Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-20 / 43. szám

1977. február 20. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Támogatjuk a megalapozott fejlesztéseket Dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár nyilatkozata lapunknak Szabolcs-Szatmár megye kereskedelméről, vendéglátásáról, idegenforgalmáról és az idei fejlesztésekről tanácskoztak a hét elején Nyíregyházán a Belkereskedelmi Minisztéri­um és megyénk képviselői. A tanácskozást követően arra kértük dr. Juhár Zoltán belke­reskedelmi államtitkárt, nyilatkozzék lapun knak a tárgyalások eredményéről. — Milyen tapasztalatokat szerzett Juhár elvtárs a megye vezetőivel tör­tént tanácskozáson Szabolcs-Szatmár kereskedelempolitikai feladatainak vég­rehajtásáról? — Szép eredményekről kaptunk átfo­gó képet a megye vezetőitől a lakosság el­látása, az áruforgalom alakulása, mind pedig a hálózatfejlesztés tekintetében. A megye adatai mindhárom területen kedve­zőbbek az országos átlagtól, de itt több is a tennivaló. Sok év elmaradását kell pó­tolni, s a dinamikusabb fejlődés még min­dig csak a különbségek csökkentéséhez elegendő. — Kérem, emeljen ki néhány fon­tosabb témát a tanácskozáson elhang­zottakból! Áttekintettük az áruforgalom, a gaz­dálkodás, az árpolitika, a vállalati maga­tartás, az áruellátás, a fejlesztés kérdéseit, de beszélgettünk egészen konkrét dolgok­ról is. Ismét szó volt a nyíregyházi piac­csarnok sorsáról, amelynek fontosságát mi is átérezzük. Meg kell mondani, ilyen jel­legű beruházást még sehol az országban nem támogattunk, de hogy végre Nyíregy­házán ebben az évben elkezdhessék az építkezést, 10 milliós támogatást adunk. Konkrét megállapodás született arról is, hogy 10 millióval járulunk hozzá egy új nyírbátori TÜZÉP-telep létesítéséhez és egyetértünk a kisvárdai étterem építésé­nek fontosságával. — Ismereteim szerint az itt felso­roltaktól több célra kértek támogatást a megye vezetői. — Igen, valamennyiről szó is volt a tanácskozáson. Közülük is először a régi Szabolcs Szálloda felújításáról beszéltünk, mert ez nemcsak a városkép szépítése mi­att fontos Nyíregyházának, hanem a köz- étkeztetés megjavítását is szolgálná. Erről a rekonstrukcióról sokszor tárgyaltunk már a megye képviselőivel, s mi is fontosnak tartjuk megvalósítását. A rekonstrukció el­ső üteméhez, az önkiszolgáló éttermi rész kialakításához tudunk támogatást adni, a beruházás többi részének támogatásáról csak mindenre kiterjedő pályázat elbírálá­sa után dönthetünk. Szó volt még egy, el­sősorban a gyermekélelmezést szolgáló központi konyha kialakításáról is a tejipa­ri vállalat volt üzemében. Ennek elbírálá­sára is csak alaposabb ismeretek birtoká­ban vállalkozhatunk. — Számíthatnak-e a megye boltjai, vendéglátóhelyei technikai berendezé­seik korszerűsítéséhez a minisztérium támogatására? — Itt látok legtöbb lehetőséget. Ezzel a támogatással a korszerűsítés mellett az intenzív fejlesztést segítjük és minőségé­ben is javítjuk a lakosság ellátását. A me­gyéből érkezett pályázatok közül amelyik alkalmas volt az elbírálásra, az megkapta a támogatást. — Milyen reményeik lehetnek az ellátatlan területek lakóinak? — Fontos helyet kapott ezen a ta­nácskozáson is az alapellátás, az ellátat­lan területek hálózatának kialakítása. Nagy feladat hárul ebben a szövetkezeti kereskedelemre. A korábban említett ABC- program is az ellátatlan területeken való­sul meg: a nyíregyházi áruház is a város­perem lakóinak alapellátását segíti. — Az 1976-os kedvezőtlen zöldség­gyümölcs ellátás megismétlődésének el­kerülése nemcsak a mezőgazdaságra, hanem a kereskedelemre is komoly feladatokat ró. Mit tesz a minisztérium' ennek érdekében? — A kereskedelem szerepe nem a felvásárlással, hanem a szerződéskötések­kel kezdődik. Ebben elsősorban a szövet­kezeteknek vannak feladataik, azt azon­ban tudják, hogy minden szerződött zöld- séget-gyümölcsöt továbbra is fel kell vá­sárolni. Az ellátás javításához tárolók épí­tésére van szükség, ezért támogatja a mi­nisztérium a nyíregyházi és baktalóránthá- zi burgonyatároló építését. A mostani meg­beszélésen egy újabb, a kisvárdai tároló építésének támogatását kérték a megye ve­zetői. Erre nem tudtam konkrét választ adni, de megvizsgáljuk milyen lehetősége lesz rá a minisztériumnak. — Beszélgetésünk elején említette államtitkár elvtárs, hogy szó volt a vál­lalati magatartásról is. Megfogalmazná ezt konkrétabban? — Munkatársaimmal együtt úgy érté­keltük: a megye kereskedelmi hálózatának gyors fejlődése hosszú évekre igénybe vé­szi a vállalatok, szövetkezetek fejlesztési alapjait, s emiatt kevesebbet foglalkoznak dolgozóik életkörülményeinek javításával. Ügy látjuk, több vállalat és sok szövetke­zet nem tervez béremelést, de még olyan szövetkezet is volt, ahol a múlt évitől is alacsonyabbra tervezték a dolgozók kere­setét. Ezért úgy foglaltunk állást, hogy ezen változtatni kéll: ha másként nem, a beruházások kárára is előnybe kell része­síteni a dolgozók jövedelmének növelését. Ezt követeli tőlünk a párt életszínvonal­politikája. — Észrevételei alapján milyen ja­vaslatokat adna államtitkár elvtárs a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek vezetőinek? — Mindenekelőtt pontos és megalapo­zott pályázatok beküldésére hívnám fel a figyelmet; ennek hiányában nem lehet dönteni a támogatások sorsáról, s emiatt elhúzódhat, rosszabb esetben el is marad­hat egy-egy beruházás. Még egyszer alá­húznám: a legtöbb támogatási lehetősé­günk a technikai fejlesztésekre van, s hogy a dolgozók jövedelme növelésének a fej­lesztési igényeket is háttérbe kell szoríta­ni. Ezekre, egyáltalán a kereskedelmi szer­vezőmunka javítására a kereskedelmet irányító tanácsi szerveknek is nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. Balogh József A TÉGLÁTÓL A HÁZGYÁRIG Lakásépítés a városokban Ebben az évben már sok­kal jobban rajtoltak a váro­sok, a célcsoportos lakásépí­tésre kijelölt nagyközségek. Több, mint 600 lakás építése volt folyamatban, ami re­ményt ad arra, hogy a terve­zett 610 lakást átadják az idén. Mellette az OTP beru­házásában szintén hasonlóan alakultak a számok, a tavalyi 776 átadott lakás után az idén is 600-nál többet ter­veznek átadásra. Ezek között vannak a munkáslakások is. Javuló folyamatosság „Kiemelten kell kezelni a lakásépítéssel összefüggő be­ruházásokat, beleértve a munkáslakások építését” — állapítja meg a megyei pártbizottság múlt év de­cember 21-i határozata. Az áthúzódó építkezések nagy száma bizonyítja, hogy az építkezések folyamatossá­ga sokat javult. Ez igen so­kat jelent a kivitelező válla­latoknak, hogy sem terület hiánya miatt, sem a tervek késése miatt nem kell vára­kozniuk. A múlt év második felében hozott erőfeszítések tették ezt lehetővé — hozzá­téve, hogy a korszerű építé­si technológiák, berendezé­sek kihasználása így sem megoldott teljes mértékben. A nyíregyházi Jósaváros a jól szervezett házgyári épí­tés szép példája volt. Most mégis így fogalmaz Somorjai Béla, a SZÁÉV műszaki igazgatóhelyettese: . — Meg kell békülni azzal, hogy legfeljebb egy házgyári szalag lesz üzemeltethe­tő ebben az ötéves tervben. Ugyanis évente 400—450 lakás összeszerelése a leg­több, amit várhatnak az építők. Az idén viszont itt is gond lesz, mert a nyár vé­gére Jósavárosban befejező­dik az elemek szerelése, a körút harmadik szakaszánál, a Kun Béla utca és a Marx tér között viszont -a legjobb esetben is csak az év végén indulhat meg az építés. Lassú kisajátítás Éppen ez a szakasz az egyik legjobb példa arra, amikor az előkészítéssel is gondok vannak. Egyrészt a városi tanács eredetileg ebben az évben itt nem tervezett épí­tést, csak kisajátítást. (Sze­rencsére az épületek tervei időre elkészülnek.) Az építés­sel párhuzamosan kell lefek­tetni a közművek csőhálóza­A 107-es számú szakmunkás­képző intézet bőripari szer­tárában a má­sodéves cipőfel­sőrész-készítő tanulók egy csoportja kéttűs géppel gyakor­lati munkát vé­gez. (Elek Emil felv.) A tervezettnél több lakás épült tavaly a megyében. A közel ötezer lakásból a legtöbb a családi ház volt, míg a városokban a kisebb keresetűek, nagycsaládosok lakásgondját megoldó tanácsi építkezéseknél csak nehezen tudták tartani az előírt ütemet. Mint az elemzések megállapították, nem volt zökkenőmentes az átmenet a IV. ötéves terv befejező 1975-ös esztendejéről az új ötéves terv kezdetére. Főként az előkészí­tésnél voltak elmaradások, amit már az építőipari kivitelezés­nél nem, vagy igen nehezen lehetett pótolni. tát is, ami nagyobb összhan­got kíván a különböző kivi­telezőktől. Ám mindezt aka­dályozhatja, ha a kisajátítás ügyintézése lassan halad. Éppen a tanács igazgatási osztályánál több, mint egy hónapig tartott a kisajátítási határozatok kiadása, pedig még ezután következnek a viták, a pereskedés. Kisebb megtorpanás lesz az építési ütemben az alag­útzsalus technológiánál. Az ÉPSZER a kisvárdai munkák befejezése után szintén a körút új szakaszának szabad területében reménykedhet. A SZÁÉV az Árok utcán építi a munkáslakásokat, most valamivel kisebb iram­mal, mint tavaly, ezért az év végére a berendezés hasz­nosítására nem lesz lehető­ség. Nyíregyházán nagy segít­séget jelent a jó összhang az OTP-vei. Rugalmas pénz­ügyi intézkedések teszik lehe­tővé a lakásépítés gyorsítá­sát. Ez vonatkozik a város- központ rekonstrukciójára is. Kevésbé jó a kép viszont az ún. XIX-es lakókörzetnél, a Malomkertben. Gondok van­nak az előkészítésben, a ha­gyományos, téglából való építkezésre pedig nem talál­nak kivitelezőt, ezért csúsz­nak a határidők. Be kell lát­ni, hogy ilyen nagyarányú építkezést a hagyományos módszerekkel megvalósítani már aligha lehet. Hi a helyzet vidéken ? Mátészalkán tavaly 48 la­kás helyett csak 24 lakást ad­tak át tanácsi beruházásban. Mivel minden energiát a 49­es út átvezető szakaszának építésére fordítottak, így az idén is csak az OTP segítsé­gével — tőlük vesznek át épülő házakat — tudják tel­jesíteni a tervet. Egyébként a kapcsolódó beruházások is gátolják a munkát, hiszen az új területen csak a fűtőerő­mű megépítése után, 1979- ben adhatnak át több lakást. — Kisvárdán a legjobb a helyzet — állítja Bogdányi Ferenc, a beruházási válla­lat igazgatója. Ugyanezt mondja Kisvárdáról Puskás József, az OTP beruházási csoportjának vezetője. Rosszabb viszont a helyzet Nyírbátorban, ahol a szer­vezettségen múlik, hogy a közelmúltban megkezdett felvonulás után az idén la­kásokat is adjanak át. Pe­dig Mátészalka és Nyírbátor a munkáslakás-építési akció­ban is részt vehet az idén. A nagyközségekben vi­szonylag nem sok lakást kell felépíteni. A kivitelező meg­van, a terv szerinti befeje­zés is általában biztosított­nak látszik. Egyedül Zá­honyban jelent gondot a „lé­pésváltozás”, hiszen tavaly is csak 6 lakás készült el, az idén sem lesz több, miköz­ben 1980-ig összesen 112 célcsoportos lakás szerepel a tervben. Itt a helyieknek legalább annyi erőfeszítésre van szükség az előkészítés gyorsításánál, mint az épít­kezésekben részt vevő többi szervnek. Azzal, hogy a megyében sokat javult az előkészítő munka színvonala, a követ­kező években kevesebb lesz a gond, kevesebbszer lesz szükség gyors intézkedések­re. Az idén az első fél évben ugyanannyi lakást adnak át, mint a másodikban. Az üte­mességet, a folyamatos épí­tést ez jelenti. Lányi Botond Szakmunkásképzős kollégiumi napok A hagyományos közös"kollé_ giumi napokat február 22, és 27. között rendezi meg Nyír­egyházán a 110-es és a 107-es számú ipari szakmunkáskép­ző intézet. Az esemény meg­nyitó napján, február 22-én, 14 órától 18 óra 30 percig a résztvevők megtekinthetik a Széchenyi-emlékkiállítást, majd szellemi vetélkedőre és irodalmi pályázat értékelésé­re kerül sor. Ezután tartják meg a félévi kollégiumi köz­gyűlést. Másnap, 23-án, Ki mit tud bemutatót és asztalitenisz, bajnokságot bonyolítanak le a részt vevő szakmunkástanulók közreműködésével. 24-én nép­dal, népzeneverseny és labda­rúgó-bajnokság lesz műsoron, míg 25-én versmondóverseny és sakkbajnokság szerepel a közös programban. Az Alkotó ifjúság-kiállátást 26-án, 14 órakor nyitják meg, majd 19 órától jelmezes karnevál lesz. Február 27-én, a záróna­pon. 9 órától rendhagyó szü­lői értekezletek zajlanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom