Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 15. Résen a mérlegházban Vagyonvédelem a nyíribronyi Új Élet Tsz-ben AKADNAK-E DÉZSMÁLÖI 1976-BAN A KÖZÖS VAGYONNAK? A NYlRIBRONYI ÜJ ÉLET TERMELŐSZÖVETKEZET MÉRLEGHÁZÁBAN A TULAJDON, A KÖZVAGYON MEGBECSÜLÉSÉRŐL VÁLTUNK SZÓT. — A mi szövetkezetünk is sajátos utat járt be — mondja Bagoly József tsz-elnök. — A részes művelést csak 1973-ban számoltuk fel. Részelni mindig itt a központban részeltünk. Sok félreértésnek vettük ezzel elejét. Tizenöt éve vezetem a szövetkezetét. Mérleghiányunk soha nem volt. Most sem lesz. Ez a tagság szorgalmáról tanúskodik. A pártszervezetnek és a tsz-vezetőségnek feladata, hogy megóvjuk a közösen termelt értékeket. Nem a tagságtól! Amit ők nehéz munkával megtermeltek, azt meg is becsülik. Ma már a közvagyon, a közös tulajdon megvédése nagyon összetett feladat. Itt kezdődik, meg itt fejeződik be a mérlegházban, — magyarázza. Hit mutat a mérleg nyelve ? Mérlegház. Teherautók, vontatók, lovas kocsik érkeznek, állnak a mérlegre. Beszélgetésünk idején pótkocsis tehergépkocsin takarmánytáp érkezik Tiszavasváriból, aztán a nyíregyházi szárítóból kukorica, vontatóval. „Vittek” át a mérlegen, a 16 kilométerre lévő vasúti rakodóra cukorrépát, szállítottak ki a földekre istállótrágyát. Ezen a napon —■ ez őszidőben átlagos teljesítmény — tizenöt vagon ki- és bejövő árut könyvel el Nagy Ferenc mérlegkezelő. — A tagság munkájának szinte minden eredménye átmegy a könyvelésnek — mondja Nagy Ferenc. — Ismerjük egymást a gépkocsivezetőkkel. Ennek ellenére mégis azt kérem tőlük, hogy olvassák le, mit mutat a mérleg nyelve. „Átverni”, megcsalni csak a külső fuvarozócégek emberei akarták Nagy Ferencet. Csalódniuk kellett. — Én a tagságnak tartozom felelősséggel. Ide állítottak. Nem élhetek vissza a bizalmukkal — mondja. — A szövetkezeti vagyon védelme bonyolult feladat — folytatja a gondolatot Majoros Ferenc, a Május 1. zöldkoszorús szocialista brigád vezetője. — Feladatunk az állatállomány takarmánnyal, alommal való ellátása. Ti- zeneggyen vagyunk és naponta ezer mázsa takarmányt mozgatunk meg. Tőlünk is függ, milyen állapotban van a jószágállomány, mennyi a gyarapodásuk, mennyi tejet adnak. Ez még azt is jelenti, ha innen félrecsúszna valami, nemcsak a jószág érezné meg. // II Csillaggarázs és korrózió- védelem — Közepes teljesítményű gépekkel rendelkezünk — magyarázza Kocsis József gépcsoportvezető. — Igénybevételük az átlagosnál jóval magasabb. Megóvásukra, így sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A megengedettnél nagyobb alkatrész- készlettel tudjuk csak „életben” tartani őket. A munkagépeket „csillaggarázsban” tároljuk. A gépudvarba lemosva kerülnek. Korrózióvédelmüket, sajnos, nem tudjuk megnyugtatóan megoldani. Fedett színek kellenének. A gyenge adottságú, 1670 hektáron gazdálkodó szövetkezetnek 370 tagja van. Kertészet (alma), szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés — ezek a fő üzemágaik. Legnagyobb gondjuk a vasút távolsága, ez nehezíti a szállítást. A községet Ramocsaházával összekapcsoló bekötő út meg olyan állapotban van, hogy ha az almával rakott gépkocsi a szembejövő forgalom miatt lehajt a padkára, az alma minősége rögtön 10 százalékot romlik. Ehhez járul még a gépjárművek kopása. Utolérjük a tolvajt — A közös vagyon óvása, védése: a termények, az állatok, a technika megbecsüléséből áll, — folytatja az elnök. — A tagokat meg tudjuk rendszabályozni, ha kell. A külső, rossz szándékú embereket is utolérjük. Volt dolgunk olyan amberrel, aki a kukoricát akarta megdézsmálni. Egy másik, magáról megfeledkezett ember Polski Fiatjával az almáskertben próbálkozott. Rajtavesztett. A mezőőr, meg egy motorosunk három láda almát vett ki a csomagtartójából. — Én a közös vagyon védelmének tartom a szerződő partnerekkel a szerződések pontos megtartását, meg- tartatását is. Néha-néha ez is csorbát szenvedne, ha nem vigyáznánk. Itt meg a tsz vezetőinek kell résen lenniük. Sigér Imre Pillanatkép iÁruházban Tenyőfa, fényrekláV mok, színes égők. Az áruházi osztályok polcain szebbnél szebb ajándékozásra váró áruk. A mozgólépcső ontja az újonnan érkezetteket, a vásárolni akarók és né- zelödök tömege az önki- szolgáló gondolák között. Igazi, hamisítatlan karácsonyi csúcsforgalom. A kicsik — és a nagyok is — leghosszábban a játékokat szemlélik. Tetszik a sok új, érdekes technikai újdonság és a hagyományos lend- kerekes autó meg az építőkocka. A pulton az eladó egy járó- és beszélőbabát mutat egy anyukának. Egy fiatal családapa öt-hatéves forma kisfiával akkor érkezik oda, amikor beszél a hajasbaba. Tágra nyílt, fénylő szemmel, szájtát- va figyeli a szőke kisfiú a neki láthatóan érdekfeszítően izgalmas csodát. Rögtön érdeklődni is kezd: „Apu miért beszél a baba? Apu hogyan beszél a baba? Ez egy igazi kis baba?" A fiatal apuka válaszol a kérdésekre. Csak akkor bökken meg, amikor a kérdezősködés után a legnagyobb természetességgel azt mondja a fia: „Apu, vegyél nekem is ilyen babát.” Mire az apuka: Ez aztán a beszéd! (Sípos) Panaszos levél nyomán Bezárt napközi Csengersimán A Szabolcs-Szatmár megyei KÖJÁLL a megyében évente körülbelül 20—25 óvoda, iskolai napközi otthon és tábor konyhájának működését függeszti fel ideiglenesen, mert azok az alapvető követelményeknek sem felelnek meg, az egészséget közvetlenül veszélyeztetik. Csengersimáról óvodai térítési díj ügyében kaptunk a közelmúltban levelet, s ez az egyéni sérelem körülbelül 80 gyermeket érintő közügyhöz, panaszhoz vezetett el bennünket. A Csengersimai Általános Iskola napközis konyháját a KÖJÁLL mátészalkai járási kirendeltsége október 7-én bezáratta, mert a konyha szennyvizét az udvarra — egy nyitott gödörbe — vezették. A konyhában 87 személynek főztek, s a mindössze 9 négyzetméter alapteElkészült a pedagógus-továbbképzés korszerűsített rendszere Befejezés előtt áll a pedagógusok továbbképzése korszerűsített rendszerének kidolgozása az Oktatási Minisztériumban. A korszerűsített rendszer a meglévő alapokra épít, azokat fejleszti tovább. A jövőben tovább érvényesül a központi irányítás és ellenőrzés, egyértelműbbé válnak a továbbképző intézmények feladatai. A készülő új jogszabály hangsúlyozza, hogy az ideológiai-politikai, a szakmai, a pedagógiai és a pszichológiai képzés komplex egységet alkot. Továbbra is jelentős szerep hárul a megyei továbbképzési intézetekre. Az úgynevezett gyakorlati—módszertani szemináriumokat a korábbinál magasabb színvonalon, egységes tematikák alapján a jövőben is meghirdetik. Ezt a formát az új jogszabály a nevelőknek a pedagógiai gyakorlat első tíz évében ajánlja. Rendszeres továbbképzést biztosítanak — a területi úttörőszövetségekkel és KISZ- bizottságokkal összhangban — az ifjúsági mozgalomban tevékenykedő pedagógusoknak. A készülő miniszteri utasítás intézkedik arról, hogy a továbbképzés gyakorlata a tanév rendjéhez igazodjon. rületű helyiségben végeztek minden konyhatechnikai műveletet. Több hasonló észrevétel szerepel abban a jegyzőkönyvben, amely mindenki számára érthetővé teszi a KÖJÁLL erélyes intézkedését. A következményeket viszont — sajnos — 80 csengersimai és nagygéci iskolás gyermek és szüleik sínylik meg. A múlt évben 35 fővel indult Csengersimán az iskolai napközi otthon. Kezdetben az óvoda konyhája látta el ezeket a gyerekeket is, majd a létszám növekedése miatt az iskolában is létesítettek egy konyhát. A minimális tárgyi feltételek miatt a KÖJÁLL — 1976. szeptember 30-ig — csak ideiglenes működéséhez járult hozzá. A Csengeri Nagyközségi Tanács erre való tekintettel fontosnak tartotta, hogy a konyhát mielőbb az egészségügyi követelményeknek megfelelően korszerűsítsék. Ez év júliusában 100 ezer forintot adtak az iskolának azzal a javaslattal, hogy még egy helyiséggel bővítsék a napközi otthont. Az iskola igazgatója azonban fontosabb oktatási célra hivatkozva a javaslattal nem értett egyet. E vita miatt a felújítás nyáron nem kezdődött el, illetve mindaddig, míg a KÖJÁLL erélyesen közbe nem lépett. A pénz ugyan megvolt, csak az intézkedés hiányzott, s ennek a tunyaságnak az lett a következménye, hogy a gyerekek egyik napról a másikra ebéd nélkül maradtak. Amikor kialakult ez a helyzet, már az iskola igazgatója sem ágált az egy tanterem „feláldozása” ellen, azt minden zökkenő nélkül át tudták adni a bővítés céljára. A terv elkészült, s munka a közeljövőben elkezdődik, várhatóan 1977 áprilisára elkészül a 200 személy étkeztetésére alkalmas központi konyha. Ehhez a jövő évben még további 250 ezer forintot ad a községi tanács. Nem alaptalan tehát a csengersimai szülők méltatlankodása. Mindezt előrelátással, rugalmas, célratörő intézkedéssel el lehetett volna kerülni. Százezer forintból még nyáron elkezdhettek volna az átalakítást (egyéb ként az iskola igazgatója kérte is, hogy legalább a szennyvízcsatornát építsék meg, ezzel a részmunkával meg a tanács nem értett egyet) s ennek még az az előnye is meg lett volna, hogy a munka egy része a szünidőben lebonyolódik. Másrészt talán elkerülhették volna, hogy a konyhát az iskolai év kezdetén bezárják, de ha már így is történt, legalább ebédkihordással megoldhatták volna a gyerekek étkeztetését. A községi tanács az iskolát, az iskola vezetői pedig a tanácsot okolják a történtekért. Holott a felelősség mindenkit egyformán terhel hiszen a tanács is lehetett volna erélyesebb, sürgethette volna a korszerűsítést, hiszen ők adták hozzá a pénzt. S. Ä. A RADIO MELLETT Harmadszor jelentkezett ebben az évben az irodalmi osztály könyvvásári színvonalas összeállítása, az „Üdvözlet az olvasónak” című, a mezőtúri meződazdasági gépészeti főiskolai kar aulájából szombaton közvetített irodalmi rejtvény- műsorral. A jobbára szövegrészlet- és írói stílusfel- ismerési feladatok nem voltak túlságosan nehezek ugyan (Egy nagy regény születése, Ki az író, Ki a költő stb.) de a kiegészítő és összetett kérdések már alaposan próbára tették a végeredményben nem irodalom szakos főiskolai hallgatók irodalom- és művelődéstörténeti tudását, s izgalomba hozták a hallgató közönséget is. Dorogi Zsigmond szerkesztőt a téli könyvvásári művekhez szélesebb körű kitekintési lehetőségekkel is kapcsolódó jó kérdésekért és az összeállítás változatosságáért illeti dicséret, Rapcsányi Lászlót pedig a tőle meg. szokott kulturált műsorvezetéséért és a közvetlen, ol- dottan jó hangulat megteremtéséért. A Remekírók-remekmű- vek sorozatban az egyik legismertebb és legjobb Hemingway-regény, a Búcsú a fegyverektől rádióra alkalmazott változatát hallhattuk. Moravec Imre adaptálása — híven követve a mű fő szerkezeti egységeit — képes volt a szükséges, ám lényeget nem csonkító tömörítéssel is a nagy regény világának és Hemingway mondanivalójának érzékeltetésé- sére. A háborúból nincs egyéni menekvés, a különbéke illúzió csupán. Az író pátosztalan hősei sorra ráébredtek, hogy ez nem az ő háborújuk volt, s Cathe- rina tragédiája jelezte a legélesebben az emberi élet bátran vállalt igényének és a pusztításnak az összebé- kíthetetlen szemben állását. A hatásosan megszer. kesztett rádióváltozatot Cseres Miklós dr. kiválóan, az író szikáran tömör és pontosan jellemző stílusának megfelelve rendezte meg, a színészeket is egységes, az érzelgősséget elkerülő tónusban tartva. A Karinthy-színpad ezúttal a XVIII. századi magyar humorból és szatírából adott ízelítőt. A műsor első része — a hálásabb tematikai egységben — összefogottabb és csattanó- sabb volt a kissé szétfo- lyóbbb és nem mindig kellően pointírozott másodiknál, Abody Béla szellemes bevezető csevegése után, az elsőben Aesculapius orvosdoktor eseteiből hallottunk néhány igazán mulatságosat (pl. egy különleges beteg: „a jó melles leány”), majd Szalay Károly kalauzolt el abban, hogy min mulattak a XVIII. szd-i őseink. Andrács Sámuel anekdotái többségének halványságán még a mai nyelvünkön való (egyébként így helyeselhető) előadás és a „vil- lámtréfásítás” sem segített eléggé. Kárpótolt viszont a polihisztor Hermányi Dienes József „(a XVIII. sz. Ka- rinthyja)” néhány pompás története („Kálvinus a jó vallást lopta el, s a rosz- szat hagyta meg a katolikusoknak ...”) és a diák meg Szigeti professzor esetének „krimije” a borlopásról. Merkovszky Pál A KÉPERNYŐ ELŐTT Könyvtárnyi irodalom van már az 1848—49-es magyar forradalomról és szabadságharcról, történelmi értekezések, drámák, regények, lírai alkotások. Mocsár Gábor három éve megjelent regénye, a Gyémántper, a politikai ellenfelei által megrágalmazott radikális forradalmár, „a magyar Marat” — Madarász László rendőrminiszter — emléke rehabilitásának szándékával is íródott. Ez a gyémántper, amely a Görgey által kivégeztetett hazaáruló Zichy Ödön ékszereinek őrzésében előfordult lazaságot fordította a megalkuvás legnagyobb ellensége, Madarász László ellen, ez a per tulajdonképpen a forradalom ellen indított per volt, melyet a megalkuvást kereső Békepárt tagjai kezdeményeztek a forradalom tisztasága ellen; Kossuth és környezete beszennyezésére. Ebből a mélyreásó, nagy figyelmet igénylő regényből jól szerkesztett tévéfilmet készített Szabó György, a forgatókönyv írója, Hajdu- fy Miklós rendező és Szántó Erika dramaturg Gyémántok címmel. A regényből jó érzékkel emelték ki a Madarász-szálat (mert hiszen a szabadságharc nagy időszakát és sok részletét fogja át a mű), azt azonban sajnos mégsem sikerült eléggé erőteljesen kiemelniük, hogy Kossuth miért hallgatott a gyémántok ügyében, s hogy Madarász a saját becsületével fedezte Kossuth politikáját, s hogy nemcsak mártír, hanem erkölcsi hős is, mert tudatosan vállalta az erkölcsi halált. Tanulságos, a fejlődést bemutató, s a még meglévő nehézségeket sem tagadó, és mégis biztató riportfilmet láthattunk szombat délután a Nyírség egészségügyéről. A témát nagy gondossággal feldolgozó Wisinger István szerkesztőriporter az úgynevezett kényes kérdések feltevésétől sem óvakodott. A kép teljességéhez ezek is hozzátartoznak. Ez az összegezés, ez a „rálátás” a megye egészségügyének égető problémáira, nemcsak a nagyközönség . tájékoztatásában hasznos, hanem az üggyel foglalkozó szakemberek és hivatalos szervek meggondolt, következetes munkájának is tükre, elismerése. Seregi István r Uj magyar vígjáték ősbemutatója Nyíregyházán Az 1976—77-es színházi évad első ősbemutatóját tartották december 13-án, este 7 órakor a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A debreceni Csokonai Színház itt mutatta be elsőként Juhász István: „Félbehagyott nők” című kétrészes vígjátékát, melynek verseit Baranyi Ferenc költő, zenéjét Illés Lajos szerezte. A nyíregyházi közönség tetszéssel fogadta az új magyar vígjáték ősbemutatóját, melyet Orosz György Jászaiéi j as rendezett, a szereplők között pedig ott találjuk Heller Tamást, Bessenyei Zsófiát, Kállai Borit, Oláh György Jászai-díjast, Kőrös- sy Annit, Korcsmáros Jenőt és Sárközi Zoltán Jászat-dí- jas színművészt.
