Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-22 / 44. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 22. Géptelenség! Hogy diákjainak az érettségi mellé valami mást is kínáljon, a Nyíregyházi Zrínyi Gimnázium bevezette a gépírásoktatást. Okosan. Előrelátó módon 1975 decemberében meg is vásárolták hozzá az írógépeket, melyeket 1976 augusztusában le is szállítottak a kereskedelmi vállalatok. Az Irodagéptechnika Vállalat szerelője, aki augusztusban a betűk átforrasztá- sát végezte, két gép esetében megállapította: rejtett hibásak, s így be kell szállítani a műhelybe. Ott kiderült, a hibát Nyíregyházán nem tudják korrigálni, így aztán szeptemberben már Budapesten, speciális szervizben volt a két Lucznik. Ott viszont hamarosan konstatálták: a két gép javíthatatlan, alkatrészhiány miatt. Mi sem természetesebb ilyen esetben, mint az: a két gépet kicserélik újra. Nemcsak azért, mert még garanciálisak, hanem mert kereskedelmi törvényeink így írják elő. A két gép viszont ott pihen Budapesten, s immáron 1977 márciusa van lassan, semmilyen közbelépés eddig nem járt eredménnyel. A két írógép nagyon hiányzik az iskolában. A tervszerű oktatás egyik gátja, hogy a tanulópárok csak váltogatva egymást tudnak gyakorolni. Mindez persze képtelen géptelenség. Az iskola — minden más utat már kimerítve — így fordult levéllel hozzánk. A levél tartalmának közreadásával reméljük, hogy az Irodagéptechnika Vállalat lelkiismerete is megmozdul, s ezzel talán kiindul helyéből a két jó gép is. S ha szerencséjük van a diákoknak, évzáróra meg is érkezik. Egy biztos: írógépügyben nem a diákokat kell majd pótvizsgára utasítani. (b) SO MILLIÓ OKTATÁSI ESZKÖZÖKRE „Tanári fal” 129 iskolának Az elmúlt évben 26,6 millió forint állt a szabolcsi iskolák rendelkezésére abból az ösz- szegből, amelyet az Oktatási Minisztérium adott az iskolák ellátottsági szintjének javítására. A minisztérium éves támogatása azt a célt szolgál, ja. hogy Szabolcs-Szatmár megye iskolahálózata a tárgyi, technikai ellátottságban ísl_ zárkózzon a jobban ellátott megyékhez. Tavaly alapvető általános iskolai felszerelésekre csaknem 11 millió, bútorokra 4,3 millió, tanári falak beszerzésére 7,8 millió, óvodai felszerelésekre 1,4 millió, nőve. lőotthoni bútorokra 700 ezer forintot költöttek az iskolák. Általános és középiskolai felszerelésekre, bútorokra és iskolai sportfelszerelésekre 700—700 ezer forint jutott a minisztériumtól kapott pénz. bői. Sajnos a TANÉRT-szállítások elhúzódása miatt egyes szemléltetőeszközök nem érkéz, tek meg idejében, így félmillió forint értékű eszközt ez év elején kaptak meg az isko. Iák. 129 tanári fal legyártása is áthúzódott az idei évre, 4,2 millió forint értékben. 1977-re is megkapta a megye a minisztériumi támogatást, 26,4 millió forintot. Ebből 6,3 millió forint értékben az úgynevezett KH 2 prog. ram befejezését oldják meg; ez több mint negyvenféle szemléltetőeszközt tartalmaz. A középiskolák alapvető fel. szereléseire 8,8 millió, a tanári fal II. programra 6,6 millió, óvodai felszerelésekre, bútorokra 4,7 millió forint jut. Az idén tovább csökken az ellátási szintkülönbség a megyék és Szabolcs, s megyén belül is az eddig jól és kevésbé ellátott iskolák között. Speciális brigád Újfehértóról Irány Orenburg, Lengyelország, Algéria Három évvel ezelőtt 28 millió forint volt az árbevétele az Üjfehértói Építő- és.Faipari Szövetkezetnek, a múlt esztendőben elérte a 69 millió forintot. Az igen feszes tervet mintegy félmillióval teljesítették túl a szövetkezet dolgozói. Az építőrészlegen belül jelentős eredménnyel büszkélkedhet a szövetkezet 15 fős bádogosbrigádja. Ez a „speciális” brigád az egész ország területén dolgozik, sőt külföldön is. A Kohó- és Gépipari Minisztérium beruházási vállalatával kooperálva a „SUPER STAT” gombafejes víztorony szigetelését és burkolását végzi. A brigád Nyírteleken és Vásárosnaményban víztároló alapjait készíti. A jó minőségi munka bizonyító, ka, hogy az elmúlt évben dolgoztak az orenburgi víztároló építésén, Lengyelországban és ez év első felében Algériába mennek dolgozni. Várhatóan — az eddigi megbeszélések alapján — sor kerül majd Bulgáriában és Jugoszláviában is víztároló építésére az újfehértóiak kivitelezésében. Jelentős profilja a szövet, kezetnek a faipari részleg, ezen belül. 1976. évben lett átadva a 17 millió forintos költséggel felépült új fűrészüzem. A tőkésexportra való tekintettel a szövetkezet az anyag- mozgatás gépesítésére várhatóan nagyobb anyagi támo. gatást kap, mivel a szövetkezet pénzéből megoldani nem lehet a gépesítést. Az új fűrészüzem gyártja — szovjet importból származó alapanyagból — a zárlécet, aminek döntő része tőkésexportra készül. Az elmúlt évben főleg Görögországba és az NSZK-ba exportáltak több mint 13 millió forint értékben. A közel 70 milliós árbevételt a 25 éves szövetkezet 412 fős létszámmal érte el. Az elért nyereség 4 millió 220 ezer forint, melyet már szétosztottak a szövetkezet dolgozói között. F. I. KÉTSZÁZEZER VIRÁG Mossák a nyíregyházi utcákat Ha a felhők mögül kitekint olykor-olykor a nap, s már nem kell nyakunkat is behúznunk a télikabátba — a tavasz üzenetének tekintjük. Sétáló emberek özönlik el az utcákat, s tele tüdővel szívják a tavasz szagát. Előkerülnek a szekrény mélyéből a könnyebb, sok színű ruhák. alig várjuk, hogy megújuljunk bennük. A tavasz méltó fogadására megkezdődik az utcák, terek, s kertek szépítése. Nagytakarítás indul mindenütt, hogy a tél utolsó nyomait is Száműzzük. Az ingatlankezelő vállalat dolgozói a nyíregyházi úttestekről eltávolítják a síkossággátló anyagokat, lemossák az utakról a sarat. Mintegy nyolcszázezer négyzetméternyi felületet kell megtisztítaniuk. A lakásokból is kikerülnek nagytakarításkor a feleslegesen őrzött tárgyak. Sokszor még régi bútorok, szükségtelenné vált vaskályhák is kerülnek ilyenkor a szeméttelepekre. A parkok széppé varázsolását a kertészeti vállalat dolgozói végzik. A fametszések befejezése után pótolják a cserjéket. Mintegy húszezer darabot helyeznek el tereinken. Földlabdás fákat ültetnek Jósavárosban, valamint a Széchenyi és a Bethlen Gábor utcára. Ezeknek a tíz-tizenöt éves fáknak már az idén terebélyes lombkoronájuk lesz. Több mint tizenötezer négyzetméternyi felületen újítják fel a pázsitot — meglazítják a talajt, pótolják táperejét, s újrafüvesítik a területet. Köztéri szobrainkról lekerül a védő- burkolat, Vénusz újra megszületik. Április 4-re a kerti padok is visszakerülnek helyükre, májustól kezdve pedig ismét gyönyörködhetünk a kiültetett mintegy kétszázezer darab, tizenöt-húsz fajta színes virágban: a begóniákban, dáliákban, petónia- félékben, s a sok színű tulipánokban. Kántor Éva Munkavédelmi vetélkedő Tiszavasváriban Munkavédelmi vetélkedőt rendeztek a napokban a ti- szavasvári Alkaloidában. A hagyományos vetélkedősorozat idei, első fordulóján a gyógyszercsomagoló és kiké- szítő-kiszerelő üzem dolgozói mérkőztek meg. Az üzembiztonsági, tűzbiztonsági és balesetelhárítási témakörben Oláh Matild bizonyult legeredményesebbnek. Az első, második és harmadik helyezetteket értékes ajándékutalványokkal jutalmazták. A gyerek első szava a hazaérkező szülőhöz: Mit kapok tőled édesanya? Mit hoztál édesapa? Bizonyára így tenne a hároméves Varga Gáborka is, ha 1975 augusztusában egy alattomos betegség nem végzett volna az édesapával, Varga Gáborral, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat alig 24 éves villanyszerelőjével. Az elvesztett szülőt pótolni nem lehet, de a halál okozta gondokat enyhíteni igen. Ezt tették az elhunyt munkatársai, a melegszívű molnárok is. A hír akkor mindnyájunkat lesújtott — emlékezik vissza Rácz István molnár, a Váci Mihály ezüstkoszorús szocialista brigád vezetője. A malom 1975 elején indult. A brigád akkor verbúválódott. Varga Gábor is ott volt az alapítók között. Nagyon szeretett és tudott is dolgozni. Hamar összemelegedtek. Otthoni körülményeit is jól ismerték. Tudták, hogy nemrég született a gyermekük, Gáborka. Azt sem titkolta, hogy miközben lakásra gyűjtenek, ezer forintot kell fizetni az albérletért. Augusztus elsején még betámogatták a munkahelyére. Nem akart hiányozni. Egy hét múlva temették. — Cselekednünk kellett. Segíteni akartunk — veszi át a szót a brigád egyik tagja, Balogh György üzemmérnök. Brigádgyűlést tartottunk. Ügy döntöttünk, hogy havonta egy szabad szombatunkat munkával töltjük, s az így keresett pénzből addig fizetjük az albérletet, míg lakást nem kapnak. — Ahhoz, hogy a brigád szabad szombatonként dolgozhasson, megnyerték a vállalat vezetőségét is. Az ügyet Dobos Gyula molnár, a malom üzemvezetője intézte el. Marosi Károly igazgató ezt örömmel engedélyezte. így minden hónapban összejött az albérleti díj, melyet havonta a brigád más-más tagja juttatott el a családnak. Gáborka mindig örömmel várta édesapja munkatársait, akik hol játékkal, hol egy kis édességgel kedveskedtek neki. — Egyszer az utcán sétáltunk a gyerekkel, két munkatársammal és az édesanyával — mondja Cziráki Gábor molnár. — Gabika meglátta a mellette elhajtó játékautós kispajtását. Mi is megláttuk sóvárgó tekintetét. „Majd gyűjtök rá pénzt” — mondta az édesanyja. összenéztünk, elszorult szívvel. A brigádnak elmondták az esetet. A következő szabad szombaton még többet dolgoztak. Az albérleti díj mellett megkeresték a játékautó árát is. Rácz István, a brigádvezető megvette a játékot. És a soron következő látogatók már azzal állítottak be a családhoz. Gáborka újjongott: „Nézd édesanya! Nekem is van kisautóm!” Egy évig fizette a brigád az árván maradt család albérleti díját. 1976 szeptemberében Vargáné és kisfia megkapta az új lakást. Időközben kettéoszlott, de a család támogatásában együtt maradt a Váci brigád. Most már Gáborka támogatásáról határozott: „Addig dolgozunk tovább, míg 10 ezer forint össze nem jön. Ezt takarékba helyezzük el ifjú Varga Gábor nevére. Tizennyolc éves korában, nagykorúvá válásakor legyen mivel az életbe indulnia.” A tízezer forintos betétkönyvet a brigád képviselői a napokban adták át az édesanyának. A gyerek sorsának alakulását a továbbiakban is a szívükön viselik. Ezért hívják meg Vargánét és a kis Gabikát a brigád minden közös rendezvényére. Ezek a melegszívű emberek így próbálják pótolni az elvesztett édesapát! Sigér Imre Jöhetnek a tettek Egy tanácskozás margójára MEGYÉNK IPARI SZÖVETKEZETEI szocialista brigádvezetői a napokban tanácskoztak. A tegnapról, a máról, a holnapról. Felelősséggel. Már maga a beszámoló kritikus volt. A termelési tervek teljesítésének elemzése során bírálta egyes szövetkezetek vezetőit, mert nem foglalkoznak napi feladatként a munkaversennyel. Tapasztalható az egyenlősdi, a versenypropaganda színvonala alacsony, a kiemelkedő eredmények, a hasznos kezdeményezések nem kapnak megfelelő nyilvánosságot, i Hangoztatta, hogy a munkaverseny eredményeinek értékelésénél meg kell teremteni az elismerés demokratizmusát. A kitüntetéseknél, jutalmazásoknál ki kell kérni a dolgozók véleményét, javaslatát. A felszólalások is igen őszinték voltak. Nagy felelősséggel bírálták a meglévő hiányosságokat. Berecz Gyuláné (Nyírség Ruházati) a munkahelyi légkörről beszélt. Ahhoz, hogy a 15 szocialista brigádjuk sikerrel tudja minden esetben teljesíteni vállalását, jelentős szerepe van a jó munkahelyi légkörnek, az egymással szembeni figyelmességnek és megbecsülésnek. Felhívta a figyelmet a nyíregyházi szocialista brigádvezetők klubjára. Közös összefogással eredményesebbé lehetne tenni működését. Valamennyi felszólaló beszélt a határidő tartásáról, a minőségi követelményekről, a szolgáltatás fejlesztéséről. Kendi Imre (Demecseri Építők) szakipari brigádjáról szólva például elmondotta, hogy az általuk véglett lakásépítési szakipari munkákra a szerződés szerinti egy év garanciát két évre emelik, mert a minőséget, a pontosságot a legfőbb követelménynek tartják. A csepeliekhez való csatlakozásuk is az adott termelési feladatok megoldását szolgálják. Szilágyi Gyula (Nyh. Tempó) a közművelődéssel foglalkozott. Hibának rótta fel, hogy csak a gazdasági munkában elért eredményeket értékelik a szocialista cím adományozásánál, s a hármas jelszó együttes követelményeit figyelmen kívül hagyják. Szabó Júlia (Nagykállói Vasipari) a rendszeres versenyértékelésre hívta fel a figyelmet. Nagy vitát váltott ki Báthori Gáborné (Mátészalkai Fodrász) felszólalása. Szóvá tette, hogy kevesebb létszámmal elmúlt évi tervüket 117,6 százalékra teljesítették, azonban kevesebb bért fizettek ki a dolgozóknak. Kérdezte, ha szolgáltatásról van szó, hol a plafon? A felvetés jogosságát bizonyítja, hogy a szövetkezet vezetőit elmarasztalta a válaszadás. A SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETÖK tanácskozásán a gazdasági feladatok megvalósításán túl különös hangsúllyal került napirendre közéletünk minden oldalú szocialista fejlesztése, a tudat formálása, a közösségi élet, a szocialista emberré válás. Nagy felelősséggel határozták meg azokat a módszereket, amelyek a hatékonyabb gazdálkodást szolgálják. A tanácskozás állást foglalt a csepeliek versenyfelhívása mellett. . . A napi munkában való helytállás bizonyítja majd az adott szó becsületét. Dragos Gyula ÚJ MAGYAR FILM Dübörgő csend Dübörgő csend címmel új magyar filmet forgatnak Mocsár Gábor novellájából, mely olajmunkások között játszódik. Szijj Miklósnak, a rendezőnek ez lesz az első filmje. Képünkön: balról jobbra, Ladik Katalin noviszádi, jugoszláv művésznő, Szabó Gyula és a rendező, Szijj Miklós. Az olajmunkás otthonában készül a jelenet Szabó Gyula és Ladik Katalin, az operatőr Lőrinc József. (MTI foto: Friedmann Endre felvétele)
