Kelet-Magyarország, 1977. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. február 17. Filmesek között Vaján ■■■■■■11■■■■■■!■■■■■■* KISAJÁTÍTÁS, EGYSZERŰBBEN Megelevenedik Rákóczi kora He legyen munka nélküli jövedelemszerzés A kisajátításokat 1977. január 1-től új törvényerejű rendelet szabályozza. Erről kértünk tájékoztatást dr. Drá- gár Magdolnától, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács V. B. igazgatási osztályának főelőadójától. — A rendelet célja, hogy a tulajdonos kisajátításra kerülő ingatlanáért megfelelő kártalanítást kapjon, de ne adjon lehetőséget munka nélküli nagy jövedelemszerzésre — mondta. — Ezért, ha a tulajdonos az ingatlant a kisajátítást megelőző 10 éven belül szerezte, figyelembe veszik a szerződéskori értéket is. A kártalanítás megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni az építéshez tíz éven belül nyújtott, vissza nem térítendő állami és munkáltatói támogatás összegét, továbbá a luxuskivitelezést. Előnyösebb az adás-vétel — A tulajdonos továbbra is kérheti a csereingatlannal történő kártalanítást. Az új szabályozás szerint adható csereingatlanként tanácsi ér- tékesítésű és OTP-öröklakás is. Ez esetben a szövetkezeti, illetve OTP-lakásokat is fel kell értékelni, és a napi forgalmi értéknek megfelelő áron kell az új tulajdonosnak adni. — A korábbi jogszabály is tartalmazta, hogy az ingatlan kisajátítása előtt meg lehet kísérelni az ingatlan adás-vételét, vagyis nem kell a hosz. szadalmasabb kisajátítási eljáráshoz folyamodni, s az ezzel járó költségeket viselni. Az új jogszabály olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek a tulajdonszerzésnek ezt a módját még előnyösebbé teszik. Például a társadalmi szervezetek, szövetkezetek számára kikötés is, hogy az ingatlanok tulajdonjogát csak adás-vétel útján szerezhetik meg. De az állami szervek, vállalatok részére is kedvezőbb ez a rövidebb, kevésbé költséges eljárás. A rendelet az ingatlannal rendelkezőket is érdekeltté kívánja tenni az adás-vételi út választásában. A tanácsok hatáskörében — Abban is változás történt, hogy az 1977. január 1- től induló kisajátítási ügyek — a bíróságok helyett — a tanácsok hatáskörébe tartoznak, akik most már a kártalanításban is hatóságként döntenek. Korábban ezt a bíróságok végezték. A bírósági eljáráshoz hasonlóan az ingatlan értékének megállapításához szakértőket vesznek igénybe. Szakvéleményüket figyelembe véve állapítják Külpolitika kétszázszor A TIT nemzetközi szakosztályának mérlege A külpolitika iránti érdeklődés rendkívüli mértékben megnőtt jó pár év óta. Az általános tájékozottság javult, amiben nagy szerepe van a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak is. Mellettük nem alábecsülendő az a szerep, melyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nemzetközi-politikai szakosztálya tölt be. Évente átlag kétszáz előadást tartanak, mégpedig magas színvonalon. Ezeken az általában beszélgetésekkel és konzultációkkal egybekötött. korszerű módszerrel tartott rendezvényeken ötven fő vesz részt, ami lehetővé teszi a közvetlen kapcsolatot, a vita lehetőségét. Szabolcs- Szatmárban a TIT nemzetközi szakosztálya nemcsak a megyeszékhelyre és a városokba jut el. jó néhányszor községek, üzemek is meghívnak előadásra ismert szakembereket. A nemzetközi előadásokat tartók rendszeres szakmai képzésben vesznek részt, előadói konferenciákon találkoznak a külpolitika ismert szaktekintélyeivel. Ez módot ad arra, hogy minden esetben lépést tudnak tartani ä legfontosabb eseményekkel, és bőséges háttéranyagot is nyújtanak a témák jó megértéséhez. A február 15-én megtartott szakosztályi vezetőségi ülésen is nyugtázták ezt, hozzátéve: szükséges az előadói gárda fiatalítása is. Ennek fő oka, hogy az elmúlt év utolsó negyedében a TIT olyan szerződést kötött a középiskolai kollégiumokkal, amely szorozatszerű előadások megtartását teszi lehetővé. Itt a hallgatóság már önmagában megköveteli a friss és fiatal előadók dinamizmusát. Az ilyen kollégiumi sorozatok eddigi tapasztalatai is igen jók, s a jelek szerint ezt a következő tanévben is folytatni kell. Ez egyben azt is jelenti: lényegesen több fiatal kap alapos és rendszeres tájékoztatást. Az elmúlt évek elemzése után a TIT nemzetközi szakosztálya megszabta a következő időszak feladatait, melyek középpontjában elsősorban az ipari területeken történő ismeretterjesztés bővítése állt. Célul tűzték ki, hogy a vidéken tartott rendszeres előadásokat is növelik, főleg, ha megfelelő közlekedési alkalmatosság is segíti ezt a nehéz munkát. meg a megfelelő kártalanítási összeget. A korábbi szabályozás szerint a kisajátítási kérelem elbírálásánál a tanács igazgatási osztálya csak azt vizsgálhatta, hogy a jogszabályban meghatározott közérdekű célok valamelyike a kérelemben fennáll-e, és az előírt mellékleteket a kisajátítást kérő csatolta -e? így előfordult, hogy az eljárás végén, vagy a határozathozatal után derült ki: a kisajátítást kérő a szükséges pénzzel nem rendelkezik, illetve, hogy a kisajátítás célja csak később valósulhat meg. Az új szabá. lyozás szerint az igazgatási osztály a kisajátítás feltételeinek elbírálása során a kérelem benyújtását követően azt is megvizsgálja, hogy a kisajátítást kérő rendelkezik-e a kisajátításhoz szükséges ösz_ szeggel, az épületben lévő lakások használóinak elhe. lyezése biztosított-e, és hogy a kisajátítási cél valóban a kérelemben megjelölt ingatlanon valósítható-e meg a leggazdaságosabban. A tanácsok jó munkáiához nélkülözhetetlen, hogy a kisajátítást kérők a rendezési programokra épülő terveknek megfelelően járjanak el. Az új eljárás nagy előnye. hogy nem kell bírói eljáráshoz folyamodni, hanem az ügy lezárulhat tanácsi döntéssel is. Kántor Éva Kétéves előkészítő munka után hétfőn a MAFILM egy stábja birtokba vette a vajai várkastélyt. Itt forgatják a Rákóczi című háromrészes tv-filmet. A kastély nagytermében a 39. jelenet beállításán a szereplők elhelyezésén dolgozik Kézdi-Kovács Zsolt, a film rendezője. Tőle tudtuk meg: eredetileg már tavaly, a 300. évfordulóra el kellett volna készülni a filmnek, de a forgatókönyvírás — mivel korabeli dokumentumok alapján, történészek bevonásával készül — időre nem lett kész. Felvétel indul. Koltai János, a Madách Színház művésze ezúttal nar. rátöri szerepkörben belép a nagyterembe és bemutatja a szereplőket. Szemben a kamerával II. Rákóczi Ferenc, akit Kránitz Lajos, a József Attila Színház fiatal művésze alakít, balján Vay Ádám szerepében Paláncz Ferenc miskolci színművész. A fejedelemmel szemben Bánfi György, a József Attila Színház tagja ül Pálfi gróf szerepkörében. Pereg a filmfelvevő, gép, a jelenetre a házigazda Vay évelődése kerül báránysült fogyasztása közben .. A film nagy része Vaján készül, ezért választották az alkotók ezt a helyszínt, mert hazánkban csak ez a kastély maradt meg hitelesen ebből a korból. Lesz felvétel még Tá- koson, Sárospatakon és Egerben is. A szabolcsi forgatást előreláthatólag február 21-ig befejezik, de tavasszal, illetve kora nyáron ismét vissza, jönnek a filmesek, hogy néhány kiegészítő snittet készítsenek. A háromszor egyórás dokumentumfilm operatőre Káplár Ferenc, dramaturgja Hanák Gábor, gyártásvezetője Kellner Sándor. A Rákócziról készülő filmalkotást a tervek szerint év végén láthatják a televízió nézői színesben is. Kép, szöveg: Elek Emil Jelenet a készülő színes tévéfilmből. Koltai János színművész, a film narrátora. Vay Ádám megszemélyesítője Paláncz Ferenc. Káplár Ferenc operatőr és Kézdi-Kovács rendezője. Az első mérnök-doktor Zielinski-emlékek Mátészalkán A magyar műszaki tudomány kétségtelenül egyik legreprezentánsabb egyénisége dr. Zielinski Szilárd 1860. máj. 1-én Mátészalkán született. Ez csak a szakavatott kutatók előtt ismeretes. Pedig nevét ismerik Európa számos országában. Nemrég néhány életrajzi adatára bukkantak Mátészalkán, ami további kutatásra serkent. Zielinski menekült lengyel nemesi családból származott, középiskoláit és a műegyetemet a fővárosban végezte. Kétéves külföldi tanulmányútja alkalmával többek között Párizsban az Eiffel-cég szerkesztési irodájában mint mérnök dolgozik, haza jövetele után az egyetemen tanársegéd. A szabad mérnöki pálya vonzotta, irodát nyit, mely egyike a legelső vasúti nyomjelzési vállalatoknak. 1896-ban előterjeszti és megvitatásra ajánlja a megalkotandó magyar mérnöki kamara első tervezetét, majd egy év múlva megalapítója és első elnöke a Magán Mérnökök Országos Szövetségének. 1902-ben egyik párizsi útja alkalmából megismerkedik Henne- bique vasvázas betonszerkezeteivel, amit hazánkban elsőként alkalmaz. 1901-ben elsőnek szerzi meg a magyar mérnök-doktori címet! Tanári teendői mellett vasbetonirodájában széles körű munkásságot fejtett ki: a Margit-szigeti vasbeton víztorony, a Ganz-gyár teljesen vasbetonból készült hatalmas gépcsarnoka a Kőbányai úton, a makói közúti és vasúti Maros-híd magas fajármainak vasbetonjármokkal történő kicserélése stb. az ő nevéhez fűződik. Több nemzetközi építészeti kiállításon pályaterveivel aranyérmet nyer. Nevéhez fűződik a Budapesti Mérnöki Kamara megalakulása. (1924.) 1924. április 28-án hal meg. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar műszaki társadalmat. Nyéki Károly Nagyecsed— Sárvár Folytatják^ a régészeti ásatásokat A múlt esztendő országos visszhangot kiváltó régészeti feltárásai után az idén tovább folytatják a szakemberek a Nagyecsed környékén napvilágra került monostor és a mellette egykoron elterült település maradványainak vallatását. 1976- ban nem egy váratlan és szakmailag is érdekes lelet került felszínre. Dr. Magyar Kálmán régész, a Jósa András Múzeum munkatársa, az ásatás irányítója szerint az idén is várható több, a korra jellemző lelet kiemelése, feltárása. Az előkészületi munkálatok már megkezdődtek. A tervek szerint az idei nyáron régésztábor települ a Kraszna partjára. A nyárelőn tovább folytatódik a XI. századi monostor belsejének és kapubejáratának feltárása. A tavalyi munkák befejeztével figyeltek fel a szakemberek egy udvarház nyomaira. Akkor, idő hiányában már nem került sor ennek részletesebb vizsgálatára. Az idén erre is sort kerítenek a feltárást végzők. Érdekes mozzanata lesz a nyári teendőknek a monostor menti temető feltárása. Az elképzelések szerint egy sírt teljes épségében próbálnak majd felszínre emelni. A többi lelettel együtt bizonyára ez is értékes darabja lesz annak a kiállításnak, mely az Ecsedi-láp históriáját dolgozza fel s mutatja majd be az érdeklődőknek. (kz)
