Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-07 / 5. szám
4 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1977. január 7. Kommentár Támadás jobbról Valentyin Zorin, a szovjet rádió és televízió politikai kommentátora írja: F ord elnök, aki sok tekintetben Eisenhowert tekintette példaképének, ugyancsak elhatározta, hogy tanácsokat ad utódainak. Néhányat ezek közül a tanácsok közül a Time című magazinnak adott interjújába is belefoglalt. „Az elmúlt évtizedben — állapította meg Ford — a Szovjetunió folyamatosan növelte és korszerűsítette hadipotenciálját, míg az Egyesült Államok kevesebb figyelmet szentelt katonai erejének és hagyta, hogy csökkenjen a közte és a Szovjetunió között fennálló különbség.” Ford elnök kijelentése szervesen beleilleszkedik abba a hetek óta folyó kampányba, amelynek révén az amerikaiakkal el akarják hitetni: „A Szovjetunió fenyegeti az Egyesült Államok biztonságát” és éppen ezért a jövőben fokozni kell az amerikai katonai erőfeszítéseket. Mindez összefüggésben van azzal, hogy Carter megválasztott elnök az elnökválasztási kampány során több ízben ígéretet tett arra, hogy megnyirbálja a Pentagon költségvetését. Carter ígérete bizonyos amerikai körökben nyugtalanságot keltett. Az új kormány hivatalba lépését megelőző hetek propagandakampányának módszereire a Washington Post egyik, január 2-án megjelent cikke is fényt vet. A cikk írója szerint negyed század óta először hoztak létre egy különleges csoportot azzal a feladattal, hogy vegye revízió alá a szovjet politikáról kialakított és jelenleg is érvényes amerikai értékelést. Amikor a csoport nyilvánosságra hozta meglehetősen egyoldalú ítéletét („Washingtonban hosszú évek során aláértékelték a szovjet szándékokat és az Egyesült Államokat fenyegető veszély mértékét”), a bizottság vezetője az újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: „Nincs szükség más, optimistább álláspontra”. Valóban, azoknak a köröknek, amelyeknek érdekeit a bizottság vezetője képviselte, nincs szükségük a Szovjetunió politikájának és szándékainak objektív megítélésére. A republikánus kormányzat, amelynek politikáját az amerikai választók többsége elvetette, arra használja ki ténykedésének utolsó napjait, hogy nyílt nyomást gyakoroljon utódaira. Meg akarják kötni Carter és társai kezét, ily módon megnehezítve az elnökválasztást megelőző hónapokban tett ígéreteik valóra váltását. Ezek a kísérletek újból igazolják azokat a katonai-ipari komplexummal kapcsolatos félelmeket, amelyekre búcsúbeszédében Eisenhower elnök figyelmeztette népét. Az egyiptomi zászló alatt hajózó Gazirah nevű személyszállító hajó futott be elsőként a 19 hónapig tartott libanoni polgárháború után a bejrúti kikötőbe. Az előtérben az arab békefenntartó erők egyik páncélautója ügyel az utasok biztonságára. (Telefoto — AP—MTI—KS) TELEX... MADRID: Üjabb tüntetéseken követelték szerdán Madridban és a baszkföldön a mintegy kétszáz főnyire becsült politikai fogoly szabadon bocsátását. A Navarra tartomány beli Pamplonában a tüntetők megszállták a városházát. Bilbaóban az angol kézben lévő Babcocks and Wilcox cég két munkása szerdán az egyik ötven méter magas gyárkémény tetején politikai amnesztiát követelő feliratot helyezett el és kitűzte az illegális vörös—zöld—fehér baszk lobogót. BUKAREST: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára szerdán a párt bukaresti székházában fogadta Enrico Berlinguert, az Olasz KP főtitkárát. A találkozón a két ország együttműködésének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetének kérdéseiről volt szó. Szovjetunió Fejlesztik a tömegfogyasztási cikkek gyártását Az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány a közszükségleti cikkek termelésének fejlesztése és a lakosság keresletének jobb kielégítése céljából határozatot hozott a tömegfogyasztási cikkek gyártásának fejlesztéséről és minőségének javításáról. A határozatot — amely 1980-ig jelöli meg a feladatokat — a Pravda csütörtöki száma tette közzé. A párt- és kormányhatározat előírja, hogy az érintett tömegfogyasztási cikkek — televízió, bútor, edény, motorkerékpár és kerékpár, fényképezőgép, óra, fehérnemű, szőrmesapka, farmeröltöny, harisnya, hangszer stb. — termelését az évtized végére a jelenlegi szint 1,7- szeresére kell bővíteni. Ennek érdekében az ötéves tervben szereplő állami beruházásokon kívül az érintett egyesülések és vállalatok hat évre szóló külön beruházási bankhiteleket vehetnek fel a közszükségleti cikkeket gyártó üzemeik bővítésére és korszerűsítésére. A szakminisztériumok konkrét feladatokat kaptak új, műszakilag bonyolult és korszerű kultúrcikkek és háztartási gépek gyártásának beindítására. Az új termékek között vannak az automata mosógépek, kazettás rádió- magnetofonok, zsebszámítógépek, videomagnetofonok, filmfelvevő-vario-objektí- vek, 67 centiméteres képernyő-átmérőjű színes televíziók, illetve hordozható mini színes tv-készülékek, elektronikus karórák stb. A határozat számos intézkedést tartalmaz a tömegfogyasztási cikkek minőségi javításának biztosítására, a reklámtevékenység és a keresletkutatás fejlesztésére. A berlini tanácskozás határozatai alapján Antimonopolista küzdelem A kizsákmányolás „motorjai” A nagy monopóliumok, amelyek minden tőkésországban a kizsákmányolásnak mintegy „motorjai”, növekvő aktivitást fejtenek ki nemzetközi méretekben is. A tanácskozáson elhangzottak alapján az eddiginél élesebb képet kapunk a szélsőségesen reakciós erők kontinentális keresztmetszetéről és tevékenységének tartalmáról. Ami a keresztmetszetet illeti: az említett monopolista csoportokon kívül, amelyeknek fő ereje „láthatatlanságukban”, személytelenségükben rejlik, itt említhetjük a militarista csoportokat, a NATO-bü- rokráciát, a revansista-neo- fasiszta tömörüléseket. A monopóliumok „haditervének” lényege nem egy országra, hanem az egész földrészre vonatkozik: céljuk az enyhülés irányzatának visszafordítása. A tanácskozáson képviselt pártok egyöntetű véleménye szerint ma lehetőség van arra, hogy a kommunista pártok a legszélesebb tömegeket mozgósítsák a nyugat-európai demokratikus átalakulásokért, a munkások jogainak védelméért és a szocializmusért: a szélsőséges reakció elszigetelésével az Európában eddig elért pozitív változások megszilárdításáért. Ez a lehetőség az egyes tőkésországokban nemcsak azon alapszik, hogy a tömegek elveszítették illúzióikat „a betegség gyógyíthatósága” iránt. A kommunista pártok tekintélye a legkülönbözőbb berendezésű tőkésországokban megnőtt, — s van még egy nagyon figyelemre méltó ösz- szetevő: a kommunista pártok éppen, mert szoros kapcsolatot tartanak a tömegekkel, nagyon is közvetlenül érzik, hogy milyen képet alkotnak azok a szocializmusról. Annak ugyanis, hogy az egyes pártok hangsúlyozzák: adottságaiknak, történelmi hagyományaiknak megfelelően kívánnak eljutni a szocializmushoz, egyáltalán nem mond ellent az, hogy a tőkésállamokban a tömegek számára a szocializmus fogalma nem elvontan jelentkezik, hanem megvalósult formájáról vonják le következtetéseiket. A szocializmus példája Ebben az összefüggésben három tényező látszik különösen fontosnak. Először: a szocializmus gyorsabb gazdasági és társadalmi fejlődésének a lehetőségei módot adnak a szocializmus előnyeinek még nyilvánvalóbb bemutatására, és a kapitalista országok dolgozóira gyakorolt vonzóerejének növelésére. Másodszor: kedvező feltételek jönnek létre az anti- kommunizmus és szovjetel- lenesség megfékezésére. Az elmélyülő ellentét a szocialista országokban érvényesülő szilárdság és a kapitalista gazdaság fokozódó ingatagsága között önmagáért beszél. Az antikommunizmus visszaszorításával elhárul a cselekvési egység és a széles körű antimonopolista szövetség létrehozásának legfőbb eszmei akadálya. Harmadszor: a kommunista pártok utalnak arra, hogy a gazdasági együttműködés a különböző társadal- mi rendszerű európai országok között nem szüntetheti meg ugyan a kapitalista válság okait, de mérsékelheti néhány különösen drasztikus hatását a munkásosztályra. Egyes országokban sikerült például a munkalehetőség nagyobb biztonságát elérni. Egyebek között az NSZK-ban több, mint négyszáz cég kötött kooperációs megállapodást szocialista országokkal. Ugyanez érvényes Ausztriára is, ahol a munkáselbocsátások nem öltöttek olyan méreteket, mint más országokban. Hasonló tapasztalatok vannak Finn-, Francia-, Olaszországban és másutt. A munkásosztály gazdasági és társadalmi körülményeinek javulása persze sohasem lesz a monopóliumok ajándéka, azoké sem, amelyek szerződéseket .kötnek szocialista államokkal. Az enyhülés és a gazdasági együttműködés fejlesztése javítja ugyan a munkásosztály harci pozíciót, de nem szünteti meg az osztályharcot. Mindezen tényezők együttes figyelembevételével válik lehetségessé, hogy a munkásosztály — ahogy a berlini dokumentum erre felhív — eredményesen harcoljon a válság megfékezéséért. Ez megfelel a néptömegek érdekeinek és megnyitja az utat a társadalom demokratikus átalakítása felé. Vajda Péter Ár és árképzés a Szovjetunióban Nyikolaj Gluskov, a szovjet minisztertanács állami árbizottságának elnöke válaszolt Gennagyij Piszarevsz- kijnek, az APN közgazdasági szemleírójának kérdéseire. — Napjainkban a szovjet közfogyasztási cikkek többségének ára azonos, mint öt és tíz esztendővel ezelőtt. Hogyan biztosítják a kiskereskedelmi árak stabilitását? — A Szovjetunióban 1976- ban az élelmiszerek 99 százalékának és az iparcikkek 92 százalékának ugyanaz volt az ára, mint 1970-ben. Egyes árucikkek kiskereres- kedelmi ára nem egyszer csökkent. — Figyelembe kell venni, a főbb fogyasztási cikkek kiskereskedelmi árának stabilitását olyan körülmények között biztosítjuk, amikor a termelési költségek magasabbak, mint a kiskereskedelmi árak. A termelési költségek és a kiskereskedelmi árak közötti különbséget az állami költségvetésből fedezik, 1975-ben például a hús- és tejtermékek stabil árainak dotálása csaknem 19 milliárd rubelt tett ki. Az állami költségvetésből dotálják a gyermekruházati cikkek, gyógyszerek, tankönyvek és több más fontos árucikk termelését. — A Szovjetunióban évente mintegy 5 milliárd rubellel dotálják az állami költségvetésből a lakásalap fenntartását és üzemeltetését. Miért van erre szükség? — A Szovjetunióban a lakások bérbeadását nem üzletnek, hanem társadalmi szolgáltatásnak tekintik. Az országban a lakások túlnyomó többsége állami költség- vetésből épül és az embereknek ingyen utalják ki. Ugyancsak változatlan immár csaknem 30 éve a központi fűtési díj, a villanyáram- és a gázdíj, a legfontosabb városi közlekedési eszközök díjszabása. — 1977 első napjaiban számos közfogyasztási iparcikk árát csökkentették, ugyanakkor egyes árucikkek árát emelték! Mi ennek az oka? — 1977 január 5-én a Szovjetunióban (5—25 százalékkal) csökkentették egyes ruha- és cipőfajták, hűtő- szekrények, tévékészülékek, magnók, hangszerek és sok más árucikk kiskereskedelmi árát. Leszállították számos gyógyszer árát is. Ugyanakkor felemelték a szőnyegek, kristályok, selyemszövetek árát. Amint látjuk, az emelés viszonylag kis számú árucikket érint. — Az utóbbi években ezeknek a termékeknek a gyártása jelentősen megnőtt, javult a minőségük. De az árak számos esetben nem feleltek meg a minőség, a választék megváltozásának, a termelési költségeknek. Ezenkívül, egyes árucikkek, így a selyemszövetek gyártása veszteséges és dotációt igényel az állami költségvetésből. Az említett árucikkek árának felemelése ösztönözni fogja a termelést. — 1977 elején emelkedett egyes könyvek ára. Mi az oka ennek? — Az utóbbi években észrevehetően javult a könyvek művészi és nyomdai kivitele. A finom papírra nyomott, jó minőségű kötésben készült kiadványok száma jelentős mértékben megnövekedett. Széles körűvé vált a többszínnyomású irodalmi művek kiadása, mindez növelte a könyvek önköltségét. Ugyancsak hozzájárult az önköltség növekedéséhez a nyersanyag- és üzemanyagdrágulás is. — A Szovjetunióban a könyvek nyugati mércével mérve hihetetlenül olcsók. Dosztojevszkij teljes 30 kötetes akadémiai kiadása mindössze 69 rubelba kerül. Shakespeare összes műveinek ára mindössze 12 rubel. — A papír azonban egyre jobban drágul: az ország európai részén lévő erdők már nem tudják biztosítani a szükséges nyersanyagmennyiséget. Iparosítani kell a szibériai tajgát, ami további horribilis költségekkel jár. — Ezért született meg a határozat, hogy részlegesen emeljék a könyvek árát. Ami a tankönyveket illeti, áruk továbbra is változatlan. A tankönyveket, akárcsak eddig, a jövőben is igen alacsony árakon fogják árusítani. kezzenek. A válság mély ellentmondásokat idéz elő a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban. Kifejeződik egyebek között a tőkés világ egyes erőközpontjai, s az egyes országok — így az EGK-tagállamok — monopolista csoportjai közötti kereskedelmi konfliktusokban, az elkeseredett konkurrenciaharcban, valamint a tőkés monopóliumok és a fejlődő országok közötti ellentétekben. A kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásának záróokmánya alapos, marxista helyzetelemzést adott a hetvenes évek Európájáról. A testvérpártok kollektív tapasztalata szerint a kapitalizmus általános válsága a legutóbbi időben elmélyült. Az, amit általában energiaválságnak neveznek, elválaszthatatlan a nyersanyagtermelő országok törvényes jogától, hogy természeti kincseikkel maguk rendel-