Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-10 / 34. szám
1977. február 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK A „Temaforg” Textilhasznosító Vállalat kunszentmiklósi üzemében 30 millió forintos beruházással új üzemet létesítettek, ahol szövés nélküli technológiával különféle textíliákat készítenek. Az új üzemcsarnokban 10 kártoló és varrva-hurkoló gépet szereltek fel. Textilipari törlőkendőket, valamint szűrőanyagokat állítanak elő. Az új berendezéseken végzett kísérletek eredményeként lehetőség van mintegy 70 különféle termék előállítására, amelyeket részben a ruhaipar, részben a kárpitosipar hasznosíthat. Az eddig nehezen értékesíthető textilipari másod nyersanyagokat így a korábbi ár tízszeresé, ért lehet exportálni. (MTI Fotó — Karáth Imre) 1978-ra betiltják az aeroszolos készítményeket ? A sztratoszféra ózonrétegét valóban károsan befolyálsolja az a felhajtógáz, amelyet a spray-rendszerű hajlakkok, festékek vagy borotválkozó habok-előállításánál alkalmaznak. Az Egyesült Államokban ezzel a problémával kapcsolatban parázs vita kerekedett a gyártó vállalatok és a tudomány emberei között. A szakemberek feltételezték, hogy az aeroszolos készítmények előállításánál használt felhajtógáz feljut a sztratoszféráig, ahol károsan befolyásolja a Földünket körülvevő ózonréteget. Ez az elmélet most beigazolódott. Az Egyesült Ál. lamok tudományos akadémiája két évet ad az amerikaiaknak arra, hogy lemondjanak az egész világot meghódító spray-ké- szítményekről. Az Egyesült Államok tudományos akadémiája sürgős intézkedések foganatosítását szorgalmazza. Meg kell szavazni egy olyan törvényt, amelynek értelmében már most jelentős mértékben csökkentik az aeroszolos készítmények előállítását. Két éven belül fel kell számolni a halogénezett szénhidrogének alkalmazását a spray-készítmények,,előállításában. A légkondicionáló berendezések és ipari hűtőgépekben használt halogénezett szénhidrogének alkalmazását még néhány évre meghosszabítják, a háztartási hűtőgépekben alkalmazott halogénezett szénhidrogéneket pedig továbbra is engedélye, zik. Kétségtelen, hogy az eddig végzett vizsgálatok eredménye nem egyértelműen pozitív, de egyértelműen negatívnak sem nevezhetnénk. Az aeroszolos készítmények végleges betiltására csak abban az esetben kerül sor, ha a jelenlegi téziseket semmi sem cáfolja meg. Változó üvegdivat Változik-e az üvegdivat, mit vásárolnak itthon és külföldön? Ezzel/ a kérdéssel kerestük fel Drescher Károlyt, az Ajkai Üveggyár főmérnökét, aki a több mint 20 országba induló csiszolt kelyhek, tálak minőségéért, külleméért felelős. — Igen, az üvegdivat xs változik — mondja a főmérnök. — Itthon igényesebbek lettek a vásárlók. Senki sem veszi már a régi, lófejjel, vagy Lánchíd-mintával díszített hamutálakat. Helyettük — még ha olcsó káli üvegből is — ízlésesen csiszolt, modern formájút keresnek. De nemcsak a formák "változnak, hanem a felhasználási terület is, A tálaló szekrényekből az üvegkészítmények felkerültek a fűszerespolcokra is. Egyre többen keresik a különböző formájú üveg fűszertartókat, amelyeket parafadugó, vagy fafedél zár le. — Mindemellett itthon is egyre keresettebbek az ólomkristálykelyhek. Legnépszerűbb még ma is a már több, mint százéves szudéta- minta, amely a legaprólékosabb kézi csiszolást igényli. Elterjedtek a forgócsillagos minták, de a legmodernebb ritka és mély csiszolású poharak nálunk még nem keresettek. — Mit keresnek a külföldi vásárlók? — Ez teljesen