Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-06 / 4. szám
1977. január 6. KELET-M AGY ARORSZÄG 3 Á vállalkozás dicsérete A VÁLLALKOZÁS nem IDEGEN a szocialista vállalat céljától, társadalmi jellegétől. A szocialista tervgazdálkodás is árutermelés, ami feltételezi a piac létét és aktív hatását a termelésre. A piac a tervgazdálkodásban is tartalmaz bizonytalansági elemeket, kockázatot, különösen, ha nagy a külgazdasági kapcsolatok szerepe. A kockázatok objektíve léteznek, a kérdés csak az, hogy közvetlenül ki viseli: az egész társadalom vagy a gazdasági szervezetek. A tapasztalat az, hogy a kockázati veszteség mérsékelhető, ha annak nagyobb részét a vállalatok, és szövetkezetek viselik, mert a döntésekért való felelősség is közvetlenebb. (Természetesen vannak olyan gazdasági döntések, amelyekre csak az állami központi irányítás vállalkozhat.) A gazdasági életben dolgozók tudják és érzékelik a legjobban: tartalmában, jellegében és következményeiben is mást jelent a végrehajtás, mint a vállalkozás. Az előbbi is lehet nehéz és felelősségteljes munka. Ezt senki sem vitatja. De mégis minőségileg más magatartás, mert hiányzik belőle az önálló célokra vonatkozó döntés, s az azért (t. i. az azzal járó kockázatért) vállalt közvetlen felelősség. Ez az, ami az utóbbira jellemző. A vállalkozás lényege tehát a kockázatviselés. Tudatosan vállalt, tervszerű tevékenység, amelynek'számos gazdasági feltétele van. Mindenekelőtt ilyen a vállalatok viszonylagos gazdasági önállósága, az érdekeltségi rendszer és a gazdasági kényszer. A vállalkozás azonban nemcsak gazdasági, hanem szociológiai jelenség is. Szükség van ugyanis mindenekelőtt olyan emberekre, olyan vezetőkre, akik képesek és merik vállalni a kockázatokat. S természetesen olyan szellemű vállalati kollektívákra is, amelyek támogatják a vállalkozást. rítő elemei a vállalkozás irányába terelik á gazdasági szervezeteket. Bizonyos fejlesztési irányok és akciók megvalósítása elé tilalomfákat, korlátokat állított például a befektetések megtérülési idejének és a jövedelmezőségi követelmények normatív előírásával, vagy az értékesítés bizonyos irányokba való terelésével. Számos vállalat és szövetkezet gazdasági fejlődése és fejlesztési tervei azt a felismerést tükrözik, hogy a rutinszerű cselekvés, a „kitaposott úton” való haladás, a megkopott módszerek kényelmes alkalmazása már nem elegendő, sőt céljaink elérését veszélyeztetik. A „kitaposott út” folytatása jelenti a legnagyobb bizonytalanságot és veszteségforrást. M erőben újszerű VEZETŐI MAGATARTÁST követel a termelésnek a gazdasági hatékonyság javulásával együttjáró növelése. S mivel gazdaságirányítási rendszerünk egyre szigorúbb, egyre nagyobb hatékonysági követelményeket támaszt, ez azt jelenti, hogy aki lemond a hatékonyság javításiról, az lemond a termelés fejlesztéséről is. Ez pedig egész gazdasági fejlődésünk ütemét fékezi. Az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata 1977-re a növekedés ütemének gyorsítását irányozta elő. Erre elengedhetetlenül szükség van társadalmi és gazdasági céljaink megvalósításához. Ám nem minden áron elérhető növekedésre van szükség. Ebből következik, hogy a gazdasági hatékonyságot javító, aktív piaci munkával járó vállalkozói magatartás a gazdasági vezetőkkel szemben támasztott politikai követelménynek minősül. A vállalati szándékot kutató felmérések arra utalnak, hogy ez a vállalkozói készség új termékek, gyártmányok bevezetésében nyilvánul meg elsősorban. Sokkal kisebb a készség a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. Részben azzal függ ösz- szs az is, hogy az új gyártVárosaink ’77-ben Tanácselnökök válaszolnak az új év terveiről Városaink kész tervek birtokában indították az új esztendőt, tanácsaink a múlt évben mindenütt elfogadták a költségvetést és a fejlesztési terveket. Négy városunk tanácselnökétől arra kértünk választ: hogyan indult számukra az új esztendő, milyen tervekkel, munkával indították 1977-et. Kisvárda Változik a városközpont Szabó Ferenc tanácselnök: — A lakásépítés volt az első, amelynek áttekintésével kezdtük az új esztendőt. A tavalyi lakásépítési tervet teljesítettük — a Felszabadulás lakótelepen 108 család költözhetett új otthonba —, s ez ösztönöz bennünket, hogy idei terveinket is maradéktalanul megvalósítsuk. Nagyon fontos az előkészítés, mert sok bontásra is sok kerül. Harminckét lakást még az idén át tudunk adni, nyolcvannégybe — amelynek most még a tereület-előkészítése zajlik, illetve az alapozását végzik — csak jövőre. Ami nagyon jelentős számunkra: az idén jelentős változások lesznek Kisvárda városközpontjában, mert az áruháztól a főtérig terjedő útszakasz egyik házsorát lebontjuk, és helyére hamarosan közintézményeket és egy új vendéglátó kombinátot építünk. Mátészalka Húszmillió — társadalmi összefogásból Lánczi János tanácselnök: — Nemcsak a város, hanem a megye számára is fontos a Mátészalkán átvezető 49-es út új szakaszának az építése, aminek megtekintése a város lakóinak és vezetőinek is szinte heti programja. mert nagyon sok minden függ tőle. Ezt néztem meg én is az első munkanapon, de mégsem ez volt amelyről szeretnék részletesebben beszélni, hanem arról, hogy január 3-án kaptam kézhez az 1976. évi társadalmi munkáról szóló összegezést. Több, nint húszmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a város üzemei, a lakosság Mátészalka érdekében. Ez elismerésre méltó, kiemelkedő teljesítmény. Szeretnénk megismételni, ezért már meg is kezdtük a szervező munkát, összehívjuk az üzemek, a lakosság képviselőit, és beszámolunk előttük eredményeinkről, terveinkről. Az első nap programjához tartozott a költségvetési üzem egy sajátos feladatának áttekintése: 100-150 cigánylakás felépítését vállaltuk a környező községekben. Gond azonban, hogy az új év első munkanapjáig alig érkezett megrendelés... Nyírbátor Gyermekintézménykombinát Kapu József tanácselnök: — Az idén nem is lehetne másképp, mint, hogy a gyermekintézmény-kombinát építésének ügyével kezdjük az új esztendőt. 16 tantermes iskola, 100 személyes óvoda, 80 személyes bölcsőde épül Nyírbátorban, amelyek alapvetőek a további város- fejlődés szempontjából. A kész kiviteli terveket és a területet átadtuk a kivitelezőnek, s megkezdték az építkezéshez szükséges eszközök, anyagok helyszínre szállítását is. Ez egyben jó hír volt számunkra. A tanács választott bizottságainak összetételével is foglalkoztunk az első munkanapon. Korábban ugyanis főként tanácstagok vettek részt az állandó bizottságok munkájában. A városiasodás, a gyorsabb ütemű fejlődés igényli, hogy több mérnök, közgazdász, speciális képzettségű szakember is legyen tagja a tanácsi bizottságoknak, hogy a város érdekében is kamatoztathassák szaktudásukat. Az idén felkérésükre is sor kerül, ennek előkészítése későbbi jó munkánkat alapozza. Nyíregyháza Bíró László tanácselnök: — December 30-án hagyta jóvá a városi tanács az 1977. évi költségvetést és fejlesztési tervet. Az új évben Gondos előkészítés elsőként azt egyeztetük a vezetőkkel, hogyan tudunk javítani a tervszerűségen, meg- felelőek-e a terület-előkészítések, hogyan állunk a határidőkkel. Mindez azért nagyon fontos számunkra, mert szeretnénk ezt az évet is olyan sikeresen befejezni, mint 1976-ot: a múlt esztendőben ugyanis minden tervezett fejlesztésünket megvalósítottunk, minden tervezett lényeges beruházás elkészült. Ez azt bizonyította, hogy gondos, jó előkészület alapján megvalósíthatók terveink. Most sem emeltünk ki külön egyetlen beruházást sem: amit 1977-re terveztünk, mindent hiánytalanul szeretnénk megvalósítani, s folytatni a megyeszékhely ütemes fejlesztését. Marik Sándor A Z MSZMP XI. KONGRESSZUSA ÉS legutóbb a Központi Bizottság 1976. decemberi határozata, majd az országgyűlés téli ülésszaka is felhívta a figyelmet a vállalkozó szellem ösztönzésére. Az V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célok: a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása, a gazdasági hatékonyság javítása, a termelési és értékesítési szerkezet átalakítása, valamint a meglévő tartalékok kihasználása csak úgy lehetséges, ha a gazdálkodó szervezetekben a vállalkozási készség megerősödik. Ennek gazdasági feltételei ma jobbak, mint korábban. Jobbak, mert a népgazdasági terv céljait időben megismerhették a vállalatok: jo'bbak, mert a vállalatok •rendelkeznek középtávú tervekkel és fejlesztési koncepciókkal; kedvezőbbek a feltételek, mert a gazdasági szabályozó rendszerben most nem történik olyan változás, ami újabb bizonytalansági elemet vinne a gazdálkodásba, tehát bizonyos értelemben stabilizálódtak a gazdálkodás „játékszabályai”; és van világosan meghatározott hitelpolitikánk, amely a gazdasági egyensúlyt és a gazdasági hatékonyságot javító akciókat pótlólagos erőforrásokkal támogatja. A gazdaságirányítás kényszemányok bevezetése főleg az extenzív kapacitásfejlesztés és nem a gyártás- és gyártmányfejlesztés, a műszaki fejlesztés következménye. E zért a vállalkozások IRÁNYÁT az eddiginél jobban kell az intenzív módszerek irányába terelni. Egyes vezetők ezt — találóan — úgy fogalmazzák meg, hogy befelé is vállalkozni kell. Hozzá kell nyúlni a meglévő termelési szerkezethez, a meglévő vállalati irányítási és szervezési módszerekhez; fel kell tárni a vállalat gyártó eszközei jobb kihasználásában rejlő tartalékokat. A dinamikusan fejlődő vállalatok tapasztalatai arra utalnak, hogy szoros összefüggés van a vállalkozás, a kezdeményezőkészség és a vállalat szervezési színvonala között. Mivel a vállalkozás kockázatokat rejt magában, ez arra ösz- töntönzi és kényszeríti a vállalatokat, hogy minél teljesebben igyekezzenek kihasználni belső tartalékaikat, mert ez mérsékli a kockázatot, növeli az elérhető eredményt. Dr. Varga György N em akarok panaszkodni — mondta Lucullus- né a barátnőjének —, a férjem szépen keres, a fizetését az utolsó fillérig hazaadja... Mégse jutunk semmire... Csodálkozol? Pedig így van... Tudod, az a baj, hogy sokat túlságosan sokat költünk kosztra... Azok az örökös lakomák! És min lehet a legjobban spórolni? A koszton... De nem nálunk... Nálunk nem lehet. Ha megemlítem a férjemnek, Lucius Licinius Lucullusnak, hogy rengeteg pénz megy el nálunk kosztra, rögtön a plafonon van... Pedig nem szemrehányóan mondom, vagy mit tudom én ingerülten, ó, nem, csak csöndesen, halkan közlöm vele a tényt... Ha te tudnád, mit kapok én ezért! Hogy sajnálom tőle az ennivalót, hogy irigylem azt, amit megeszik, hogy éhen akarom ve- szejteni... Én... Én! Hiába mondom neki kedvesen: senki sem akar téged éhen veszejténi, Lucius Licinius Lucullus. Örülök, hogy jó étvágyad van, ha ízlik az étel. váljék egészségedre és nagyra nőjj, én csak azt mondom, hogy rengeteget költünk a hasunkra. A lakomák sok pénzbe kerülnek. A pávatojásokat nem ingyen adják, syriai szilva se potyog az égből és a hízott rigók is egyre többe kerülnek. II/CULLUSNÉ Erre aztán dühösebb lesz. Odavágja magát a mozaik padlóhoz és azt üvölti: megkeresi rá a pénzt, miért sajnálom tőle a zabálnivalót, miért rajta akarok spórolni? Én sajnálom? Én, aki örülök, ha azt tudom főzni neki, amit szeret — legjobban a borsos tojássárgájába bujtatott fügemadarat szereti. Örülök, ha eszik. És én sajnálom! Amikor megismertem, olyan cingár volt, mint egy lándzsa, és nézd meg most .. Pedig akkor az anyja főzött rá... Hidd el, drágám, sokszor sírni tudnék, — pityergett Lucullusné. — Meg vagyok én áldva ezzel az emberrel!... Máskülönben jó férj, de a hasa a mindene. A hasa a házi istene. Pedig nem is egészséges ez a sok evés. ivás az ő korában. Szegénynek magas a vérnyomása, de nem hallgat rám. Azt hiszi, ellensége vagyok és rosszat akarok neki Látnád, hogy néz rám, amikor megemlítem előtte a lakomákat! .. S ami a legdühitőbb. időnként. nagy ritkán, amikor eszébe jut, szememre veti, hogy nem tudok takarékoskodni, s felelősségre von: hova teszem a pénzt? Hát most mondd, miből spóroljak? Te is nagyon jól tudod, hogy csak a koszton lehet spórolni .. De nálunk minden sestertius kosztra megy. Bele kell ebbe bolondulni — szipogta Lucullusné. — Mindig tele vagyunk vendégekkel., A rómaiak szeretik a potyát .. Amíg egy csöp fa- lernusi bor van az amphorá- ban, addig nem mennek el... S nekem jókedvűnek, szépnek. és szellemesnek kell lennem... Nem akarok panaszkodni, de nagyon unom már az egészet... Meg is mondtam Lucius Licinius Lucullusnak, hogy gyűlölöm a lakomákat .. Istenek, hol tartanánk már, mi mindenünk lehetne, ha kevesebbet költenénk za... ennivalóra! No de ma elhatároztam, hogy a sarkamra állok. Majd én megmutatom Lucullus úrnak, hogyan kell takarékoskodni! Tudod, mit adok ma a vendégeknek? Teát és zsíros kenyeret! Egyszer azt is lehet adni, nem? Teám van otthon, zsírom is van. Aki akar, piritóst is lakomázhat, fokhagymával, mert fokhagymám is van otthon. Majd én megmutatom! Ma egy fillért sem fogok költeni. Lucullus úr bizonyára csodálkozni fog, de nem érdekel! Ekt nem lehet tovább csinálni! Elég volt! Abban a pillanatban, levegő után kapkodva, besurrant a szobába egy izgatott, keszeg matróna és azt kiáltotta: — Rohanjatok! Gyönyörű fenyőmadarakat lehet kapni a piacon! Lucullusné nagyot sikol- tott és kosarat ragadva, jobbjában bukszáját szorongatva, futólépésben elhagyta a házat. Mikes György
