Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 4. Épül: ■■ . # ■ of évig T avalyelőtt kezdték építeni a megyei művelődési központ új épületét Nyíregyházán, és még semmi sem látszik belőle. 1975 decemberé­ben kezdték leverni azt a százhúsz kilencméteres betoncölöpöt, melyeken a maketten már megcsodált szép épület négy lába nyugszik. Most az alapo­zás munkálatait végzik — nem a leggyorsabb tem­póban. 1976-ban mindösz- sze négymillió forint ér­tékű munkát végeztek rajta a SZAÉV dolgozói. Különféle előkészítési, tervezési hibák gá­tolták az előrehala­dást — erről lapunk hasábjain is szót ejtet­tünk több alkalommal. Hümmögtünk a határidő hallatán is: távolinak ta­láltuk az 1978 végi idő­pontot... Az elmúlt hónapokban aztán megszületett az épí­tő és a beruházó szerző­dése. A legújabb — és fo­gadkozások szerint immár végleges — határidő: 1980 közepére tűzték ki az át­adást. Az épület költségeire szánt száztízmillió forint megvan — ez tehát nem lehet akadály. Megvan az évenkénti ütemezés is: 1977-ben a teherhordó vázszerkezet következik (végre a felszín fölé emel­kedik hát az épület.) Eb­ben az évben tizenhat- millió értékű munkát vé­geznek, 1978-ban már huszonnégymilliónyit. A tempó tehát gyorsul, de távolról sincs olyan gyors, mint amilyen in­dokolt volna. Már-már be­lenyugodtunk, hogy, ha nehezen is, de 1978 végé­re áll az épület, s 1979- —fc_„ birtokba is vehetjük. És most itt az új határ­idő, mely másfél évvel hosszabb... Szakszerű el­lenvetésünk nyilván nem lehet — hiszen szakem­berek döntöttek. De megnyugodni sem tu­dunk. Enyhén szólva el­gondolkodtató, hogy egy 1975-ben elkezdett épít­kezést öt év múlva fejez­nek be. Ennyi idő alatt egy új városnegyed épült fel Nyíregyházán... (tgy) Szüröperlit Romániának Az építő- és az élelmiszer- iparnak. valamint a mezőgaz­daságnak 1976-ban 150 ezer köbméter perlitet és perlit- terméket gyártott a Köny- nyűbeton- és Szigetelőanyag­ipari Vállalat belegrádpusz- tai gyáregysége. Az üzem tiszta nyeresége 9,3 millió. A gyáregység kisebb ará­nyú fejlesztése az V. ötéves tervben kezdődött el, hogy minél több tovább feldolgo­zott terméket kísérletezzenek ki. Eddig elsősorban az épí­tőiparban szigetelőanyagként használt perlitpaplant gyár­tották a késztermékek sorá­ban, kisebb mértékben hid- rofób, agró, kertészeti és szű- rőperlitet készítettek. Utóbb szűrőperlitgyártásuk jelen­tősen megnövekedett, s há­rom év után először expor­tálni is tudtak. Romániába 12 ezer köbméter szűrőperlitet szállítottak. Az export lehe­tővé teszi a vállalat hat gyáregysége közül a beleg- rádpusztai és a tapolcai sza­kosodását. Tervük, hogy a kö­vetkező évtől csak a beleg- rádpusztai egység exportál­jon, s a tapolcai elégítse ki a belföldi szükségletet. A megosztás azért is fontos, mert 1977-ben már 25 ezer köbméter szűrőperlitet fog­nak exportálni a szomszédos országba. Egy év alatt fontos műsza­ki fejlesztést valósítottak meg a gyáregységben. Két hete kezdte meg termelését a zsákos porszűrő berende­zés, melynek üzembe helye­zése 2 millió 600 ezer forint­ba került. Az eddig vízzel le­választódott finomperlitet „megfogják”, s ezzel évi 8000 köbméterrel többet gyárthat­Hasznot hoz a „megfogott" por Bodó József né a porleválasztóban a szűrőperlitet zsákolja. (Gaál Béla felvétele) nak. Ugyanekkor megszün­tették a környezetszennyezést is. 'A beruházás másfél év alatt megtérül a gyáregység­nek. 1977-ben szűrőperlit-kapa- citásukat teljesen ki tudják használni, hiszen a jelenlegi­nek kétszeresét fogják gyár­tani. Tovább kísérleteznek az agroperlit gyártásával is, amelyben különböző műtrá­gyákat oldanak fel, s ezáltal sortrágyázásra kiválóan al­kalmas. Javítja a talaj szer­kezetét, egyenletesebbé teszi a tápanyagfelszívódást. Meg­szüntetik viszont a perlitpap- lan-termelés kezdetleges technológiáját. Kiküszöbölik a betárolást, a porképződést, s ezzel, valamint pneumati­kus berendezésekkel javítják a munkakörülményeket. Busz 7—8 percenként Tovább javul a megyeszékhely közlekedése Mint ahogy már hírt ad­tunk róla, szép karácsonyi ajándékot kapott Nyíregyhá­za lakossága: megérkeztek a régen várt új Ikarus autóbu­szok. Karácsony előtt nyolc érkezett az Ikarus 280 típusú, négyajtós és a 260-as típusú háromajtós panoráma bu­szokból, amelyeket még az ünnepek előtt fogalomba ál­lított a Volán. Az új év első 1976 LEG-JEI Gondosan gyűjtögettük a ta­karékban az idén is pénzünket. A következő eset azonban nem­igen ismétlődik meg mindennap: egy ügyfél egyszerre 320 ezer forintot tett a takarékba. Ez is 1976 krónikájához tartozik. Március volt a mentőszol­gálat legforgalmasabb hónap­ja. A megye területén 8667 esetben hívták a mentőt, 610 esetben mentéshez, 710 szü­léshez, egyéb azonnali fela­dathoz 1428 esetben. A me­gyeszékhelyen 3597 bejelen­tésre indult házhoz a mentő. Az utóbbi 120 év legalacsonyabb légnyomását az országban de­cember 3-án mérték Nyíregyhá­zán. Az idei esztendőben a leg­csapadékosabb napunk szeptem­ber 4-e volt, 23,2 milliméter, eső esett. A legmagasabb hőmérsék­letet: 33,2 fokot július 19-én mér­ték és a legalacsonyabb mínusz 14,2 fokot február 9-én. A kölcsönző legforgandóbb árucikke a csecsemőmérleg volt. 1200-an bérelték. Március volt a mentőszolgálat legforgalmasabb hónapja. A me­gye területén 8667 esetben hívták a mentőt, 610 esetben mentéshez, 710 szüléshez, egyéb azonnali fel­adathoz 1428 esetben. A megye- székhelyen 3597 bejelentésre in­dult házhoz a mentő. Valószínű a legkülönle­gesebb árut a Bizományi Áruháznak kínálták fel az idén megvételre. Az anyagi­ak szűkében levő eladó két darab, a Károlyi-örökség­ből való tölgyfakoporsót sze­retett volna a BÁV útján ér­tékesíteni. A legnagyobb összegű tűzkár a megye területén február 28-án történt. Az ópályi Kossuth Ter­melőszövetkezet portáján kelet­kezett tűz 870 ezer forintos kárt okozott. Machnyik Etelka a VOR nyíregyházi lás után szalag mellett dolgozi k. ruhagyárában betanu­hónapjára újabb 12 autóbuszt vártak ezekből a típusokból. Nagy örömünkre ezek az ün­nepek után megérkeztek. így nemcsak karácsonyi, hanem új évi ajándékkal is büszkél­kedhet Nyíregyháza lakossá­ga. A vállalatot nem lepte meg az autóbuszok váratlan „befutása”, rövid idő alatt felkészítették a járműveket a közúti közlekedésre, így a megérkezés után egy nappal már az utakon tálálkozhat- tunk a tetszetős buszokkal. A város törzsvonalain (7, 8, 12) közlekedő valamennyi jármű­vet újakra cserélt a Volán. A 8, 8 A jelzésű autóbuszok most már nem tíz, hanem 7—8 perces járatsűrűséggel közlekednek a reggeli és dél­utáni órákban. Ezen a vona­lon várható a legnagyobb ja­vulás. Sok panasz érkezett a 15- ös járat, az Oros—Nyíregyhá­za közötti járat, valamint a nyírszőlősi járat utasaitól, így ezeken a vonalokon is egy-egy új típusú autóbuszt állítottak munkába. A Volán ugyanannyi autó­buszt selejtezett ki, mint amennyit munkába állítottak, tehát az állomány változat­lan maradt. Az új buszok azonban nagyobb befogadó- képességűek. modernebbek, gyorsabbak így valószínűleg javul Nyíregyháza közleke­dése, csökken majd a zsúfolt­ság. Örvendetes, hogy az uta­zók eleget tettek a vállalat kérésének és csak nagyon rit­ka esetben fizetnek aprópénz­zel, ami nehezíti az autó- buszvezetők munkáját. Az új évben a vállalat 32 szovjet gyármányú jegyauto­matát vásárol, amj megköny- nyíti majd az xitasok és a gépkocsivezetők munkáját. A tervek között szerepel, hogy a nyíregyházi helyi járatú autóbuszokra külön ellenőri csoportot állítanak munkába, várhatóan az első negyedév­ben. (szilágyi) SZILVESZTER a televízióban Egy-két éve a szerényebb tévés „háztájibb” koncepció jutott érvényre a sziveszte- ri műsor készítésében, és lényegében ennek a jegyeit viselte magán az idei is, elvben helyeselhetően, csak­hogy kevésbé sikerültén, a vártnál sokkal kevesebb igazán jó számmal. (Persze szempont kérdése, hogy mit vár az ember.) Hiába köny- nyű a televíziónak — a ka­baré kedvesen önironikus nyitójelenete szerint —, mert 20 éves múltja tökéle­tesen dokumentált és joggal van mire emlékeznie, van mit parodizálnia, de a bel­terjesség ebben a több mint kétórás produkcióban kissé túltengett, főképpen azért, mert nem mindenben volt ilyen szellemes. (A kalauzo­tokként fel-fel bukkanó Gá­bor és Gyula eléggé lapos szövegére, a „tévéfeleségek” blüettjére gondolok.) Em­lékezetemben a parodisták maradtak még meg élén­kebben, a csattanós hírkom­mentárok, egy újszerű, jó kabaréjelenet (Az állás be­töltése), a többi középszerű­nek, vagy alig annak (pl. A nyugati vendég) tűnik visz- szagondolva is. A mindig szívesen látott kitűnő színé­szek, népszerű tévébemon­dók jó hangulatteremtő igyekezete, tehetségük adott szöveg- és egyéb lehetősé­gek közötti megnyilvánulá­sa természetesen most is méltánylást érdemel, de ők sem pótolhatták az „anyag” szegényességét (ama bizo­nyos ló másik oldala...) és a bizonytalan szerkesztést. Ho/i Géza szilveszteri műsora, a Még mindig ak­tuális — mint az utóbbi években mindig — külön említésre méltó. (Most ön­állósult is az esti műsor- szerkezetben.) A sajátos hu­morú, a maga műfajában bátran mondhatjuk: párat­lan népszerüségű művész érzékenyen és hálásan rea­gáló fiatalok körében fel­vett „egyszemélyes kabaré­ja” az egész este legjobb, leghatásosabb produkciója volt, noha Hofi most nem mutatott be új bombaparó­diát (a régebbiek részleteit viszont aktuális kommen­tárokkal látta el) és tulaj­donképpen merőben új, szű- kebb témával sem rukkolt elő. Es mégis: csevegése most is valóban rendkívül időszerű volt. Merkovszky Pál a rádióban Ha a szilveszteresti há­rom nagy műsort hallgat­juk vissza gondolatban (avagy magnón) figyel­münkbe ajánlkozik az a szerkesztői koncepció, aho­gyan ezek a maguk össze­tételében, műfaji és tartal­mi lényegükben egymás után helyet kaptak. A Ma­gyar Rádió Karinthy Szín­pada nyitotta a sort Petőfi Sándor humoros verseivel, — verssoraival, prózai írá­saiból vett tréfás idézetek­kel, — szakaszokkal. Fekete Sándor irodalomtörténész, aki már máskor is bizonyí­totta, hogy igen jó érzéke van a humorhoz, most is olyan verseket, sorokat, gondolatokat fűzött össze, melyek ismét igazolják: az igazán nagy íróktól soha nem állott távol a derű, sőt nagyon is sok közük volt a humorhoz. Petőfi esetében pedig azt is, amit eddig — ilyen tömörítés hiányában — nem igen vettünk tudo- ..másul, hogy Petőfi nemcsak nagy költőnk, hanem nagy humoristánk is. Az előbbi, irodalmi szin­ti! numoros blokk után az oldottabb, a mai, de a leg­több esetben művészi alap­anyagból építkező műsor, a fiataloknak szóló Paródia- party következett. A klasszi­kus zenei motívumokra, dallamokra készített, át­hangszerelt, más ritmusban megírt zenei paródiák álta­lában hatásosak szoktak lenni, leginkább akkor, ha közismert, sokat hallott dal­lamokat dolgoznak fel. Eb­ben a műsorban volt azon­ban néhány olyan dallam­paródia, amelyben csak gyakorlott zenész tudta vol­na felfedezni az eredeti me­lódiát. Tehát nem is rea­gált a közönség. Az egész rádiós szilvesz­terest csúcspontja a Rádió Kabaré színházának szilvesz­teri bemutatója volt. Ha le­het ilyet mondani, a rádiókabaré „überolta” tavalyi önmagát. Külön kritikát érdemelne ez a blokk, sőt néme­lyik műsorszám önmagá­ban is. Azonban hely hiá­nyában most csak a ki­emelkedőbbekről essék szó. Komlós János szóvivő szö­vegének érzékeny szöveté- be_ úgy ágyazódtak be a műsorszámok, hogy egy­más kiegészítőivé, folytatói­vá is váltak. Sas József fer­geteges sikerű Pesti Közös Piac című száma után fgy következett Kaposi Miklós: Közéleti hólabdája, s erre a rendkívül szellemes Volt egyszer egy olimpia (Kul­csár Győzővel), Peterdi Pál, Barcs Endre, Závoda End­re közös száma. A Közel- keleti interjú (Chrudinak, Komlós) néhány csattanója is emlékezetes. Mindent be­tetőzött Bognár Tibor: Hal­ló, Belváros! című száma Kern András produkciója. Dehát — egy-két kiveteyel — végig lehetne dicsérni minden számot. Igen jól szilveszterezhettünk a rádió mellett. Seregi István 77-IenN Nemzetközi kemping félezer vendégnek Utak a testvérvárosokba — Bővülő motel Kisvárdán — Utazási iroda Mátészalkán — Sikeres évet zárt 1976- ban a NYlRTOURISZT. Ide­genforgalmi bevétele 10 mil­lió forinttal nőtt, a társasuta­zások száma pedig megdup­lázódott 1975-höz képest. Külföldiek közül legnagyobb számban a lengyelek látogat­ták megyénket csoportosan és egyéni utazóként. Ez idő alatt jelentősen emelkedett Nyíregyháza és Kisvárda idegenforgalma, fő­leg termálvize miatt. A két városban nagy vonzóerőt je­lentett a lovasiskola is. A hivatal legfontosabb fel­adata 1977-ben széles körű idegenforgalmi szolgáltatások nyújtása elsősorban az ide látogató vendégeknek, illet­ve kisebb mértékben az el­utazóknak. Az új esztendő­ben tervezik a fizetővendég­szolgálat fejlesztését, a kis- várdai motel bővítését 20 ággyal. Sóstógyógyfürdőn az 1976-ban megnyílt 40 szemé­lyes motel mellett várhatóan ’77 július 1-én nyitja meg ka­puit a 350 személyes I. osz­tályú nemzetközi kemping, amely az ország legkorsze­rűbb ilyen jellegű létesítmé­nyei közé tartozik majd. A kemping Igrice nyaralófalu részeként nyílik meg. Avatá­sával gyakorlatilag befejező­dik Igrice építése, amely a sátorhelyek, lakókocsi-csat­lakozási helyek, bungalók és a motel mellett főző, sütő, mosó stb. létesítményekkel, sportpályával, zeneteremmel és elárusító helyekkel is ren­delkezik. A nyaralófaluban július 1-től egyidőben közel 500 vendéget tudnak fogadni. Az 1977-re tervezett társas- utazások főleg Magyarország és Szabolcs megye megisme­rését szolgálják. Emellett több utat szerveznek a test­vérvárosokba : Rzeszówba, es a Ungvárra, Szatmárba Eperjesre is. 1977-ben NYlRTOURISZT részt vesz a jelentősebb megyei rendez­vényeken: nyírbátori zenei napok, Nyírségi Ősz lebonyo­lításában. Az idegenforgalmi hivatal új szakmai és propa- gandisztikus kiadványai fő­leg az ide látogató idegenek tájékoztatására alkalmasak. Mátészalkán 1976 decembe­rében készült el a NYlRTOU­RISZT kirendeltsége. Az új iroda 1977 első negyedévétől áll az érdeklődők és az ügy­felek szolgálatában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom