Kelet-Magyarország, 1977. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-18 / 14. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. január 18. Lakások futószalagon Nyíregyházán 3200 olyan házgyári lakást építettek fel eddig, amely a Debreceni Házgyárban készült. Most rekonstrukció zajlik a nagyüzemben, s hamarosan Nyíregyházára is új típusú (tetszetősebb és olcsóbb) házgyári lakásokat szállítanak. A házgyár — amelyet képeinken is bemutatunk — hatalmas szervezet: évente 110 ezer tonna betonkavicsot, 60 ezer tonna cementet, 4 ezer tonna betonacélt használnak fel (más anyagok mellett) az ott készülő háromezer lakáshoz. Elek Emil összeállítása Darukkal rakják a kész elemeket a hatalmas szállító- kocsikra. Az egyes elemek, házgyári szerkezetek szinte emberi kéz érintése nélkül, speciális gépekkel készülnek. Szabolcs a Jeggyorsabban fejlődő megyék egyike • 571 537 ÁLLANDÓ LAKOS • NYÍREGYHÁZA A 9. VÁROS • VEZETŐ HELYEN A GYÜMÖLCS- TERMELÉSBEN • SZÁZHÉTEZER TÉVÉ A MEGYÉBEN A házgyár központi nagy csarnoka impozáns látvány. A IV. ötéves terv időszakában Szabolcs-Szatmár megye a leggyorsabban fejlődő megyék egyike volt. Ezt támasztják alá azok az adatok, amelyek a Területi Statisztika 1976. című kiadványban jelentek meg a napokban. Különösen kiemelkedő az ipari fejlődés, de szinte az élet minden területén jelentősei lépett előre a megye, csökkentve az ország más területeihez való elmaradását. A lakosság számát tekintve az ország harmadik megyéje Szabolcs-Szatmár. Amíg az ország területéből 6,4 százalékkal részesedik, addig az 571 537 állandó lakos (az úgynevezett lakónépesség), 5,4 százalékot képvisel az ország lakosságából. A népsűrűség 96,3 egy négyzetkilométerre. A városok között Nyíregyháza továbbra is tart. ja előkelő 9. helyét, több mint 91 ezer lakossal. A megye lakosságszáma a korábbi öt évhez képest kis mértékben nőtt. Ebben szerepet játszik, hogy továbbra is itt van az országban a legtöbb újszülött, ezer lakosra 21,8 élveszületés jut. Azonban még most is jelentős a megyéből elvándoroltak száma. Az ipari fejlődés aranyát tekintve kiemelkedő a megyében a növekedés. Több, mint 70 százalékkal magasabb az ipari termelés, mint öt évvel korábban. A megye lakosságából 174 ezer a foglalkoztatottak száma, közülük 66 ezer a nő. Ez a szám a még meglévő munkaerőtartalékokra hivja fel a figyelmet. A megyére továbbra is a középüzemek a jellemzők. Az ipartelepek száma 324, ám az ezernél több embert foglalkoztató ipartelepek száma csak 3. A mezőgazdaságon belül a megyék között vezető helyet foglal el a gyümölcsösök területe a maga 35 ezer hektárjával. Szabolcs- Szatmár után Bács-Kiskun és Pest megye következik 16 ezer hektárral. A termés mennyiségében pedig meghatározó a megye. Amíg 1975Hínusz 35 fokban is megy a munka Új év — új feladatok Uszty-Ilimszkben K étszer hangzott el a magyar himnusz Uszty-Ilimszkben. két ízben búcsúztatták az óesztendőt és köszöntötték az újat a távol-keleti város magyar építőfiataljai. Először helyi idő szerint — nálunk ekkor még csupán délutáni öt óra volt — majd az itthoni időszámításnak megfelelően — ez viszont az ottani órák szerint már reggel hét órakor történt. Mindez kiderül abból a híradásból, amelyben ismét szólnak munkájukról, mindennapjaikról a cellulózkombinát építésében közreműködő szabolcsi ifjúmunkások. Mint írják, a hirtelen megerősödő honvágy ellenére is vidáman teltek az esztendő utolsó órái. Az óévbúcsúztatón szovjet munkatársaikat is vendégül látták, s a magyar szakácsok jóvoltából nem hiányoztak az ünnepi asz„A legjobbak közé kerültek az uszty-ilimszki cellulóz- kombinát építésében részt vevő magyar ifjúsági építőcsapat tagjai. A Kun Béláról elnevezett, nyolc brigádból álló kollektíva 140 százalékra teljesíti a normát, s munkájának minősége is kiváló”. tálról a hazai ízeket idéző finom falatok sem. Szilveszter napjának délutánján a magyar lakóépület stúdiójában meghallgathatták a pesti rádió szilveszteri kabaréját is. Sőt, a KISZ Központi Bizottsága újévi ajándékokkal lepte meg a magyar fiatalokat, akiket ez alkalomból magnószalagról köszöntött Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Mindezt azonban igen komoly és felelősségteljes munka előzte meg. 1976 decemberéről szóló levelükben örömmel újságolják a szabolcsi fiatalok: a mínusz 30 és 35 fok közötti hideg ellenére is jól megy a munka, s ezzel elégedettek a vendéglátó szovjet szakemberek is. Vegye át a szót Pu- luczkai Jancsi, aki a szabolcsiak önkéntes krónikása Uszty-Ilimszkben: „Most már nekünk, festőknek is van dolgunk, csak- győzzük elvégezni. Túrna Árpi és Reszler Pista a napokban (Hírügynökségi gyorsjelentés) utazott el Bratszkba. Jutalomként. A városi komplexbrigád ugyanis újao b épülettömböt adott át határidő előtt. Az a csoport, melyben Papp Sanyi és jómagam is dolgozom, munkájáért elnyerte a Vörös Vándorzászlót. Elek Jóska és Dobos Sanyi kollektívája pedig oklevelet kapott teljesítményéért ...” A magyar építőbrigád ki- szesei megemlékeztek Le- onyid Iljics Brezsnyev 70. születésnapjáról. November 7-ét pedig felvonulással és KISZ-taggyűléssel ünnepelték. A KISZ megyei bizottságán. Nyíregyházán elmondták, hogy a megye ifjúkommunistái nagy figyelemmel kísérik az Uszty-Ilimszkből érkező híreket, s ezt az alkalmat is felhasználják arra, hogy további munkasikereket kívánjanak az őket, a megye fiataljait képviselő nyolc szabolcsi ifjúmunkásnak ... (kalenda) ben országosan 724 ezer ton na gyümölcs és szőlő termett, addig ennek közel fele, 324 ezer tonna a megyéből került ki. A lakosság ellátását, élet- színvonalát mutató adatok úgyancsak nagy fejlődésről tesznek tanúságot. Emelkedett a kereskedelmi és ven déglátó helyek alapterülete, több a vízművesített település, a csatornázás. Azonban ezeknél a mutatóknál még így is a legrosszabb helyen áll a megye, az országos átlaghoz csak közelíteni tudott. A lakásviszonyok to vább javultak, öt év alatt — a lebontásokat is számítva — 18 264 lakással gyarapodott a megye, a lakások száma 178 ezer. Több lett az orvos, azonban tízezer lakosra csak fele annyi jut, mint az országos átlag. A művelődést segítette az új iskolák építése, emelkedett a könyvtárak forgalma, s jelentősen, 60 százalékkal nőtt a tv-előfizetők száma, 107 ezernél több készülék működik a megyében. L. B. ÁB-mérleg '76 Ötvennyolcmillióval kevesebb kártérítés Készül az Állami Biztosító Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának múlt évről szóló számvetése. Az előzetes gyorsmérleg adatai szerint 1977-ben az Állami Biztosító a megyében több, mint 290 millió forintot fizetett ki a károsultaknak. Ez az összeg majdnem 58 millió forinttal kevesebb, mint az előző évben volt. A „megtakarítást” végeredményben a jégveréses napok számának csökkenése okozta jelentősen. A megelőző évi 58-cal szemben tavaly csak 24 jégveréses nap volt a megyében. Csupán ennél a biztosítási formánál 140 millió forinttal kellett kevesebbet kifizetni a károsult mezőgazdasági nagyüzemeknek. Ennyi lenne a múlt évihez képest a csökkenés, ha más biztosítási ágazatok nem vittek volna el pluszként több, mint 80 millió forintot. Jelentősen növekedett például az állami és társadalmi szerveknek, a költségvetési szerveknek, az egyéb állami szektornak kifizetett kár mértéke. Több a lakossági és kötelező gépjármű-biztosítási kár is. Növekedés van a mezőgazdaságban kötött biztosítások egyéb területén is. A vízkár például — annak ellenére, hogy aszályos időjárás volt — 24-ről 60 millióra emelkedet a tsz-ekben. Az elmúlt évben ugyanis az ÁB már nem tett különbséget az ár- és belvíz között, és akik a háromévi átlagterméshozam alapján kötöttek biztosítást, azoknak a korábbi évektől eltérően nem 50, hanem 70 százalékos kártérítést nyújt a biztosító. Ugyancsak pluszként jelentkezett az elmúlt évben a zöldség, valamint a szőlő és gyümölcs tavaszi fagykárbiztosítás. Ez összesen több, mint 16 millió forint többletet jelent. Jelentősen növekedett a téli fagykártérítés összege is. Egyrészt keményebb volt a tél, másrészt azelőtt csak a vetőmag árát és a katasztrális holdankénti 500 forint újra- vetési díjat vállalta a biztosító. Az új szerződések már hároméves átlagtermést vesznek alapul, és annak az értékének 30 százalékát fizeti. Mindezek ellenére is a megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei majdnem 63 millió forinttal kevesebb kártérítést igényeltek, mint az előző évben. A kártérítésre kifizetett összeg elmúlt évi, jelentős csökkenése végeredményben az időjárás függvénye volt. Pontosabban: jégverés miatt az előző évi 223 millióval szemben csak 83 millió forintot kellett kifizetni a mező- gazdasági nagyüzemeknek. Ha a jégverés az előző évihez hasonló károkat okoz, akkor már nem az 1975. évi 348 milliót, hanem legalább 430 millió forintot kellett volna összesen kifizetni a károsultaknak 1976-ban a megyében. T. A. Legtöbben Nyíregyházán Póruljárt bliccelők A szondában lévő fehér kristályok sötétzöld színűvé változtak. Ujfehértón, a helyi autóbuszjáraton dolgozó kalauz nem is tagadta: munkakezdet előtt ivott. Előkerült a jegyzőkönyv, melyre a jegykezelő saját maga írta rá, hogy bort fogyasztott. így kezdődött az 5-ös számú Volán Vállalat ellenőreinek — Garai Józsefnek, Ivanov Györgynek és Muri Józsefnek — vidéki útja, január 14-én, pénteken. Ezen a napon több autóbuszjáraton tartottak ellenőrzést, folytatva a január első napjaiban megkezdett nagyszabású akciókat. Nem véletlen ugyanis, hogy az idén gyakrabban találkozhatnak az utasok a piros karszalagos ellenőrökkel. 50 ezer pótdíj A tavalyi ellenőrzéseken közel kétezer jégynélküli utast büntettek meg, 50 ezer forint pótdíjat fizettek a bliccelők. A Volán gépkocsi- vezetői közül negyvenet jelentettek fel feketefuvar és szintén negyvenet a vállalati kocsi jogtalan igénybevétele miatt. A kalauzok közül 67 ellen a jeggyel való visszaélés következményeként indítottak fegyelmi eljárást. Ezek a számok késztették arra az ellenőri csoportot, hogy az idén több nagyszabású akciót tartsanak. A legutóbbin például 27-en, 118 járatot ellenőriztek. A legtöbb bliccelő a nyíregyházi vonalakon van. A közelmúltban például, nem egészen hat óra leforgása alatt, a 7-es, a 8-as és a 12- es számú járatokon 45 potyautast kaptak el. Az ilyen esetek megszüntetésére január 15-től, a korábbi jegykezelők közül nyolcán ellenőri beosztásba kerültek, s ők csak a megyeszékhelyen, a kalauz nélküli buszokon dolgoznak. Kettő helyett egyet... A bliccelés mellett gyakori eset a menetjeggyel való visszaélés. Az utasok közül sokan nem kérik, otthogyják a jegyet a kalauzoknál, vagy a gépkocsivezetőknél. Előfordul az is, hogy leszálláskor visszaadják. A pénteki ellenőrzésen erre is akadt példa. A 16-os, kalauz nélküli autóbuszon, a gépkocsivezető két jegy helyett egyet adott. Tehette, mert nem kérték a másikat. Az ellenőrök a bizonyítás után, ezúttal a gépkocsivezetővel fizettették meg az 50 forintos pótdíjat. A 6-os számú buszon olyan jegyet adott ki a .gépkocsivezető, melyet menetlevele szerint korábban is eladott. Az utasnak ráadásul tanúja volt, így vitás sem lehetett, hogy kit kell feljelenteni... Nem tudták...? A 8-as számú járaton a jegy nélkül utazó bökönyiek arra hivatkoztak, hogy nem tudták, hol kell fizetni. A többi utas azonban elmondta, hogy a gépkocsivezető a mikrofonba többször bemondta: a jegyet nála kell megvásárolni. A négy bliccelő igy megkapta a 200 forintos pótdíj befizetésére szolgáló postai utalványt. Az ellenőrök rendszeresen figyelik a menetidő pontos megtartását is. Ezúttal két járat, a 16-os és a nyírszőlő- si késését jelentették a személyforgalmi osztálynak. Mindkettő a zsúfoltság miatt adódott. Javasolták, hogy ezekre a vonalakra nagyobb, befogadóképességű kocsikat irányítsanak. B. D. Pataki István botpaládi nyugdíjas mellékes keresetként házaknál köti a cirokseprűt. (Ha mmel József felvétele)
