február 13. Itjúsági parkméjít titán „Csak a KISZ-eseknek kell szólni...“ Hogy ati, továbbf /ff-'­Pályát vagy iskolát választanak ? Jó javaslatok és vá­laszra váró kérdések sokasá­ga hangzott el a Nyíregyházi Konzervgyár 1976. október 29-én megtartott ifjúsági par­lamentjén. A 120 küldött csaknem - másfél ezer fiatal gondját-baját vitte magával a tanácskozásra az öt terü­leti parlamentről. Az eltelt négy hónap alatt mérlegelték a lehetőségeket, s intézkedési tervet készítettek a legfonto­sabb feladatokról. — A parlamenten öt nagy kérdéskör foglalkoztatta a fiatalokat — emlékezik Csa­bai Lászlóné szakszervezeti titkár. — A beadott újítások sorsa, a továbbtanulási, a szó­rakozási lehetőségek, az al­bérletben élők támogatása és a gyesről visszatérő nők fog­lalkoztatása. Erről kérdeztek legtöbben a területi és a vál­lalati parlamenten, de ezeket a gondolatokat vitték tovább a küldöttek a tröszti é*a mi­nisztériumi tanácskozásra is. — A szállítási üzem dolgo­zói olyan kéréssel álltak elő, amely alapján hamarosan sor kerül a kollektív szerződés módosítására — folytatja a fiatalasszony. — A szállítási részlegnél a nehéz fizikai munka gépesítésével jelentő­sen csökkent a dolgozók ke­resete. A parlamenten joggal kérték fizetésük javítását. Helyzetükön úgy változta­tunk, hogy normál túlóradí­jat számolunk el részükre a túlóraátalány helyett. Ez a változtatás kap hangot a kol­lektív szerződésben és már­cius 1-től kell végrehajtani. Záhonyi Mária küldött, a gyümölcsüzem csoportvezető­je többek közt a DH hibajel­ző láda kihasználatlanságá­ról beszélt: — Ha valamilyen munka­helyi problémánk van, vagy észreveszünk egy-egy hibát a szalag mellett, javaslatainkat a hiba jelző ládába kell to­vábbítanunk. Válasz azonban rendszerint késve érkezik a sok esetben egy-egy újítással is felérő észrevételekre. Fel­vetésemre ott helyben, a par­lamenten választ kaptam: ezentúl maximálisan két hó­napon belül reagálni kell minden beküldött újításra, észrevételre. Gyerák Ilona forrasztó be­tanított munkást a fémcso­magoló kollektívája delegál­ta a parlamentre. A forrasz­tónő olyan gondot tárt fel, amely a vállalati dolgozók nagy részét érinti. — A bejárók örök gondja — kezdte —, hogy kevés a rendelkezésükre álló szóra­kozási lehetőség. A közös vál­lalati rendezvényekre ritkán jutnak el. Azonban a vona­tok menetrendje szerint mű­szak előtt, vagy után fenn­maradó időt okosan is el le­hetne tölteni, céltalan lézen­gés, unatkozás helyett. Szól­ni szeretnék az albérletben lakók helyzetéről is. A mun­kásszállóban kényelmes, jól felszerelt otthonban laknak dolgozóink — fillérekért. A bejáróknak utazási térítést fizet a vállalat. Az albérlete­sek viszont nem kapnak se­gélyt. Ezért jó lenne, ha az utazási térítés összegét ne­kik is kiutalná a vállalat. — A bejárók hasznos idő­töltését egyszerű módon ol­dottuk meg — veszi át a szót Pathóné Vajas Éva KISZ. titkár. — A gyár jól felsze­relt, de kihasználatlan olva­sótermében ügyeletet szervez­tünk. így vonatindulás, vagy munkakezdés előtt és szabad időben be lehet menni egy kis olvasásra. Az albérlők ügyét tovább vittük a tröszti parlamentre. Most a tröszt válaszát várjuk. Bodnár László, a Zalka Máté KISZ-alapszervezet szervezőtitkára a nemrég megalakult bébiételüzem ja­vára tett vállalást kollektívá­juk nevében. — KISZ-szervezetünk véd­nökséget vállal a bébiétel­üzem fölött. Ebben a részleg­ben nem állhat le a terme­Pathóné Vajas Eva KISZ- titkár: Javaslatom nem kis megdöbbenést keltett. Csabai Lászlóné szakszerve­zeti titkár: öt nagy kérdés­kör foglalkoztatta a fiatalo­kat. Záhonyi Mária: Két hónapon belül reagálni kell az újítá­sokra. Gyerák Ilona: Jó lenne, ha az utazási térítés összegét az al­bérletben élők is megkapnák. lés: ha sürgős javítás akad, csak a tmk KISZ-eseit kell értesíteni. Javaslatunkat örömmel fogadták, s rövide­sen elkészül a védnökségi alapokmány is. Másik javas­latunk az volt, hogy a forra­dalmi ifjúsági napok kereté­ben nyilvánítsuk ifjúsági újí­tási hónappá a márciust. A felvetést ezúttal is elfogad­ták: így már készülünk azN első ilyen rendezvényre. Az ifjúsági parlament nép­szerű volt az idősebbek kö­rében is. A vállalati tanács­kozás anyagát magnóra vet­ték, s lejátszották a hangos stúdió adásaiban. A megkér­dezett fiatalok pedig egyhan­gúlag állították, hogy vala­mennyien őszintén adtak számot gondjaikról. — Az elhangzott javaslatok alapján december 6-ra állí­tottuk össze az intézkedési tervet — folytatja a KISZ- titkár. — A nyolc általánost el nem végzett dolgozóknak hathetes intenzív képzést szervezünk május 31-ig. Az ipari tanulóknak gépeket, műszereket veszünk. A pá­lyakezdők beilleszkedését fó­rumszerű találkozóval segít­jük. Az éves terv keretében célfeladatokat adunk a szo­cialista brigádoknak, így — kérésükre — évközi ellenőrzé­sük is lehetővé válik. Már készül a tyukodi üzem terü­letén épülő ifjúsági ház ter­ve. Megkezdtük a gyesről visszatérő szakmunkások egy- műszakos foglalkoztatásának kidolgozását is — és még to­vább sorolhatnám, amiben már történt intézkedés. A tröszti parlamentre to­vább vitték a küldöttek a felsőfokú iskolában való to­vábbtanulás dolgát. Konzerv­ipari szakmában eddig ugyanis nem szerveztek leve­lező oktatást. A MÉM-ből megnyugtató válasz jött; 1978-ban levelező képzés is Bodnár László: Védnökséget vállaltunk a bébiételüzemért. indul a kertészeti egyetemen. A MÉM-ben január 29—30- án lezajlott iparági ifjúsági parlamenten négy konzerv­ipari küldött vett részt — köztük volt Pathóné is. Ő az élelmiszeripari szekcióülésen szólalt fel. Elmondta: — Évek óta figyelem, hogy mennyi lehetőség volna a gyárunk és a termelőszövet­kezetek közötti kapcsolat gaz­dagabbá tételére. Többször szorgalmaztuk az együttmű­ködést a KlSZ-alapszerveze- tek részéről — kevés siker­rel. Ezért a minisztériumi parlamenten felhívást intéz­tem a többi élelmiszeripari vállalat KISZ-eseihez: kösse­nek együttműködési szerző­dést a tsz-ek fiataljaival a szállítási határidők megtartá­sára. Javaslatomat nem kis megdöbbenéssel fogadták. Mégis eredményesnek érzem a felvetést, hiszen ott helyben sokan kapcsolódtak a felhí­váshoz. Szöveg: Házi Zsuzsa Foto; Gaál Béla Te hová jelentkeztél? Miből lesz a felvételi? Vajon sikerül- e? Kérdések sokasága fogal­mazódik meg e napokban a nyolcadikosztályosokban.' La­tolgatják a felvételi esélyeket, bova érdemes menni, hol bizto­sabb a bekerülés? s három- négy év múlva lesz-e kedvük tovább tanulni? Tehát szakmát válasszanak inkább vagy a hu­mán műveltséget adó gimnáziu­mot? Nyíregyházán a 4-es szá­mú általános iskolában is a je­lentkezési lapok kitöltése a leg­nagyobb gond. — Nálunk nem okozott nagy problémát a döntés —# mondja a 110-es szakmun­kásképzőbe jelentkező Ilos- vay Tibor. — A bátyám is autókarosszéria-lakatos, én is az szeretnék lenni. Sokat me­sélt arról, miket tanultak a szakmunkásképzőben, mi volt a felvételi témája. Otthon sokszor szerelünk, javítunk együtt. Szívesen szereznék bizonyítványt ebből a szak­mából én is. — Nálunk viszont megle. petést jelentett az elgondolá­som — folytatja Gyergyói Il­dikó. — Zenei tagozatra já­rok, viszont a Krúdy Gimná­ziumba jelentkezem biológia szakra. Igaz, van a családban biológus. Ha a zenével nem is foglalkozom majd annyit, mint eddig, koncertekre eljá­rok majd, lemezt hallgatni pedig ezután is nagy élmény lesz. — Én nagyon régen elje­gyeztem magam a zenével — vallja Erdélyi Ágnes. — Hat éve zongorázom, zeneiskolá­ba is járok, s most a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szak. középiskolába jelentkezem Debrecenbe. Távolabbi terve, im közt is a zene szerepel: a Zeneakadémiát szeretném el­végezni. Szüleim csak azért nem örülnek, hogy elkerülök otthonról. — Nálunk viszont örültek a választásomnak — folytatja Horváth István. — Finom- mechanikai és műszeripari szakra felvételizem a Kos­suth Lajos Szakközépiskolá­ba. Azért helyeselték otthon az elhatározásomat, hogy a szakma mellett érettségi bi­zonyítványt is szerzek, s ha tovább akarok majd tanulni, lehetőségem lesz arra is. Szakma nélkül azonban ma már nehéz megélni. — Én is mielőbb egy jó szakmát igyekszem szerezni — mondja Tóth Mátyás. — A 110-es szakmunkásképző intézetbe megyek autó-mo. torszerelő szakra, ha felvesz­nek. Édesapám a VAGÉP. nél dolgozik a déli ipartele­pen, s ha megszerzem a szak­munkásbizonyítványt, én is ott szeretnék elhelyezkedni. Közel is lenne, mert ott la­kunk. A tanulást nem fejez­ném be 17 éves koromban, es­tin leérettségizem minden­képpen. Van otthon egy Pan­nónia motorunk, azt gyakran szoktam édesapámmal sze­relni. Jó érzés, ha meg tu­dom csinálni, ezért is szeret­nék tökéletesen megismerni egy szakmát. Ildikó másfajta sikerekkel büszkélkedhet. Meghívták a zalaegerszegi országos út­törőparlamentre. mint ripor­tert. így aztán a tévénézők már találkozhattak vele a képernyőn. Legközelebb feb. ruár 25-én lesz egy televíziós felvétele: a negyedévenként jelentkező Beszéljük meg! if. júsági sorozat riportere lesz. Mint mondja, egyelőre ..ki­rándul” erre a területre, de lehet, hogy ez lesz a végleges pályája is ... Barátnője, Erdélyi Ági a felvételi izgalmai mellett or­szágos szolfézs versenyre ké­szül az öccsével, aki szintén ebbe az iskolába jár, hatodi­kos. Ági rendszeresen be­küldte a Labirintus ifjúsági zenei műsorban feladott rejt­vények megfejtését, s éppen karácsony előtt nyert egy szép Bartók-kalauzt. — Sajnos, kicsit kevesebb időm van „úttörőzni”, pedig szeretem. De alig marad időm, s a keveset beosztani nehéz. Készülök a felvételire, az énekkar és a zeneiskola mellett esténként lemezt hall­gatok vagy olvasok. — Én is közel állok a ze­néhez — folytatja Horváth István. — Négy éve gitáro­zom, van a városban hivata­losan is működő klubunk. — Nekem a futballedzések. re' megy el sok időm — mond­ja Ilosvay Tibor. — Az isko­la csapatában játszom s ha hazamegyek, egy-két szakT könyvet átlapozok vagy bar­kácsolni szoktam. — Négyszer mentem már el pályaválasztási kiállításra — folytatja Tóth Mátyás. — Mindenütt láttam érdekes gé. pékét, berendezéseket, de a legjobban az autó-motorsze­relés tetszett mindenütt. Es­ténként a kishugommal ját­szom és olvasni szeretek. Az osztályfőnökök ezekben a napokban töltik ki a jetentke- zési lapokat, a tavaszi szünet­ben hívják be felvételire a ta­nulókat. Májusban már mind­annyian megtudják: sikerült-e a gyerekek, a szülök és a taná­rok elképzelése, mennyire vé­geztek összehangolt munkát a pályaválasztásnál. T. K. Szabolcsiak a Ki mit tud?-on Nekik szurkolhatunk Sok száz jelentkező közül válogatták ki azokat a versenyzőket, akik a Ki MIT TUD? elődöntőiben megyénket képviselik az ország nyilvánossága előtt. Néhányu- kat megkérdeztük, hogyan készülnek a ver­senyre. Zeneakadémián — 12 évesen Nagy Róbert 12 éves, s mint különleges te­hetségű zongorista már játszott a Zeneaka­démián. A nyíregyházi 2. számú Általános Iskolában hatodikos tanuló, de jövőre egy másik osztályban is helyt kell állnia — a Ze­neakadémián. A nagy, barna szemű, fekete hajú kisfiú, bár korát meghazudtolóan érett, — roppant magabiztossággal mozog a zene világában, — mégis olyan derűs, vidám, mint más gyerek. Hároméves volt, amikor először próbált zongorázni, pedig alig érte még el a hangszert. A szülei akkor azt hitték, hogy a bátyja játszik, ötéves volt, amikor zenei tehetségét látva édesapja elvitte a zeneisko­lába Sára Jenő tanárhoz, aki azóta is vezeti őt a zene birodalmában. Robi nagy szeretet­tel beszél a tanár bácsiról, akinek nagyon sokat köszönhet. Először ütemenként elemzik a műveket, meg kell érteni, mit akart ki fe­jezni a szerző. Elég hosszú ideig tart egy- egy mű megismerése, megtanulása. Amíg más hasonló korú gyerek még ka- tonásdit játszik, addig ő napi öt órát gyako­rol, Bach, Beethoven, Rahmanikov és más zeneszerzők műveit játssza, vagy éppen ma­ga komponál. A KI MIT TUD?-ba is csak korengedéllyel tudott benevezni, s tudja, ne­héz lesz helytállnia a nála idősebbek között. Schubert-művet választott az elődöntőre. Az eddigi siker nem tette elbizakodottá. Osztály­társai eddig nem is tudták, hogy a tv-ben lát­hatják majd, és szurkolhatnak neki. Szabolcsi táncokkal 41 népi táncegyüttes közül került be az elő­döntőbe a nyíregyházi Szabolcs-Volán Tánc- együttes. Ez az első alkalom, hogy KI MIT TUD?-on a tévé is közvetíti műsorukat. Az előadott szám anyagát maguk gyűjtötték Ér­patakon, Geszteréden és Bundás-bokorban. Ennek alapján készült el Tímár Sándor ko­reográfiája. Az előadott Hajlikázó egy hosz- szabb szám rövidítése lesz, alkalmazkodva a műsoridőhöz. Az együttest saját zenekara fogja kísérni, a zeneszerző a nyíregyházi ta­nár, Tomasovszki Pál. Az együttesnek ez az egyik legszívesebben táncolt műsorszáma. Az eredeti népi tánc alapján készült koreográ­fia nagyon szép. Hat pár szerepel majd az elődöntőben, akik közt esztergályos, autósze­relő. sofőr, könyvelő és gimnazista egyaránt van. Hetente háromszor tartanak próbát, s többször fellépnek különböző rendezvénye­ken. Egyik legszebb feladatuknak a táncház­mozgalom szabolcsi meghonosítását tartják. A névadó kvintett Egy éve alakult meg a nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Főiskola öt másod­éves ének szakos hallgatójából a Hassler. kvintett. Mint minden együttesnek, nekik is problémát okozott, milyen nevet viseljenek. Mivel első előadott számuk Hassler szerze­ménye volt, ezért vette fel a kvintett a zene­szerző nevét. Főként XVI. századi reneszász dalokat, madrigálokat énekelnek. Az együt­tesben Tóth Kornélia szopránt, Kaposi Ida, — aki a rádió Mozart-versenyén is részt vett mezzoszopránt — Tiszai Adrienn altot, Iste­nes László tenort, Szabó György pedig basz- szust énekel. Az énekegyüttes vezetője Fe­hér Ottóné főiskolai adjunktus. Mivel az énekesek főiskolások, sok elfoglaltságuk mi­att különösen a vizsgaidőszakokban elég ne­héz összeegyeztetni a próbák időpontját. Több­nyire csak a késő esti órákban van erre mód. Hetente két-három alkalommal gyakorolnak közösen két órát. Az elődöntőben Hassler Hintapalinta, Monteverdi Fiatal még a szí­vem és Gibbons Az ezüst hattyú című szer­zeményeit adják elő. Zongorán kísér a testvér Február végén gyermekgyógyászatból kell egy nehéz államvizsgán bizonyítania tudá­sát, március 4-én pedig egy egészen más te­rületen — az operaéneklésben. A nyíregyhá­zi Szabó Gyula a Debreceni Orvostudományi Egyetem utolsó éves hallgatója. Egy főisko­lások és egyetemisták számára rendezett fesztiválon szerepelt már korábban az ope­raénekesi kategóriában, első díjat nyert. Min. dig vonzódott a különböző művészeti ágak­hoz. Egyetemista társaival együtt színjátszó- kört hoztak létre, önálló hangversenyeket ad­tak — ő hegedült, verseket is szívesen mond. Az elődöntőben Rossini Sevillai borbély cí­mű operájából a Rágalom áriát adja majd elő, zongorán a húga fogja kísérni. Nagy iz­galomban van, mert az államvizsga miatt nincs elegendő ideje a KI MIT TUD?-ra va­ló felkészüléshez, s azért is, mert az éneklés számára valóban csupán kellemes kikapcso­lódás. Kántor Éva KM

Next

/
Oldalképek
Tartalom