Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-10 / 34. szám

I 1 ??T ' ■ ! XXXIV. évfolyam, 34. szám ÄRA: 80 FILLER 1977. február 10., csütörtök MA Tanulmányi ösztöndíj közép- iskolásoknak (2. oldal) Bizonyság Nagycserkeszen (3. oldal) Kádár János az angyalföldi munkásőr egységgyűlésen Az MSZMP KB első titkára átadta a Kilián György zászlóaljnak a Vörös Csillag Érdemrendet Ezekben a hetekben szerte az országban ünnepi egység­gyűléseket tartanak a mun­kásőrök a munkásőrség meg­alakulásának 20. évfordulója alkalmából. Ennek keretében került sor szerdán arra a köz­ponti ünnepi gyűlésre An­gyalföldön, ahol első ízben adták át munkásőr zászlóalj­nak az Elnöki Tanács által odaítélt Vörös Csillag Érdem­rendet. Acélszürke egyenruhások, munkásőrök töltötték meg zsúfolásig a Láng Gépgyár kazánműhelyének hatalmas csarnokát. Feszes vigyázzban álló soraik között hozták be a XIII. kerületi Kilián György zászlóalj csapatzasz- laját, majd — díszjel után — a résztvevők nagy tapsa kö­zepette foglalta el helyét az elnökség: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Borbély Sándor, az MSZMP "Közpon­ti Bizottságának titkára, Ka­tona Imre, a budapesti párt- bizottság első titkára, Benkei András belügyminiszter és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP KB tagjai. Az elnök­ség tagja volt F. F. Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. Ugyancsak az el­nökségben foglalt helyet párt-, társadalmi és tömeg­szervezeteink számos vezető­je, a táns fegyveres erők és testületek képviselői, munká­ban és kiképzésben egyaránt kiváló munkásőrök. Cseszák Sándor zászlóaij- parancsnok jelentést tett Ká­dár Jánosnak, aki üdvözölte az ünneplő munkásőröket. Elhangzott a Himnusz, mun­kásdalokat énekelt a testület központi férfikórusa, majd Ko­vács Károlynak, a XIII. kerü­leti pártbizottság első titká­rának elnöki megnyitójával megkezdődött az ünnepi gyű­lés. Papp Árpád, a munkásőr­ség országos parancsnoka beszédében emlékeztetett a két évtized jelentősebb állo­másaira, s hangsúlyozta: je­lenthetjük a pártnak és a népnek, hogy munkásőreink cselekvő részesei pártunk po­litikája megvalósításának, ké­szen állnak, hogy bármilyen körülmények között védel­mezzék népünk hatalmát, szocialista hazánkat. Az angyalföldi munkás­őrök egysége húsz esztendeje az elsők között alakult meg. A zászlóalj első két százada a Láng Gépgyár, a Magyar Acélárugyár, az Acélöntő és Csőgyár, a Hajó- és Daru­gyár munkásaiból szervező­dött. Példás helytállásuk bi­zonyítéka, hogy több mint hatszázan rendelkeznek kivá­ló dolgozó jelvénnyel. Sora­ikban az alapítók, a veterá­nok ma is a forradalmi ha­gyományok hordozói, közü. lük huszonketten a szocialis­ta hazáért érdemrend, har­mincegyen a munkás-pa­raszt hatalomért emlékérem Kádár János beszédét mondja. (Kelet-Magyarország telefotó) tulajdonosai. Angyalföld kommunistái, köztük a mun­kásőrök méltó örökösei, foly. tatói elődeik forradalmi har­cának. Papp Árpád végezetül hangoztatta, hogy a kikép­zési eredmények állandó fej­lesztésével, a szolgálati teen­dők mind tökéletesebb ellá­tásával. a harckészség növe­lésével, a kommunista neve­lés egyre hatékonyabbá téte­lével. példás helytállással a termelőmunkában, a közélet­ben szolgálják a jövőben is azt a bizalmat, amelyet pár­tunktól, munkásosztályunk­tól, népünktől kaptak. Beje­lentette: az Elnöki Tanács a harckiképzésben, a honvé­delmi nevelőmunkában, va­lamint a társadalmi megmoz­dulásokban tanúsított példa­mutató tevékenysége elisme­réséül a Vörös Csillag Ér­demrendet adományozta a zászlóaljnak. Bensőséges percek követ­keztek: a magas kitüntetést Kádár János a csapatzászló­ra tűzte. Ezt követően Papp Árpád és Katona Imre szolgálati ér­demrendet nyújtott át ki- lencvenegy munkásőmek, a húsz éve szolgálatot teljesítő alapítóknak, akik altkor öl­tötték magukra az egyenru­hát, amikor szocialista vív­mányainkat a méphatalom­KÁDÁR JÁNOS: mai szembeszegülő ellenfor­radalom fenyegette. Hagyo­mányosan szép aktus követ­kezett, egy idős munkásőr, Bertalan Miklós jelképesen ezekkel a szavakkal adta át a fegyvert egy most esküt tett fiatal munkásőmak, Sí­pos Lászlónak: — Az alapítók lassan elbú­csúznak az önként vállalt fegyveres szolgálattól, az egy­ség mégis fiatal, forradalmi marad, mert sorait az új nemzedék legjobbjai gyara­pítják. Ezután nagy taps közepette Kádár János emelkedett szó­lásra. A munkásőrség szocialista rendszerünk büszkesége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a gyűlés résztvevőit, gratulált a Vörös Csillag Érdemrenddel kitün­tetett Kilián György zászló­aljnak, a szolgálati érdemér­met kapott munkásőröknek. Köszöntötte a munkásőrséget, annak valamennyi egységét, egész állományát, megalaku­lásának 20. évfordulója al­kalmából. Külön köszöntöt­te a munkásőrség megalapí­tóit, azokat a munkásőröket, akik két évtizede szolgála­tot teljesítenek, valamint azo­kat a fiatalokat, akik az idő­sebb nemzedékek nyomába lépnek. Emlékeztetett a munkásőr­ség megalakulásának két év­tizeddel ezelőtti körülményei­re. Azokra a napokra, ami­kor a párt hívó szavára a munkások, a parasztok, az értelmiségiek tízezrei fogtak fegyvert a Magyar Népköz- társaság törvényes rendjé­nek, a munkásosztály, a dol­gozó nép hatalmának védel­mében a magyar nép minden rendű és rangú ellenségével szemben. A munkásőrség megalapítása — mint mon­dotta — döntő és szocialista jellegű elhatározás volt, mert azt a célt szolgálta, hogy fegyverrel és munkával véd­jük vívmányainkat, szolgál­juk hazánkat. Rámutatott, hogy a munkásőrség kötelé­kébe tartozó kommunisták és pártonkívüliek kétkezi és szellemi dolgozók, férfiak és nők 70 százaléka fizikai dol­gozó, 80 százaléka szocialista brigádtag. Elmondható, hogy akik munkásőrként, önként vállalták a szolgálatot, a szo­cializmus öntudatos hívei, építői, védelmezői. A munkásőrség szocialista rendszerünk intézménye és büszkesége, teljes mérték­ben megfelel annak a biza­lomnak, amely létrehozta. A fegyveres erők megbecsült tagja, a magyar munkásosz­tály, a dolgozó magyar nép forradalmi tradícióit őrzi, a hazafias és internacionalista nevelés, a kommunista neve­lés iskolája. Nem párthadse­reg, hanem a munkásosztály osztályszervezete, a magyar nép fegyveres testületé. A munkásőrség tagjai tisz_ ta lelkiismerettel állhatnak a nép elé. A testület megoldót, ta és megoldja kettős felada. tát: védi a Magyar Népköz- társaság törvényes rendjét és tevékenyen részt vesz a szo­cialista építőmunkában. A párt, a nép elismeri a mun­(Folytatás a 4. oldalon) Csatlakozás a csepeli felhíváshoz Programon felüli tervezés A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére országos méretűvé szélesedett munkaverseny- mozgalomhoz megyénkben is egyre több üzem csatlakozik. A Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárának munkáskollek­tívái túl akarják teljesíteni 1977. évi tervüket. így az elmúlt évihez viszonyítva 40 százalékkal lesz több a gyár termelése. A Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsi Tervező Irodában dol­gozó szocialista brigádok a hozzájuk eddig befutott igények közül a következő munkák programon felüli megtervezését vállalták: öregek háza kialakítása Nyíregyházán, Nagyecse- den a Sárvár ásatásaival kapcsolatos tervezői munkák, a nyíregyházi házasságkötő terem kialakítása, a nyíregyházi II. számú általános iskola bővítésével kapcsolatos beépítési terv elkészítése, a meghibásodott közműrendszer feltárása, kémiai bemutató tanterem berendezési elképzelése, tanulmányterv a nyírbátori Tinódi pince turistaszállóvá való alakítására, a leveleki víztároló melletti üdülőtelep tanulmányterve. Az építéstechnika fejlesztésével kapcsolatban felaján. lották az iroda által kialakított és országosan alkalmazott ga­bonatároló silók előre gyártott elemekből történő továbbfej­lesztését. Korszerűsítik az alagútzsalus technológiát, hogy az sorházjellegű családi házak építésénél is felhasználható le­gyen. A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Termékérté­kesítő Közös Vállalat kollektívái is csatlakoztak a munkaver­senyhez. A nyíregyházi almatároló 7 szocialista brigádja a termelékenység ötszázalékos javításával, kifogástalan minő­ségi munkával jelentkezett. Az áruforgalom területén dolgo­zók