eltérő országonként. Az utóbbi időben a külföldi megrendelők olykor meghökkentő elképzeléseinek kellett eleget tenni. Ezeknek az újdonságoknak közös jellemzője, hogy formájukat nem lehet sem automatákkal, sem pedig préssel utánozni, még a kevésbé szakavatott szem is észreveszi, hogy kézi munka eredménye. A kelyheknél ennek a legszembetűnőbb jele a hosszú, vékony, a pohárrésszel egybefújt, valamint a többszörösen domborított, fúvással formázott szár. Természetesen meg lehet határozni az egyes országok ízlését is, amely főleg az illető ország étkezési hagyományaival magyarázható. Az angol és az amerikai vásárlók például a hagyományos ólomkristály- mintázatú és formájú kely- hekből meghökkentően nagyméretűeket, 20-25 cm átmé- rőjűeket is rendelnek. — Ezek legújabban a teázás reprezentatív kellékei. A franciák a csillogó, csiszolás nélküli, de elegáns formájú ólomkristálykelyheket kérik, úgy mondják, ebben érvényesül leginkább a vörös bor szép színe, ök, rendelik a nagy átmérőjű böléskész- leteket is. Az NSZK-beli vásárlók kedvelik leginkább a romantikus stílust, az ő ízlésükre csiszoljuk a kelyhekre a mattrózsát. Az olaszok a 'tömör, vastag szárú kelyhe- ket keresik, s Ausztriába, Nyugat-Németországba újabb és újabb vonalú söröskorsókat várnak tőlünk. — Mit kaphatnak mindebből a hazai vásárlók? — Gyakorlatilag mindenből szállítunk a hazai piacra. Ajkai bemutató üzletünkben valamennyi különlegességből kapható néhány dar%b. Innen válogathatnak a kereskedők, és megrendelésre bármelyiket elkészítjük a hazai fogyasztóknak is. Éppen a hazai igények kielégítésére megkezdtük a káli üvegek igényes csiszolását is, így szerényebb költséggel is ízlésesen, mutatósán tálalhatunk. Álmafák téli növényvédelme Még ma is igen sok szakmai vita, folyik arról, hogy -almafáinkat — elsősorban nagyüzemi telepítések esetén — részesítsük-e valamilyen tél végi növényvédelemben. A legveszedelmesebb kórokozók közül az almafa-liszt- harmat a nem záródott csúcs rügyekben telel át vegetatív úton, és a lisztharmatos vesszők végein kialakult pe_ nész „gyepben” — generatív úton — peritéciumok formájában. Az almafa varasodása „fuzikládium” a lehullott lomblevelekben telel át peri. téciumok alakjában. A mo- nilia a fán maradó vagy lehullott gyümölcsök múmiájában tölti a telet. Az állati kártevők közül az igen veszélyes „piros gyümölcsfa takácsatka” az ágak és a vesszők alsó részén telel az ágvillák elágazásánál, tojás alakban. A pajzstetű, vértetű nyugalmi állapotban ugyancsak itt tölti a telet. Le. véltetvek, gyűrűspille, stb. ugyancsak a fán telelnek, tojás alakban. A különböző sodrómolyok túlnyomó része — hernyó alakban — ugyancsak itt tölti téli pihenőjét. Gyümölcsfáink tél végi, illetve kora tavaszi növényvédelmi munkáinak pontos és szakszerű végrehajtásának igen nagy jelentősége van az egész évet megalapozó, eredményes növényvédelem érdekében. Ennél a kérdésnél is külön kell beszélni a kiskerttulajdonosok és a nagyüzemek növényvédelméről. ’ Az előbbi esetben akkor járunk el helyesen, ha tél végén a fagyos idők várható megszűntével 4 évenként gyümölcsfaolajat használunk 5%-os töménységben, és ezen időszakon belül a Neo. polt alkalmazzuk ugyancsak 5%-os töménységben. Az előbb említett készítményt a fa teljes nyugalmi állapotában, míg az utóbbit' a gyümölcsfa rügyduzzadáskori fenológiai fázisában kell elvégezni. A nagyüzemi gyümölcsösökben, természetesen, e növényvédelmi kérdés más szakmai megoldások kivitelezését, teszi lehetővé ott, ahol megfelelő végzettségű növényvédelmi szakember áll az üzem rendelkezésére. Ezekben az üzemekben már nagy biztonsággal lehet alkalmazni a DNOC-tartalmú sárgamérget és methil-paration hatónyagú Oleo-Wofatoxot. Gyümölcsfaolajat csak 4 évenként szabad használni. A sárgaméreg költséges, de kitűnő gombaölő és rovargyérítő hatással rendelkezik, ha azt a fa legmegfelelőbb fenológiai stádiumban alkalmazzuk. Az Oleo-Wofatox optimális felhasználási ideje a rügyfakadás idején végrehajtott kezelés 2%-os töménységben. A nagyüzemi, tél végi növényvédelmi munkák végrehajtásánál szakmai szempontból célszerűnek tartjuk, ha alma kultúránk egynegyed területét 5% gyümólcs- faolajjal permetezzük. A többi területet — figyelembe véve az üzem műszaki felkészültségét és pénzügyi teherbíró képességét — egy-, illetve kettő negyedét 1-2%-os sárgaméreggel permetezzük. Az 1976. évi nagyüzemi kíséx-- leteink azt igazolták, hogy a sárgaméreg a piros gyümölcsfa takácsakta ott telelő tojásait csak akkor pusztít, ják 92-99%-os hatásfokkal, ha a takácsatkatojásokban az embrionális fejlődés megindult. Ez általában a rügyduz. zadási Időszakban van, amikor a rügyek „tőgyelni” kezdenek. Ez a fenofázis 3-4 nap általában. Fentiek szerint lehet, hogy a nagyüzemi terület egy-, ill. kétnegyede nem részesül tél végi permetezésben. Az NDK növényvédelmi tapasztalatai szerint az Oleo-Wofatox még rügyfakadás idején is hatásosan, a kultúrnövény károsodása nélkül alkalmazható. Ennek tisztázása szak- szolgálati állomásunk 1977. évi kísérleti terveiben szerepel. Amennyiben e kérdés tisztázásra kerül, a téli illetve kora tavaszi növényvédelmi munkákból kimaradt egy-, illetve kettő negyed terület, utóbbi készítménnyel permetezhető lesz. A tél végi növényvédelmi munkáknál nem szabad takarékoskodni a permetlémeny- nyiséggel, mert ezeknek a permetezéseknek mindig lemosó jellegűnek kell lenniük. Az ágak alsó részén lévő atkatojásokat is be kell vonni a permetlével. Sárgaméreg használata esetén a lehullott lombot is bőven érje a növényvédő szer, mert ez a levélben kialakuló „fuzikládium” peritéciumait hatásosan pusztítja. Dr. Fodor Tamás ÁG. Szakszolgálati Állomás ... NEMCSAK JÓ KÜLFÖLDI TAPASZTALATOKBÓL TANULHATUNK: NÁLUNK AZ ÁTLAGOK IGEN NAGY SZÉLSŐ ÉRTÉKEKBŐL ADÓDNAK. MOST AZ TEHÁT A FELADAT, HOGY A JÓ EREDMÉNYEKET ÁLTALÁNOSSÁ TEGYÜK, A DICSÉRETES PÉLDÁK SOKASODJANAK. (Kádár János TOT-kongresszuson mondott beszédéből.) Ml ÍGY CSINÁLJUK 288 mázsa burgonya hektáronként A császárszállási Űj Alkotmány Termelőszövetkezetben több évtizedes hagyománya van a burgonyatermesztésnek. Már akkor az élenjáró gazdaságok sorába tartoztak, amikor Teichmann Vilmos kutató a kisvárdai rózsával és a gülbabával a nagyüzemekben kísérletezett. Ezek a fajták akkor élték második virágzásukat. A hatvanas évek második felére azonban mind a két Teich- mann-fajta erősen leromlott. Az utóbbi években már 60- 80 mázsát takarítottak be hektáronként. A jövedelmező burgonyatermesztés átlaghozama a mai költségek mellett több mint 150 mázsa kell, hogy legyen. Ezért váltottak át új fajtákra. Három éve csatlakoztak a KITE-rendszerhez, ahol holland és Somogy gyöngye fajta burgonyákkal kezdték meg a termelést. Már az első évben olyan eredmények születtek az Üj Alkotmány Tsz-ben, hogy az országos tapasztalatcserét itt tartotta meg a KITE. Az elmúlt esztendőben nem kedvezett az időjárás a burgonyának. Akik már 200 mázsát tudtak termelni hektáronként, azok a jó gazdaságok közé számítottak, Császárszállás 1976- ban is bizonyított. A holland Desiere fajtájuk 288 mázsát hozott hektáronként, a Somogy gyöngye is 200 mázsán felül termett. A termelőszövetkezet 80 vagon étkezési burgonyára szerződött a MÉK-kel és 127 vagonnal teljesített. Ebben a termelő- szövetkezetben már több éve a közös látja el vetőburgonyával a háztáji gazdaságokat is. A termelőszövetkezeten keresztül a múlt évben több mint 40 vagon burgonyát értékesítettek közfogyasztásra a kistermelők. Arra a kérdésre, miben látják a burgonyatermesztés sikerét, azt válaszolták a termelőszövetkezet vezetői: jó vetőgumó, annak megfelelő tárolása, és a talaj-előkészítés. A rendszeren belül a vetőgumó fajtája adott. Továbbra is mintegy 70-75 százalékát a területnek holland fajtákkal vetik. Növelik a Somogy gyöngye vetésterületét. Véleményük szerint ebben a fajtában több lehetőség van, mint amennyit eddig bizonyított. A vetőgumó tárolását a termelőszövetkezet egy állat- tenyésztésre nem használt istállóban végzi. Dr. Borús József kisvárdai kutató módszerével nagyhalmos tárolást végeznek. Az istállóban két darab hideg levegős szénaszárításnál alkalmazott szellőzőberendezést működtetnek, ha szükség van rá. Nagy hideg esetére egy kályhát is beállítottak a levegő hőmérsékletének szabályozására. A termelőszövetkezet tapasztalata szerint ilyen módszerrel plusz 2-3 Celsius fokon tudják tartani a burgonyát. Ez a hőmérséklet a legkedvezőbb, mert sem meg nem fázik a burgonya, sem csírázásnak nem indul. A korábbi halmos, földelt tárolásnál nagy volt a rothadási veszteség, de súlyos az a károsodás is, amely a csírázásnak indult burgonyát éri. Gyakorlat bizonyítja, hogy a burgonya első csírázásakor a legfejlettebb rügyekből hajt ki. A csírával igen sok tápanyagot veszít a gumó. Földbe kerülve a másodlagos rügyek sokkal gyengébb hajtást hoznak. A tápanyagtartalmát veszített gumó pedig sokkal gyengébb vitalitású. A másod-, vagy harmadcsírázású vetőgumóból a legjobb körülmények között sem lehet jó termést várni. Ezért hangsúlyozzák az Űj Alkotmány Tsz-ben a tárolás szakszerűségét az első helyen. A termelőszövetkezet talaj-előkészítési munkája tarlóhántással kezdődik, majd az őszi hónapokban 300-350 mázsa istállótrágyát szórnak ki hektáronként. A talaj állapotától függően 14-17 mázsa vegyes műtrágyát szánnak egy-egy hektárra, amelynek 80 százalékát ősszel szórják ki, 20 százalékát pedig tavasszal vetés előtt. Tavasszal az őszi szántást, attól függően, hogy mennyire ülepedett le, kultivátorozzák, egyengetik, vagy fogasozzák. Az ültetéshez csehszlovák gépet használnak, amellyel 75 centiméteres sor- és 25-30 centiméteres tőtávolságra ültetik el a burgonyát. Már a vetéssel a burgonyasorok enyhe töltögetést kapnak, amire kiszórják a talajfertőtlenítő vegyszert. A vegyszerezés után újabb bakhát- magasítás következik. Ezzel, ha az időjárás is megfelelő, a szedésig le is tudják a burgonyaművelés gondját. A szedést NDK-kombájnok- kal végzik. Az Üj Alkotmány Termelőszövetkezet a múlt évi 110 hektárról az idén 150 hektárra növelte a burgonya vetésterületét. A háztáji gazdaságban is a múlt évi 50 hektárral szemben, mintegy 65 hektárnyi lesz az áruburgonya területe. A termelőszövetkezet a területének 50 százalékán vetőgumót termel, 150 vagon áruburgonya-szál- lításra már januárban megkötötték a szerződést a MÉK-kel. Mintegy 50 vagon burgonyát várnak a háztájiból is. Az Üj Alkotmány példája bizonyítja, lehet a burgonyát is jövedelmezően termeszteni. Cs. B.
