Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
4 KELET-MAG Y ARORSZÄG 1977. január 20. Külpolitikai vita Bonnban Kormány és ellenzék éles összecsapásainak jegyében zajlott le szerdán Bonnban a nyugatnémet kormányprogram külpolitikai részének parlamenti vitája. A CDU— CSU ellenzéki unió szónokai azzal vádolták a szociállibe- rális kormányt, hogy a keleti politika kedvéért elhanyagolta a nyugati szövetségesekhez fűződő viszony ápolását. Schmidt kancellár visszautasította az ellenzék külpolitikai vádjait. Kijelentette, hogy kormánya változatlanul a legfontosabb feladatának tekinti a nyugati szövetségesekhez fűződő viszony ápolását és következetesen folytatni kívánja az egyedül reális enyhülési politikát is. L eonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának keddi beszédét idézve rámutatott, hogy a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak is érdeke a megkezdett enyhülési politika folytatása, a helsinki megállapodások maradéktalan megvalósítása. Fontosnak mondotta a második SALT-megállapodás mielőbbi megkötését és az előrelépést a közép-európai haderő-csökkentési tárgyalásokon. Abortusz-törvény Itáliában Az olasz képviselőház heves vita után 319 szavazattal 277 ellenében elutasította a kereszténydemokraták és az újfasiszták alkotmányossági kifogását a készülő abortusz- törvénnyel kapcsolatban, s ezzel megnyílt az út az any- nyi társadalmi és politikai vihart kavart törvényjavaslat végleges elfogadása előtt. Az új törvény eltörli a terhességmegszakítást bűncselekménynek minősítő régi jogszabályokat és a terhesség első 90 napjában — a nő szabad elhatározására bízva — lehetővé teszi az abortuszt. A törvényt a katolikus egyház a leghevesebben ellenzi. A pápa és a püspökök több ízben felszólaltak ellene. Pénteken temetik Dzsemal Bijedieset Magyar vezetők részvéttávirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét J. B. Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökségének és a jugoszláv kormánynak Dzsémal Bijedics jugoszláv miniszterelnök tragikus halála miatt. Szerdán délután Belgrád- ban Vidő je Zsarkovicsnak, — Jugoszlávia államelnöksége alelnökének elnökletével gyászülést tartott a jugoszláv szövetségi képviselőház. Emlékbeszédet Kiró Gligorov, a parlament elnöke mondott. Szerdán gyászülést tartottak Jugoszlávia valamennyi köztársaságának és tartományának vezető testületéi is. Joszip Broz Tito államfő a „Szocialista munka hőse” érdemrenddel tüntette ki az elhunyt Dzsemal Bijedieset „több éves forradalmi tevékenységéért. a szocialista önigazgató társadalom építésében és az ország függetlenségének erősítésében végzett munkássága elismeréseként.” A kormányelnököt pénteken temetik. Kairói hivatalos bejelentés szerint Dzsemal Bijedics jugoszláv kormányfő tragikus halála miatt elhalasztották . Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének hivatalos egyiptomi látogatását, amelynek csütörtökön kellett volna kezdődnie. A bejelentés nem tartalmaz új időpontot. Corvalán sajtóértekezlete Szófiában Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára szerdán délelőtt Szófiában sajtóértekezleten találkozott a bolgár és a külföldi sajtó képviselőivel. A Chilei KP főtitkára hazája belpolitikai helyzetéről megállapította, hogy a junta rendkívül elszigetelődött az országban. „Nagyon széles társadalmi rétegek, amelyek örömmel fogadták a puccsot és a népi egység kormányának bukását, most szembefordultak a Pinochet-féle juntával. Ez a helyzet például a kereszténydemokrata párt tagságának nagy részével, amely rendkívül erős, nagy tömegbefolyással rendelkező párt." A Chilei KP főtitkára elemzést adott a fasiszta junta ideológiájáról. Emlékeztetett arra, hogy a diktatúra nemcsak a kommunizmust támadja, hanem mindenféle úgynevezett „liberális eszmét" is. Pinochet szerint a polgári demokrácia nem más, mint a szocializmus előszobája. Bár a junta hivatalosan csak a népi egység pártjait tiltotta be, gyakorlatilag feloszlatta a kereszténydemokrata párt szervezeteit is, és rendkívül megnehezítette e párt működését. Mély eLlentét alakult ki a junta és a katolikus egyház között is. Pinochet pribékjei sok lelkészt megöltek, vagy megkínoztak. A junta nemzetellenes gazdaságpolitikája miatt növekszik az ellenállás az ipari oligarchia köreiben is. Ezek az urak ugyan nem kívánják a népi egység kormányának visszatérését, de egyre inkább elegük van Pinochet diktatúrájából is. A kommunista párt: jelenlegi szövetségi politikájáról a Chilei KP főtitkára elmondotta, hogy pártja elsősorban saját szervezeteinek megerősítésére törekszik, de állandóan dolgozik a lehető legszélesebb körű népi egységfront kialakításán is. Személyes terveiről a Chilei KP főtitkára elmondotta, hogy hamarosan látogatást tesz az NDK-ban és Olaszor szágban, később pedig valószínűleg Kubában, Mexikóban, Finnországban és Venezuelában. Szadat visszakozik Nincs béke a Nílus partján: Kairóban szerdán sem állt helyre a nyugalom. A kedden kirobbant tüntetések folytatódtak, s az egyiptomi főváros néhány negyede egyes sajtójelentések szerint csatatérré változott. Diákok és munkások, valamint a legszegényebb néprétegek képviselői vonultak az utcákra, lepték el a tereket Heluánban, Alexandriában és Kairóban. A tüntetéseket gazdasági intézkedések keltették, amelyek értelmében csökkenteni kell az élelmiszerek és az alapvető közszükségleti cikkek állami ártámogatását. A drágulás nagymértékben érinti az életszínvonal alakulását. Sajnálatos, hogy az egyiptomi miniszterelnök és a belügyminiszter a rendzavarások mögött nyomban „kommunistákat és nasszeristákat” vélt fölfedezni. Kétségtelen, hogy Egyiptom baloldali erői — híven Nasszer elnök egykori politikai irányvonalához — nem mindenben értenek egyet Kairó jelenlegi bel- és külpolitikai orientációjával. Ám az életszínvonal csökkentését kifogásoló tömegek felháborodása ürügyén kommunista- és Nasszer-ellenes hangulat szítása aligha vezet eredményre. Az ország gazdasági problémái nem újkeletűek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Az egyiptomi főváros után az ország másik nagyvárosában, Alexandriában is kijárási tilalmat rendeltek el szerdán 16,00 órai kezdettel. A föidközi-tenger-parti nagyvárosban második napja tartanak a kormányellenes tömegmegmozdulások. Mamduh Szalem egyiptomi miniszterelnök úgy rendelkezett, hogy felfüggesztik azoknak az intézkedéseknek a hatályát, amelyek egyes közszükségleti cikkek árának emelkedéséről rendelkeznek. Az egyiptomi kormányfőnek ezt a lépését azok a két napja tartó tömegtüntetések kényszerítették ki, amelyeken a dolgozók felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy a kormány az ő vállukra akarja hárítani az egyiptomi gazdaság ,Jellendítésének'' terheit. egyidősek azzal a korszakkal, amelyben Kairó eltávolodott a Szovjetunióval és a szocialista országokkal az önzetlen támogatáson alapuló, súlyos válságok próbáit kiállt együttműködésétől. Kétségtelen, hogy a kedden kezdődött tüntetéseken nem az általános politikai irányvonalat, csupán annak szerves részét: gazdasági vonatkozásait kifogásolták. Bár semmiképen sem érthetünk egyet a rendbontással, középületek és üzletek feldúlá- sával, a huliganizmus különféle megnyilvánulásaival, viszont enyhén szólva szűklátókörűségre vall ilyen helyzetben a kommunistákat és a nasszeristákat bűnbaknak állítani. Sokkal inkább abban kell keresni a hibát, ami a folyamatot elindította. Nevezetesen: a gazdasági orientációban. Egyiptom őszinte barátai már régebben megkérdőjelezték például az úgynevezett nyitott ajtók politikáját, vagyis: a külföldi tőke korlátlan bevonását az ország gazdaságának fejlesztésébe, így vélekedik például Aziz Szidki volt egyiptomi kormányfő is, aki legutóbb Rosze el-Jusszef című kairói hetilapban fejtette ki bíráló nézeteit. Szerinte — s alighanem ez a helyes, járható út — a külföldi tőkének alárendelt szerepet kell szánni a gazdasági programokban, amelyeknek elsősorban az ország adottságain és lehetőségein kell nyugodniuk. Nos, a súlyos rendzavarások hatására — a szerdai legutolsó hírek erről számoltak be — Szadat elnök visz- szavonta a tervezett intézkedéseket. — Netán az elhamarkodott vádaskodásokat is érdemes lenne felülbírálni. Meghalt Max Reimann 1977. január 18-án Düsseldorfban 78 éves korában elhunyt Max Reimann, a Német Kommunista Párt tiszteletbeli elnöke, a pártvezetőség elnökségének tagja. Az NKP vezetősége szerdán közzétett nekrológjában Max Reimannt a német és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeként méltatja. Max Reimann hosszú időn keresztül Németország Kommunista Pártjának elnökeként és első titkáraként tevékenykedett. 1949—53- ig a párt parlamenti csoportjának vezetője volt. Tagja volt az észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamentjének is. „Halálával — hangoztatja a nekrológ — a Német Kommunista Párt, a szövetségi köztársaság munkásosztálya és egész dolgozó népe egy olyan nagyszerű harcost veszített el, aki a fasizmussal szembeni ellenállásban, a béke, a szabadság és a szocializmus ügyéért vívott küzdelemben nagy és maradandó érdemeket szerzett. Max Reimann nagy hazafi és szenvedélyes proletár internacionalista volt” — fejeződik be a nekrológ. Közös ügyünk a környezetvédelem A tiszta égbolt városai r> ? TÁPLÁLÉK NÉLKÜL ÄZ EMBER EGY HÓNAPIG IS ELÉLHET, VÍZ NÉLKÜL AKÁR TÍZ NAPIG IS, DE LEVEGŐ NÉLKÜL ÖT PERCET SEM. SAJNOS AZONBAN MA A TISZTA LEVEGŐ CSAK KEVESEKNEK ADATIK MEG. NÉHÁNY NYUGATI VILÁGVÁROSBAN UTCAI AUTOMATÁKAT ÁLLÍTOTTAK FEL, AMELYEK PÉNZBEDOBÁS ELLENÉBEN NÉHÁNY KORTY TISZTA OXIGÉNT SZOLGÁLTATNAK. Á Szovjetunióba látogató külföldi vendégek a nyolcmilliós Moszkvát a „tiszta égbolt városának” nevezik: a szovjet főváros levegője smogmentes. A levegő szennyezésének veszélye — a gépkocsik számának rohamos növekedése, a gyors ütemű ipari fejlődés, stb. — természetesen Moszkvában is fenyegetett. Mégis a szovjet főváros levegője ma tisztább, mint 10-15 évvel ezelőtt. Milyen intézkedések segítségével sikerült ezt elérni? Először is Moszkvában beszüntették 4,5 ezer kis teljesítményű szénfűtésű kazán működését. Helyükbe nagy teljesítményű gázfűtésű hőközpontok épültek. Ma gyakorlatilag a főváros ösz- szes lakóháza központi fűtésű, valamennyi hőközpont por- és gázfogó berendezéssel van ellátva. Moszkva levegőjét az ipari objektumok mérgező melléktermékeitől összesen 8 ezer ilyen berendezés védi. Második lépésként a város határain túlra telepítettek minden olyan gyárat, üzemet, amelyek az egész- ságügyi szolgálat szakvéleménye szerint egészségre ártalmas melléktermékeket bocsájtottak ki. Harmad- sorban pedig az autósztrádák gyökeres átépítése, valamint a nagy teljesítményű tehergépkocsik városon belüli mozgásának korlátozása jelentős mértékben hozzájárult a Moszkva levegőjébe jutó mérgező kipufogógázok mennyiségének csökkentéséhez. Hasonló intézkedések történtek más szovjet városokban is. Az elmúlt ötéves tervidőszakban csupán Moszkvában a levegő tisztaságának megóvására 8,5 millió rubel értékű beruházást hajtottak végre. Ezek azonban csak a . közvetlen kiadások. Az e célra közvetve felhasznált beruházások — zöldövezetek telepítése és fenntartása. útrekonstrukciók, gyárak kitelepítése, stb. — értéke a fenti összeg több tízszerese. A légtér megóvásában nagy szerepe van a meglévő zöld területek kibővítésének, újak létesítésének. A szovjet városokat körülvevő erdők, ligetek területe meghaladja a 100 millió hektárt. Moszkvát például 175 ezer hektáros erdőparkot magába foglaló zöldövezet veszi körül. A légkör tisztaságát ellenőr) automatákat helyeznek el a városok különböző ponjain. Ukrajna egyik nagy ipari városában, Zaporozsjében nemrégiben látogatást tett R. Wilier, az „American Magnesium Compony" társaság elnöke. Elmondta, hogy gyárát meghatározatlan időre kénytelen volt bezárni, mert az klórral szennyezte a környező levegőt. A társaság emiatt komoly veszteségeket szenvedett. A zaporozsjei titán-magnézium kombinát már hosz_ szú évek óta füst és korom nélkül termel. Az amerikai üzletember rövid gondolkodás után megvásárolta a tisztalevegő-gyártás licen- cét, valamint a szovjet mérnökök által készített — a tisztítás elektrolízissel végző — berendezést is. A szerelési és üzembe helyezési munkálatokhoz a gyár szakemberei Texasban, a helyszínen nyújtottak műszaki segítséget. Hasonló példák sokaságát lehetne felsorolni már ma is. és kétségkívül számuk a jövőben csak bővülni fog. A természetvédelmet a szovjet hatalom első évei óta kiemelkedő fontosságú kérdésként kezelte. A Szovjetunióban a világon elsőként határozták meg a vizek, a talaj, n levegő megengedhető maximális szenynyezőanyag- tartalmának egészségügyi normáit. Ezek a normák a nyugati országokéhoz képest rendkívül szigorúak és a folyamatos felülvizsgálatok alapján várhatóan a jövőben további szigorításokra kerül sor. A Szovjetunió X. ötéves terve természetvédelmi célokra csak központi állami beruházásként 11 milliárd rubelt irányoz elő. Ha ehhez hozzávesszük a víz-. és szélerózió elleni küzdelemre, erdők telepítésére, stb. fordított összegeket, a természetvédelemre jutó közvetlen és közvetett költségek meghaladják az 50 milliárd rubelt. Ez pedig a Szovjetunió nemzeti jövedelmének 2,7 százaléka. Földünk légköre mindannyiunk számára közös, ezért anftak megóvása is kö_ zös feladatunk. Ezt hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának aláírásakor Helsinkiben is. A z enyhülési folyamat fontos és szerves része az európai országok együttes erőfeszítése a környezetvédelemért. A Szovjetunió továbbra is síkraszáll az ilyen együttműködés kiszélesítése és elmélyítése érdekében. Gennagyij Piszarjevszkij
