Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

Március 12: Kommunista szombat a vasmunkásoknál Minőség A tervgazdálkodás ve­lejárója, hogy a fe­ladatokat nem csu­pán számokkal, de szá­mokban ki sem fejezhető fogalmakkal is meg lehet határozni. Szocialista bri­gádvezetők értekezletén mondta a tejipari vállalat igazgatója: „Brigádjaink kötelessége, hogy élenjár­janak a minőség javításá­ban.” Élelmiszeripari vál­lalatról van szó, jogos igény a minőség. Csendes megjegyzés a beszédet hallgatók sorából: — „Most már a minőség a di­vat?” így is lehet mondani, de korántsem helyes úgy ér­teni, hogy mint a ruhát, felvesszük, hordjuk egy darabig, aztán egy szebb, tetszetősebb fazon kedvé­ért levetjük. A közgazda- sági kategóriák, fogalmak a termelés életterében ál­landóan jelen vannak és hatnak. A minőség kérdé­se nem mai keletű, nem kitalálás, már az ükapá­ink által termelt árut is minősítették, minősítette az ember és a piac. Nem is olyan régen az újságolvasók megismer­kedhettek egy csúnyának tűnő szóösszetétellel, a cserearányromlással. Ki­fejezi, hogy megtermelt áruinkat — a nemzetközi piacot megrendítő energia- válság miatt — a ráfordí­tási vagy előállítási költ­ségnél csak kisebb áron tudjuk eladni. Ezt nem akarjuk. A kedvezőbb ér­tékesítés érdekében lehe- hetőségeink egyike a mi­nőség javítása. Például a minőség is hozzájárult, hogy megyénk szövetkeze­ti ipara 1976-ban közel 100 millióval exportált többet, mint 1975-ben. M egyénk mezőgazdasá­ga, élelmiszeripara és most már ipara is, milliárdos nagyságrend­ben exportál. De nem csak az export fontos, ha a mi­nőségről van szó. A bel­földre szánt ipari és fo­gyasztási cikkek minősége legalább annyira fontos, mint a külföldre készített áruink. A legjobban az tudja ezt, aki kimondta: „most már a minőség a di­vat”. Hiszen, ha cipőt vesz, ruhát vásárol, kenyeret eszik, a szigorúbbnál is szigorúbb meós. De hogy ez a minőségellenőrzés ál­talánosan is „kiváló árut” mutasson ki, elsősorban az önmagunk által gyártott, készített termékek minő­ségével szemben kell kér­lelhetetlennek lenni. Seres Ernő A Vas-, Fém- és Villamos­energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének ez évi centená­riumi eseményeiről, a szak- szervezet évi feladatairól, cél­kitűzéseiről tájékoztatták az újságírókat szombaton. Elmondták: az év első nap­jaiban több mint 10 nagyvál­lalatnál tartottak munkás­gyűléseket, ahol megfogal­mazták a tennivalókat, s a legtöbb brigád megtette sok esetben egyénekre is lebon­tott felajánlását. Ezeken a gyűléseken és az eddig lezajlott vállalati bri­gádvezetői tanácskozásokon a dolgozók állást foglaltak töb­bek között a 2-3 százalékos anyag- és energiamegtakarí­tás, a 3-4 százalékos jobb James Carter megválasztott amerikai elnök plainsi ottho­nában ismertette az amerikai gazdasági élet fellendítésére vonatkozó programját. A terv végrehajtását két évben jelölik meg és valóra váltására harmincmilliárd dollárt irá­nyoznak elő. A terv központi részét az amerikai munkanélküliség csökkentése képezi. (Jelenleg Csou En-laj halálának év­fordulóján Pekingben keve­sebb szó esik magáról az el­hunytról, mint egykori vé­dencéről, Teng Hsziao-ping- ről. A főváros szívében, a Tie- nanmen téren Csou En-laj portréi és a kegyelet koszorúi mellett nagybetűs faliújság­plakátok (tacepaok) tucatjai láthatók, amelyek — termé­szetesen a Csou érdemeinek felsorolása mellett — Teng Hsziao-ping visszatértét kö­vetelik. Ráadásul „örök di­csőséget” hirdetnek azoknak, akik 1976. április 5-én, a Tie- nanmen téren Csou En-laj koszorúinak puccsszerű eltá­Varsóban befejeződött a lengyel—szovjet gazdasági és műszakiTtudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság 18. ülésszaka. A meg­beszélések eredményeként konkrét terveket fogadtak el a szakosodási és termelési munkaidő-kihasználás, a mi­nőségi munka javítása, az ön- meózás, és az egy szakmun­kás több munkakörben akció mellett. Mindezzel azt kíván­ják elősegíteni, hogy a kohá­szat 5-6 százalékkal, a gép­ipar 10 százalékkal, a villa- mosenergia-ipar pedig 7 szá­zalékkal növelje termelését ebben az évben. A kohászati üzemek például vállalták, hogy a tervezettnél 1-2 száza­lékkal több nyersvasat, hen­gerelt árut és acélt állítanak elő, ezzel is teljesebbé teszik a hazai ellátást, s növelik a tőkés exportot. Egyébként március 12-én országos vasas kommunista szombatot tarta­nak, a műszak bérét a gyer­mekintézmények fejlesztésé­re, bővítésére fordítják. az Amerikai Egyesült Álla­mokban körülbelül nyolc- millióan vannak munka nél­kül.) Az új gazdasági elképzelé­sek szerint mérsékelnék az adókat és bizonyos mértékben növelnék a társadalombizto­sítási kedvezményeket. Ugyanakkor kétmilliárd dol­lárral csökkentik a nagy amerikai vállalatokra kirótt adókat is. volítása miatt tüntettek, s ezért „mártíromság” jutott osztályrészükül. A három dolog: Csou em­léke, Teng rehabilitálása és a Tienanmen téri „ellenforra­dalmi incidens” értelemsze­rűen kapcsolódik össze: a visszaélésekért a „négyek bandáját” — Mao özvegyét és társait — terheli a felelősség. A tacepaokat egyébként senki nem tépi le. és erősen ^gyanítható. hogy tartalmuk nagymértékben tükrözi a hi­vatalos véleményt is. Minden­esetre biztos, hogy ha Tenget rehabilitálják, hivatkozni fog. nak a tömegek akaratára is. kooperáció továbbfejlesztésé­re több, népgazdaságilag fon­tos területen, így például a gépgyártásban. Megállapodá­sok születtek az árucsere-for­galom, valamint a műszaki- tudományos együttműködés továbbfejlesztéséről is. Nyolcmillió munka­nélküli az USA-ban Carter-terv a gazdasági élet fellendítésére Teng Hsziao-ping visszatérését követelik Pekingben Lengyel—szovjet együttműködés Jelentés három textilüzemből Új munkaalkalom nőknek Plusz 100 tonna Nagykállóban # 21 milliós nyereség Ujfehértón § Új üzemcsarnok Demecserben A könnyűipar fejlesztése ebben az évben már jelentő­sen érezteti hatását megyénk­ben. A gyártelepítés kereté­ben újabb jelentős beruházá­sokat valósítanak meg, a mo­dern gépek mellett gyors ütemben tanítják be a mun­kásnőket, új üzemcsarnokot, szociális létesítményeket ad­nak át, több száz lánynak és asszonynak teremtenek mun­kalehetőséget. A Magyar Posztó nagykállói gyáregységében a gyakorlatszerzésnek, a munkássá válásnak is kö­szönhető, hogy a termékek 97 százaléka már I. osztályú. Az elmúlt év végén a létszámot feltöltötték, így csaknem hatszázan dolgoznak a gyár­egységben. A tavalyi 450 ton­nával szemben idén 550 ton­na kártolt fonalat gyártanak, kártolt szövetből egymillió négyzetmétert készítenek. Idén felkészülnek a követke­ző évben sorra kerülő, je­lentős műszaki fejlesztésre. Újdonság lesz a nadrággyár­tás — ezt a tevékenységet év végén kezdik el. A gyáregy­ség 24 dolgozójának ez év végéig lakótömböt építenek. Az építkezés költsége három forrásból tevődik össze: a dolgozók saját pénzéből, a gyár lakástámogatási alapjá­ból és a kollektíva jelentős társadalmi munkával segíti az otthonteremtést. Az Újpesti Gyapjuszövő — újfehértói gyáregységében 1977-ben 111 millió forintos beruházást valósítanak meg. Az új üzemcsarnokban janu­ár 17-én kezdik telepíteni a modern külföldi gépeket. Ez a munka csaknem fél évig tart, de a beszerelt gépeken folyamatosan megkezdik a próbaüzemelést, majd a ter­melést. A fejlesztésre jellem­ző, hogy év végéig a gyáregy­ségben az állóeszközök és forgóeszközök értéke eléri az 500 millió forintot. Az új gé- nplcen a nróbaüzemelés után A Magyar Posztó nag> kallói gyárában anyagokból készítik a szép kár tolt szövetei. hazai nyers- (Hammel felv.) mindjárt három műszakban kezdik a termelést. A fonodá­ban u tavalyi kétszázzal szemben idén 800 tonna fo­nalat gyártanak. Figyelemre méltó, hogy a gyáregységnek 1975 után 11 millió forint volt a nyeresége, az idén várható­an 21 millió forint lesz. A tavalyi létszám 450 volt, év végére 800 lesz. Az év el­ső hetében már harmincán jelentkeztek munkára. A he­lyi betanítás mellett szep­temberben hatvan fiatalt küldtek szakmunkástanuló­nak ipari iskolába. Év végén átadják rendeltetésének az épülő ezer személyes szociá­lis létesítményt, s 1978-ban már teljes kapacitással ter­mel a gyáregység. A Budapesti Gyapjúfonó demecseri gyáregységében ebben az évben három új len­gyel gyártmányú kártológé­pet és két gyűrűs fonógépet állítanak munkába. A buda­pesti gyárból két régi gyűrűs fonógépet és egy regi kártoló­gépet hoznak Demecserbe, ezenkívül több előkészítő gépet is munkába állítanak. Az új üzemcsarnokban ápri­lisban kezdik meg a szerelési munkákat, az említett gépe­ken teljes kapacitással au­gusztusban kezdik meg a ter­melést. Kártolt fonalból 170 tonnával többet termelnek a tavalyinál, a szövődében csaknem duplájára nő a ter­melés. A nyáron új szociális létesítménnyel gazdagodik a gyáregység. A jelenlegi 350 fős létszá­mot év végéig 700-ra kíván­ják növelni. Az új dolgozók betanítása részben Budapes­ten, részben Demecserben történik. Szeptemberben 30 ipari tanulóval köt megálla­podást a gyáregység. (n. I.) 244 millió kultúrára Új óvodák, iskolák megyénkben Ebben az évben közel 244 millió forint a megyei tanács beruházási előirányzata a kulturális ágazatban. Ennyi pénzt terveztek a megyénk­ben épülő új oktatási és köz- művelődési intézményekre. Az újabb tervciklus második évében a látványos, úgyneve­zett nagyberuházások befeje­ződése még nem várható, azonban az idén is több kul­turális intézménnyel gazda­godnak megyénk városai és falvai. Az ötödik ötéves terv első évében 675 új óvodai hely fo­gadta a legkisebb gyermeke­ket, 1977-ben ennél is jelen­tősebb bővítés várható. Az erre az évre tervezett új óvo­dai helyek közül 725-nek kezdődött el az építése, nagy részük — a kivitelezők tem­pójától függően már az új tanévben tovább enyhíti me­gyénk óvodai gondjait. A leg­jelentősebbek ezek közül a mátészalkai 125 személyes, valamint az ófehértói, a vá- sárosnaményi és a nagyecse- di 100—100 személyes óvo­dák. Hatvan általános iskolai tanterem lépett be tavaly az oktatás szolgálatába, köztük a nyíregyházi 24, illetve a mátészalkai 12 tantermes ál­talános iskola, ahol szeptem­berben az első tanévet kezd­ték. Az 1977—78-ra tervezett beruházások teljesítése érde­kében már megkezdődött újabb 39 tanterem építése, további 60 tanteremre pedig elkészültek a kiviteli tervdo­kumentációk. A már épülő iskolák közül a legjelentőseb­beket Kölesén, Oroson és Tornyospálcán adják át. A legnagyobb ezek közül a köl­esei, ahol nyolc új tanterem­mel teremtik meg a korszerű oktatás feltételeit, Oroson 6. Tornyospálcán 5 új tanterem és tornaterem készül Elkészült néhány r.j általá­nos iskola terve, ez'ek szerint Kisvárdán és Mándokon 8— 8. Ujfehértón 12, Nyírbátor­ban 16, a megyeszékhelyen, a KÖJÁLÉ székháza mellett pedig 12 tantermes új iskola épül. Korábban már beszámol­tunk arról, hogy Nyíregyhá­zán és Záhonyban épülnek új szakközépiskolák, ebben az évben ezek a legnagyobb kö­zépiskolai beruházások. A Nyíregyházi Fémipari Szak- középiskola 20, illetve a Zá­honyi Vasútíorgalmi Szakkö­zépiskola 6 tanterme mellé korszerű laboratóriumok, műhelyek és kollégiumok ké­szülnek. Elkészült a tervdo­kumentációja a kisvárdai új szakmunkásképző intézetnek. A 12 tantermes iskolához 100 személyes kollégiumot és 75 munkahelyes tanműhelyt épí­tenek. A munkaterületet már átadták a kivitelezőnek, a Nyíregyházi ÉPSZER Válla­latnak. Most szállítják a ter­vezők a nyíregyházi 107-es szakmunkásképző intézet bő­vítéséhez készült tervdoku­mentációt, s még ebben az év­ben megkezdődik a 200 sze­mélyes leánydiákotthon és a 105 munkahelyes tanműhely építése. A közművelődési ágazat legjelentősebb beruházása az > új megyei művelődési köz­pont. Oj művelődési központ épül Kisvárdán is, amelyhez Ifjúsági ház is tartozik. XXXIV. évfolyam, 7. szám ÁRA: 1 FORINT 1977. január 9., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom