Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-19 / 15. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 19. Csináljunk klubot! M ár próbálkoztak klub- bal a fiatalok a me­gyei gyógyszertári központnál — betársultak egyszer-kétszer más válla­latok, intézmények klub­jaiba. Ez azonban még­sem volt az igazi — nem nagyon sikerült összehoz­ni a nem is kis létszámú fiatalságot: a nyíregyházi központ és a gyógyszertá­rak dolgozóit. Most aztán saját klub megalakítását tervezik — — a megvalósításhoz szo­katlan, ám annál haszno­sabbnak ígérkező módon kezdtek. Pályázatot hirdet­tek: akinek a fiatalok, a szocialista brigádok tagjai közül kedve van hozzá, ír­ja meg, véleménye szerint hogyan lehetne összefog­ni a fiatalságot egy klu­bon belül. Milyen prog­ramokkal, rendezvények­kel lefietne tartalmas szó­rakozási-művelődési lehe­tőségeket nyújtani a klub­ban, hogy minél több fia­tal gyógyszertári dolgozó találja érdemesnek oda járni ... A decemberben kiírt pá­lyázatra januárban adják be a különleges dolgoza­tokat a fiatalok — bizo­nyára sok hasznos ötlet, javaslat található majd mindegyikben. Természe­tesen pályadíjak is van­nak, de feltehetőleg nem az ösztönzi elsősorban a fiatalokat, hanem a jobb közösségi élet kialakításá­nak vágya... (tgy) Álneve: Lukács A Fáklya 1977. 2. számából A Fáklya 1977-ben megje­lenő második számában folytatódik a Fejezetek a szovjet állam történetéből című sorozat, amely a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatvanadik évfordu­lója alkalmából a munkás— paraszt hatalom megszüle­tésének legfontosabb esemé­nyeit eleveníti föl. Az Uszty-Ilimszkben dol­gozó magyar munkások Kun Béla-brigádjának tagjaival i ismerkedhetünk meg egy cikkből, amelyből hírt ka­punk az önerőből megvaló­sított „Uszty-Ilimszki Ma­gyar Rádió” egyik adásáról, a nyelvtanulásban segítő „rádiódadáról” is. A Fáklya Győr-Sopron me­gye és az örmény SZSZK kapcsolatát bemutató újabb írása a Győri Richards Posztógyárba és a Soproni Szőnyeggyárba kalauzolja el az olvasót. A cikk a ma­gyar—szovjet munkakap­csolatokról szól, többek kö­zött arról, hogy a győri gyár 1980-ra új szovjet gépeket kap, a szovjet partner pedig többet is át tudna venni a soproni termékekből... Fényképes riport tudósít az Álneve Lukács című film forgatásáról. A film rendezője Manosz Zakariasz, akinek neve antifasiszta mű­veivel vált híressé. A Zalka Mátét alakító főszereplő Ko­zák András, aki a rendező véleménye szerint kiválóan személyesíti meg a legendás tábornokot. Shakespeare Sok hűhó semmiért című műve alap­ján készült a moszkvai Nagy­színházban bemutatott Sze­relmet a szerelemért című balett játék, amelyről színes fotókkal illusztrált riport­ban számol be a Fáklya. Az élő föld című írás a földrengés okairól közli ne­ves szovjet szakemberek vé­leményét. A számot orosz nyelvlecke, keresztrejtvény és a Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza programja te­szi teljessé. A 107-es számú Mező Imre Szakmunkás- képző Intézet­ben a másod­éves női fod­rásztanulók szakmai óra ke­retében gyakor­lati feladatot végeznek Cselé- nyi Józsefné szaktanár irá­nyítása mellett. (Elek Emil felv.) A KÉPERNYŐ ELŐTT A múlt hét szórakoztató jellegű tévéprodukcióiból a Csak ülök és mesélek..., Vit- ray Tamás műfajt teremtett kitűnő műsora magasan ki­emelkedett. Már az előző, múlt év végi adás kapcsán megjegyeztük, hogy ez a műsor — az első adások bi­zonytalan körvonalazottsága és mérsékelt érdekessége után — egyre inkább sajá­tossá, egy-egy tematikában egységessé kristályosodik és utóbb az író Ökörsírató cí­mű elbeszéléskötetében, 1975-ben.) Egy nagy város­ba kerülő parasztfiú — esetünkben a kis Paládi — a más közegbe való beillesz, kedése és munkássá válása buktatók és zökkenők elke. rülésének érzékeltetése nél­kül aligha ábrázolható, azonban a falusi (jó, tiszta) erkölcs ilyetén szembeállí­tása a városi (erkölcstelen, sőt bűnöző) romlottsággal a munkásfiatalok mégoly vé­letlenszerű ilyen „összeve- rődése”, s a bűnügyi törté­Az oktatási miniszter levele a pályakezdőkhöz lebilincselően érdekessé vá­lik. Ebben az új, keddi adás_ ban az érdekes embereket nem a különösségük miatt net kapcsán sem fogadható el. A novella szélsőséges, egy­síkú jellemábrázolását a Közzétették a pedagóguspályázatokat mutatta be Vitray. hanem a tevékeny, ismeretekben és érzelemvilágban gazdag, ér­tékes emberi élet példái­ként. A riportalanyok kü­lönlegessége belső emberi belőle feltehetően évekkel ezelőtt készített és csak most szerdán bemutatott tévéfilmen sem sikerülhe­tett árnyaltabbá, élőbbé ten­niük a szereplőknek. A ta­Fontos állomásához érke­zett a pályakezdő pedagógu­sok elhelyezkedéséről intéz­kedő miniszteri rendelet vég­rehajtása: az Oktatási Mi­nisztérium megküldte a pe­dagógusképző intézmények­nek a pedagógusállások jegy­zékét, amelyeket a munkál­tatók a korábban megadott keretszámok alapján hirdet­tek meg a pályakezdő szak­embereknek. A pályázatokat ismertető füzeteket a mi­nisztérium intézkedése alap­ján az intézményeknek to­vábbítaniuk kell valamennyi utolsó éves pedagógusjelölt­höz. Ebből az alkalomból dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter levélben for­dult a pályakezdő pedagógu­sokhoz. A miniszteri levél utal arra, hogy a pályakez­dés minden fiatal életének nagy eseménye, különösen je­lentős azonban a nevelőknél. Az a nemes hivatás vár rá­juk, hogy művelt, becsületes, a szocialista hazát szerető emberekké neveljék a fel­növekvő nemzedéket. Isme­retes, hogy a gyermeklét­szám emelkedése és a meg­növekedett feladatok miatt a magyar oktatásügy égyre Czerula: egymillió Z akójának hajtókáján új jelvény ékeskedik: a KPM Autófelügye­letének kitüntetése a bale­setmentes közlekedésben el­ért egymillió kilométer eredményének elismeréséül. Egymillió kilométer bal­esetmentesen — még ki­mondani is sok, hát még megtenni! Czerula Sándor­nak, a Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat gépkocsivezetőjének sike­rült elérnie. Vannak olyan beszélgető partnereink, akikkel köny- nyű a dolgunk, szívesen szólnak magukról, munká­jukról. Ö viszont szűkszavú. Nyugodt arca, keze sokkal beszédesebb. A 49 éves gépkocsivezető 1948-ban szerezte meg hi­vatásos vezetői jogosítvá­nyát. Ez volt minden vá­gya, álma, ami beteljese­dett. De alig száradt meg a tinta az okmányon, behív­ták katonának. Itt is hű ma­radt élethivatásához. Le­szerelés után, 1951-ben ke­rült a magasépítési vállalat­hoz. Első gépkocsija a hábo­rúból visszamaradt Ford .volt. Czerula Sándor és a hozzá hasonló, gépkocsitól megigézett fiatalok csak sok bütyköléssel, itt-ott össze­szedett alkatrészekkel tud­több szakképzett nevelőt igé­nyel. Sok helyen, főleg a központi helyektől távol eső területeken ez nagy gondot okoz. A miniszteri levél ezért arra kéri a fiatalokat, hogy a társadalom jogos igé­nyét megértve és ezeknek a gondoknak a megoldását se­gítve ott vállaljanak mun­kát, ahol a legnagyobb szük­ség van rájuk. A meghirdetett állások szá­ma meghaladja a végzős hallgatók számát. A pályáza­tok tartalmazzák az állások­kal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat: a felajánlott törzsfizetés összegét, a terü­leti pótlék és a letelepedési segély mértékét, az ajánlott lakás-, illetve étkezési lehe­tőséget és az esetleges illet­ményföld-juttatást. Az állá­sokat — amelyek elsősorban a súlyos pedagógushiánnyal küzdő területekre szólnak — megyénkénti, a tanároknál szakonkénti bontásban is közlik a füzetek. Az iskolákban a legna­gyobb gondot a tanítóhiány okozza. A meghirdetett 963 tanítói állásból 221 a fővá­rosban, 130 Pest megyében van, majd számszerűségben Borsod és Szabolcs-Szatmár megye következik. A vidéki munkahelyeknek mintegy a feléhez kínálnak a pályakez­dő tanítóknak valamilyen la­káslehetőséget. A letelepedé­si segélyek többsége a 4000 forintos határon felül van. A miniszteri rendelet ér­telmében a meghirdetett ál­lásokra a társadalmi ösztön­díjasok kivételével azok a hallgatók pályázhatnak, akik az utolsó tanulmányi fél­évre beiratkoztak. Egy-egy hallgató legfeljebb három ál­láshelyre nyújthat be pá­lyázatot a felhívás megjele­nésétől számított 30 napon belül. A pályázattal kapcsolatos véleményt és az ajánlási sor­rendet a pályázóval is is­mertetni kell. Az intézmé­nyek a pályázatokat a beér­kezési határidőt követő tíz napon belül továbbítják a munkáltatónak, amely azt ugyancsak tíz napon belül bírálja el. A munkáltató — kedvező döntés esetén — ez­után két héten belül meg­köti a munkaszerződést a pályakezdő pedagógussal. Az Oktatási Minisztérium a miniszteri rendelet végre­hajtását folyamatosan figye­lemmel kíséri. ták üzembe állítani a régi masinákat. De aztán jöttek az új kocsik, az Opel, Tátra- plán, Pobeda, a lengyel Warszawa... Ez utóbbi gép­kocsi különösen emlékeze­tes, 156 ezer kilométert tett meg vele — különösebb nagy javítás nélkül, amiért 1958-ban a Budapesti Nem­zetközi Vásáron a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségétől kitüntetést kapott. . Jelenleg Volga típusú sze­mélygépkocsit vezet. Eddig 128 ezer kilométert tett meg vele — fődarabcsere nél­kül. Előző Volgájában 200 ezer kilométernél cseréltek új motort. Hogyan tudja így karban tartani a gépkocsi­ját? — Aki szereti a munka­eszközét, az mindig arra törekszik, hogy az műszaki­lag kifogástalan legyen. Aki hanyagul kezeli a gépkocsi­ját, azzal könnyen baj tör­ténhet. .. Naponta veszi kezébe a tisztítóeszközöket, kitaka­rítja a munkahelyét.és csak úgy ül a volánhoz. íia vala­mi nem úgy megy, ahogy szokott, mindjárt felfigyel, keresi és rendszerint meg­találja a hibát. Nem is nyugszik, míg ki nem ja­vítja. Munkatársai, vezetői szeretik, megbecsülik, elé­gedettek munkájával, em­beri magatartásával. Ezt bizonyítja, hogy megkapta az „Építőipar kiváló dolgo­zója” miniszteri kitüntetést, ötször érdemelte ki a „Vál­lalat kiváló dolgozója” elis­merést. Faggattam: mi a titka a balesetmentesen megtett egymillió kilométernek? — Amióta jogosítványt szerezte/n, sokat változott a közúti forgalom — mondja emlékeiben kutatva. — Két­szer módosították jelentősen a KRESZ-t, finomodott, ké­nyesebb lett a gépkocsik szerkezete, sokkal több jár­mű közlekedik az utakon. Ezért még nagyobb nyugod. ságra, körültekintésre van szükség a vezetésnél. Nem szeretem az úgynevezett „sportos vezetést”. Sokszor az udvariasságot tartom a legfontosabbnak a szabály betűinek merev betartásá­val szemben. A mikor a volán mellé ül. szinte „megszűnik” körülötte minden, csak egyre koncentrál: felelős­séggel vezetni, vigyázni a kocsiban ülők életére, testi épségére. Nincs hajtás, nincs sietség... (bálint) értékeikben nyilvánult meg, a füzesgyarmati Hegyesi Já­nosé éppúgy, mint a haj- dúnásási Tóth Lajosé, vagy a debreceni Oláh családé és a soltszentimrei öregeké. Vitray Tamás higgadt derü- jű, pátosztalan közvetlen- ségű „közbemesélései” — műsorát lebilincselően --öt­vözték egyéni műfajjá. Végh Antal erőteljes kon­túrokkal fölvázolt, általáno­sításra nyilván számot nem tartó (mint erre a műsor­lap előzetese is utalt) Áll­ványokon című novellája alapjában véve egy jó, „életből ellesett” téma erő­sen sarkított és meglehető­sen egyoldalú, elnagyolt fel­dolgozása. (Megjelent leg­pintatos dramaturgiai be­avatkozás (Szántó Erika ré­vén) és a rendezés (Mál- nay Levente munkája) a képernyőre némileg megfi­nomította a novella nyerse­ségét, de az alapvető fogya­tékosságain nem segíthetett, az összetettebb ábrázolás hiányát nem pótolhatta. Né­hány részlet (pl. a maszeko­lásé) valóságíze, a kis Pa­ládi (Hegedűs Géza finoman érzelmes alakítása) társke­resésének lírai felvillantá­sa figyelmeztetett a témá­ban rejlő igazi lehetőségek­re. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Egy több éves felvétel is­métléseként hallhattuk a múlt héten a horvát iroda­lom klasszikusának, a dub- rovniki Marin Drzic nek (1505—1567 a Csuka Zol­tán fordítása felhasználásá­val Kopányi György által rádióra alkalmazott komé­diáját, a Dundo Marojét, László Endre rendezésében. Drzic alkotásait több év­századra elfeledte az euró­pai irodalmi és színházi köz­tudat, műveit csak a husza­dik század harmincas évei­ben fedezték fel. Kiderült, hogy a nyugati reneszánsz- szál egyidőben keletkezett színpadi művek, szám sze­rint tizenegy (pásztorjáté­koké és szatirikus hangvéte­lű komédiák), világirodalmi színvonalú alkotások. Drzic saját hazájában is csak a második világháború után lett igazán népszerű, s a legtöbbet szereplő klasszi­kus a színpadokon. A régi római és a rene­szánsz irodalmon nevelke­dett szerző jól ismerte kora embereit, világfelfogását. Eleven és plasztikus jel­lemeket formált, hű képet festett a 16. századi Dub­rovnik lakóinak életéről, gondolkodásáról. Marin Drzic legjobb darabjának a Dundo Marojét tartják. E komédia egy szorgalmas, tisztességes, ám túlontúl ta­karékos, mondhatni zsugo­ri dubrovniki kereskedő és az igyekvő apa vagyonát olaszhonban herdáló fia tör­ténete. Á korabeli műfaji szabályok és sablonok sze­rint megírt fordulatos da­rab végkifejletében a becsü- csületes kereskedő — a reneszánsz darabok egyik jellegzetes alakja — győ­zedelmeskedik, megzabo­lázza fiát. az úgyancsak ti­pikus figura, az egyszerre két vasat tűzben tartó fur­fangos szolga segítségével. A rádiósított változat, az érezhető csiszolás ellenére, megőrizte az eredeti ko­média élénk, sőt harsány színeit. A színészi játék pe­dig a gazdag jellemfestést tette még erőteljesebbé. Újabb nagy értéket elevení­tett fel ennek a darabnak az ismételt sugárzásával a Vi­lágszínház. Konyorcsik Ferenc ma­gánzó címmel írta meg pá­lyaművét Radványi Ervin az Ifjúsági rádió hangjáték- pályázatára. A második dí­jat nyert munka tulajdon­képpen egy negatív karrier- történet. Az emberi hiszé­kenységre alapozó erkölcsi lezüllés története. Konyor­csik Ferenc, kezdetben be­csületes, szorgalmas fiatal munkás, a morális romlás­nak „a nagykönyvben”meg_ írt útját járja be, előbb per­ben, majd egyezségben sa­ját rosszabbik énjével, „a föníciaival”. Az egyébként is egyértelmű, világos sza­tirikus darab formailag erő­södött ugyan a hexameter­ben megírt „kórus”-be té­tekkel, tartalmilag azonban túlsúlyt kapott, általuk mintegy tandrámává lett. Hatásosak ezek a kórusok, de nem lettek volna föltét­lenül szükségesek. A színé­szek, Sztankay István és Kálmán György a szöveg mélyébe hatoló szerepfor- málásukkal sok mindent el­mondtak abból, amit a kó­rus már csak megismételt. (Rendezte Csajági János.) Seregi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom