Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

1977. január 8. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Iskola -X Pedagógus * Szülő * Gyerek * Iskaía -X- Pedagógus * Szülő -X- Gyerek * Iskola -X- Pedagógus SZÜLŐK FÓRUMA Ötödik osztály Jt z iskoláskor folyamán vannak olyan időszakok gyermekeink életében, amikor az áltagosnál na- “ * gyobb nehézséggel kell megbirkózniuk, amikor a szülőknek nagyobb segítséget kell nyújtani a törés­mentes fejlődésük érdekében. Ilyen időszak az ötödik osztály első féléve is, az átmenet alsó tagozatból a fel­sőbe. — Eddig jórészt egy nevelő tanította a gyermeket, mo6t több tanárnő, sőt férfitanár személyét kell meg­szoknia, kívánalmaikhoz, követelményeikhez alkalmaz­kodnia, amelyekben a tantárgyakból adódó sajátossá­gok és természetesen az egyéniség is megnyilvánul. Eb­ből a szempontból könnyebb ott a gyermekek helyzete, ahol bevezették a tantárgycsoportos oktatást, az egyes tárgyak alsó tagozatos szakosítását. A tanárok viszonylag kevés időt töltenek a gyer­mekek közt, még az osztályfőnök is, így a gyermekek megismerése hosszabb időt vesz igénybe. Előfordul, hogy a fegyelem, az önfegyelem meglazul, a sok tanár közt a gyermek kicsúszik a felelősségrevonás alól. Az alsós tanítójához fűződő szeretet, kötődés helyét, mely a gyermek magatartását nagymértékben befolyásolta, még nem foglalta el hasonló érzés az osztályfőnökével, vagy más tanárral kapcsolatban, a gyermek „anyát­lanná” válik, mivel úgy érzi, kevesebb figyelem, törő­dés fordul felé, magatartása labilissá, lazábbá válhat. A szülők fokozottabb törődésével, a napi eseményekről való beszámoltatással, az önfegyelem, öntudat alakítá­sával sokat segíthetnek. Az új tantárgyak belépése is problémákat vet fel. Az egyes tantárgyak helyes, célszerű tanulásának mód­ját el kell sajátítani a gyermekeknek. A tanórákon, az osztályfőnöki órákon, napközi otthokban foglalkoznak a tanulás tanulásával, mégis jó, ha a szülők is figyel­nek erre, segítik a helyes szokások kialakítását. A tan­tárgyak nehézségi fok szerinti tanulását, a szóbeli és írásbeli feladatok sorrendjének megtartását, a termé­szettudományos és humán tárgyak ésszerű változtatá­sát. Ilyenkor a gyermek még csak az írásbelit tekinti feladatnak sokszor, a szóbelit nem, vagy azt készíti el először, anélkül, hogy a szabályt, a tananyagot, amin az írásbeli feladat alapul, megtanulta volna. Sok siker­telenséget, hibás megoldást előzhetünk meg vele. önállóságra, önálló munkavégzésre neveljük, de ne jelentsen ez magárahagyottságot. Minden feladatot ellenőrizni, minden leckét „kikérdezni” nem lehet, nem is szabad. Az önállóságra, becsületes munkavég­zésre való nevelést kis korban jó elkezdeni, a bizalom előlegezését is, persze a fokozatosságot betartva, a gyermek fejlettségét figyelembe \i_ve. Az ellenőrzés otthoni elmulasztása nagy hiba lenne, a gyermek mun­kájának, a tanulásnak a lebecsülését jelentené, s ez munkához való viszonyát negatív irányban befolyásol­ná, könnyelművé, felületessé tenné. Néha a gyermek maga kéri, hogy elmondhassa a megtanult anyagot. Az számára a sikerélmény, ha szüleinek elmondhatja, ha megdicsérik, s a további munkához ez ösztönzést ad. A tanulók érdeklődése az egyes tantárgyak iránt különbözőképpen alakul hajlamaiból, adottságaiból kö­vetkezően — de nem függetlenül a tanár személyétől sem —, eredményei is különbözők lehetnek. így történ­het meg az, hogy más tanárral beszélve a szülő gyer­meke figyelméről, szorgalmáról, érdeklődéséről, akti­vitásáról, képességéről, eredményéről különböző véle­ményeket hall. Nem szabad rosszindulatot látni ebben, s csak annak a tanárnak a véleményét figyelembe ven­ni, aki csak jót mond. A különböző véleményeket ösz- sze kell gyűjteni, "így bontakozik ki a gyermek fejlődő egyénisége előttünk, ami a pályairányításhoz is nagy segítség. Az őszinteség, a bizalom, a szülők és a neve­lők együttműködése, a családi és iskolai nevelés köze­lítése, egymás kiegészítése, egymásra épülése nélkülöz­hetetlen a gyermek nevelésében. Ezért szükséges a problémák azonnali megbeszélése, a folyamatos kap­csolattartás. Ne csak akkor keressük fel a tanárokat, osztályfőnököt, ha már nagy hibát tapasztalnak, vagy olvasnak az ellenőrzőben. Iskolapolitikánk figyelembe veszi a nehézségeket, s időt ad a gyermekeknek a tantárgyak sajátosságainak megismerésére, megszokására, az átmenet nehézségei­nek leküzdésére. S mivel elsősorban pozitív hatások­kal, sikerekkel akarunk nevelni, a tantárgyat megsze­rettetni, a tanulók az ötödik osztály első félévének le­zárásakor nem kapnak számszerű osztályzatot. Az osz­tályzat elmaradása azonban nem jelenti az értékelés el­maradását. A folyamatos, főleg tájékoztató, útmutató jellegű értékelés az órákon is megvan, s félévkor az ellenőrzőbe vagy más formában szöveges értékelést kapnak a tanulók, amely tükrözi a legfontosabb tan­tárgyi vonatkozások mellett a tanulók személyiségének megnyilvánuló vonásait, tulajdonságait is! A gyermekek tevékenysége összetettebbé válik. Nö­vekszik az órán kívüli foglalkozások, programok száma, ideje, az úttörőfeladatok vállalása, telje­sítése, szakköri munka, sporttevékenység. Támogassák ebben, segítsenek idejüket helyesen beosztani, képes­ségeiket fejleszteni, anélkül, hogy túlterhelnék őket. Két-két külön óra, foglalkozás hetenként elegendő. Ko­rai fáradsághoz, szétszórtsághoz vezethet. Kántor Zoltánná Rókalesen 4 biológiai szakkör tag­jai egész napos kirán­dulásról tartottak ha­zafelé. A fiúk kicsit talán fáradtan, de a jól végzett munka örömével eltelve liba­sorban ballagtak a keskeny erdei ösvényen. Rengeteg él­ményt gyűjtöttek, jegyzetel­tek, fényképeztek, nem csoda hát, ha alig-alig szóltak egy­máshoz. A kanyargó ösvény tisztá­son vezetett keresztül. Az élen haladó Jóska már majd­nem kilépett a fák közül, de hirtelen megtorpant és ujját figyelmeztetően a szájára té­ve magához intette a többie­ket. Óvatosan, egyenként sompolyogtak melléje a fiúk. — Róka! — suttogta Jóska áhítattal. — Nézzétek! A tisztáson valóban egy ró­ka állt, vörös bundája csak úgy lángolt a lebukni készülő nap sugaraiban. Látszott raj­ta, hogy fogalma sincs róla, emberek vannak a közelében. Szimatolt, szaglászott, azután hopp, hirtelen nagyot ugrott. A riadt cincogás egészen a gyerekekig elhallatszott. A róka megrázta a fejét, majd nyelt egyet azután körülné­zett és tovább motoszkált a fű között. — Pockokat keres — sut­togta Jóska a többieknek. Jancsi közben elővette a táv­csövét és figyelte a rókát. A többiek is elkérték, a távcső kézről-kézre járt. Segítségé­vel jól látták, hogy a ravasz­di egy földbe vezető nyílás­nál kapargál, majd gyors egymásutánban két menekül­ni igyekvő pockot is elcsípett a fű között. Nem sokat te­ketóriázott velük. Néhány­szor megropogtatta őket és már nyelte is lefelé a cseme­gét. Amikor mindkettővel végzett, ismét körbeszimatolt. — Szerencsére felőle fúj a szél — magyarázta Jóska halkan — így nem vehet ész­re bennünket. Csak mozdul­nunk nem szabad. Jóska édesapja erdész volt, gyakran vitte ki fiát az er­dőbe és Jóska ezekből a kö­zös utakból merítette tudo­mányát. — Apukám éppen a na­pokban mondta, hogy a ró­kák ilyenkor úgyszólván csak pocokkal és egérrel él­nek. Rengeteget elpusztíta­nak közülük. A róka odakint a tisztáson közben egyenként szimatolt bele a pocoklyukakba. Csaba, aki már napok óta makacs náthával küszködött, hirtelen a zsebéhez kapott. A zsebkendőjét akarta előránta­ni, de elkésett. A keze még félúton sem volt, amikor a hatalmas tüsszentés már ki­szakadt belőle. A rókának sem kellett több. Nagyot ugrott, megperdült a sarka körül és mint valami vörös csóva rohant át a tisz­táson. Egy pillanat alatt el­tűnt a szemközti fák között. A fiúk először Csabára, majd egymásra néztek. Jós­ka megpróbált zord arcot vágni, de azután valameny- nyiükből kirobbant a vidám, jókedvű kacagás. 4 mikor a fiúk egy ne­gyedóra múlva sietve hazafelé indultak, sok­kal kevésbé érezték fáradt­nak magukat. Abban pedig valamennyien megegyeztek, hogy a sok 6zép élményre ezen a napon az egerésző ró­ka megfigyelése tette fel a koronát. Sch— ROZSÉ Rozsé, rö'/se, arany rozsé, öreg néni szedi össze, mint a rozsé, ő is olyan elszáradt és virágtalan. Rozsé, rozsé, arany rozsé, odamegy a kicsi Örzse s mintha tünde tündér lenne, segít neki énekelve. Rozsé, rőzse, arany rozsé, zuzmarás tél jön az őszre, köröskörül mégis mintha gyöngyvirágos tavasz nyílna. RICSI KATÓ Kicsi Kató szereti a szép meséskönyvet, vásárol a zsebpénzén egyre többet s többet. Rakosgatja, rendezi a könyveit folyton. Annyi sok a könyve már, el se fér a polcon. ölbeV Irén Úttörő­MOLNARISKOLA. Székesfehérvári Jelenleg mintegy 300-an sajátítják intézetben tanulnak el a szép szakmát. a molnárok. TÖRD A FEJED! o Baraté Rozália: Kidobottá a Róka Kidobolta a Róka, hogy a fia, Apróka, elveszett a napokban — fényképe a lapokban ... Ki megleli aprókát, kap egy nagy hát aprófát. Kilenc kaska zöld kökényt, s faháncsból egy bőrkötényt. Kidobolta a Róka: nem megy többé az ólba, a kiskakast nem bántja — lenyeli csak, s nem rágja! Kidobolta a róka: nem kell neki nyalóka — éles foga másra fáj — sokkal jobb a libamáj! Kidobolta a róka: eladó egy paróka — Megveszem én. tillárom, Ügyis van egy tallérom — Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. EÓ. - 7. Becézett női név. 8. Római 1005. 9. Vissza: egymást kö­vető két mássalhangzó a ma­gyar abc-ben. 11. Hölgyek megnevezésére szolgáló rö­vidítés a franciában. 12. ÜAEK. 14. Bejegyez. 16. Megfejtendő (utolsó négyzet­ben kétjegy msh.). 18. Bőg. 20. Halotti lakoma. 21. Eme tárgy, dolog, személy. 22. Idő­egység. 24. Szegény, németül. 25. Tréfás fickó. 27. Hallgat a szavára (két szóval). 28. Pozitív elektród. 29. Medve,, németül. Függőleges: 1. ...András, a megyei múzeum alapítója. 2. Libahang. 3. A leg­kisebb egész szám. 4. Téli sport. 5. Becézett női név. 6. Megfejtendő (negyedik négy­zetben ST). 10. Sérülés., iL. Valaki fiának a felesége. 13. Kézimunkázik. 14. Fizetés. 15. Megfejtendő. 17. Kacat. 19. Ceruza. 21. Eme .iiyányba. 23. Bácsika. 24. Ajándékoz? 26. Vissza: kiejtett mással- , hangzó. 27. Asztalos Béla. Megfejtendő: jellegzetes észak-amerikai hidegégövi állatok (vízszintes 1., 16., füg­gőleges 6., V50: Múlt heti megfejtés: ERED­MÉNYES, BOLDOG ÜJ ÉVET. Könyvjutalom: Türk Béla Nyíregyháza. Gödény Pál Nyírbogát, Kiss Ágota Tyúkod, Juhász Tün­de Mátészalka, Máté György Kölese, Tomasovszki Ildikó Nyíregyháza. posta Kedves pajtások! Az Űttö- rőposta nevében mindannyió- toknak örömökben gazdag, eredményes új esztendőt kí­vánunk, és reméljük, minél többen kapcsolódtok majd be a tudósítói munkába. Az elmúlt hetekben a szo­kásosnál nagyobb szünet volt az Ottörőpostában, így a le­velek száma is nagyobb. Nem könnyű válogatni. A legtöbb pajtás a mindenki számára nagy élményt jelentő fenyő­faünnepélyekről írt. A pusz­tadobosi iskola nyolcadikosai­nak ünnepségén például részt vettek a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár egyik KlSZ-alap- szervezetének fiataljai is, akikkel már régebben kap­csolatban állnak az úttörők. A községi KISZ-esektől szép fenyőfát kapott a raj, az alatt rendezték hangulatos ünnep­ségüket. A Nyíregyházi 2. számú Gyakorló Általános Iskola Móra Ferenc raja évek óta patronálja a szomszédos óvo­dát — legutóbb karácsonyi ajándékműsorral kedvesked­tek a kicsiknek. Zenéltek, játszottak, találós kérdéseket tettek fel a gyerekeknek. Nemcsak jól szórakoztak a pajtások is, hanem egy válla­lásukat teljesítették — írta Békési Andrea őrsvezető. A nyíregyházi 15. számú is­kolából Száraz Tünde tudó­sította az Üttörőpostát — az ünnepek előtti izgatott ké­szülődésről írt, a szünidőre tervezett őrsi portyákról. Re­méljük, utólag beszámolnak az őrsi tagok a jól sikerült kirándulásokról — hiszen még egy kis tél is volt a szü­net idfeje alatt... Más témájú híradás érke­zett a kálmánházi úttörők­től. Siska Mária, a Pajtás újság terjesztője írta: heten­te 85 Pajtás talál gazdára az iskolában. Decemberben, az újság harmincadik születés­napján kis ünnepségen emlé­kezett meg az évfordulóról — nemcsak az énekek és já­tékok maradtak emlékezete­sek erről, hanem a jókora születésnapi torta ízei is! A Tiszadobi Általános Is­kola Garibaldi raja saját ter­vezésű jelvényt rajzolt leve­lére, az „Együtt — egy­másért” mozgalom jelszavá­val. Néhány rajzot is küldtek későbbi levelük mellett. Be­számoltak arról a kirándulá­sukról, melyet kerékpárral tettek a tiszalöki vízi erőmű­höz. A Nyíregyházi 2. számú Ál­talános Iskola úttörői közül Nagy Zsuzsa csapatkultúros írt beszámolót az Űttörőpos- tának. Úttörőcsapatuk a nyír­egyházi .költő, Váci Mihály nevét viseli — éppen ezért nagy izgalommal készültek a pajtásak a névadó születésé­nek ötvenedik évfordulójára. Több kisebb vetélkedőt tar­tottak az őrsök, rajok, ame­lyeken Váci Mihály életéről, verseiről hangzottak el kér­dések. Ugyancsak a költő ne­vét viseli az irodalomszakkör az iskolában — ennek tagjai szintén vetélkedőt rendeztek. A városi színházban ünnep­séget tartottak a költő emlé­kére, ezen megjelentek Váci Mihály- szülei is. A decem­ber 20-án Nyíregyházán fel­avatott Váci-szobor leleple­zésén is ott v. ltak a pajtások képviselői, és koszorút he­lyeztek el csapat-névadójuk új szobrán. Fogoly _ Rák __ Kenguru JAKO« L " . , ■ , ■ j \ j : j : j ár '.i ' y ti—■ 1 j|lj 3 ^ J pgj 3 I 1 H J WM |i ^Jjj |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom