Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

XXXIV. évfolyam, 16. szám ÁRA: 80 FILLER 1977. január 20., csütörtök MA Üzemi lapokban olvastuk (2. oldal) rr „Módszervásár a főiskolán (3. oldal) Nyereség G ondterhelt arccal mondja az egyik nyíregyházi köny- nyűipari szövetkezet el­nöke: „Tavaly ilyenkor odaálltam a tagság elé és elmondtam: sok tekintet­ben rosszabbul sikerült az eredményünk, mint ahogy terveztük, de azért meg­lesz az egyhavi nyere­ség. Most csupa szép si­kerről adhatok majd szá­mot, de közölnöm kell, hogy a nyereség ezúttal elmarad.” Látszólag valamiféle el­lentmondásról van itt szó. Hiszen ha év közben nőtt a termelés, az export, ez­zel együtt a nyereség tö­mege is, hová került hát a részesedésre szánt ösz- szeg? Az elnök hozzátet­te: „Az emberekhez. Év­közben ugyanis nagyará­nyú bérfejlesztést hajtot­tunk végre.” Nem egyedi esetről van szó. Éppen a napokban adta hírül a sajtó, hogy a vállalatoknál már ké­szülnek a mérlegek, las­san kiszámolják a nyere­ségrészesedéseket is. Köztudott, hogy az el­múlt évben új, a koráb­biaknál szigorúbb szabá­lyozók határolták körül a termelést, a nyereségkép­zést. A cél az volt — s az ma is —, hogy szervezet­tebb, fegyelmezettebb munkával, nagyobb ta­karékossággal társadal­milag hasznosabb ered­mények képezzék a nye­reség alapját. Várható volt, hogy több termelő­helyen nem tudnak má­ról holnapra átállni az új követelményekre s ezért eleve kisebb nyereségtö­meg képződik. Másfelől kitűnt: az anyagi ösztön­zést nem a „márciusi osz­tásra” akarták időzíteni, hanem menet közben igyekeztek javítani a bé­reken, még ha az na­gyobb adózást is hozott. Nyugodt lelkiismeret­tel állhat ki tehát számot adni ezúttal is a kollektí­va elé az a vezető, aki bizonyítani tudja, hogy az évközi bérfejlesztés lé­nyegesen előnyösebb volt a munkások többségének, mint a tizenharmadik ha­vi fizetés hiánytalan ösz- szege lenne. Emellett a korábban képzett tarta­lékalapból is lehet vala­mit pótolni s már nem is lesz olyan kritikus a hely­zet. A. S. Pozitívnak értékeljük mindazt, amit sikerült küzösen tennünk Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford telefonbeszélgetése Szerdán telefonbeszélgetést folytatott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok távozó elnöke. Ford a Fehér Ház­ból hívta fel Brezsnyevet. A beszélgetés során az amerikai elnök elmondta, hogy elnökségének egész ide­je alatt mindig nagyra érté­kelte azt a párbeszédet, amely közötte és az SZKP KB főtitkára között alakult ki. — Most pedig, amikor tá­vozom az elnöki tisztségből — folytatta Ford —, őszintén kívánom, hogy folytatódjék a párbeszéd a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, és további haladást érjünk el a szovjet—amerikai kap­csolatok fejlesztésében. Ezek a kapcsolatok kivételesen nagy jelentőségűek mind or­szágaink, mindpedig az egész világ szempontjából. Gerald Ford hangsúlyozta a hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásának kérdései­ben 1974-ben Vlagyivosztok­ban Leonyid Breasnyevvel elért elvi megállapodás nagy jelentőségét. Kifejezte azt a reményét, hogy az SZKP KB főtitkára és James Carter, az Egyesült Államok új elnöke a Vlagyivosztokban lerakott jó alapokra támaszkodva, újabb előrehaladást ér majd el ebben a fontos kérdésben. Gerald Ford elégedettségé­nek adott hangot azzal a jó viszonnyal kapcsolatban, amely közte és Leonyid Brezsnyev között jött létre, és hozzátette, hogy magán­emberként is konstruktívan ki óhajtja venni részét a két ország közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. Leonyid Brezsnyev a maga részéről ugyancsak elége­dettségét fejezte ki az Egye­sült Államok elnökével ki­alakult kapcsolatait illetően. — Pozitívnak értékeljük mindazt — mondotta Brezs­nyev —, amit sikerült közö­sen tennünk országaink kap­csolatainak és egészében vé­ve a világ légkörének javí­tása érdekében. Kiváltkép­pen jelentős az a megálla­podásunk, amelyet Vlagyi­vosztokban értünk el a hadá­szati fegyverrendszerek kor­látozásáról kötendő új, hosz- szú lejáratú egyezményre vonatkozólag, továbbá közös részvételünk az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet munkájában. S ez akkor is így van, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az elért megállapodások megva­lósítását illetően nem min­Párbeszédek a közös célért Nyilatkozat a moszkvai tanácskozásról Dr. Antalffy György pro­fesszor, a Magyar Jogász Szó. vétség elnöke tagja volt an­nak a magyar küldöttségnek, amely részt vett a békeerők világfórumának moszkvai ta­nácskozásán. Tapasztalatairól, a békemozgalom eredményei­ről, a békeharcosok előtt álló további feladatokról az MTI munkatársának adott nyilat­kozatában többek között hangsúlyozta: — Nagyon találóan jelle­mezte Romesh Chandra a Béke-világtanács főtitkára, hogy ezentúl nyugodtan ne­vezhetjük magunkat éppen a dialógusok, a párbeszédek miatt „dialogistáknak”. Ezek a párbeszédek azonban egy közös célt szolgáltak az eny­hülés további erősítését, amely nem képzelhető el a fegyverkezési verseny meg­szüntetése nélkül. Az enyhülés ténye nem je­lentheti az emberi jogokért fo­lyó harcnak a megszünteté­sét. Magam is rámutattam a tizenegyedik vitacsoport ülé. sén, hogy amíg a világ kü­lönböző területein, így pél­dául Dél-Afrikában, Latin- Amerikában, vagy a fejlett kapitalista országokban meg­sértik az emberi jogokat, ad­dig nem lehet tartós az eny­hülés, mert szükségképpen könnyen válsággócok kelet­kezhetnek, amelyek veszé­lyeztetik a békét — A békemozgalom előtt álló további feladatokkal kap­csolatban sokan kiemelték, hogy a nemzetközi kapcsola­tokat minden területen még tovább kell szélesíteni. Ezt hangsúlyozta különben Alek_ szej Sityikov elvtárs, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke is, aki fogadta a tanácskozáson megjelent parlamenti képvi­selőket. — Röviden abban foglalha­tó össze a tanácskozás ered­ménye, hogy eszmecserét folytattunk az enyhülés kü­lönböző aspektusairól, így a leszerelésről, a tudományos­technikai forradalom hatásá­ról, a konfliktusok elkerülé­sének lehetőségeiről. Eszme­cserét folytattunk, azonban anélkül, hogy eszméinket el­cseréltük volna. Egy gondo­latkörben volt köztünk teljes egyetértés, ez pedig a béke, a leszerelés és az enyhülés to­vább folytatása. Ezt fejezte ki az a többször, többektől el­hangzott megállapítás, „soha többé háborút, békét minden embernek az egész világon”, — mondotta többek között Antalffy György. den és nem mindig ment si­mán. A leglényegesebb ami le­hetővé tette az országaink közötti jobb kapcsolatokat az a jelenlegi nemzetközi hely­zet reális értékelése, és az a készség, hogy kölcsönösen fi­gyelembe vegyük egymás jo­gos érdekeit országainknak a világ sorsáért érzett megkü­lönböztetett felelősségeknek tudatában. Magától értedődik — foly­tatta Leonyid Brezsnyev —, hogy nem kevés megoldatlan kérdés maradt, előttünk áll­nak bonyolult és hatalmas feladatok, amelyeket meg kell oldanunk az Egyesült Államok James Carter vezet­te új kormányzatával. Bí­zunk abban, hogy a fent em­lített hozzáállástól vezettet­ve és a már elért alapvető megállapodásokra támasz­kodva országaink képesek biztosítani és biztosítaniok kell a további haladást azok­nak a kérdéseknek a megol­dásában, amelyek létfontos­ságúak népeink, valamennyi más nép szempontjából. Ez vonatkozik elsősorban a fegyverkezési hajsza megfé­kezésének, valamint a hábo­rús veszély további csökken­tésének, végső soron pedig ki­küszöbölésének feladatára. Leonyid Brezsnyev befeje­zésül reményének adott han­got, hogy Gerald Ford jövő­beni tevékenységével is elő­segíti a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok további fejlődé­sét a béke és az együttmű­ködés útján. Csatlakozás a csepeli felhíváshoz Kihasználják a munkaidőt, csökkentik a költségeket a nyíregyházi vasipari szövetkezetben — Köszöntsük munkaver- seny-vállalásokkal a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulóját! — hang­zott el a napokban a Csepel Vas- és Fémművek szocialis­ta brigádjainak felhívása. Az országos versenyhez csatla­koztak a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet dolgo­zói, 25 szocialista brigádjának tagjai. Szerkesztőségünket ar­ról is tájékoztatták, hogy ter­melési tanácskozásukon úgy határoztak: megyénk vala­mennyi ipari szövetkezetét versenyre hívják és annak fél­éves, illetve éves értékelésé­re a KISZÖV szövetkezetpo­litikai osztályát kérik fel. A nyíregyháziak csatlako­zása többek között így hang­zik: „Vállaljuk, hogy a szö­vetkezetünk 1977. évi tervét december 31. helyet december 15-re teljesítjük; a népgazda­sági tervben és az OKISZ ajánlásában meghatározott 6 százalékos termelésnövelés helyett a megyei pártbizott­ság határozatának megfele­lően termelésünket 12 száza­lékkal növeljük. Az üzem- és munkaszervezés fejlesztésén belül különös gondot fordí­tunk a munkaidőalap jobb kihasználására, s az így az egy főre jutó kieső időt (bal­eset miatti távvollét, fizetés nélküli szabadság, igazolat­lan mulasztás, stb.) 4 száza­lékkal csökkentjük. Technológiai intézkedéseink­kel, (segédanyag, energia, takarékosság, stb.) az önkölt­ség szintjét 1 százalékkal csökkentjük. Szövetkezetünk szociális beruházásainak ha­táridőben történő befejezése érdekében szocialista brigád­jaink tagjai 8 óra társadalmi munkát vállalnak, illetve tel­jesítenek. Az „Együtt Nyír­egyházáért” mozgalom során, illetve a szövetkezet lakáshi­tel alapjának képzésére egy- egy kommunista műszakot szervezünk. A városi műve­lődési központ által indított az „Igaz ez a szép” szocialis­ta brigádvetélkedőkön részt vevő brigádok számát növel­jük. A dolgozók munka utáni kikapcsolódása, a kollektíva erősítése és az egészségünk megóvása érdekében a már korábban társadalmi munká­ban megépített kispályáinkon sportversenyeket szervezünk, az üzemi tömegsportot tovább szélesítjük”. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet 25 szo­cialista brigádjának vállalá­sát, felhívását a brigádok ne­vében Hajdú László elnök és Omaisz Ferenc, a szövetkezeti bizottság elnöke írta alá. Lakások, gyógyszertár, vízmű Új létesítmények átadás előtt az első negyedévben A Nyírségi Beruházási Vál­lalat az év első negyedében új lakásokat, középületeket ad át. Nyíregyházán a Jósa- városban egy 10 emeletes épü­letben 64 tanácsi célcsoportos lakást vehetnek birtokukba tulajdonosaik. A huszonyolc- millió forintért felépülő la­kóház kivitelezési munkáit a SZÁÉV végezte. 64 család lel otthonra a kisvárdai Felsza­badulási lakótelep új négy­szintes épületében. Gyógyszertárat adnak át Nyíregyházán az Incédi so­ron. Ez a létesítmény mint­egy három és fél millió fo­rintba kerül. Hamarosan megtörténik a vásárosnamé- nyi Kraszna Szálloda üzembe helyezése. Szálloda, étterem, presszó és bisztró is helyet kap a kombinátban. Kétezer adag ételt készítő konyhá­ja a község, közétkeztetését is megoldja. Mélyfúrású kutak építését fejezik be Botpaládon, Bor­bányán, a Pipacs utcában, a szintén Nyíregyházához tar­tozó Rozsrét szőlőben, vala­mint a Nyírbátori Faipari Vállalat nyírbélteki üzemegy­ségében. Ezek mindegyi­ke mintegy 300 ezer forintba kerül. Még ebben a negyed­évben elkészül a nyírteleki vízműhálózat és a hozzá tar­tozó 700 köbméteres vízto­rony. Ez több mint négymillió forintba kerül. Nyírbátor víz. műhálózatát is bővítik, mely­nek műszaki átadására a na­pokban kerül sor. Új iskolák, kollégiumok, gyermekvédelmi intézetek 4z Oktatási Minisztérium idei fejlesztési terveiből Jelentős intézményekkel gazdagodik az oktatásügy az V. ötéves tervidőszakban. Uj iskolák, kollégiumok, egyete­mi épületek, gyermekvédő intézetek szolgálják a haté­konyabb, magasabb színvo­nalú oktatást, tovább javul­nak az oktató-nevelő mun­ka feltételei. Az Oktatási Minisztérium az idén — az előző évinél jóval nagyobb összeget —■ több, mint 750 millió forintot fordít beru­házásokra. Az V. ötéves terv egyik legnagyobb felsőoktatási be­ruházásaként már tavaly át­adták a Budapesti Műszaki Egyetem Kruspér utcai 832 személyes kollégiumát, a Kandó Kálmán Műszaki Fő­iskola kollégiumát és menzá­ját, valamint a Kecskeméti Óvónőképző Intézet 300 sze­mélyes kollégiumát. Részben már ugyancsak birtokukba vehették az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói a Budaörsi úti 500 szemé­lyes kollégiumot, az építke­zést azonban itt még foly­tatják. Az 1980 végéig ter­vezett egyetemi, főiskolai kollégiumi helyek mintegy kétötödét a tervidőszak első két évében átadják rendelte­tésének. Az ötéves tervidőszakra tervezett gyermekvédelmi in­tézeti helyeknek mintegy egyharmada készül el 1977 végéig. Befejezik az idén az aszódi, a balatonberényi, a gyularemetei, a kaposvári, a kisterenyei, a tatabányai és a tiszadobi gyermekvédelmi intézmények építését, s ez­zel az intézeti helyek száma kilencszázzal nő. Három in­tézet építését kezdik meg az idén és öt intézet beruházá­sát műszakilag előkészítik. A gyógypedagógiai intéze­tek befogadóképessége az 1977 végéig befejeződő öt be­ruházással 730 hellyel, 38 osztályteremmel növekszik. A 240 személyes, 12 tanter­mes győri gyógypedagógiai intézetet a tervek szerint az idén kellett volna átadni, a műszaki átadás már az el­múlt év decemberében meg­történt. Az év végéig átad­ják rendeltetésének a Mohá­cson, a Nyírbátorban és a Velencén épülő gyógypeda­gógiai intézményeket, s ezzel az V. ötéves fejlesztési terv kétötöde megvalósul. A tanácsok a gazdái — az Oktatási Minisztérium ága­zati irányítása mellett — az óvodai, az általános iskolai, a gimnáziumi és a szakkö­zépiskolai fejlesztéseknek, beruházásoknak. A tanácsok saját ötéves terveikben 1976- ra és 1977-re mintegy 4 mil­liárd forintot terveztek erre a célra. Már az ötéves terv első esztendejében valóra vált az általános és középiskolai kollégiumi fejlesztési ter­vek mintegy 30 százaléka. Az idén — a tanácsok előzetes információi szerint — a ta­valyinál valamivel kevesebb óvodai hely és általános is­kolai tanterem fölépítésével lehet számolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom