Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 17. Waldheim üzenete a leszerelési tanácskozáshoz TELEX... • LONDON Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a leszerelési bizottság Genfben megnyílt ülésszakához intézett felhívásában hangsúlyozza: a leszerelés területén a legelodázha- tatlanabb feladat a nukleáris fegyverkezési hajsza, mielőbbi megfékezése és csökkentése, majd a tömegpusztító fegyverek végérvényes megsemmisítése. A nemzetközi kapcsolatokban végbemenő pozitív változások és mindenekelőtt a feszültség csökkenése — hangzik az üzenet — nyomatékosan aláhúzzák a leszerelés elérésének sürgető szükségszerűségét. Az ENSZ főtitkára a nukleáris és hagyományos fegyverek világszerte növekvő arzenáljának lényeges csökkentését szorgalmazza üzenetében. Mint rámutat, az óriási fegyverkészletek felhalmozása veszélybe sodorja a békét és a nemzetközi biztonságot. Jelenleg a világon évi 350 milliárd dollárt fordítanak a fegyverkezési hajszára. Ezeket a kolosszális összegeket mindenekelőtt arra kellene'felhasználni, hogy felszámolják az éhséget, a nyomort és a betegségeket, amelyektől még mindig százmilliók szenvednek a világon. Kurt Waldheim állást foglalt a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes megszüntetéséről szóló szerződés mielőbbi megkötése mellett. Véleménye szerint ez a lépés „erős pozitív befolyást gyakorolna a nemzetközi helyzet javulására és a leszereléshez vezető úton a reális haladás elérésére”. Külügyi tisztviselők közlése szerint szerdára • tovább romlott Anthony Crosland brit külügyminiszter állapota. Megfigyelők egyöntetű véleménye szerint Callaghan miniszterelnöknek mielőbb gondoskodnia kell Crosland utódjáról. A miniszter ugyanis nyilván még akkor sem folytathatja munkáját, ha felépül súlyos betegségéből. BUKAREST Szerdán délelőtt folytatódtak és befejeződtek a hivatalos tárgyalások Nicola Ceau- sescu, az RKP főtitkára romániai államfő és Hafez Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (BAATH) főtitkára, szíriai államfő vezette delegációk között. A tárgyalások során a felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és fejlesztésük lehetőségeit, vélemény- cserét folytattak időszerű nemzetközi politikai kérdésekről, különös tekintettel a közel-keleti helyzetre. HÁGA Vance Jeruzsálemben Cyrus Vance amerikai kül, ügyminiszter, aki kedden érkezett Izraelbe, közel-keleti kőrútjának első állomására, szerdán reggel Jeruzsálemben „munkareggeli” keretében tanácskozott Rabin izraeli miniszterelnökkel. A csaknem másfél órás megbeszélésen részt vett Simcha Dinitz, íz. rael washingtoni nagykövete, valamint Philip Habib, ame. rikai külügyminiszter-helyet, tes is. A két küldöttséghez közelálló körök szerint Vance és Rabin a kétoldalú kapcso. latokról, valamint a közelkeleti helyzetről cserélt véleményt, és ez utóbbi témán belül megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a genfi békekonferencián való palesztin részvétel problémá. jával. A Rabinnal folytatott tárgyalásokat követően az amerikai külügyminiszter meglátogatta a nácizmus zsidó áldozatainak jeruzsálemi emlékművét, majd megkezdte megbeszéléseinek következő fordulóját, ezúttal Állón izraeli külügyminiszterrel. Több tízezres gyűléssel követelték Rotterdamban a holland dolgozók azt, hogy a munkáltatók fogadják el a szakszervezetek bérjavítási tervezetét. Az országban tíznap óta tart a szelektív munkabeszüntetés: csaknem 200 üzem több mint 20 ezer olyan dolgozója sztrájkol, akiknek munkájától függ az üzem egész tevékenysége. LISSZABON A portugál nemzetgyűlés kedden a szocialisták és a jobboldal összefogásával, a kommunista képviselők ellenkezésével szemben megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében a dolgozók elbocsátása terén az eddigieknél szélesebb jogokat biztosítanak a munkáltatóknak. A törvénnyel hatályon kívül helyezték Goncalves tábornok kormányának azt a korábbi rendeletét, amely szigorú feltételekhez kötötte az elbocsátásokat. Madrid: Megcélozni a Közös Piacot A spanyol politikai pártok többsége úgy véli, hogy a választások után az országnak be kell kapcsolódnia a nyugat-európai integrációba, fel- vételét kell kérnie az Európai Gazdasági Közösségbe — jelentette ki Felipe Gonzales, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára brüsz- szeli sajtókonferenciáján. Az MTI tudósítójának kérdésére Gonzales leszögezte: SDanyolország bekapcsolódása a nyugat-európai gazdasági integrációba, az ország közös piaci tagságának megszerzése nem jelenti automatikusan Madrid részvételét az atlanti integrációban is, csatlakozását a NATO-hoz. „Pártunknak az a véleménye, hogy egy ilyen lépés az adott helyzetben nem előre, hanem visszalépést jelentene, hátrányosan hatna ki az európai enyhülési folyamatra” — mondotta. NEW YORK Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-nagykö- vete, aki kedden érkezett vissza New Yorkba, újságíróknak kijelentette: úgy véli, van remény a rhodesiai többségi uralom megteremtését célzó tárgyalások folytatására, s szükségesnek tartja, hogy megkezdjék az előkészületeket a tárgyalások folytatására. Szovjet Élet Restaurálják a Péter-Pál Erődöt l_ A Péter-Pál Erőd Leningrad egyik, 600 méter hosz- szú, 400 méter széles szigetén emelkedik. A Péter-Pál Erőd egyike a legjelentősebb történelmi emlékeknek. A város alapításával egyidőben, 1703-ban épített erődítmény eleinte védelmi célokat szolgált, ám e szerepét hamar elveszítette. A XVIII. században börtönné alakították. A falai között sínylődő, bátor, népüket határtalanul szerető forradalmárok hősi harcukkal örök időkre az orosz népi felszabadító mozgalom kőből rakott krónikájává változtatták. Az erőd bejáratát 20 méter vastag falak védték. A területén emelkedő barokk stílusú templom hamarosan megfiatalodik. Az erődben nagyszabású helyreállítási munkák kezdődtek. A restaurátorok feladata a templom homlokzatának eredeti formában történő helyreállítása, az erőd kapujának restaurálása, a földalatti építmények helyrehozása. KORUNK FŐ FORRADALMI ERŐI (2.) GEORGES MARCHAIS, A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRA MONDOTTA A KAPITALIZMUST SÜJTÖ JELENLEGI VÁLSÁGRÓL: „E VÁLSÁG ERŐSEN ÉRINTI A MUNKÁSOSZTÁLYT, VALAMINT MINDEN FIZIKAI ÉS ÉRTELMISÉGI DOLGOZÓT, A PARASZTSÁGOT IS. A VÁLSÁG OLYAN HELYZETBE JUTTATJA ŐKET ÉS CSALADJUKAT, AMELYET MEGOLDHATATLAN NEHÉZSÉGEK, NÉLKÜLÖZÉSEK, BIZONYTALANSÁG ÉS A HOLNAP MIATT ÉRZETT AGGODALOM HATÁROZ MEG!” A lejlett tőkésországok roonkásmozgalma A fejlett tőkésországokban a lakosságnak jelenleg 80 százaléka él bérből és fizetésből, s több mint 50 százalék a munkások aránya A 235 millió dolgozóból 75 millió vesz részt a szakszervezeti mozgalomban, több mint 3 millió a kommunista párttagok száma, nagy létszámú, jelentős erővel és befolyással rendelkező szociáldemokrata munkáspártok vannak. Az új nemzetközi helyzetben, a növekvő belső nehézségekkel küzdő tőkésországokban új kérdések és új válaszok fogalmazódnak meg. A kommunista mozgalom erősödő, befolyását növelő szakaszához érkezett. Egyes országokban — Olaszország, Franciaország, Portugália, Spanyolország —, valameny- nyi politikai erő számára alapvető kérdéssé vált a kommunistákhoz való viszony: választaniok kell a merev szemben állás vagy az együttműködés valamilyen formája között. Az új helyzetben a kommunista pártok igyekeznek megfelelni a kihívásnak. Akcióprogramjuk a tudományos szocializmus elméleti igényével határozza meg a konkrét helyzetből fakadó, országonként sajátosan konkrét tennivalókat. Ugyanakkor valamennyiüknél közös a demokratikus vívmányok védelme és továbbfejlesztése a munkásosztály és forradalmi pártja vezetésével, valameny- nyi antimonopolista erő részvételével. Ugyancsak Mar- chais mondta: „Következésképpen azt javasoljuk a munkásosztálynak, a dolgozóknak, országunk népének, hogy harcoljon a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet demokratizálásáért, az állandó demokratizálásért a „végsőkig”, vagyis a szocializmusig”. A burzsoázia hatalmát testvérpártjaink fokról fokra akarják megdönteni. Ez a forradalmi folyamat hosz- szabb periódust is felölelhet, azonban a végeredmény egyértelmű : a felhalmozódó mennyiségi változások új minőségbe, a szocialista forradalomba csapnak át. Az új politika megfogalmazása, a taktika alkalmazása közben viták, véleménykülönbségek is lehetnek a testvérpártok között. Ezek azonban nem áthidalhatatlanok. Ami a vitákat illeti, figyelmet érdemelnek Leonyid Brezsnyevnek az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott szavai: „A kommunisták között időnként keletkezhetnek véleménykülönbségek egyes kérdések megítélésében... A marxista—leninisták azonban az ilyen kérdéseket az internacionalizmus álláspontjáról közelítik meg, az egész mozgalom egységének szilárdítását szem előtt tartva, és a keletkezett problémákat a valódi elvtársiasság szellemében, minden egyes párt egyenjogúsága és önállósága tiszteletben tartása kikezdhetetlen normáinak alapján vitatják meg. Természetesen, itt nincs és nem is lehet szó az elvi dolgokban való kompromisszumokról. A kommunista pártok különböző körülmények között élnek és harcolnak. A szocialista világrendszer országaiban uralkodó helyzetben vannak és irányítják a fejlett szocialista társadalom építését, a kapitalista országokban élen járnak a néptömegek harcában a társadalmi haladásért, a demokráciáért, a szocializmusért. Önállóak a marxista—leninista alapon álló politikai célok és feladatok meghatározásában, országuk, népük történelmi adottságainak, jelenlegi feltételeinek legjobban megfelelő forradalmi taktika kidolgozásában. Ahogy Kádár János is megjegyezte a pártunk álláspontját kifejező cikkében, amely a Béke és Szocializmus 1977-es első számában jelent meg: „A tapasztalatok átvétele nem jelenti azok mechanikus másolását, az önállóság csorbítását. Minden párt maga felel azért, hogy figyelembe veszi-e mások tapasztalatait, s hogyan alkalmazza azokat”. Az egész mozgalom előtt álló feladatok ugyanis nem hajthatók végre anélkül, hogy a nemzeti jellegű feladatokat a pártok ne oldanák meg a lehető legjobban, legönállóbban. Enrico Berlin- guer véleménye szerint: „Az internacionalizmus azt fejezi ki, hogy pártjaink részvevői, főszereplői mindannak, ami a saját országukban és nemzetközi szinten a dolgozók és a népek társadalmi és politikai jogai teljes érvényesítéséért folytatott harcban, a nemzeti függetlenségért, a békééyt és a társadalmi haladásért vívott harcban az egész világon történik”. Ebben a megközelítésben a kommunisták nemzeti felelőssége összeforr internacionalista kötelezettségükkel, a marxizmus—leni- nizmus iránti hűség a haza iránti odaadással, a nemzet létérdekeinek védelmében. Éppen ezért azok a próbálkozások, hogy szembeállítsák egymással a világ forradalmi erőinek két osztagát, a szocialista világrendszert és a fejlett tőkésországok munkás- mozgalmát nemcsak a megvalósuló szocializmus ellen irányulnak, hanem komoly károkat okoznak a demokráciáért, társadalmi haladásért küzdőknek a kapitalizmus világában. A nemzetközi munkásmozgalomban a kommunisták ösztönzésére erősödik a szak- szervezeti mozgalom egysége. 1974-ben és 1975-ben negyed- százados szakítás után, először találkoztak a különböző politikai orientációjú nemzeti és nemzetközi szakszervezeti központok. Megállapodtak, hogy összehangolják akcióikat a dolgozók jogaiért vívott küzdelemben. Folyamatosan bővülnek a szocialista és a kapitalista országokban működő szakszervezetek kapcsolatai is. Közös küzdelmük a békéért, az enyhülésért az internacionalista összefogást erősíti. A jelenlegi helyzetben növekszik a kommunisták és a szociáldemokraták akciói összehangolásának jelentősége is. Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy a szocialisták által vezetett kormányok általában nagyobb mértékben járulnak hozzá a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, mint a polgári kormányok. A fejlett tőkésországok kommunista pártjai üdvözlik a realista tendenciákat, de nem hunynak szemet afölött, hogy egyes szociáldemokrata vezetők változatlanul kommunistaellenesek. A kapitalizmust a szocializmusnak kell felváltania, a kommunisták tudják, hogy ezt csak széles népi szövetségben érhetik el. „Ez az útkeresés és harc — állapította meg Berlinguer — szükségessé teszi a párbeszédet és a megegyezést a munkásság és a nép más, szocialista, szociáldemokrata és keresztény indítékú erőivel, mindenkivel, aki a társadalom megújulását és előrehaladását akarja”. A mi pártunk szolidáris azzal a harccal, amelyet a fejlett tőkésországokban a kommunista és munkáspártok más haladó erőkkel együtt, bonyolult körülmények között vívnak. Tudjuk,, hogy testvérpártjaink eredményes tevékenységét sok tekintetben befolyásölj a, miként alakul a szocialista világrend- szer ereje, hogyan növekszik hitele, tekintélye. Mi viszont érezzük azt a támogatást, amit ők nyújtanak a béke, a társadalmi haladás ügyéhez. Molát Ferenc (Folytatjuk) Fokozódnak a tőkés gazdaság válságjelenségei Az Ekonomicseszkaja Ga- zeta című szovjet hetilap szerdán megjelent számában írja: A szocialista közösség népgazdasága 1976-ban magabiztosan fejlődött, miközben a kapitalista gazdaságban folytatódtak a válság okozta nehézségek. Amikor a fejlett kapitalizmus övezetében a nemzeti össztermék mintegy 2 százalékkal növekedett a múlt évben, az ipari termelés pedig nem haladta meg az 1973. évi színvonalat, a KGST-hez tartozó országok nemzeti jövedelme a múlt évben előzetes adatok szerint több mint 5 százalékkal, ipari termelésük pedig megközelítőleg 6' százalékkal növekedett, csaknem 25 százalékkal felülmúlva az 1973. évi színvonalat.
