Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-09 / 7. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 977. január 9. o Bökönyinők-------------------------1. Többségében asszonyok dolga a dohánycsomózás. így van ez a bökönyi Kossuth Tsz-ben is, ahol mintegy 40 holdon termelnek dohányt. A termelés és az elszállításhoz való feldolgozást családonként csinálják. Az eredmények kielégítők, mert holdanként 10 mázsa jó minőségű termést fognak átadni. 2. A szövetkezet köny- velősége is nagy munkában van. Az év végi leltározást három bizottság végezte el. Most az egyesítés van soron. Ezután következik a főkönyvi kivonat elkészítése és az évi munka eredményét bemutató zárszámadás összeállítása. Bodogán Mihálync, Szabó Balázsné, Seres Margit és Frecska Ibolya a két és fél millió forint értékű göngyölegforgalom feljegyzéseit ellenőrzi. Hammel József felvételei „ Csak elválunk csendben ... Beszélgetés a házassági bontó perekről fal között, tanúk nélkül történteknek a felderítése igen nehéz. Elszomorító, ha megromlott családi éléről, válással végződő házasságról hallunk. Az élet — sajnos — nem fukarkodik ilyen hírekkel. Arra kell gondolnunk, hogy akadnak, akik amolyan „csak elválunk csenben” alapon talán nem tesznek meg mindent, hogy a házasélet során adódó konfliktusokat elsimítsák. Valóban olyan egyszerű? Olyan könnyű egyik napról a másikra eltépni a házastársi kötést? E kérdésekről beszélgettünk dr. Gyurikovits Tibor megyei bírósági tanácselnökkel. — Eleve tudni kell azt, hogy általános társadalmi érdek a házasság intézményének fokozott védelme, a családi kapcsolatok erősítése, a gyermek érdekének védelme, gondoskodás a családi környezetben való nevelésről. Mindezeket szolgálja á családjogi törvény 1974. július 1-én életbe lépett módosítása is — mondta. A házasságok megmentése a cél A bírónak a még fenntartható házasságok megmentésére kell törekednie, a bírói nevelőmunka révén. A felek békítését kell megkísérelni, s felhívni a figyelmet mindazokra a következményekre, melyekkel a házasság felbontása jár. És csak olyan esetben kell a házasság felbontásáról rendelkezni, ha bebizonyosodott, hogy az nem tölti be társadalmi szerepét, és a feleknek sem érdeke annak fenntartása. — A köztudatban úgy ismert, hogy közös kérelem esetén „simán” megy a válás ... — A sima jelző mindenképpen túlzás, — mondja dr. Gyurkovits Tibor. — Ha a házastársak elhatározása végleges, befolyásmentesen egyező, és bebizonyosodik, hogy a házasság helyrehozhat tatlanul megromlott, ez esetben valóban sor kerülhet a házasság felbontására. Téves következtetésre itt az ad alkalmat, hogy ez esetben a válóokok általában nem kerülnek felszínre. A bíróságnak ilyen esetekben is szabad mérlegelése van a bontás kérdésében. Tartásdíj, láthatás — A feleknek meg kell egyezniük a közös gyermek elhelyezésében és tartásában, a gyermek láthatásában, a házastársi tartásban, a volt közös lakás további használatában. Amennyiben nincs megegyezés, a bíróság döntését kell kérni már a bontóperben ezekre a járulékos kérdésekre. — Ha nincs közös kérelem? — Ügy bizonyítás szükséges; hogy melyik fél milyen magatartása folytán, valóban és teljesen helyrehozhatatlanul megromlott-e a házasélet? A bontás okai közül elsősorban az italozást, a házastársak egymással szembeni durvaságát, brutalitását (többnyire a férj részéről) kell említeni. Kisebb mértékben szerepel válóokként a házastársi hűség megszegése, vagy a hozzátartozók kedvezőtlen befolyása. — A