vállalták, hogy november 7-ig 6 százalékkal, — ötszáz va­gonnal — több szovjet almát adnak át kiváló minőségben. A felvásárlási területen dolgozók a burgonya és zöldség tárolá­sánál a romlási veszteséget csökkentik. A kereskedelem területén dolgozó 6 szocialista brigád az előcsomagolt és konyhakész áruk forgalmazását megkétszere­zi. A mátészalkai almatároló 300 dolgozója társadalmi munka- vállalással — sportkombinát létesítésével — kapcsolódik be a versenybe. Újabb 160 millió szolgál­tatásra megyénkben Textiltisztító üzemek, gépjármű­szervizek, szalonok, szolgáltatóház A termelő ágazatok mellett az elmúlt tervidőszakban fej­lődött Szabolcs-Szatmár me­gyében a lakossági szolgálta­tás, bár még jócskán akad­nak gondok e téren. A ne­gyedik ötéves terv utolsó évében, 1975-ben, a szolgál­tatások teljesítményértéke már 100 millió forinttal volt több, mint 1970-ben. Különö­sen sokat fejlődtek ebben az időszakban a kiemelt fontos­ságú tevékenységek: a gép­jármű, elektromos háztartási gépek, híradástechnikai ké­szülékek javítása, textiltisz­títás és építőipari szolgálta­tások. Míg az átlagosan egy személyre jutó szolgáltatások értéke 1970-ben 483,5 forint volt, 1975-ben már 656,4 fo­rint lett. A fejlesztéshez a központi alapból 59,5 millió forint se­gítséget kapott a megye, ame­lyet az ezzel a tevékenység­gel foglalkozó szervek, vál­lalatok, illetve üzemek 152 millióra egészítettek ki. Több millió forint OTP-hitellel fej­leszthették a szolgáltatói te­vékenységüket a kisiparosok is. A tervidőszak jelentősebb fejlesztési feladatai voltak: a Patyolat Vállalat nyíregyhá­zi központi üzemének re­konstrukciója, szövetkezeti textiltisztító üzem létesítése Mátészalkán, új gépkocsi- szervizüzemek építése Nyír­egyházán, Mátészalkán és Ra- kamazon, GELKA szerviz­üzem Mátészalkán és Kis­várdán. Ezenkívül összesen 28 kisebb-nagyobb fejlesztés, illetve bővítés valósult meg a megye jelentősebb települé­sein. Több beruházást azon­ban csak késve, 1976-ban fe­jeztek be: a Patyolat központi üzemének második ütemét a kisvárdai kisüzemét, és Nyír­egyházán a jósavárosi, vala­mint a mátészalkai felvevő­helyét. A GELKA felvételi üzlete és szervizüzeme Nyir- egyháza-Jósavárosban, Má­tészalkán, Kisvárdán szintén 1976-ban nyílt. Uj fodrászüz­letek nyíltak Nyíregyháza- Jósavárosban, Mátészalkán és Kisvárdán, ugyancsak tavaly. Az ötödik ötéves terv idő­szakában a szolgáltatóipar fejlesztésére mintegy 160 mil­lió forintot irányoztak elő. Ehhez 55 millió forint köz­ponti támogatást kapott a megye. A jelentősebb fejlesz­tések: a Patyolat Vállalat szociális létesítménye és ka­zánháza Nyíregyházán, tex­tiltisztító, gépjármű-szerviz- üzemek Nyírbátorban és Vá- sárosnaményban, motorke­rékpár-javító üzem Nyíregy­házán, cipőjavító szalonok Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdán. A nagyobb te­lepüléseken pedig összesen újabb 25 kisebb-nagyobb bő­vítést, fejlesztést valósítanak meg. Átadásra került a Pa­tyolat szociális létesítménye a záhonyi szolgáltatóház. Nyíregyházán a Rákóczi utcai munkáslakásokban adtak át fodrászszalont. Korszerűsödik^ az elsősor­ban szolgáltatással foglalkozó magánkisipar is. A fejlesz­tésre például az elmúlt évben több, mint százan vették igénybe a kedvezményes OTP-hitelt, mintegy kétmil­lió forint értékben. Az el­múlt évben már több, mint 600 millió forint értéket pro­dukáltak megyénkben a ma­gánkisiparosok, _ amelynek nagyobb hányada szolgálta­tás. Az elkövetkező időszak­ban — az erre vonatkozó minisztertanácsi határozat­nak megfelelően — a fejlesz­tés iránya a magánkisiparo­soknál a lakáskarbantartási tevékenység fokozása és a személyi szolgáltatás bővíté­se. Az ötödik ötéves tervben meghatározott fejlesztések valóra váltásával Szabolcs- Szatmár megyében az átla­gosan egy főre jutó szolgál­tatások értéke az 1975. évi 656,4 forintról ' várhatóan 914,2 forintra növekszik. Ez még mindig kevés, hiszen a tervezett országos vidéki át­lag a tervidőszak végére 1220 forint. Az arányok további javítása a helyi lehetőségek jobb kihasználásával érhető eL Tóth Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom