Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

1977. január 12. KELET-MAGYARORSZÄG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Balesetek Hogy milyen véletlenen múlik egy-egy baleset, jól példázza Kántor László ara­nyosapáti levélírónk esete. Csillagfürtöt szállított a hely­beli termelőszövetkezet épü­letének padlására, s a létrán széthullott csillagfürtön meg­csúszott, jobb kezét megütöt­te, több héten át táppénzen volt miatta, Imre Csaba kisari lakos balesete sajnos az előbbitől súlyosabb volt. Balesete kö­vetkeztében — amely mun­kavégzés közben a termelő- szövetkezetben érte — egyik lábát amputálni kellett. Azó­ta állandó gondozásra szo­rul. A háromtagú család a táppénzből, s a termelőszö­vetkezettől kapott fizetéski­egészítésből él, amit az utób­bi időben megvontak tőlük. Emiatt írt levelet szerkesztő­ségünknek Imre Csaba, vala­mint tudni akarta: kérhet-e kártérítést a termelőszövet­kezettől, mivel hogy ott rok­kant meg. „A pénzre nagy szükségünk volna — hang­zik a levél — hiszen felesé­gem sem tud miattam rend­szeresen dolgozni, ezerkét­száz forintból pedig nem tu­dunk megélni.” A két eset közös vonása: egyik termelőszövetkezet sem teljesítette a kötelességét a baleset megtörténte után. Az előbbi esetben jegyzőkönyvet ugyan készítettek, de többre nem terjedt ki a figyelmük. Pedig — amint ezt utólag a járási hivatal megállapítot­ta — a baleset elkerülhető lett volna, ha a termelőszö­vetkezet a rendszabályokat megtartja; ha ellenőrizte vol­na a szállítás előtt a zsákok csomagolását és azok súlyát. Mivel ezeket elmulasztották, a balesetért őket terheli a felelősség, vállalniuk kell a kártérítést. Imre Csaba kisari levél­írónk ügye már kedvezően alakul. A termelőszövetkezet döntőbizottsága havi 1200 fo­rint gondozási segélyt állapí­tott meg részére, valamint több mint 5 ezer forint úti­költség-térítést, és nyugdíja­zásával kapcsolatosan is in­tézkednek. A szépséghiba csak az, hogy mindez utólag történt, és a felettes hatóság közbelépésére. A rendelkezésről pedig bi­zonyára mind a két termelő- szövetkezetben tudnak, amely szerint levélíróinkat megilleti e támogatás külön kérés, vagy bizonygatás nélkül. Mi­ért váratott magára mégis a termelőszövetkezet intézke­dése? Leplezni akarták a dolgot? Hiányzott a humá­num? Ezeknek az emberek­nek a betegségen felül még azt is el kellett viselniük, hogy akkor hagyták őket cserben, amikor a támogatás­ra a humánumra a legna­gyobb szükségük volt. Soltész Agnes árvíz — pincében — Még, ha legalább bor tört volna fel, úgy megérné a fáradságot... (Kiss Ernő rajza) Nyíregyházán, a Soltész Mihály utca 7. szám alatt la­kom — kezdi levelét Be- lánszky István olvasónk — közvetlen szomszédságban a söripari vállalat telepével, ahol január elsejéről máso­dikára virradó éjszaka a víz­aknából több sugárban is feltört a víz, elöntötte az ud­vart, s mi több, az én pin­cémet is. Reggel azonnal te­lefonáltunk a vízműnek, a tűzoltóságnak, de mindössze annyit tettek, hogy délután három órakor a SZAVI- CSAV-tól kijöttek és a víz­csapot elzárták, de a pincé­ből csak harmadnap délután szivattyúzták ki a vizet, amely addig áztatta a fala­kat, nem kis bárt okozva. Érthetetlen, miért kellett hosszú órákat, napokat vár­ni a segítségre, amikor úgy tudom, mindkét helyen a munkaszüneti napokon is ál­landó ügyelet van. jégpálya Több fiatal aláírásával ér­kezett levél a szerkesztőség­be. A legtöbben örülnek a végre igazi télnek, de kissé fanyaran jegyzik meg: a korcsolyázási lehetőségek korántsem elegendőek. Töb­ben hivatkoznak szüleikre, akiktől azt hallották, hogy régen szinte nem volt iskola, ahol ne öntött volna a pe­dellus pályát. Szóvá teszik, hogy a legnagyobbnak szá­mító, bár korántsem az igé­nyeket kielégítő méretű sta- dioni pálya sem a legjobb, mert a jég folyamatos taka­rítását nem végzik, így az­tán még azok is csetlenek- botlanak, akik nem Axel Pa- ulsennel akarják felhívni magukra a figyelmet. Kérdé­sük remélhetően nem hiába elhangzó: vajon rendező­dik-e végre az, hogy Nyír­egyházán több pálya legyen, s lesz-e végre jó minőségű jég a stadioni pályán? HÁZIREND Joggal gondolhatja bárki, hogy a város központjában nagyobb figyelmet fordíta­nak a tisztaságra. Sajnos, erre rácáfol Nyíregyházán a Szabadság tér 9. szám alatti épület udvarában uralkodó rendetlenség. A szemetet ka­rácsony óta nem szállította el az ingatlankezelő vállalat. A tárolóhelyiségben a kukák már ki sem látszanak a sze­métből, s ez jó táptalaj — az utóbbi időben egyébként is igen elszaporodott — fér­geknek. Piszkos a lépcsőház is, senki nem takarítja, egy­szóval mintha nem legne^ gazdája az épületnek; '^esfe' senki nem zárja a kaput; a rendhez pedig ez is hozzá tartozna — teszi szóvá nyolc lakótársa nevében özv. Ka- jati Sándorné. TEJBOLT ZÄRVA Záhony egyetlen tejboltja több, mint két hete zárva van. Karácsony előtt megbe­tegedett a bolt vezetője, s azóta nincs aki helyettesítse. Ugyanakkor nemcsak a záho­nyiak, hanem a vasúti körzet dolgozói közül is többen itt szoktak vásárolni. Miért nem lehetett ennyi idő alatt he­lyettesítésről gondoskodni — kérdezi Néma Lenke Tisza- bezdédről. SZŰRŐ Két hónap óta járom az üzleteket, de Nyíregyházán sehol nem lehet kapni kávé­főzőhöz való szűrőt. A leg­több háznál pedig minden­napos használati cikk a ká­véfőző. Bosszantó, ha egy apró tartozék, alkatrész hiá­nya miatt használhatatlanná válik — panaszolja levelében Holik Gyula, Nyíregyháza, Stadion utca 48. szám alatti olvasónk. VISSZAADTAK Varga Ferenc, Nyíregyhá­za, Arany János utca 23. szám alatt lakó olvasónk karácsony előtt elvesztette — fontos okmányokat tartal­mazó — aktatáskáját és a nyugdíjából ajándékozásra szánt pénzét. A történtek né­hány óráját megkeserítették, melynek Ruzsinyák Mihály és felesége vetett véget, ök ugyanis megtalálták levél­írónk táskáját és • lakására vitték. Rendkívüli figyel­mességüket személyesen is megköszönte Varga Ferenc, példamutató magatartásuk­hoz ezúton is gratulál. MEGISMÉTLŐDÖTT Sajnos, karácsonykor is megismétlődött a korábbi eset. Most ünnep első nap­jának délutánjától másnap estig nem volt áram Székely község két körzetében. Szil­veszterkor, általában minden­ki televíziót szeretett volna nézni, de számításunkat a TITÁSZ kisvárdai kirendelt­sége ezúttal is keresztülhúz­ta. Este fél kilenctől éjfélig az egész községben sötétség volt, éjféltől pedig 5 percen­ként volt áramszünet. Min­denki szilveszterét elrontotta ez az áramszünet, és a bosz- szúságot tetézte, hogy a ki- rendeltségen a telefonszóra ugyan felvették a kagylót, de azonnal le is tették. Kérjük, hogy ilyen előzmények után tartson a TITÁSZ egy alapos vizsgálatot, elsősorban a visszatérő és tartós áramszü­netek miatt, másrészt mert este nyolc után a község fe- ljs részében igen nagymértékű a feszültségingadozás — teszi szóvá S. J. székelyi olvasónk. BURGONYA Ismerjük a burgonya kö­rüli nehézségeket — kezdi levelét Martos Mária jósa- városi olvasónk. Ennek elle­nére vannak dolgok, melyek bosszantóak. Az, hogy a ke-, reskedelem esetenként visz- szaél e nehézséggel — írja olvasónk. Az olcsó krumpli fele használhatatlan, így az, ami 4,80-ba kerül az üzlet­ben, mire elkészül, egy tizes lesz. Nem kétséges az sem, hogy burgonyaárban földet is jócskán adnak a vevőnek. Ügy érezzük — írja olvasónk —, hogy becsületesebb lenne gondosabban kalkulált áron olyan terméket eladni, amely jobban használható. REJTÉLYES AJTÓK Rejtélyes ajtók vannak a nyíregyházi vasútállomás el­ső emeletén. Az egyik helyen például az első ajtó után másik kettővel találja szem­közt magát az utas, s csak ezután derül ki, hogy a ke­resett gyermekváróteremről van szó. Aki ismeretlen erre­felé, s nem tudja, hogy a be­rendezők a kicsikre is gon­doltak, az kénytelen csecse­mőjét a dohányosok váróter­mébe vinni, „hagy edződ­jön”. De hasonló a helyzet néhány más helyiséggel is — pedig egy-egy ajtófelirat, eligazító tábla nem kerülne sokba — írja K. É. Hauser József olvasónk levelében arról írt, hogy édes­apja elhalálozása után megörökölt három katasztrális hol­dat kitevő ingatlant, amelynek nagy része a község bel- —területén fekszik, a többi pedig közvetlenül mellette. GondjlfrTiögy á^píígyatéki tárgyalás lefolytatása után a járási földhivataltól kapott egy értesítést, amelyben kö- pUiék vele: az általa megörökölt föld a jövőben a terme- _ vetkezet tulajdonát képezi és a termelőszövetkezét ezért megváltási árat fog fizetni. Közölték ennek összegét is és ezt a megváltási árat a termelőszövetkezet öt évi részletben tartozik megfizetni. Olvasónk sérelmezi, hogy az ő hozzájárulása nélkül a megörökölt ingatlanát elveszik, ezen túlmenően azzal sem ért egyet, hogy önkényesen megállapítják a tsz-tu- lajdonba került föld ellenértékét, mert az álláspontja sze­rint a föld értékéhez képest rendkívül alacsony. A tel­jes földterületet úgy tekintik, mint külterületű mezőgaz­dasági ingatlant, holott az a valóságnak nem felel meg és az aranykorona-értéket is rendkívül alacsonynak tartja. A földhivatal olvasónk részére nem értesítést küldött, hanem egy szabályszerű határozatot, amelynek alapja az 1967. évi IV. törvény és a 36/1967. korm. sz. rendelet, amelynek értelmében a termelőszövetkezettel tagsági vi­szonyban nem álló személyek tulajdonában lévő olyan Szerkesztői üzenetek Ruszki József jékei, Papp Sándor baktalórántházi, Ti­sza Bálintné tunyogmatol- csi, Boros Mihályné sza- kolyi, Popovics István szé­kelyi, Bajnai Lajos porcsal- mai, Kiss Zoltánná győrte- leki, Kormány Józsefné ara­nyosapáti, Popovics László- né vásárosnaményi, Barna József nyíregyházi, Keszthe­lyi István nyíregyházi, Hor­váth Zsigmond dombrádi, Magos Jánosné kocsordi, Návay Tivadarné nyírbáto­ri, Lénárt András mándoki, Szabó József tunyogmatol- csi, Nagy Miklósné nagyari, Tóth Mihályné nyírcsászári, Kovács József tuzséri. Sza­bó Bálintné rozsályi, Juhász Istvánná kántorjánosi, Ba­logh Jánosné nyírmadai, Kulimár Jánosné nyíregy­házi, Lőrincz Miklósné sza- mossályi, özv. Osváth Fe- rencné vajai, Deli Bertalan­ná papi, özv. Varga József­né ópályi, Ambrusz Ilona nyíregyházi, Polacsek Imre nyírvasvári, Bátori Béla nyírderzsi. Bognár Károly- né nyírkátai, Bódi Béláné méhteleki, Vékony György nagykállói, Holhos Erzsébet nyírlugosi, Győri Sándor nagyari, Nagy Sándor por- csalmai, Fodor János leve- leki, Varga Károlyné fehér- gyarmati, Bazola Sándor ópályi, Kucsa Tünde nyír­egyházi. Tordai Lászlóné lövőpetri, Simon Gábor mi- lotai, Karnóczi András új­fehértói és Puskás Sándor tiszavasvári lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Takács Sándorné mária- pócsi, Huzina Miklós kisvár­dai és Szűcs Dánielné fehér- gyarmati olvasóinknak le­vélben válaszoltunk. Juhász Anikó berkeszi is­kolai tanuló és társai a Nyírtass: Állami Gazdaság­tól a reklamált munkabért megkapták. Adminisztráci­ós tévedés okozta a késedel­met. Tóth Jánosné ibrányi ol­vasónk a nyíregyházi járá­si hivatal közbenjárására — megkapta a termelőszövet­kezettől a gyermekgondozá­si szabadság után járó fize­tett szabadságát. özv. Varga Józsefné ópá­lyi olvasónkat a társadalom- biztosítási igazgatóság nyug­díjosztálya értesítette, hogy ideiglenes özvegyi nyug­díjra nem jogosult, viszont a november havi járadékot kérheti a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól, mert a le­velében közölt adatok sze­rint megilleti. Az ifíetékes válaszai KÖZMÜ­HOZZÄJÄRULÄS Csegöldi olvasóink pana­szolták, hogy a Bajcsy-Zsi- linszky utcában már egy éve elkészült a közmű, és még­sem használhatják. Ugyan­akkor a községi tanács 1050 forint közműfejlesztési hoz­zájárulás fizetésére kötelezte őket. A Jánkmajtisi Nagy­községi Közös Tanács szak- igazgatási szerv vezetője a következőket válaszolta a csegöldi lakosok panaszára: „A vízműhálózat bővítését 1975. novemberében kezdte el a SZAVICSAV. A csőhálózat lefektetése után a munkát abbahagyták. A benyújtott számlából a hiánypótlási munkákra mi 60 ezer forin­tot visszatartottunk. Azóta több ízben kértük, hogy a munkát fejezzék be, most legutóbb azt az ígéretet kap­tuk, hogy január 11. és 15. között a hiányzó munkákat elvégzik, így az új hálózat bekötését, és az elmaradt to­vábbi 50 méteres hálózatbő­vítést, legkésőbb január 25- ig elkészítik. A községi ta­nács intézkedett, hogy az érintett családoknak a köz­műfejlesztési hozzájárulást csak a bekötés napjától kell fizetniük.” FENYŐK December 29-én „Mi lesz a karácsonyfákkal” címmel megjelent cikkünkre a Nyír­egyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat közölte, hogy a karácsonyfákat a cikkben javasolt módon fog­ják az idén is elszállítani, Vagy is három-négy gépko­csijuknak körülbelül két hé­tig csak ez lesz a feladata. A válaszlevélben a vállalat fő­mérnöke megjegyezte, hogy intézkedésük ellenére is ta­lálkoznak parkokban, közte­rületen eldobott fenyőfákkal, s ez a fegyelmezetlenség ne­hezíti munkájukat. földek, amelyek 1968. január hó 1-én a termelőszövetke­zet használatában voltak, 1969. január 1. napjával meg­váltás ellenében a termelőszövetkezet tulajdonába kerül­nek. E rendelet alapján az időközben történt tulajdonos- változás következtében rendezni kell a termelőszövetke­zetben lévő földek tulajdonjogát és a megváltásra addig nem kerülhetett sor, amíg a tulajdonos olvasónk édesap­ja volt, hiszen ő tagja volt a tsz-nek, a tulajdonos válto­zása következtében azonban a határozatot meg kellett hoz­ni. A kikézbesített határozat tartalmazza azt a kioktatást, hogy amennyiben a föld tulajdonosa a megváltási ár összegével nem ért egyet, azt kevésnek tartja, úgy a bí­rósághoz fordulhat és a megváltási ár összegéről végle­gesen a bíróság fog dönteni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a bíróság hatásköre egy ilyen per vonatkozásában nemcsak arra terjed ki, hogy a földhivatal számszerűleg jól számolta-e ki a té­rítés összegét, hanem módjában áll felülvizsgálni az in­gatlanra vonatkozó összes megállapításokat, hiszen azok befolyásolják a megváltási ár összegét. Így a bíróság vizs­gálhatja azt, hogy a megvásárolt ingatlan belterületen van-e, vagy külterületen. Külterületi lakott hely-e, zárt kert, vizsgálhatja a művelési ágat (szántó, rét, legelő), a kataszteri tiszta jövedelmet (aranykorona-érték) és mind­ezek alapján állapítja meg végül a megváltási ár össze­gét. A bíróság természetesen mindezeket a körülményeket akkor teszi vizsgálat tárgyává, ha olvasónk vitatja e vo­natkozásban a földhivatali megállapítás helyességét. Összegezve: törvényes az az eljárás, hogy az olvasónk tulajdonát képező föld a termelőszövetkezet tulajdonába került, a megváltási ár mértéke azonban vitatható és ol­vasónknak a közölt törvényes határidőn belül a bíróság­hoz kell fordulnia, ha az ellen kifogása van. Dr. Juhász Barnabás M ™ ^Bff ■ kMII i ■ | ■ B földmegváltásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom