Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

XXXIV. évfolyam. 22. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. január 27., csütörtök MA Elhagyott község Balsa ? (2. oldal) Tél a majorban (3. oldal) Sportjelentések (8. oldal) Mitől varost álunk voltaképpen a hatvanas évek vé­____! gén és a hetvenes evek elején kapott igazi lendületet az arra érett nagyközségek — Máté­szalka, Kisvárda, Nyírbá­tor — várossá fejlődése. Nyíregyháza korszerűsíté­se. Az urbanizáció új köz­pontjait különböző szük­ség duzzasztotta, vagy for­málta várossá. Ebben a növekedésben sokszor a közigazgatási, vagy műve­lődési-oktatási szerep, a helyi lakosság közös ér­dekei — amelyek egy egészséges lokálpatriotiz­musban sűrűsödtek, — legalább olyan hajtóerővé váltak, mint az odatelepü­lő új ipar, vagy éppen a már meglévő — régi ipar nagyarányú rekonstruk­ciója. Nagyon természetes do­log. hogy minden helyi, városi tanács két kézzel ragad meg minden olyan lehetőséget, ami bármine­mű fejlesztéssel jár —, egyelőre még nem is na­gyon törődvén azzal, hogy a jövőben miként tudja majd felhasználni. Hogy ez mit jelent, nem kell bő­vebben magyarázni. Min­denki látott kisvárost túl­méretezett üzletekkel, s a szomszédban középvárost zsúfolt, korszerűsíthetetlen üzlethálózattal. S ugyan­azt a képet esetleg iskolai, egészségügyi, művelődési intézmények tekintetében. Ami megszületett, azt persze így, vagy úgy, le­het majd jól is felhasznál­ni. De a városnak magá­nak is fontos, hogy törek­véseit, céljait összhangba hozza természetes adottsá­gaival és lehetőségeivel, s határozottabban alakítsa ki a tényleges feladataival összhangban lévő arcula­tot. Világos, hogy például, ahol élelmiszeripari ha­gyományok és adottságok vannak, ott azt kell kifej­leszteni és nem lehet egy­szerre arra törekedni, hogy gépipart, oktatási in­tézményeket is összponto­sítsanak. „Iskolavárosban” viszont nagyon is érthető, ha ezt a jelleget kívánják ésszerű határig tökéletesí­teni. Hiszen a „minden irányú” fejlesztés gyakor­ta azt jelenti, hogy sem­milyen irányban nincs igazi fejlesztés. □ hogyan új időszak következett iparfej­lesztésünkben is, minden bizonnyal új idő­szak következik városfej­lesztési munkánkban is. Ezt felmérni, átgondolni és a közvéleményt reális célok elérésére befolyásol­ni mai, új feladataink egyike. R. L. Budapestre érkezett a mali külügyminiszter Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására, az erős köd miatt kedd helyett szer­dán, hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügymi­nisztere. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes és Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes fogadta. Szerdán a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek Púja Frigyes külügyminiszter és Charles Samba Cissokho, a Mali Köztársaság külügymi­nisztere hivatalos tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes és a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. Ott volt a tárgyalá­son Boubacar Kassá, a Mali Köztársaság budapesti nagy­követe is. Brezsnyev fogadta Pák Szong Csőit Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, és Alek- 'szej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke fogadta a baráti látogatáson Moszkvában tartózkodó Pák Szong Csőit, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ját, a KNDK közigazgatási tanácsának (kormány) elnö­két. A találkozón véleményt cseréltek a szovjet—koreai együttműködés továbbfej­lesztésének kérdéseiről, a nemzetközi élet időszerű problémáiról, különös tekin­tettel az ázsiai helyzetre. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta: a Szovjetunió kö­vetkezetesen támogatja a KNDK-nak Korea békés, de­mokratikus egyesítésére irá­nyuló erőfeszítéseit. Pák Szong Csői kijelentette, hogy a koreai nép nagyra értékeli a Szovjetunió internaciona­lista állásfoglalását e kér­désben. A találkozó résztvevői meggyőződésüket fejezték ki, hogy az SZKP és a Koreai Munkapárt kapcsolatainak megszilárdítása, a marxiz­mus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus el­vein nyugvó szovjet—koreai együttműködés elmélyítése megfelel a két nép, az ázsiai béke és biztonság alapvető érdekeinek. A találkozó szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott le. Postás nagyaktíva az idei feladatokról, a szolgáltatások minőségének javításáról A posta elmúlt évi munka, ját értékelték, az idei tenni­valókat beszélték meg szer­dán a postás nagyaktíva ér­tekezleten a Postások Szak- szervezetének székházában. A tanácskozáson az ágazat gazdasági, műszaki és társa­dalmi. valamint szocialista brigádvezetői vettek részt, s ott volt Pullai Árpád közle­kedés. és pöstaügyi minisz­ter is. Horn Dezső miniszterhe­lyettes, a posta vezérigazga­tója az idei terv és intézke­dési program írásban kiadott anyagát kiegészítve elsősor­ban a teendőket, a központi intézkedéseket ismertette. Hangsúlyozta, hogy a legfon­tosabb feladat a postai szol­gáltatások iránt növekvő igények kielégítése, aminek párosulnia kell a minőségi színvonal javításával. Az aktívaülésen felszólalt Pullai Árpád közlekedés, és postaügyi miniszter, aki a népgazdasági tervekből a postára háruló feladatokról, a magas társadalmi igények­ről szólt. Hangsúlyozta, hogy a kormány, elismerve a pos­ta eredményeit, látva nehéz helyzetét, figyelmet fordít az ágazat problémáinak megol­dására. Ezt jelenti az is, hogy a mostani tervidőszakban a népgazdasági ágazatok közül a postának a fejlesztési lehe­tőségei növekednek a legna­gyobb mértékben. A 13,7 milliárd forint beruházás 70 százalékkal nagyobb az elő­ző tervidőszakénál. Éppen ezért felhívta a posta vezető­inek figyelmét a rendelke­zésre álló fejlesztési források hatékony felhasználására, s ezzel egyidőben a belső tar­talékok feltárására, haszno­sítására. A tanácskozáson ismertet­ték a posta vezérigazgatójá­nak és a Postások Szakszer­vezete főtitkárának együttes felhívását az idei feladatok teljesítéséi segítő szocialista munkaversenvre. A közélet hírei Fock Jenő látogatása Nógrád megyében Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja szerdán Nógrád megyébe lá­togatott. A vendégeket a me­gyei pártbizottság székházá­ban Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságá­nak első titkára tájékoztatta Nógrád politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. Ezt követően Fock Jenő Balassa­gyarmatra látogatott, ahol megtekintette a Magyar Ká­belművek ottani gyáregysé­gét. Délután a kábelgyár és más balassagyarmati ipari üzemek szocialista brigádve­zetőivel. gazdasági és műsza­ki vezetőivel folytatott esz­mecserét a város és ipari üzemeinek fejlődéséről, mun­kásainak életéről. A gyárlátogatást követően Fock Jenő megtekintette a Palóc Múzeum kiállításait. Nógrád megyei látogatását a balassagyarmati pártszék­házban fejezte be, ahol a vá­ros politikai és társadalmi életének vezetőivel találko­zott. Nemes Dezső látogatása Komárom megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolá­jának rektora szerdán Ko­márom megyébe látogatott. Elsőként a megyei pártbizott­ságot kereste fel, ahol Mokri Pál, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megye politikai életéről és gazdasági helyzetéről. Nemes Dezső ezután ellátogatott a Környei Mezőgazdasági Kom­binátba, ahol a modern gaz­daság munkájával, eredmé­nyeivel ismerkedett. Délután felkereste a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár tatabá­nyai üzemét, fnajd a megyei pártbizottság oktatási igazga­tóságán az időszerű politikai kérdésekről tartott tájékozta­tót és az intézet tanszékveze­tő tanáraival eszmecserét folytatott az oktatómunka időszerű kérdéseiről. Jobb előkészítő munkát 4 beruházások tapasztalatairól tárgyalt a megyei koordinációs bizottság Az idei tanácsi beruházá­sok előkészítéséről, a megva­lósítás és kivitelezés tapasz­talatairól tárgyalt szerdán délelőtt Nyíregyházán a me­gyei beruházási koordinációs bizottság. A megbeszélésen részt vett dr. Pénzes János, a megyei tanács - elnöke, a városi, nagyközségi tanácsok, a tervező, lebonyolító és ki­vitelező vállalatok képviselői. László András, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese kiegészítésében megálla­pította: az 1976-os esztendő a tanácsi beruházásoknál is si­keresnek könyvelhető el. Né­mileg nehezítette a helyzetet, hogy nem mindenütt készül­tek fel az új ötéves terv zök­kenőmentes indítására. Ta­valy 4949 lakás épült meg a megyében, köztük 625 taná­csi célcsoportos. Az idei építési munkát meghatározza az előkészítés színvonala, a tervellátottság. A múlt évhez képest jelentő­sen javult a helyzet. Az egyes tanácsok részletes programmal rendelkeznek, is­mertek a tervezők és a kivi­telezők. Ennek ellenére to­vább szükséges javítani az előkészítő munka színvona­lán. Ebben az évben közel 600 célcsoportos lakás felépí­tése szerepel a tervben, a fel­tételek adottak ennek a tel­jesítéséhez. Nyíregyházán befejezéséhez közeledik a jó. savárosi lakásépítési prog­ram. Még négy ház épül egyenként 64 lakással, ame­lyek közül egynek a kivite­lezéséhez már hozzákezdtek az építők. Az idén befejező­dik a szanálás a körút Kún Béla utcai folytatásában, jö­vőre megindulhat az építke­zés. Az oktatási és művelődési intézményeknél jobban kell alkalmazni a típusterveket. Az építőipari kapacitás biz­tosítása különösen a kisebb létesítményeknél — 4-6 tan­termes iskolák, óvodák — kí­ván nagyobb szervező mun­kát. A kiemelten kezelt be­ruházásoknál jól halad a munka. Így többek között a nyíregyházi fémipari szakkö­zépiskolánál. a záhonyi vasút, forgalmi szakközépiskolánál, a nyíregyházi kórház rekonst­rukciójának első szaka­szánál az építési munkákat már az idén be tudják fejez­ni. Ebben az ötéves tervben a megye egyik legnagyobb sza­bású programja a közműve­sítés. A múlt évben 77 millió forintos beruházás valósult meg, a következő időben gyorsítani szükséges a víz- és csatornaművek építési ütemét. Az idén 13 helység­ben a múlt évben megkez­dett víz. és csatornaépítések befejezése szerepel a prog­ramban, míg 15 helyen új építésekhez kezdenek hozzá. Nagyobb egyeztetés szüksé­ges, hogy az építések időben meginduljanak. L. B. Bővítik Nyírbátor vízhálózatát ■■ Ülést tartott a városi tanács A megfelelő vízellátást há­rom kútcsoport és 35 kilo­méter hosszú hálózat, a ki­elégítő szennyvízelvezetést pedig korszerű szennyvíz- tisztító telep és 7 kilométe­res csatorna gerinchálózat teszi lehetővé Nyírbátorban. A létesítményeket a Nyírbá­tori Víz- és Csatornamű Tár­sulat építette, amely január 26-án számolt be tevékeny­ségéről a városi tanácsnak. Eddig 1600 lakásba vezet­ték be a vizet és 240 lakást kapcsoltak a közcsatornára. A közületi épületek 90 szá­zaléka is közművesített. Mi­vel a megengedettnél maga­sabb az ivóvíz metángáz-, vas- és mangántartalma, ezért vas-mangántalanító- gáztalanító berendezés épí­tése szükséges. A 17-20 mil­lió forintos berendezés- épí­tése a Mélyépítési Tervező Vállalat tervei alapján 1976­ban megkezdődött. Az V. öt­éves terv végéig további fej­lesztés előtt áll a vízműháló­zat. Terv szerint egy újabb kútcsoportot és 7-10 kilomé­teres hálózatot építenek ez idő alatt. A hálózatbővítés első üteme megkezdődött, de napirenden szerepel a Sport utcai szennyvízcsatorna­szakasz kivitelezése is. A Nyírbátori Víz- és Csa­tornamű Társulat területéhez tartozik ezentúl Nyírvasvári is. A községben a jövő év kö­zepére fejeződik be a vízmű­építés, melyhez 16 kilométe­res hálózat tartozik majd. A 13 millió forintos létesít­ményt a nyírbátori vízműhöz kapcsolják. A társulat beszámolója után a tanácsülésen tájékoz­tató hangzott el a végrehajtó bizottság 1976. évi tevékeny­ségéről, s a megyei tanács­tagok munkájáról. Ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége Szerdán Kállai Gyula el­nökletével ülést tartott, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége. Megtár­gyalta a népfrontmozgalom feladatait az 1977-es eszten­dőben, s a teendők között ki­emelten foglalkozott az idei népgazdasági feladatok telje­sítése társadalmi segítségé­nek módozataival. Az elnök­ség jóváhagyta a Hazafias Népfront és a Fogyasztási Szövetkezetek együttműködé­sére vonatkozó a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa elnökségével közösen kiadandó ajánlásokat, ame­lyek e kapcsolatok tovább­fejlesztését szolgálják. A vitában részt vettek: An- talfi Jenő, Asbót Jánosné, Baranyai Tibor, Bencsik Ist­ván, Bognár József. Erdei Lászióné. Gál László, Hantos János. László Andor. Molnár Frigyes. Nánási L.aszló, Ortu- tay Gyula, Papp Lajos. Pelhö Tibor, Rónai Rudolf. Sarlós István, Szemök József és Trautmann Rezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom