Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 18. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 22. A nyíregy­házi Pályavá­lasztási Tanács­adó Intézetben most azoknak a diákoknak se­gítenek, akik eddig még nem tudtak szakmát választani. Ké­pünk: dr. Ako- si Ferencné pszichológus egy nyolcadik osztályos tanu­ló figyelem­megosztó gya­korlatát ellen­őrzi. (Elek Emi) felv.) FILMKLUBOK Csak fiataloknak ? Az ország valamennyi filmklubját, így a megyénk­ben működőket is, közvetlenül érinti az a nemzetközi kon­ferencia, amelyet december­ben Budapesten bonyolítottak le. Az alkalmat a megrende­zésre az az örvendetes tény adta, hogy hazánk is tagja lett a Nemzetközi Filmklub Szövetségnek, s ez remélhe­tőleg azt is eredményezi a későbbiekben, hogy gazda­gabb film választék áll majd a hazai klubok rendelkezésé­re. Nem csak dálunk, de Európa-szerte az a tapaszta­lat, hogy e klubok tagsága a fiatalság köréből kerül ki. Ebből kiindulva látszott cél­szerűnek e korosztálynak a filmhez, a mozihoz való vi­szonyát vizsgálat tárgyává tenni, s ezért is kapta a kon­ferencia a Film és ifjúság cí­met. Ha tekintetbe vesszük, hogy az iskolás gyerekek döntő többségét ma már sokkal in­kább a képi kultúra (mozi, tévé) oldaláról éri a gyako­ribb és mennyiségi szem­pontból mindenképp nagyobb hatás, mint az irodalom olda­láról, akkor könnyen belát­ható, hogy a képi élmény be­fogadására az eddiginél sok­oldalúbban kell felkészíteni őket. Ezt a feladatot pedig egyrészt iskolai (évi négy tan­órára leszűkülő) keretben, másrészt a filmklubok bizto­sította keretben kell megva­lósítani. A klubszerű mozizás kez­dete nálunk alig nyúlik tíz évnél messzebbre. Azzal, hogy egy-két éve a megyei moziüzemi vállalat gazdája lett a megye területén a film­klubmozgalomnak, mind a szervezettség, mind a létszám tekintetében jelentős előre­lépés történt. Pillanatnyilag 16 klub működik Szabolcs- Szatmárban, ezek közül a nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Házban, a máté­szalkai és a fehérgyarmati középiskolában hosszú évek óta folyamatos ez a közmű­velődési forma. Az viszont kevésbé szerencsés, hogy a 16 klub nem egyenletesen oszlik meg a megye terüle­tén. Például olyan nagyobb létszámú településen, mint Nagyecsed vagy Csenger, nem adott ez a lehetőség a fiata­lok számára. Figyelemremél­tó az a számadat, hogy a 16- ból mindössze kettő a felnőt­tek számára szervezett klub. Ez jelzi, hogy a továbblépés lehetőségeit milyen irányban kell keresni. Közel három­ezer fiatal vásárolt ebben az évben bérleti igazolványt, de sajnos jóval kevesebben van­nak, akik a vetítések utáni vitában, beszélgetésben is részt vettek. Nehezíti a mozgalom ter­jedését a szakképzett klubve­zetők hiánya. A gyakorlat az, hogy többnyire a magyar sza­kos tanárok vállalják ma­gukra a klubvezető szerepét, de az eredményes munka végzésében sokfajta akadály­ba ütköznek. Különösen az archív filmekre vonatkozó írásos anyaghoz jutnak nehe­zen, előzetesen ezeket a fil­meket kevesen tudják meg­nézni, a rendszeres tovább­képzés lehetősége is csak né- hányuk számára biztosított. Követendő példát mutat a mozgalom terjesztésében né­hány megyei nagyüzem. Mun­kásfiatalok számára az üze­men belül teremtettek film­nézési lehetőséget a Nyíregy­házi Konzervgyárban, Máté­szalkán a Szatmár Bútor­gyárban. A nyírbátori nö­vényolajipari vállalat fiatal­jai pedig nemcsak magukra gondoltak, hanem elviszik a közeli cigányiskolába az ál­taluk is megtekintett filme­ket. A friss közművelődésügyi törvény minden bizonnyal újabb lendületet ad minden hasznos kezdeményezésnek. A filmklubmozgalom megyénk­ben nem rendelkezik rossz alapokkal, a továbblépés le­hetőségei adottak, csak élni kell velük, s akkor örvende­tes eredmények születhetnek. Hamar Péter 27 gépkocsit „kötött el” Autós hajsza az országon át 8 évi börtön 48 nap szabadságért A JÁRMÜVEK TÖBBSÉGÉT Rö VIDEBB-HOSSZABB IDŐRE A KÖZTERÜLETEKEN LÉVŐ PARKOLÓHELYEKEN HELYEZIK EL, sokszor a biztonságos lezárás nélkül, nyíregyházán, A TANACSKÖZTARSASAGI TÉREN LÉVŐ PARKOLÓHELYEN EGY RENDŐRSÉGI ELLENŐRZÉS SORÁN 30 PARKOLÓ SZEMÉLYGÉP­KOCSIBÓL 8 GÉPKOCSI NYITVA VOLT. EZEKBŐL A GÉPKOCSIK­BÓL A BENNÜK ELHELYEZETT ÉRTÉKTÁRGYAKAT IS, DE MA­GUKAT A JÁRMÜVEKET IS KÖNNYŰSZERREL ELLOPHATTAK VOLNA. Dékmán Albert 1976. május 5-én szabadult a fiatalkorúak börtönéből, ahol egy év és ki­lenc hónap szabadságvesztés büntetését töltötte. Berta Jó­zsef börtöntársa volt, aki 1 év 6 hónapig volt „vendége” a fiatalkorúak börtönének. Sza­badulásuk után munkát vállal­tak az Egyesült Izzó kisvárdai gyáregységénél. A gyáregység Dékmárt és Bertát tanfolyam­ra küldte Budapestre, ahol IBUSZ-lakást kaptak. A két jó­barátnak május végén már elfo­gyott a pénze, ezért elhatároz­ták, hogy betörnek valahová. Egy Fiat 125-ös gépkocsit lop­tak, azzal járták Budapest kü­lönböző útvonalait, amit ott­hagytak, amikor elfogyott a benzin. Másnap a betörésre al­kalmas hely felderítéséhez is­mét gépkocsit loptak, amit a hajnali órákban megrongálva elhagytak. Háztüznézöben lopott autóval Dékmár és Berta június 5-én elhatározták, hogy a hét végén Szabolcs megyei lakóhelyükre utaznak, természetesen a szo­kásos módon „kölcsönzött” gép­kocsival. Most egy 850-es Fiat tetszett meg nekik. A kocsi azonban megunta a kíméletlen ,,úrvezetőt” és Aszódon meg­állt. A két jóbarát kénytelen volt Miskolcig vonattal utazni. Miskolcon egy Skoda gép­kocsit „nyergeitek meg”. Nyír­telek közelében olyan gyorsan hajtottak, hogy beleszaladtak egy előttük haladó személy- gépkocsiba. A pórul járt tolva­jok elmenekültek és alkalmi „stop” kocsival érkeztek Nyír­egyházára. Itt a Kelet Áruház parkolójában rögtön felnyitot­tak egy gépkocsit de ez kor- mányzáras volt és csak a fal­nak akart menni. A sikertelen kísérlet után gyorsan más vadászterületre mentek. így jutottak el a vá­rosi stadionhoz. A parkolóhe­lyen egy Polski Fiat szemrevé­telezésekor a szerencse mellé­jük szegődött: a tulajdonos az inditókulcs másodpéldányát is a gépkocsiban tartotta. A könnyű zsákmánnyal Kisvar- dára, Berta lakására nujtottak. Innen Nyírkárász községbe mentek háztűznézőbe. A gépko­csit azonban Dékmár nem az útviszonyoknak megfelelően ve­zette, egy kerítésnek ütközött és fennakadt egy . farönkön. Dékmár megszökött a helyszín­ről és gyalog Nyírmada felé vette útját. Nyírmadán várni kellett a vonatra és, hogy az idő is gyorsabban teljen, a késő esti órákban betört az általá­nos iskolába, ahonnan e?v ér­tékes magnetofont zsákmányolt. Nyolcezer forint a szekrény lábánál Nyíregyházára érve a délelőt­ti órákban a Márka presszó elől egy nyitott, indítókulccsal ellátott, menetkész Zsigulit lo­pott el. A gépkocsival Kisvár- dára ment barátjáért, majd Budapestre utaztak. Dékmár és Berta egy hétig gépkocsival jártak munkahelyükre. Majd a hét végén elhatározták, hogy országjáró körútra indulnak. Dékmárnak eszébe jutott, hogy üres zsebbel nem jó útnak in­dulni, ezért álkulccsal behatolt szállásadója szobájába. A kom- bináltszekrény lába mögött egy kartondobozban 8 ezer forintot talált, ami egyelőre elegendőnek mutatkozott az utazás költsé­geinek fedezéséhez. Dékmár először Fótra indult börtöntársához. Meghívta ko- csikázni. Útközben azt indítvá­nyozta. hogy menjenek Veres- egyriázára és keressék meg börtönbeli cimborájukat. A ta­lálkozás itt is sikerült Ezután a lopott gépkocsival Egerbe in­dultak, azonban Dékmár mel­lé balszerencse szegődött. A gépkocsi nem a 3-as számú lő- közlekedési úton haladt Eger felé, hanem a 4-es úton Szol­nok felé. A földrajzi ismeretek­ben gyengélkedő Dékmár csak Szolnokon vette észre, hogy nem az általa kívánt útirány­ban haladnak. A Nyíregyházá­ról lopott Zsigulit időközben már országosan körözték. Szol­TIT-MÉRLEG Kapcsolat negyedmillió emberrel N egyedmillió ember vesz részt évente azokon az előadásokon, tanfolya­mokon, melyeket a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat szervez Szabolcs- Szatmárban. Nem mellékes milyen témák, milyen szín­vonalú előadások „hívogat­ják” a közönséget. A megye minden második lakosával „személyes ismeretséget” tartó TIT igen fontos tudo­mánynépszerűsítő, közműve­lődési, egyben tömegpoliti­kai munkát végez. Ennyi emberhez szólni, a kérdé­sekre válaszolni, vitázni — nagy felelősség. Megyei, majd országos számvetésre — küldöttgyű­lésre készül — a társulat az idén. Ennek első lépéseit ké­szítette elő a legutóbbi me­gyei elnökségi ülés. A mér­leg magját alkotó elemzés érdeme, hogy közös gondol­kodásra serkent. Néhány új vonását érdemes, sőt szük­séges észrevenni, mert ezek­ből rajzolódik ki a társulat korszerűsödésének folyama­ta. M egkezdődött az áttérés a mennyiségi ismeret- terjesztésről a minősé­gire. Még 1972-ben 4788 ren­dezvényt tartottak a TIT- szervezetek a megyében 248 ezer részvevővel. Öt évvel később már 6327 rendez­vényre került sor az előbbi­nél alig néhány ezerrel több hallgató részvételével. Lé­nyegesen több lett az elő­adások, sorozatok száma, de szinte nem lett több a hall­gatóság száma. Egyre nép­szerűbbek ugyanis a kisebb csoportban zajló előadások, viták, s ma már néhány na­gyobb rendezvénytől elte­kintve, nem az a cél, hogy minden előadásnak több száz fős hallgatósága legyen. D e lehet-e minőségi, kor­szerű az ismeretter­jesztés, ha témaválasz­tásban a tegnapi, tegnap­előtti ritmust követi? A me­gyei elnökség fontosnak tart­ja, hogy az elkövetkező években a létező húsz szak­osztály az adott tudományág valóságos alkotóműhelyévé váljon. Kövessék jobban a nokon a benzinkútnál egy rend­őrjárőr megállásra szólította fel a lopott gépkocsit. Dékmár azonban nem állt meg. A rend­őrjárőr üldözőbe vette. Dékmár mellékutcákba fordult, majd Rákóczifalva irányába hajtott el. Az üldöző rendőrjárőr azon­ban mindenütt a nyomában volt. Dékmár végül egy olyan utcába hajtott be, amit víz­vezeték építése miatt kereszt­ben felásak. A lopott gépkocsi utasai igyekeztek gyalogosan elmenekülni, de egyik börtön­beli cimborájukat a rendőrjárőr elfogta. Dékmár nem állt meg Dékmár a Tisza töltésén éj­szaka visszatért Szolnokra. Itt egy csehszlovák rendszámú Volga személygépkocsit lopott el, majd Budapestre ment. Más­nap ugyanezzel a gépkocsival Székesfehérvárra érkezett. Szé­kesfehérvárott nyilvános tele­fonfülkéből felhívta korábbi nőismerősét, akivel találkozni akart. A telefont senki sem vette fel. ebből megállapította, hogy a lakásban nem tartózko­dik senki. A lopott gépkocsival a lakás közelébe hajtott, majd a lakást álkulcs segítségével fel­nyitotta. Készpénzt nem talált. De magához vett egy utazó ké­zitáskát, egy kristályból készült háromsoros nyakéket és egy pisztolyt, több mint 100 töl­ténnyel. Székesfehérvárott a csehszlovák rendszámú gépko­csit elhagyva a Münnich-lakóte- lepen egy Polski Fiat gépkocsit nyitott fel és elhajtott a Bala­ton irányába. Alsóörsön kocsit „váltott”. A Polskit az útszélen hagyva egy másik, jobb állapot­ban lévő Polski Fiatot „vett köl­csön”, amivel elindult Siófok felé. Az M 7-es autópályára ér­ve URH-s rendőrjárőr eredt a nyomába és megállásr; tóttá fel. Dékmár azonban nem állt meg, nag.y sebességgel szá­guldott tovább. Elvegyült a strandolok között A vele egy vonalban haladó URH-s járőrkocsi igyekezett le­szorítani az útról. Közben la­tudomány fejlődését, ismer­jék meg és „közvetítsék'’ a legújabb kutatások eredmé­nyeit. Sokat mond az a tény, hogy az ismeretterjesztő elő­adások valamivel több mint felét már az ipari és a me­zőgazdasági üzemek dolgozói hallgatják. ■ ■ O t év munkája kerül a mérlegre, s már az el­ső körvonalazás sejteti: a társulat vezetősége min­denképpen ragaszkodik a kendőzetlen valósághoz. így ítéli meg az eredmények ér­tékelése mellett a saját mun­káját is. önkritikusan meg­jegyzik: bizonyos kényelmes­ség tapasztalható még mind a TIT-szervezet, mind az üzemek vezetésénél. A gon­dok feltárásán munkálkod­nak, erősítik a kapcsolatokat a helyi párt-, és állami szer­vekkel, megyei tömegszerve­zetekkel, intézményekkel, az üzemek vezetőivel. V an még egy elgondol­koztató tény az előze­tes beszámolóban: a megyében élő értelmiségnek valamivel több mint tíz szá­zaléka tagja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak. A TIT vezetőtestülete talán elégedett ezzel, mert a tag­létszám az elmúlt öt évben gyarapodott, javult a kor- és szakmai összetétel, s a ko­rábbinál több értelmiségi vált társulaton kívüli segítő­társsá. Elismerve a fejlődést, az ütőképes, aktív tíz százalé­kot, mégis fel kell tenni a kérdést (anélkül, hogy meny- nyiségi tagtoborzásra buzdí­tanánk) : nem kevés az is­meretterjesztésben részt vevő értelmiségiek száma? Olyan gazdagok vagyunk; csak minden tizedik szabolcsi ér­telmiségit kérünk meg, hogy többlet tudását ossza meg másokkal is. Vagy nem ta­láltuk meg a hozzájuk veze­tő utakat? Bizonyára a sor- rakerülő küldöttgyűlések, sok egyéb mellett, ezekre a kérdésekre is választ adnak. kott területre értek, de Dékmár Siófok belterületén sem csök­kentette a sebességet, sőt figyel­men kívül hagyta a jelzőlámpa piros fényét is, eszeveszett szá­guldással menekült a lopott gépkocsival. Majd az üldöző rendőrautó elől ismét egy mel­lékutcába fordult, de későn vette észre, hogy zsákutcába jutott. A gépkocsit pánikszerű­en elhagyva annál is inkább igyekezett elmenekülni, mivel a háta mögött figyelmeztető lö­vések hangzottak el. Kertről kertre menekült a kerítéseken át, így jutott el a Balaton part­jára. Itt gyorsan levetkőzött és elvegyült a strandolok kö­zött. A starndon megpihenve a délutáni órákban sajátos mód­szerével a strand közelében ál­ló Skoda személygépkocsit vette pártfogásba, amivel előbb Ka­posvárra ment, majd onnan vissza Budapestre. A gépkocsi­ban 9 ezer forintot talált, amit zsebrevágott, a gépkocsiban lé­vő ruhaneműket pedig útközben nagyvonalúan kidobálta. 1976. július 22-én a reggeli órákban Budapest belterületén körözés alapján elfogta egy rendőrjárőr. Dékmár Albert 48 napi „szabadságáról” fáradtan, tépetten tért vissza a rács mö­gé. Ä R nagy kaland vége Dékmár aránylag rövid ideig tartó szabadsága idején 27 gép­kocsit lopott, három esetben be­töréses lopást követeti el. 7 gépkocsi ellopását kísérelte meg. E cselekményeihez alka­lomszerűen segítséget nyújtott társa, Berta József is. Dékmár az általa elkövetett lopásokból 31 ezer forint jogtalan haszon- ia tett szert, az ellopott gepKu- csikban pedig 75 ezei forint kárt okozott A Nyíregyházi Járásbíróság j gépkocsitolvajok ügyeben pél­dás ítéletet hozott. Dékmár Al­bertet 8 évi, Berta Józsefet 3 és fél évi börtönbüntetésre ítél­te. Dr. Medvigy Ferenc 4 köpölyözcstől az alkaloidákig Patikamúzeum lesz Tiszavasváriban A tiszavasvári főutca mentén lévő Vasvári Pál Múzeum eddig helytörténeti kiállításaival, gazdag régészeti anyagaival hívta fel magára a figyel­met. Február közepétől a múzeum falai között ott­honra lelő újabb, mi több, megyénkben is egyedülálló látványosság hívja, várja az intézmény vendégeit. Há­rom hét múlva itt nyitja meg kapuit megyénk első állandó jellegű orvos- és gyógyszerészet-történeti ki­állítása. Az e célra átalakí­tott termekben nem egy kuriózum fogadja a láto­gatót. Hála néhány igen lelkes és hozzáértő orvos­nak, gyógyszerésznek, ma már kötetnyire tehető a megye gazdag gyógyászat- történeti publikációja. Az ebben leírtakat most a tár­lókban, tablókon elhelye­zett relikviákon keresztül is megismerhetik a vasvá­ri múzeumban. A bejárat mellett közvet­lenül a honfoglalás és ko­rának gyógyító eszközeivel találkozunk. Mint a mellé­kelt kísérőszövegből is ki­tűnik, akkoriban alapvető gyógymódként a hashajtást, az érvágást, a köpölyözést és a koponya felnyitását, más szóval a trepanálást tartották csodaszernek. Kitér a bemutató a kö­zépkor egészségügyi hely­zetére, illusztrálva a kor­szakot, melyben az ispotá­lyokban inkább ápolták, mint gyógyították a rászo­rulókat. Megjelennek az első kirurgusok, azaz a bor­bélyok is a tárlat tablóin. Ennek egyik emléke az 1607-ben Báthory Gábor létrehozta borbélycéh. Lát­hatjuk a kiállításon Ceyl Jánost, az első vizsgázott szabolcsi orvost, majd név szerint is végig kísérhetjük a szabolcsi gyógyítók — saj­nálatosan — rövid névsor rát. Az orvostörténeti rész utolsó tablói Jósa István és unokája, Jósa András gaz­dag életét és munkásságát mutatják be. Külön teremben kaptak helyet a megye egykoron élt gyógyszerészeiről s pa­tikáiknak az utókorra ma­radt emlékeiről valló érde­kességek. Természetesen méltó módon emlékezik a kiállítás Tiszavasvári néhai gyógyszerészeiről, köztük Lukács Ferencről, aki kora elismert szaktekintélye s emellett jeles közéleti em­ber volt. A patikamúzeum gyógyszerészeti termének központi helyét Kabay Já­nos és az általa létrehozott Alkaloida Gyár története foglalja el. A Kabay-ha- gyatékot levelek, számlák, napló teszi teljessé, a ve­gyészeti gyár fél évszázados krónikáját pedig a nagy­üzem mai termelésének reprezentánsai — gyógysze­rei — színesítik A nagy gonddal és szak­értelemmel tervezett és be­rendezett állandó kiállítást február közepén nyitják meg s az ünnepség első esemenye lesz a uszavas vári Alkaloida Gyár fenn­állásának 50. eves jubileu­ma alkalmából sorra kerü­lő rendezvénysorozatnak. (kalenda) Páll Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom