Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-05 / 30. szám
1977. február 5. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola X- Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X Pedagógus -X- Szülő -X- Gyerek -X- Iskola -X- Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Á család és az iskola követei T izenhat nyíregyházi iskola szülői munkaközösségeinek (SZMK) elnökeit hívta meg a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront városi bizottsága, hogy a család és az iskola kapcsolatainak alakulásáról, a legfontosabb teendőkről beszámoljanak, vitatkozzanak. A jól sikerült rendezvényen kezdő, még tapasztalatlan SZMK-elnökök érdeklődtek a gyakorlottaktól, kipróbált módszerek találtak új gazdára, jó és rossz tapasztalatokat adtak- vettek, cseréltek. Erdélyi Tamásnak, a 4. számú iskola SZMK-elnö- kének három gyermeke jár ebbe az iskolába. Ismeri a legkülönbözőbb korosztályokkal kapcsolatos szülői feladatokat. Először a szülői értekezletek és a fogadóórák tapasztalatairól beszélt. Az SZMK képviselője részt vesz ezeken, s arra biztatja a szülőket, hogy ne csak az osztályzatokról érdeklődjenek. Legyenek kíváncsiak a gyermek munkájára, közösségi életére, szellemi, erkölcsi, világnézeti fejlődésére, s a többiek, az osztály, az iskola életére is. Ismertette újításukat, a levelesládát. Itt helyezik el a szülők érdeklődő, vagy tájékoztató leveleiket, ha nincs idejük a pedagógust megkeresni, vagy közérdekű a közlendőjük. Még nem bővelkednek a levelekben, de a tapasztalatok már azt mutatják, ez a megoldás hasznos lesz. Évek óta alkalma volt megfigyelni, hogy a családokban a nevelés inkább az anyára marad, erre következtet az anyukák nagyobb többségéből a szülői értekezleteken. Az apák szerepére azért figyelmeztetett, jogosan, mert semmilyen anyai törődés, jó szándék azt nem helyettesítheti. Váradi Lajosné a 3. számú iskola szülőinek nevében másfajta gondokról, mostoha körülményeikről számolt be. Az iskola korszerűsítéséhez kérte az illetékesek segítségét. A szülők dicséretére elmondta, hogy már eddig is megtették, amit tehettek. Küldték a gyúj- tóst, ha nem volt fűtője az iskolának, sőt maguk jártak begyújtani. Udvaruk kicsi, sportfoglalkozásra nincs módjuk. Ezért keresik most az Egy üzem — egy iskola mozgajom lehetőségeit. Olyan patronáló üzemet keresnek, ahol a gyerekek gyors és konkrét segítséget kaphatnak. Nem az udvar, hanem a tanterem a legnagyobb gondja a 14-es iskolának. Erről szólt Szokol Andrásné. Nem jutott hely az úttörőfoglalkozásoknak. Tavaly a Kisteleki-újkert lakóházai alakultak át sorra „úttörőházzá”, az őrsgyűléseket a nagyszobában tartották. A hely mellett így szülői felügyeletet is kaptak, sőt, a szülők is láthatták, mivel foglalkozik gyermekük az úttörőcsapatban. Serdülő gyermekek egészségügyi-szexuális felvilágosításával foglalkozó nyomtatványok, prospektusok beszerzésével bízták meg Kaposvári Károlvt, a 2-es iskola szülői munkaközösségének elnökét. Mint mondta, azért, mert kényelmesebb a szülőnek, ha a kényes kérdésekre ezzel válaszol érdeklődő gyermekének. A vitában derült ki, hogy sok szülő másként vélekedik. Nem bízza prospektusokra ezt a szülői feladatot, hanem a személyes beszélgetésekben, a szó közvetlenségében hisz. Ismét más tapasztalatokat adott tovább a 13. iskola SZMK-elnöke, Fehér László. A guszevi iskolában ebben a tanévben sok pedagógiai feladathoz adnak segítséget a szülők. A világnézeti nevelés eredményességének méréséhez — a szintfelmérő vizsgálatokban való részt- vétellel. A tankötelezettségi törvény végrehajtásához — hogy senki ne maradjon ki — a hatévesek összeírásával. A pályaválasztáshoz az iskolát környező üzemekben' szervezendő gyárlátogatásokkal. Részt vesznek a szülők a veszélyeztetett gyermekek érdekében készülő környezettanulmányok készítésénél, ez már ifjúságvédelmi munka. Ebben a tanévben ismét megérkezett az iskolákhoz és a szülői munkaközösségekhez a Hazafias Népfront Országos Tanácsának levele. Arra kérik a munkaközösségeket; segítsenek az oktató-nevelő munka céljainak megvalósításában az iskolának. A szülői munkaközösségek az iskola legfontosabb nevelő partnerei. A munkaközösségekben önként vállalt munka szép pedagógiai feladata a szülőnek. E közösségek tagjai a követek a család és az iskola között. Ezért figyelemre méltó, hogy az első ilyen tanácskozáson részt vett szülők e tapasztalatcsere folytatását kérték. (baraksó) Róka néne vacsorája V olt egyszer egy kerek erdő, olyan sűrű lombos féle, abban lakott Róka néne. Elunta már a tücsökszedést, a gyíkkergetést meg a vadalma rágcsálását. Jobb falatokra vágyott vacsorára. Amint erre-arra tekergeti, három kis nyulat látott, a dombszélen ültek. Odaszólt nekik mézes-mázos kedvességgel : — Ejnye, bejnye, rontom- bontom, megfáztok a nyirkos dombon. Gyertek velem a tanyámra, jót főzök ma vacsorára, lesz friss borsó, édes répa, paszuly, retek, veres cékla és káposzta, leveles, attól ízes a leves! Még a szájuk szélét is megnyalogatták a nyúlgye- rekek, amint ezt hallgatták, de amikor Róka néne közelebb lépett hozzájuk, felugrottak, és beszaladtak a domb mögötti tanyájukba, és onnan kiáltoztak vissza: — Ismerünk már, Róka néne. a fogadra nyúlhús kéne! Hordd el magad, állj tovább, edd magad a vacsorát! Róka néne dühösen vak- kantott néhányat, aztán to- vábbállt, mert a távoli fákon éppen versenyt fütyültek a rigók, és jó gondolata támadt. Ha a nyúlhúst nem eheti, egy rigó is jó lesz neki. Odament a fához, és felszólt a legbegyesebb rigóhoz: — Uccu, madár, szállj ide, pletykát mondok izibe! De csak súgva rebegem, hogy ne hallja senki sem. Nagy dologról lesz a szó, el ne áruld, kis rigó! De a rigóasszonyságnak is volt esze, és azt felelte nevetve: — Nem hiszünk már többé néked, ismerjük a rókanépet! Ha kedves a szava is, a szándéka mind hamis! Ám ha nincsen vacsorád, ott egy bokor, nézz alá, meglelhetsz egy pár tojást, icipicit, semmi mást! Róka néne bekukkantott a bokorba, hát csakugyan talált néhány tojást, de oly piciket, aminőket még sose látott. Már éppen kapott utánuk, amikor megzörrent a fű, és egy nagy kígyó rontott elő. Dühösen sziszegett a meglepett ravaszdira: — Hej, ebadta Róka néne, gonosz tolvaj, megvagy végre! Fényes nappal, késő estben nem hiába állok lesben: ki az, aki meglop engem? Most már tudom: te vagy magad, s elveszem az étvágyadat! Azzal hirtelen belemart Róka néne orrába, mégpedig alaposan, őkelme pedig vonítva szaladt tova. amerre látott, a rigók meg fütyültek és kacagtak, nagyon jól mulattak. Zsombok Zoltán IliliBIHlMil Évezredes légiposta Telefon, távíró, gyors közlekedési eszközök híján az ókori levélváltás iszonyú lassan mehetett — gondoljuk mai fejjel. Ebben van is igazság, hiszen a futó, vagy lovon vágtázó futárok teljesítménye nem mérhető a mai hírközlő eszközök gyorsaságához. Akadtak azonban ebben a „postaszolgálatban” is feljegyzésre méltó esetek. Az ókori Görögországban nem egyszer az olimpiai játékok hosszútávfutó számainak győztesét bízták meg futárszolgálattal: egyikük, Phi- lippidész állítólag 200 kilométert volt képes megtenni 24 óra alatti A római lovasfutárok szolgálata is bámulatra méltó, bizonyos távolságra egymástól állomásokat létesítettek, itt friss lovakat kapott a futár, s tovább vágtázhatott a birodalom közmondásosan pompás útjain. A perzsa világbirodalom alapítója, Kürosz (i. e. 559— 528) hasonló állomásrendszert állíttatott fel. Pihent futárok várakoztak éjjelnappal, hogy érkező társuktól átvegyék a küldeményt. Korabeli feljegyzések szerint egy ízben a lovas staféta hat nap alatt juttatott el egy fontos levelet 2300 kilométer távolságra! A futárok persze állandó veszélyben forogtak, hiszen kidőlhettek, elfoghatták őket — meg aztán héha (határ menti ellenséges betörés esetén) még ez a gyorsaság is kevés lehetett. Mi volt hát a megoldás? Egyiptomban már ötezer évvel ezelőtt rájöttek, hogy megfelelően kitenyésztett galambok útján üzeneteket lehet továbbítani. Dzsószer fáraó (i. e. 2600—2550) légipostája olyan jól működött, hogy békeidőben magánemberek is igénybe vették. Ga- lambposta-állomásokat létesítettek, ahol összegyűjtötték a különböző irányból érkezett leveleket és a megfelelő helyre együttesen továbbították azokat a következő „galambjárattal”. Időszámításunk első éveiből maradt fenn a feljegyzés, mely szerint az Aigina szigetéről származó Fauroszthenész galambpostával jelentette haza olimpiai győzelmét. Két fenyő Két fenyő a domb tetején oly szépek, mint a zöld remény. A távol oly határtalan, s úgy ragyognak, mint az arany. Egyik sudár, másik kicsi, egyik bátyó, másik hugi. Kis bátyuska így szól egyszer s szava olyan forrón zeng fel. — Ö, ha én már nagy le hetnék, enyém lesz a végte lenség. Egyéb vágyam nincs énnekem, utazni a nagy tengeren, árboc lennék, hosszú, délceg, nem lenne nálam merészebb. Tenger vize átölelne, és utaznék messze, messze, csodás szép partok várnának Nem érzek én egyéb vágyat. S így szól hugi, a kedveske: — Az én szivem mást szeretne. Csillagfény az éjszakában átölelne engem lágyan. Egy szép csillag az ormomra szállna halkan és csillogva. Ezüst és arany ruhában sziporkáznék én pompásan. Gyerekek vennének körül, s mind úgy ugrál, mind úgy örül. Sok, sok ajándék alattam, ólomkatonák dobozban, alvó baba, szép hintaló, mind-mind gyermekeknek való. S kívánságuk teljesedett, bátyó hajó árboca lett. Akis fenyő meg csillogva tündöklő szép karácsonyfa. Az okos hollók A holló majd elepedt a szomjúságtól. Forrás, vagy patak sehol. Nagynehezen felfedezett egy kőkorsót, amelyből a földmívesek oltották el a szomjukat. A holló szólt a barátjának, egy másik hollónak. — Te nem vagy szomjas? — De igen, éget a nap és rettenetes szomjas vagyok. — Gyere, ott egy kőkorsó. Igyunk. Odarepültek, de a kőkorsónak szűk volt a nyaka és a víz is mélyen volt. — No, most mit csináljunk? De kitalálták. Kovaköveket láttak ott. S a köveket bele- hajigálták a korsó vizébe. S minden kődobásra kiloccsant a víz. S el tudták oltani a szomjukat. — Nem hiába, hogy bölcsnek és okosnak tart bennünket a világ — mondták. S elégedetten távoztak. Németből átdolgozta: Úttörőposta J ól sikerült rajfoglalkozásról számolt be az Üttörőpostának Magúra Ildikó, a nyíregyházi 2. számú gyakorlóiskola Móra rajából, a Vidámság őrs vezetője. A rajfoglalkozás fő témája az úttörőélet törvényeinek 12 pontja volt. Három őrs versenyzett egymás- sel ezek ismeretéből, ezekhez kapcsolódó feladatokból. Emellett a raj névadójával, valamint Nyíregyháza és a megye történetével kapcsolatos kérdések is szerepeltek a versenyen. A versengésben a Süni ' őrs bizonyult a legjobbnak. Befejezésként Bod- zay Tamás Morse-jelekkel közölte társaival a záróüzenetet, a 8. pontot: „Az úttörő igaz, hű barát!” A TiszavasVári Kabay János Általános Iskola régi kapcsolatban áll a nagyközség világhírű üzemével, az Alkaloidával. Január 30-án közös rendezvényt tartottak: az iskola volt növendékére, névadójára, a gyár alapítójára, Kabay Jánosra, a híres vegyészre emlékeztek. A gyár ebédlőjében rendezett vetélkedőn áz úttörők Kabay János életével, munkásságával, az Alkaloida fejlődésével kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. Előtte megkoszorúzták az iskolai emléktáblát és a gyárban található szobrot. A Nyíregyházi Kisegítő Iskola Makarenko úttörőcsapata ismét elküdte Híradóját. A január számban hírt adnak a próbalapok félévi értékeléséről, valamint színes beszámolókat közölnek a szünidő eseményeiről. Érdekes rendezvényt tartottak januárban az^-iskolában: a nyolcadik B. osztály „Ki mit tud”-ot rendezett. Táncdalokat énekeltek, szavaltak, bűvészmutatványokat adtak elő a pajtások. Az első Rékási Erzsébet lett — Jójsef Attila „Gyermek lettéi újra” című versét szavalta el. A második Lakatos Erzsébet (táncdal), a harmadik Ványi István és Szekeres András (kár-, tyatrükkök). Végül a Híradóban a második félévi tantárgyi vetélkedőt hirdetik meg az iskola tanulói -számára. TÖRD A FEJED Vízszintes: 1. Szállítható, kézi- (pld. vetítőgép). 6. Olasz folyó. 7. Épület. 8. Keresztül. 9. Áraszt. 11. Névelővel, háziállat. 12. Retten, hirtelen felébred. 14. Brom, oxigén, bőr vegyjele. 16. Megfejtendő. 18. A szárazföldi közlekedés egyik alapfeltétele. 20. Részben cézár! 21. Talmi. 22. Gyom. 24. Egymást követő betűk a magyar abc-ben. 25. Igen rossz kívánság. 27. Az előbbi betűi keverve. 28. Máz-, zománcféleség. 29. ...-durr. Függőleges: 1. Hazai. 2. Ruha egynemű betűi. 3. Megfejtendő. 4. .... a csodák csodája (film). 5. Halásznak vele (—’). 6. Megfejtendő. 10. Község So. mogy megyében. 11. Menyasszony. 13. Hónaprövidítés. 14. Némán bogoz! 15. Megfejtendő. 17. Levegő. 19. Dunántúli város, de becézett apa is. 21. Ásványolajat forgalmazó vállalatunk rövidített neve. 23. Ilyen szó az, ami panaszként hat. 24. ... csiga (exportáljuk is). 26. Kettőzött mássalhangzó. 27. Kiss Dániel. Megfejtendő: Európai népek (vízszintes 16., függőleges 3., 6., 15.). Múlt heti megfejtés: — PRÁGA — BUKAREST — BERLIN — Könyvjutalomban részesültek: Mozga Béla Kisvárda, Kovács András Mándok, Bakos Betty Nyírmeggyes, Márton Mária Fehérgyarmat, Vadas Erzsébet, Vin- cze Gizella Ópályi és Bu- hály Ferenc Nyíregyháza.
