Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-03 / 28. szám
1977. február 3. KELET-MAGYARORSZÁG 7 „Kacagó Jancsi" „Repülő drágakö”-nek is nevezik trópusi tarka színe miatt a nálunk is élő jégmadarat. Nagy-Britanniától a Csendes-óceánig egész Eurázsiában megtalálható, de Észak-Afrikában. sőt Szumátra szigetén is honos. Háta csodálatosan szép kék színű, hasa pedig rózsaszínes. A kemény teleken sajnos sok egyede elpusztul, de sokfelé indokolatlanul pusztítják is, mert attól tartanak, hogy kárt tesz a halastavak halállományában. E miatt számuk nagyon megritkult. Főleg rovarok lárváival táplálkozik, de bukórepüléssel apró halakat is elkap. Érdekes, hogy a saját táplálékául szánt halat a fejénél ragadja meg, míg amelyiket fió. kájának szán, azt a farkúszójánál. Meredek partokon, homokbányák falában váj fész. kelőhelyet magának, sokszor tekintélyes távolságra a víztől. Jégmadarunknak közeli rokonai a halciónfélék. Ezek közül különlegesen érdekes az óriás halción, amelyet hazájában, Ausztráliában „kacagó Jancsi”-nak neveznek, mert esetenként az erdőkben és a parkokban mindig felhangzik sivító kacagása. Nagy, háromszögletű csőrével rovarokat, rákokat, halakat, sőt fiatal madarakat is el tud kapni. A kigyót is kedveli. s ha nem sikerül csőre csapásaival megölnie, akkor a levegőbe emeli és a magasból leejti, amíg a kígyó elveszíti küzdőképességét. Három fiókája faodukban vagy a termeszek építményeibe fúrt lyukban jön a világra. A zürichi állatkertben látott napvilágot a képen látható „kacagó Jancsi”, amely élénken tiltakozik a kézben tartás ellen. Hatalmas hengergép A cserepovieci fémkombinátban megkezdte működését a „2000”, a Szovjetunió legnagyobb fémhengerlő komplexuma. amelynek évi teljesítménye eléri a hárommillió tonnát. Több tucat fajtájú acéllemezt küldenek innen a gépgyárakba, autógyárakba, hajógyárakba, csőkészítő üzemekbe a Szovjetunió és 26 külföldi ország gyáraiba. A komplexum építésekor számos újdonságot használtak feL Irányítását elektronikus számítógép végzi. A lyukszalagon megkapott kiinduló adatokat és a kívánt végtermék adatait figyelembe véve az „eltronikus gépkezelő” megadja a gép programját, és ügyel annak pontos betartására. Mozaiktükör a csillagászati távcsövekben? A Föld felszínén elhelyezett csillagászati távcsövek szögfelbontó képessége eléggé korlátozott. Ennek oka a légkör nyugtalansága. Emiatt hiába készítünk több méter átmérőjű tükröket, azok elméleti felbontóképességét nem tudjuk kihasználni. Ennek egyik oka, hogy a csillagot minden pillanatban kissé más irányba látjuk, másik, hogy a csillagról jövő elektromágneses sugárzás rendszertelenül változik. Egészen századunk közepéig uralkodott az a nézet, hogy a tényezőket reménytelen vállalkozás kiküszöbölni. Hírek szerint Rómában most elméleti megfontolások után olyan kísérleti távcsövet építettek, amelynek tükre több részből áll. E részek mozgatásával a légkör hatásai ellensúlyozhatok. A távcső tükrét 49 darabra vágták, s ezek mindegyikét olyan tartókra erősítették, amelyek a távcső tengelye mentén el- tolhatók, illetve ehhez képest dönthetők voltak. R. P. Urtz, a kísérlet vezetője szerint csupán a tükrök előre-hátra mozgatásával megdöbbentően javult a kép minősége, majd a másik mozgató mechanizmus is beiktatva már kilenc tükör összetett mozgatásával elérhető volt ugyanaz az eredmény. A tük_ rök vezérlését elektromágnesek segítségével oldották meg. Mindegyiket olyan érzékenyre kellett készíteni, hogy másodpercenként akár 1000 utasítást is követhessen. A repülés „robotosai" A repülőgéppel végzett mezőgazdasági munka két alapműveletre terjed ki: szemcsés és porszerű anyagok (műtrágya, növényvédő szer) szórására, ill. folyadékszórásra, permetezésre. Fő előnye a gyorsaság, a termelékenység és a gazdaságosság. Működése független a talajtól, tehát nem okoz taposási kárt. Víz felett, erdős és mocsaras vidéken pedig egyenesen pótolhatatlan. A hozzá nem értő nem is gondolná, milyen nehéz a mezőgazdasági pilóta munkája. Más járművel ellentétben a repülésben legveszélyesebb a lassú mozgás, márpedig a mezőgazdasági gépekkel csak 65—100 km óránkénti sebességgel lehet repülni, és ami csak növeli a veszélyt, legtöbbször csak 1,5— 4 m magasságban. Pontosan tartani kell a vezetőnek a kijelölt irányt, de figyelnie kell a zavaró légáramlásokra a felbukkanó akadályokra, fákra, gémeskutakra, távvezetékekre, távírópóznákra. Egyidőben állandóan ellenőriznie kell a motor működését, a tüzelő- és kenőanyag fogyását, a szemcse- és folyadéktartály ürülését. A szóróberendezést pontosan a kijelölt területsávban kell bekapcsolnia, de a talaj teljes beterítésénél a szél hatását is már előre figyelembe kell vennie. Rossz talajú kifutópályán, mezőcsíkokon kell rövid, gyors fel- és leszállást végeznie, napjában többször is. A jó mezőgazdasági pilóta ért a mezőgazdasághoz, de még a rovartanban is van némi tájékozottsága. A KGST-országokban legismertebbek a felső szárnyú lengyel, az alsó szárnyú csehszlovák és a képen is látható kétfedelű szovjet AN—2-es, nagy teljesítményű gépek. Ez utóbbiak egy felszállással 1200—1500 kg műtrágyát képesek szétszórni. Milyen alanyú almafát vásároljunk? Az almalát ültető kertbarátok sokszor megkérdezik a szakembereket, milyen gyümölcsfát vásároljanak, hogy úgynevezett „törpe fává” növelhessék. E kérdés megválaszolásánál abból a tényből kell kiindulnunk, hogy az almafák növekedését számtalan tényező befolyásolja. Többek között a talaj minősége, tápanyag- tartalma, vízgazdálkodása, a metszés mértéke, valamint a nemes rész (az adott fajta) növekedési intenzitása és az alany típusa. Az alany hatása az almafa növekedésére az említett tényezők közül a legfontosabb. Hazánkban többféle alanyt alkalmazunk, amelyeket röviden ismertetek: Vadalma magonc. Erre az alanytípusra jellemző, hogy rajta a nemes fajta viszonylag későn fordul termőre, koronája az első évben viszonylag kevésbé, később erőteljesen növekszik. Ellenállóképességét a termőidőszakban is megtartja az alany. A fák már fiatal korban mélyen gyökeresednek, a gyökérzet általában fagyálló, amelynek jelentős része a talaj 50-70 cm-es rétegében helyezkedik el. Viszonylag mély gyökérzetének köszönhető, hogy a szárazsággal szemben ellenálló. Az utóbbi években egyre kevésbé alkalmazzuk, mert a jó minőségű talajon nagy koronát fejleszt és későn fordul termőre a fa. A gyengébb termőképességű homoktalajokon a vad alanyon álló fákat kellő eredménnyel nevelhetjük, azonban termőkaros orsó koronaformára és sövény faalakra. M. 4. Hazánkban igen elterjedt alany a termesztésben, kevés erős és nem túl mélyre ható gyökérzetet nevel. Rajta a nemes rész kis koronává nevelhető, vagyis termőkaros orsónak, vagy sövénynek. Hátránya, hogy a túl nagy szárazságra és nedvességre érzékeny. Előnye, hogy az ültetvény sűrűn ültethető, a fák korán termőre fordulnak és viszonylag korán nagy termőképessé- gűek. M. 9. Jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag talajt kíván. A szárazságra és a túlzott talajnedvességre érzékeny. Fagyállósága általában megfelelő, a száraz fagyokra azonban érzékeny. Gyökerei törékenyek és sekélyen helyezkednek el a talajban. Erős szél hatására vizes talajon a fák könnyen kidőlnek. Támrendszer mellett termőkaros orsó, karcsú orsó koronaforma, vagy sövény faalak nevelhető. Az alma ezen az alanyon hamarabb érik, mint pl. a vadalanyon, a szedés! időpont megválasztásánál ezért ezt vegyük figyelembe. Karádl István \z uborka baktériumos betegsége Az uborka salátának vagy más köretnek elkészítve a téli, vitaminszegény időszakban mindenki számára kedvelt csemegét jelent. Gondos, odaadó munkával fóUa alatt hajtatható. Ha nem kíméljük a fáradtságot és tám- rendszert készítünk, úgy jelentősen növelhetjük a terméshozamot. A támrendszeres termesztésnél a hosszú, nagy termésű uborkaíajtákat kell előnyben részesíteni. A kígyó típusú uborkák közül kiemelkedik a NORDSCHER PRÄSIDENT, mert fény- és hőigénye valamivel kisebb, mint más hasonló fajtáké. Ugyancsak jó tulajdonságokkal rendelkezik a BELAIR F—I hibrid org. R. S. félhosszú uborka is, mert bár levelei kicsik, növekedése erőteljes és tetszetős zöld termést ad. A gondosan előkészített magvakat szaporltóládába öntött nedves homokba 3 cm sor- és tőtávolságra 1 cm mélyen laposan elfektetjük, majd szakszerűen lenyomkodjuk. Kelést követően a szíklevelek megzöldülése után megkezdhetjük a tüzde- lést. A cserépben lévő négyleveles növényeket félméter hosszúságú léchez kötözzük. Az ültetéskor 20 cm magas és 50 cm széles trágyabakhátat készíthetünk. (70 kg istállótrágya szükséges egy folyóméter bakhát elkészítéséhez.) A bakhátak elkészülte után azt 2 cm vastagságban földdel betakarjuk. Az ültetés helyéhez földet készítünk ki (mintegy 10 liternyit). Az uborkát földlabdával együtt kivesszük a cserépből és a bakhátra állítjuk. Majd gondosan az odakészített föld egy részével a növényt körülvesszük. Az uborka gyökérzetét nem takarjuk be vastagon, mert így a vékonyabb földréteg gyorsabban fölmelegszik. Ezt követően a töveket beöntözzük. (A támrendszer előkészítése az ültetés előtt történik.) Az uborka vízigényes növény, hiszen egyetlen növény napi vízszükséglete a 3-4, esetleg az 5 litert is elérheti. A fóliasátor levegőjének hőmérséklete magas, ennek következtében a relatív pára- tartalom a 80-85%-ot is elérheti. A dunsztos meleg kedvezően hat az uborka baktériumos, szegletes foltosságának (Pseudomonas lachry- mans) fellépéséhez. A kórokozó a leveleken az erek által határoltan, szögletes, vizenyős foltokat okoz. A levélnyélen és a száron hosz- szanti berepedések képződnek, majd fénylő réteg formájában baktériumos nyálka- cseppek válnak láthatóvá. A termésen megjelenő foltok kerekek, puha, vizenyős állományúak. Később ezek a foltok kiszáradnak, berepedeznek. A baktérium támadása nyomán másodlagosan fellépő rothasztó szervezetek is megjelennek. Az uborka baktériumos, szegletes foltosságát csak következetes védekezéssel tudjuk visszaszorítani. A rendelkezésre álló réztartalmú növényvédő szerek közül a bordói lének van a legjobb hatása. A permetezést 0,5-1%-os bordói lével célszerű elvégezni. Egyéb rézkészítmények közzül a 0,5%-os Rézoxiklo- rid WP vagy a 0,5%-os Vitig- rán ad kielégítő eredményt. Széles Csaba, mezőgazdasági főiskola Nyíregyháza ...NEMCSAK EGYES JÓ KÜLFÖLDI TAPASZTALATOKBÓL TANULHATUNK: NÄLUNK AZ ÁTLAGOK IGEN Mi iav csináltuk NAGY szélső értékekből adódnak, most az tehát a feladat, hogy a jó eredményeket általánossá TEGYÜK, A DICSÉRETES PÉLDÁK SOKASODJANAK. (Kádár János TOT-kongresszuson mondott beszédéből) Társulásban a dohány is jövedelmezőbb Az idén a harmadik évét kezdi a máriapócsi székhely, lyel működő Nyírségi Dohánytermesztő Társulás. Nyolc termelőszövetkezet 1975-ben 350 hektáron társult, a múlt évben már 15 gazdaság közel ezer hektáron termelt összefogva hevesi dohányt. Az 1977-es esztendőre újabb két termelőszövetkezet kérte felvételét. Már az első esztendőben több mint egy mázsa száraz dohánnyal termeltek többet, mint a környező nem társult tsz-ekben, akkor hevesi fajtából 8,9 mázsa volt az átlaguk. A múlt évben nagyobb területen 11,6 mázsát takarítottak be hektáronként, ez több mint 20 százalékos növekedés az előző évi terméshez képest. A termésnövekedést a hagyományosnál 45 százalékkal kevesebb munkaerővel érték el. Tizenöt százalékos kézi munka csökkenést a szántóföldi termesztésben, 30 százalékos csökkenést pedig a feldolgozásban értek el. Remélik, ha a gépesítést sikerül növelni két év múlva mintegy 60 százalékára növekszik a kézi mun. kaerő-megtakarítás. A dohány az egyik legtöbb gondot okozó növényünk volt az elmúlt években. Ez megmutatkozott a termőterület állandó csökkenésében. Az átvételi árak növelése mellett a társulás nyújtotta előnyöknek is nagy szerepe van abban, hogy megyénkben a dohánynak kezd újra becsülete lenni. A társulásban a kockázatot, a bizonytalansági tényezőt a korábbinál sokkal kisebbre lehetett leszorítani. Hogyan? Sok egyéb feltétel közül kiemelkedő jelentősége van a megfelelő talajkiválasztásnak és -előkészítésnek. Talajvizsgálat nélkül a társulásban egyetlen szál palánta sem kerül a földbe. A dohány igen kényes a tápanya. gok arányára. Például, ha nitrogénból a kelleténél több van a talajban, illetve nem arányos vele a káli- és a fősz. forellátottság, durva, zöld levelű, nehezen érő termést höz a dohány. A talaj káliumtartalma jelentősen befolyásolja a minőséget. Az előzetes laboratóriumi vizsgálat már egy feltétele a helyes tápanyagarány kialakításának. Ezzel a módszerrel javul a dohány minősége és egyben megszűnik a műtrágyapazarlás is. A palántanevelés irányítása, segítése a legjobb tapasztalatok hasznosítása szintén nagy előny. A korai palántázás az egész további teendőkre, a termés alakulására rányomja bélyegét. A májusi palántálás a nyári aszály idejére benövi a földet, utána már kevesebb csapadékkal is megél a dohány. A júniusban palántáit dohány csak szeptemberre érik be. Ilyenkor gyakori a dér. ami nagy kárt okozhat a fagyérzékeny dohányban, másrészt szeptemberben érik az alma, ilyenkor kell a burgonyát is szedni. A taggazdaságok palántát továbbra is saját telepükön nevelik, de létrehoznak egy központi fóliás palántanevelőt. Ez biztonsági alapot jelent, ha valamelyik szövetkezetben nincs idejében elegendő palánta, azt innen kisegítik. Az erős. egészséges palántanevelés egyik feltétele a jó minőségű magházföld. A társulás létrehoz egy központi magházföld előállító telepet, ahol egységesen fertőtlenítik a talajt és itt végzik a palántának legmegfelelőbb tápanyagdusítást is. Hasonlóan terveznek egy központi szárítóbázist is. ahol a tervezettnél nagyobb termésből származó torlódásokat vezetik le. A szárítás szakszerűsége és a minőség szoros összefüggésben van. Azon fáradoznak, hogy minden taggazdaság a legjobban bevált technológia szerint végezze a válogatást és a szárítást. Még 1976-ban is nagy volt a minőségi különbség, azonos kölülmények között 4800 és -6600 forint közötti mázsánkénti átlagárat értek el. A máriapócsi gesztor gazdaság tovább végzi a gépkísérleteket. Az idén új tetejelő és automata törőgépet próbálnak ki. Ugyancsak kísérleteznek a sűrű ültetésű silózva betakarítható dohány termesztésével. Az ilyen dohány szántóföldi termesztése már megoldottnak mondható: a hagyományossal szemben háromszoros hozamot értek el. A szárítással, válogatással még gond van. A következő lépés már az ipari feldolgozó szakembereké, rajtuk múlik, hogy sí áruvá készítésben is teljes sikert érjenek el. Cs. B. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
