Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

XXXIV. évfolyam, 25. szám ÄRA 1 FORINT 1977. januar 30., vasarnap MA Mezőgazdaságunk Mit ér az ember, forradalma ha dolgozik? (3’ oldal) (3. oldal) Készül Áldomástól az új menetrend gázolásig (2. oldal) (2. oldal) ­Gazdaságosan □ iért nem gyártjuk? — gyakorta felbukkan ez a kérdés. Az üzemben, ami­kor éveken át gyártott ter­méktől kell búcsúznia a munkásnak, vagy amikor a műszaki áruházban azzal fo­gadják a vevőt, hogy a keresett alkatrész importáru és pillanatnyilag nincs rak­táron. A kérdés mögött — bárhol hangzik is el — nyilvánva­lóan egyfajta meggyőződés húzódik. Az tudniillik, hogy a szóban forgó alkatrészt, szerszámot, gépet igenis tud­nánk gyártani. Ebből követ­kezően elkerülhetnénk a külpiaci beszerzés ilyen vagy olyan nehézségeiből adódó hiányt, vagy a gyártás leállításával járó következ­ményeket, az új termék be­vezetéséhez szükséges több­letmunkát, vagy a más fel­adatra történő felkészülés bizonyos buktatóit. Azt kell gyártanunk, amit a leggazdaságosabban, a leg­versenyképesebben tudunk produkálni. Ha a kérdést er­ről az oldalról közelítjük meg, nyilvánvalóvá válik, hogy a mindent gyártás — az egyre sokrétűbbé, diffe- ■ renciáltabbá váló hazai' fi szükségletek, hazai terme­lésből való teljes fedezésé­nek szorgalmazása — sokkal inkább fékezője, mint len- dítője a gazdaság fejlődésé­nek. A szocialista országok kö­zött kialakult, a KGST ke­retében fejlődő integráció egyik fő forrása a nemzet­közi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kihaszná­lásának. Az elfogadott sza­kosodási megállapodások le­hetővé tették, hogy az egyes tagállamok a kedvező felté­telek mellett gyártott termé­keikből fokozzák, a kevésbé gazdaságosan előállítottak­ból pedig csökkentsék, meg­szüntessék a termelést. Az export fokozásával a kis bel­ső piaccal rendelkező or­szágok is nagy gyártási szé­riákat, s ezzel még gazdasá­gsabb termelést érhetnek el. Az MSZMP XI. kongresz- szusán elfogadott gazdaság- politikai koncepció — a ko­rábbi gyakorlat folytatása­ként — a szelektív fejlesztés mellett foglalt állást. Erő­forrásaink a jövőben is csak korlátozott mértékben bővülnek. Fokozottan szük­ség van tehát arra, hogy esz­közeinket a leghatékonyab­ban használjuk fel. Azokra a termelési ágakra, gyárt­mányokra kell koncentrál­nunk anyagi és szellemi erő­forrásainkat, amelyek a leggazdaságosabbak és elő­segítik az exportképes ter­mékek körének bővítését. □ z új termék új munka­fogásokat igényel, a ru­tin helyett koncentrált fi­gyelmet. Ám sok-sok példa bizonyítja, hogy a többlet- ráfordítás megtérül, a keve­sebbel többre jutunk, (k. 1.) Hazánkba érkezik Milos Minies Dr. Tar Imre köszöntötte a megyei verseny legjobb egységét Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Milos Minies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányá­nak elnökhelyettese, külügyminiszter január 31—február 2. között hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. Csűrös Andor átveszi a megyei első helyezett mun- kásőregységének járó serleget. (Hammel József felvétele) Húszéves a munkásőrség. Január 29-én a jubileum je­gyében tartották ünnepélyes egységgyűlésüket a mátészal­kai Rózsa Ferenc munkásőr- egység tagjai. Növelte az ese­mény jelentőségét; a me­gyénk munkásőregységei kö­zött meghirdetett 1976-os szocialista versenyt a máté- szalkiak nyerték. A kettős ünnepségen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára, Nagy György, a munkásőrség or­szágos parancsnokának első helyettese, Hegymegi István, a Szamos menti Állami Tan­gazdaság igazgatója, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. Ott voltak a vá­ros és a járás párt- és taná­csi vezetői, valamint a fegy­veres erők és fegyveres tes­tületek képviselői. Csűrös Andor, az egység parancsnoka beszédében megemlékezett az alapító munkásőrökről, szólt az egy­ség mennyiségi és minőségi fejlődéséről. Elmondta, hogy az egykori nagyközségből di­namikusan fejlődő város lett, s az ipar egyre jobban ter­jed nemcsak a városban, a járásban is. A termelőmun­kában és a társadalmi mun­kában mindig számítani le­hetett és lehet a munkásőrök segítségére — mondta többek között. Az ünnepségen felszólalt dr. Tar Imre. Beszéde elején köszöntötte az ünneplő mun­kásőröket, külön üdvözölte azokat, akik 1957 tavaszán a párt hívó szavára fogtak fegyvert a munkáshatalom, a szocialista társadalom védel­mére. Majd így folytatta: az elmúlt 20 év egyértelműen igazolja pártunk döntésének helyességét, a munkásőrség megalakítása a Magyar Szo­cialista Munkáspárt történel­mi érdeme. Húsz évvel ez­előtt és azóta is a munkás- osztály, a parasztság, az ér­telmiség, egyszóval a dolgo­zó magyar nép érdekeit szol­gálja a munkásőrség és min­dig rájuk számítva velük és értük dolgozik. Sok elvtárs a munkásőrség kötelékében válik tudatossá és elkötele­zetté, párttaggá, a marxiz­mus—leninizmus, a szocializ­mus tudatos hívévé. A továbbiakban így foly­tatta beszédét: az ipari és mezőgazdasági üzemekben szervezett munkásőregysé- gek kedvező hatással vannak az üzemi politikára. Segítik a munkássá válás folyama­tának gyorsítását, a szocialis­ta brigádok eredményes mű­ködését, a rend és a fede­lem erősödését, a munkások becsületének, tekintélyének növelését. Sok fiatal munkás a munkásőrségben válik pél­damutató munkássá. A munkásőrség jelentős munkát végez az ifjúság ha­zafias, honvédelmi nevelésé­ben is. A pártalapszervezetek a beszámoló taggyűléseken rendszeresen értékelik a munkásőrök pártmegbízatá­sának teljesítését. Örömmel mondhatjuk, hogy eredmé­nyesen teljesítik a párttól kapott megbízatásokat. A párt-, az állami és gazdasá­gi szervek egyre jobban megbecsülik erkölcsileg is és anyagilag is a munkás­őrök munkáját. A megyei pártbizottság el­ső titkára végezetül gratu­lált a mátészalkai munkásőr kollektívának az 1976-ban végzett kimagasló eredmé­nyeihez, a megyei parancs­nokság legjobb önálló egysé­ge megtisztelő cím és ván­dorserleg elnyeréséhez. Kö­szöntötte a kitüntetett mun­kásőröket, a leszerelő és tar­talékállományba vonuló idő­sebb elvtársakat és az esküt tett fiatal munkásőröket. Eredményes munkájukért Ballai István, a munkásőr­ség megyei parancsnoka Ki­váló parancsnok kitüntetés­ben részesítette Csűrös An­dort, s két helyettesét: Guthi Lajost és Bessenyei Ferencet. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatával tün­tették ki Végh Zsigmond munkásőrt. Tizenhetein 20 éves szolgálati érdemérmet, tizennégyen 20 éves emlék­plakettet kaptak. A Határőr­ség Országos Parancsnoksá­ga a jó együttműködésért három munkásőrt Kiváló ha­tárőr címmel tüntetett ki. A kitüntetettek nevében Sán­dor András munkásőr mon­dott köszönetét. Sor került az előképzős munkásőrök ünnepélyes es­kütételére is. A leszerelő, il­letve tartalékállományba vonulók nevében Kiss Gusz­táv munkásőr jelképesen át­adta a fegyvert Opris Zoltán most esküt tett munkásőr­nek. Az ünnepség kultúrmű­sorral ért véget. ★ Ugyancsak szombaton tar­tották ünnepélyes egységgyű­lésüket a fehérgyarmati járás mumkásőrei. Az eseményen részt vett Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, ott voltak a járás párt- és tanácsi vezetői. Pásztor Ist­ván, az egység parancsnoka ünnepi beszédében elmond­ta, hogy a fehérgyarmati egy­ség az elmúlt évi verseny­ben harmadik helyezést ért el. Az erdőháti munkásőrök különösen az árvíz idején dolgoztak figyelemre mél­tóan, s ekkor nemzetközi kapcsolatot is kialakítottak a szovjet katonákkal és a cseh­szlovák milicistákkal. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatával tüntették ki Piros Bertalan munkásőrt. Többen kaptak különböző kitüntetést. Az ün­nepségen a Fehérgyarmati 1. sz. Általános Iskola diákjai színes műsorral köszöntötték az ünnepelt munkásőröket. N. L. Milos Minies 1914. augusz­tus 28-án született a szerbiai Preljinában. Szerb nemzeti­ségű, 1938-ban jogi végzettsé­get szerzett a belgrádi egyete­men. 1935-ben lépett be a Ju­goszláv Kommunista Ifjúsági Szövetségbe, 1936 óta tagja a Jugoszláv Kommunista Párt­nak. 1941-ben egyike volt a nyugat-szerbiai fegyveres harc megszervezőinek. 1943- 44-ben a csacsaki területi pártbizottság titkára. Jugoszlávia felszabadulása után Szerbia közvádlója, a szerb kormány tagja, a Belg­rádi városi Tanács elnöke, majd 1962-ig a szerb kormány elnöke volt. 1966-ig a szövet­ségi végrehajtó tanács alel­A megye közművelődésé­ben dolgozó szakemberek számára rendeztek egyhetes tanfolyamot a megyei tanács sóstói továbbképző intézeté­ben január 24. és 29. között. A tanfolyamon előadásokat hallgattak a résztvevők, vitá­kon, konzultációkon vettek részt. A középpontban az idő­szerű közművelődési, politi. kai, közigazgatási kérdések részletes megismerése állt — elsősorban a párt közműve­lődési határozata és a ta­nácstörvény eddigi végrehaj­tása során szerzett tapaszta­latok alapján. A tanfolyam részvevőinek bőséggel nyílt nöke, 1966-tól 1967-ig a szö­vetségi képviselőház szövetsé­gi tanácsának elnöke. 1972-ben nevezték ki a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnökévé, és szö­vetségi külügyi titkárrá. 1974. májusában újabb négy évre megerősítették ezekben a funkcióiban. Tagja a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének, a szövetségi képviselőház szö­vetségi tanácsának elnöke a szövetségi végrehajtó tanács külügyi állandó bizottságá­nak. Néphős, az .,1941-es par­tizán emlékérem” és egyéb magas kitüntetések tulajdo­nosa. alkalmuk szakmai vitákra, módszertani eszmecserékre is. Január 29-én, szombaton fórummal zárult a tanfo­lyam: először dr. Fábián La­jos, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának titkára adott választ a tanácsi mun­kával kapcsolatos kérdések­re, majd a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának munkatársai válaszoltak a közművelődés csaknem min­den területére kiterjedő kér­désekre. Dr. Kuknyó János művelődésügyi osztályvezető zárszavával ért véget az egy­hetes közművelődési tanfo­lyam. Csatlakozás a csepeli felhíváshoz Záhony: Gyorsabb átrakás A záhonyi vasúti átrakókörzet hat és fél ezer munkása csatlakozott a csepeli munká­sok felhívásához, s indított munkaversenyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére. A vasutasok kettős felajánlást tettek. Egyrészt a szocialista bri­gádok a saját munkaterületükön tesznek vállalásokat, másrészt csatlakoztak a szov­jet vasutasok munkaversenyéhez, segítik az ő vállalásaiknak teljesítését. Az egész átrakókörzet nevében Eszenyi István, az Állami díjjal kitüntetett Vörös Csillag brigád képviselője fordult felhívás­sal a dolgozókhoz a debreceni vasútigazgató- ságon a héten megtartott szocialista brigád­vezetői konferencián. A körzet öt pontban sűrítette vállalását, melyet az üzemi pártbi­zottság, a gazdasági vezetés, a tömegszerve­zetek is támogatnak. A múlt évitől jóval több áru érkezik a Szovjetunióból. Az idén 14 millió 650 tonna áru átrakását tervezik, a záhonyi vasutasok vállalták, hogy maradéktalanul eleget tesz­nek az áruszállítási terveknek. A jobb mun­ka érdekében vállalják, hogy a gépi berende­zések kihasználását további 3 százalékkal ja­vítják. a teherkocsik átlagos terhelését 25 tonnára emelik. A munka termelé­kenységét 5 százalékkal kívánják javítani, úgy, hogy szinte teljesen az élőmunka ha­tékonyságából származzon ez a növekedés. Az idén is kiveszik részüket a különböző tár­sadalmi munkaakciókból a záhonyi körzet vasutasai, összesen 60 ezer óra társadalmi munkát vállalnak a körzet és Záhony nagy­község területén. Az átrakókörzet vezetői Ungváron egyez­tették a szovjet vasutasokkal azokat a fel­ajánlásokat, amelyekkel a szovjet vasutasok munkáját segíthetik. Három területen kap­csolódnak az uzsgorodi aligazgatóság fel­ajánlásaihoz. Az egyik legfontosabb, hogy a szovjet vagonok Magyarországon való tar­tózkodási idejét átlagosan egy tized nappal csökkentik. Ennek nagyságára jellemző, hogy egy hónapra közel száz kocsínapnak fe­lel meg a megtakarítás. Azzal, hogy a szov­jet vagonoknak meggyorsítják az útját a magyar népgazdaságnak devizamegtakarí­tást hoznak. Ugyancsak csökkentik a szov­jet mozdonyok tartózkodási idejét is. átla­gosan tíz perccel a múlt évihez képest. Vé­gül felajánlották, hogy öt százalékkal csök­kentik — a kocsik gondosabb kezelésével — a károsodások mértékét. L. B. Véget árt a közművelődési tanfolyam Jubileumi munkás orgy illés

Next

/
Oldalképek
Tartalom