döntés általában nehéz, éppen a szükségszerűen felmerülő járulékos kérdések rendezése miatt. Olykor megdöbbentő, hogy a felek milyen ádáz gyűlölettel törekednek egymás teljes megrontására. Meglepő talán, de gyakran nem is a kötelék felbontásának a kérdése, hanem az anyagiasság motiválja a gyűlölködést. A felek teljesen szubjektív beállításban tálalják a tényeket, s a négy Bizonytalanabbak az időskori házasságok — A közvélemény hajlamos „aggódni” a fiatal korban kötött házasságokért. — A katonai szolgálat előtt, vagy alatt kötött házasságok könnyen zsákutcába torkollhatnak. Ám az is bajt okozhat, hogy a fiatalok gyakran arra kényszerülhetnek, hogy valamelyik szülőnél lakjanak. Ilyenkor fokozottabban érvényesül a családtagok nem kívánatos ráhatása. Ám mindezek ellenére sem lehet azt mondani, hogy a fiatal korban kötött házasságok eleve a válás veszélyével járnak. Bizonytalanabbak a már idős korban létrejött házasságok. A kialakult egyéni szokások, a hozzátartozók magatartása és a vagyoni' viszonyok miatt. — Lehet úgy fogalmazni, hogy az elválás mindig nehéz? — Igen, hiszen az okoktól és a lebonyolítás folyamatától függetlenül érzelmileg is megviseli a feleket. Azzal is számolniuk kell, hogy a válás nem egyszerű formai intézkedés, mely végleg lezár egy ügyet. Kihatásai hosszú éveken át jelentkezhetnek és a felbomlott házasság erkölcsi és anyagi következményeitől olykor egy életen át sem lehet szabadulni. — Mit tanácsolna? — Fokozottabb meggondolást a házasuíóknak. Úgy kössék meg és később úgy óvják házasságukat, hogy az ne vezessen bontóperhez. A házasságok megszilárdítására törekszik a bíróság is, de ez nem elsősorban ítélkezési probléma. A társadalmi szerveknek, a hozzátatozóknak is minden erőkifejtést meg kell tenniük ennek érdekében. I (b. 1.) Kilenc karéj kenyér, kilenc tányér leves. Kilencen ülnék körül az asztalt, a szülők és hét gyerek. De kilencből csak hárman férnek az aprócska konyhai asztal mellé. Szabó Péter, a 42 éves apa, a mátészalkai tejüzem szerelő csoportvezetője fából fabrikált ülőkéket. Vasárnaponként tíz-tizenkét liter levest főz az édesanya, két-három tyúkból pörköltet, s ezt még pótolni kell! Váci Mihály utca 6. „Tele” van velük a negyedik emelet. Ha ez a gyerekhad egyszer elindul a lépcsőházban lefelé az udvarra, remeg az egész épület. És remeg az édesanya, melyik lakótárs mikor szól, hogy csendesebben, fegyelmezze a gyerekeit. Pedig jók, megértők a szomszédok, a mérnökék, a jogászék. Szabóékhoz járnak „kikapcsolódni, felüdülni”. Itt tanyáznak, pedig sokszor nem is tudják leültetni őket. Szabó Péter, az apa sokszor még a gondból is viccet csinál. „Egyszer látná, amikor ébresztő van! Olyan a lakás, mint a méhkas. Heten mennének mosakodni, heten keresik a cipőjüket, nadrágot, inget, szoknyát, blúzt. Olyan előszobafalat csináltam, amire ráfér harminc kabát, ing, pulóver, szoknya, minden. Majd kiválasztja mindegyik, melyik az övé.” Öt fiú. Olyanok, mint az ördögök. Két lány. S képzeljem csak el, egész nap a zsíros kenyeret majszolnák. Vagy a lekvárosat. Már szégyellik. Mert Szabóné jó konyhát vezet. Néha az apa „fogja” az ebédre valót. Horgász. Lejár a Túrra, Tiszára. Ilyenkor aztán, ha van fogás, nagy lakomát csapnak. t Reggelire 4 liter tej, 30-40 kifli és briós bánja. És egy háromkilós kenyér! Laci és Marika a reggelifelelősök. Ök a „beszerzők, váltott műszakban.” 1961-ben igényeltek tanácsi bérlakást, három éve költöztek be. Könnyebb így a szűkösség ellenére is, mert azelőtt az apósáéknál húzódtak meg, mostoha körülmények között. Nem, azóta nem szült az édesanya. Ötvenkét négyzetméternyi az egész lakás. Kilenc ember él benne. Laci fiuk, a legidősebb, 16 éves. A legkisebb Zsolti, elsős. (Csak azt ne kérdezzem, melyik mikor született, az apa nem tudja. Édesanyjuk viszont még az órára is emlékszik, amikor a OK KILENCEN A nagy" családok számát tekintve „listavezetők” vagyunk, megelőzve az ország többi megyéjét. Harmincnégyezer nagy család él Sza- bolcs-Szatmárban, ahol három vagy ennél több gyerek okoz gondot és örömet. Csak hárommal szorozzunk: százkétezer száj kéri a kenyeret. És sok családban még több gyerek van. Négy, öt, hat, hét... Az állam évente mintegy 250 millió forint családi pótlékkal segíti megyénkben a nagycsaládosokat. Sok-e ez vagy kevés? Erre a kérdésre kerestünk választ, amikor megismerkedtünk egy sokgyermekes család életével. világra jöttek.) Három jár a napközibe. Tisztán, pontosan. Szabóné harminckét éves. Hajnal négykor kel, este tízkor kerül az ágyba. Néha oda, ahol éppen hely van. Minden percét beosztva. Valamelyik nap nagy öröm érte. Tizenhét esztendő után moziba vitte a férje. Szabó Péter egyedüli kenyérkereső. Havonta tisztán 4 ezer forintot visz haza. Utolsó fillérig leszámol. Ha megszorul a család, kér a kst-ből. Kétezer-kétszáz forint a családi pótlék, kétezer-egyszáz forintot pedig fizetés-kiegészítésként kap a nagy család. Ez összesen 8300 forint. Ezt kell beosztani, hogy mindenre, s mindenkinek úgy és akkor jusson, amikor arra a legnagyobb szükség van. A 2100 forintot még csak 4 hónapja kapják. Jött a tanácstól dr. Pápainé. Körülnézett, és összecsapta a kezét. Ifjúságvédelmi pénz ez. Csak azoknak a családoknak adják, ahol rendezett körülmények között gondoskodnak a gyerekekről, iskolába járnak. El kell számolni a vásárlási blokkokkal, mire költötték a pénzt. Mária asszony precíz ebben is. Egyszer zsörtölődött az apa, hová is teszi a felesége azt a „sok” pénzt, aki erre egy füzetet vett elő a szekrényből. Nem is tudta a férj, hogy könyvelést vezet a felesége. Januártól—decemberig az utolsó fillérig mindennel elszámolt. Két éve karácsony előtt a tejipari vállalat egy tv-ké- szülékkel ajándékozta meg Szabóékat. Van minden ebben az otthonban. Mosógép, centrifuga, hűtőszekrény. Tízkilónyi mennyiségben mos esténként a mama, s reggelre már vasalt ruha, szoknya, ing, blúz várja a gyerekeket. Reggelente kiröppen, végigdübörög a lépcsőházon hat gyerek. Csak Erika marad otthon. Ö az egyetlen fájó pont. Operálták, s újra műtik majd. Nem bánná az édesanya és az édesapa, ha semmijük sem lenne, csak Erika indulna el, bot nélkül... Reménykednek, hogy elérkezik ennek az ideje is. Ha a többiek egy-egy szem cukrot kapnak, megosztják Erikával, Tibi ikertestvérével, aki most tízéves. Fél esztendeig tanárnő járt ki hozzájuk tanítani Erikát. Most azt fájlalják, hogy elmaradt. Pedig foglalkozni kellene vele. Értelmes, szép kis teremtés. Szülei, testvérei elhalmozzák szeretetükkel. Nincsenek kenyérgondjaik. Ha néha szűkösen is, de beosztással mindenre „kikerül”. A társadalom segítése nélkül azonban aligha élnének így. A napokban kapott Szabó Péter az ÉDOSZ-tól 1600 forint segélyt. Megköszönte. Ha nem is kér, figyelik, segítik. Rá is szolgál. Háromszoros kiváló dolgozó. Farkas Kálmán Nő a műszerszobában A Nyíregyházi Radiológiai Állomás műszerszobájában dr. Tóth Árpádné technikus a dohányminta aktív szennyeződés ét vizsgálja. (Elek Emil felvétele) KM
