Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-10 / 292. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. december 10. Futószalagon készülnek a szép bútorok a mátészalkai Szatmár Bútorgyárban. Képünkön: présgép szorítja tormába a szekrények ragasztott oldalait. BEJÁRÓK (1.) B város vonzásában Hazánkban ma minden ötödik-hatodik aktív kereső (közel egymillió ember) nem a lakóhelyén dolgozik. Közülük 150—200 ezer ember csak hetenként, vagy kéthetenként jut haza a családjához. Az iparosodással az egész világon mindenütt egyenes arányban növekszik a lakóhely és munkahely szétválása, a vonattal, autóbusszal, gépkocsival vagy más közlekedési eszközzel munkába járók száma. Ingázók, bejárók. \ A harmincezer szabolcsi ingázóról (akiknek többsége már évtizedek óta a megyén kívül dolgozik), már többé- kevésbé kialakult képünk van. Kísérletek történtek már a napi és megyén belüli ingázás felmérésére is, de ezek általában egy-egy konkrét feladat megoldása során csak résztémaként szerepeltek. Az első (teljességre törekvő) elemzést a nyíregyházi városi pártbizottság végezte el — a közelmúltban — annak a következetes munkának részeként, amelyet már évek óta folytat a munkásosztály szociális helyezetének élet- és munkakörülményeinek minél teljesebb megismerése, javítása érdekében. Minden negyedik utazik Nyíregyháza már csaknem százezer lakosú nagyváros, több, mint harmincötezren dolgoznak iparában. Emiatt (s mint megyeszékhelyi város) szerepe kiemelkedő és egész Szabolcs-Szatmár szempontjából meghatározó. Az eddigi jelzők mellé most újabb került: a bejárók városa. Mert a korábbi becslések , szerint öt-nyolc, de legfeljebb tízezer bejáróval számoltak — és ez nem tűnt túl nagy számnak. Most azonban, amikor a konkrét elemzés készült, s a városban működő 223 munkahely mindegyikének adatát feldolgozták, kiderült, hogy a . Nyíregyházán dolgozó 54,5 ezer emberből csaknem tizenötezer a nem Nyíregyházán lakó, naponta bejáró dolgozó. Minden negyedik nyíregyházi dolgozó tehát bejáró, ez arányában, mértékében több, mint az országos átlag, és megközelíti az iparilag fejlett városok környezetében tapasztalt arányokat. Egyre többen * Legnagyobb arányú a bejárás a vasutas dolgozók körében, (70—75 százalékos), amit a szakma természetes velejárójaként értékelnek. Sok a bejáró az építőipari, de más ipari munkahelyeken is. (Legkevesebben a hivatali és intézményi munkahelyekre járnak a falvakból.) Ipari üzemeink egyik-másikában 20—40 százalék között van a bejárók aránya — az ipar vonzza leginkább a környék lakosságát. Minden harmadik bejáró ipari munkavállaló. Ha a mindennapos bejárás vállalását az utazás évei szerint vizsgáljuk, megállapítható, hogy a bejárás állandósult, kialakult és a további években is számottevő életforma marad. A bejáróknak ugyanis egyharmada több, mint hat éve jár be jelenlegi munkahelyére. Szembetűnő ugyanakkor az 1—3 éve bejárók száma is, amely mintegy hétezer. Ez azt igazolj á, hogy a negyedik ötéves terv utolsó három évében zömmel nem helyi munkaerővel, hanem többségében vidéken lakó dolgozókkal pótolták a szükséges létszámot. Nem költözne Figyelemre méltó, hogy a bejárók közül igen sokan tartósnak és véglegesnek tekintik a bejárást, hiszen a bejárók több, mint fele akkor sem költözne Nyíregyházára, ha itt lakást kapna. A tartósan választott életforma egyik fontos oka a családi ház, az idős és eltartásra szoruló szülők. De jelentős a kétlakiság, mint jövedelem- forrás, a háztáji gazdaságban és a házastárs révén a mező- gazdasági szövetkezetekben szerzett jövedelemtöbblet is. Ez a családok több, mint felénél reális, mert a családból csak egy fő jár a városba dolgozni. A helyzet azonban változni látszik, mert éppen az utóbbi néhány évben megszaporodott azoknak a családoknak a száma is, ahonnan már két-három személy a bejáró. Köztük sok a fiatal, akikre már kevésbé hat a kétlakiság révén szerzett jövedelem, ők azok is, akik szívesebben költöznének be a városba. Következik: A fél falu utazik. Marik Sándor KÉSZÍTI Á téíRtltiV „Gyár“ a tervezőasztalon A Nyírségi Tervező Iroda mérnökeinek asztalain az év hátralévő részében újabb lé- testímények tervrajzai készülnek el. Gyáregységek, kazánházak, különféle szociális létesítmények, iskolák, lakások „születnek”, faluképek alakulnak kezük nyomán. Kiemelkedően fontos munkájuk a Csepeli Szerszám- gépgyár nyírbátori gyáregysége bővítésének és rekonstrukciójának tervezése. A gépgyártó csarnokok már a rajzaik szerint valósultak meg. Jelenleg a mintegy hétmillió forintos ráfordítással épülő pakuratüzelésű kazán- ház terveit készítik. Ez a létesítmény a telep egységes hőellátását teszi majd lehetővé. Még ebben az évben megterveznek a Magyar Gyapjúfonó demecseri gyáregységének egy hatszázsze- mélyes szociális létesítményt, valamint egy kazánházat. Ezek kivitelezése több mint 13 millió forintba kerül. Uj iskolák is épülnek hamarosan rajzaik alapján: Vaján négytan termes, Mán- dokon nyolctantermes, Ujfe- hértón tizenkét tantermes. Befejezés előtt állnak a vásáA Delta új számából Felfedezőút az agyban Donátának, a 26 éves kazahsztáni ápolónőnek az esete az orvostudomány történetének legfényesebb lapjaira kívánkozik. Donáta kamplex hyperkinesisben (az akarattól függetlenül jelentkező, semmiféle célt nem szolgáló. semmit ki nem fejező mozgások) ún. Wilson—Konovalov- betegségben szenvedett, és az ő esetében sikerült először teljes gyógyulást elérni az agy szerkezetének bármiféle roncsolása nélkül, pusztán az agy „újrata- nításával”. A műtétet a leningrádi kísérleti orvostudományi kutatóintézetben hajtották végre. Kis csontdarabkát emeltek ki Donáta koponyájából és hat vékony huzalt vezettek be a beteg agyába. Valamennyi huzal hat szigetelt arany elektródból állt. Az elektródok bevezetésének irányát és mélységét komputer határozta meg. Ezútán hosszú hónapokon át Donáta megszokott tevékenységét végezte, különböző mozdulatokat tett és különböző pszichológiai tesztek alá vetették, miközben a szerkezettel összegyűjtött információkat feldolgozta a komputer. Ennek révén végül is sikerült meghatározni agyának azokat a kicsiny térségeit, amelyekbe villamos jeleket vezetve. széttörhetik az autóstimuláció (öningerlés) bűvös körét, az agy normális tevékenységének károsítása nélkül. Végül is Donáta két és fél hónapon át fájdalmatlan villamos kezelésen esett át és ennek eredményeként teljesen felgyógyult. Am ez csak egyetlen eset annak az intézetnek a sikeres és szerteágazó munkájából, ahoi valamikor a híres fiziológus, Pavlov is dolgozott. Különböző szakértők foglalkoztak itt a betegek egészségi ,,memóriájával”, de ez valami Kisorsolták a Lobogó rejtvénypályázatát A Lobogó 46. számában jelent meg a Szabolcs-Szatmár megyét bemutató rejtvény, amelyet 1530-atj fejtettek meg. A Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban december 8-án megtartott sorsoláson a fődíjat — a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács által felajánlott kétszemélyes, egyhetes sóstói üdülést — Szádóczky János nyugdíjas, budapesti pályázó nyerte. Könyvterjesztés Szabolcsban Jövőre új bolt Jósa városban 1973 novemberéig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Kossuth téri boltja, valamint a Tanácsköztársaság téren levő szövetkezeti könyvesbolt látta el Nyíregyházát és környékét. S bár elsősorban a főiskolások ellátására hívták életre a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán működő könyvesboltot, ma már ez is szerves részét képezi a könyvterjesztő vállalat hálózatának. 1970 előtt országosan tízezer lakosra 234 négyzetméter boltterület jutott — Szabolcsban csak 177 négyzetméter. Ebből alig néhány négyzetméter jelenti a könyvesboltokat. A rózsásnak nem nevezhető helyzeten javított a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, amikor 1973. november 15-én megnyitotta Szarvas utcai új üzletét. Az új bolt megnyitásával 130 négyzetméterrel nőtt a nyíregyházi könyvesboltok eladótere, amivel párhuzamosan hirtelen megnőtt a forgalom is. Közben nem csökkent az eddigi boltok forgalma sem! 1975-ben a Kossuth téri üzletben hatmillió forintos forgalmat bonyolítottak le, a Szarvas utcai üzletben pedig félmillióval többet. A Szarvas utcai üzlet fő profilja az üzemi terjesztés. Kezdetben 25 üzemi könyv- terjesztővel láttak neki a fehér foltok felszámolásának, ma már ez a hálózat 45 lelkes könyvterjesztőt számlál. Köztük többen vannak olyanok, akik 10— 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A város üzemeiben, gyáraiban tevékenykedő könyvterjesztők segítségével juttatják el a legkülönbözőbb témájú könyveket a dolgozókhoz. Egyre többen vásárolnak a fizikai dolgozók körében szakkönyveken kívül szépirodalmi kiadványokat is. Megnőtt az igény az alsó-, közép- és felsőfokú szakkönyvek iránt. Kedvelik a vásárlók az ismeretterjesztő, a tudományos-fantasztikus könyveket is. A műfaji kategóriák közül azért a krimi még mindig vezet! 1977-ben újra nő eggyel a megyeszékhely könyvesboltjainak a száma. A Szarvas utcai üzlet már rég kinőtte önmagát, a 130 négyzetméteres alapterület kicsinek bizonyult a hármas funkció ellátására. Az üzemi terjesztés — mely a bolt fő profilja —, a közvetlen' vevőkiszolgálás, valamint a hanglemez árusítása a nagyobb teret biztosító új jó- savárosi 214 négyzetméter alapterületű üzletbe költözik, természetesen a már eddig is meglévő boltok meghagyása mellett. Sánta János mást jelent, mint amit általában a memórián értünk. A szervezetnek sok külön memóriája van — külön memóriájuk van a sejteknek, a szerveknek, valamennyi testfunkeiónak és külön emlékezete van a szervezet egészének is. Ezt veszik figyelembe például a védőoltások is. A védőoltás azért hatásos, mert a szervezet emlékezni kezd parányi, mikroszkópos ellenségeire és felkészül a bármely jövőbeni támadás elleni védekezésre. De olykor, rendszerint valamely betegség ellen védekezve. a szervezet felad, „elfelejt” bizonyos funkciókat, amelyek adott időben nem fontosak az adott betegség legyőzéséhez, ám később, amikor már legyőzte a kórt, a szervezet elfelejt visszatérni egészségi állapotába. Dr. Natalia Behtereva, a leningrádi kísérleti orvostudományi intézet világhírű igazgatónője meg van győződve róla, hogy ez az alapja sok „kritikus” betegségnek. Ebből következik, hogy a szervezet „egészségmemóriája” helyreállítható, ha megtaláljuk azt a mechanizmust, amely ezt vezérli. Az emberek esetében ez a központi idegrendszer, az agy tevékenységével függ össze. A felfedezés megvalósítható közelségbe hozza az álmokat. A kezelés az agyba ültetett elektródokkal különleges lehetőséget kínál az „egészségmemória” vezérlésére. Behtereva professzor asszony és munkatársai felfedezték az agyban a „tévedésdetektort”, az emberi tevékenységet ellenőrző idegsejtek csoportját, amelyet, tulajdonképpen mindenki gyakorlatból ismer. Előfordul, hogy valaki számításokat végez és később úgy érzi, hogy újra át kell nézni a számításokat. Vagy ha elmegy otthonról és elfelejti kikapcsolni a villanyvásalót — nem tudja, de agyi detektora* figyelmezteti, hogy valami rossz, valami hibás történt. A leningrádi intézet kutatói az agy kétezer zónáját vizsgálták ‘ meg beültetett elektródokkal és összeállították az emoncionális központ „térképét": az örömét, a meglepetését, a haragét és a többi érzelemét. rosnaményi tizenkét lakásos, s a kisvárdai negyvenkét lakásos épületek tervei. A kisvárdai ház alagútzsalus módszerrel készül. Ezzel a módszerrel készültek például Nyíregyházán a Búza téri munkáslakások is. A NYIRTERV mérnökei ezek mellett távlati terveken is dolgoznak. Húsz évre előretekintve elkészítik a városok és községek rendezési terveit. Jelenleg Hajdúsám- son és Ujfehértó jövendő képét alakítják a tervezők. k. é. Pénzbírság a vezetőnek Az idén az SZMT munkavédelmi osztálya 19 üzemi, vállalati vezetőre rótt ki bírságot azért, mert nem ellenőrizték, mindenütt megtartják-e a munkavédelmi előírásokat. Az ellenőrzések elhanyagolása miatt összesen 18 500 forintot róttak ki pénzbírság címén. Vajon elég fizetség-e ez azokért, akik nyomorékok maradtak, vagy akik az életüket vesztették el? Semmiképpen sem! Ennyitől az sem várható, hogy megjavul az üzemekben a munkavédelem. És ha azt is tudjuk, hogy milyen körülményes, mennyi bürokráciával jár egy- egy pénzbírság kiszabása, akkor egyáltalán nem csodálni való, hogy az SZMT munkavédelmi osztálya maga is viszo- lyog a pénzbírságolástól. Egy- egy eset kapcsán felsorolni is nehéz lenne a kivizsgálás során született nyilatkozatok, véleménykérések, határozatok, fellebbezések, újabb határozatok sokaságát. Ha mégis következetesek — mert a legfontosabb ügyekben azok! — a munkavédelmi felügyelők, még akkor is sokszor előfordul, hogy joggal elmarasztalt, pénzbírsággal sújtott vezető „elfelejti” befizetni a büntetés összegét. Ilyenkor következik a fizetésből való letiltás és annak érvényesítése. Ezért, de főleg a munkavédelem előírásainak szigorúbb megtartása érdekében él új javaslattal az SZMT munka- védelmi osztálya. Kérik, hogy ezt a bürokratikus folyamatot szüntessék meg. A munkavédelmi osztály bevallása szerint az idén is sokkal több szabálytalanság volt a már említett 19-nél, amiért pénzbírságot kellett volna ki- szabniok. Inkább „megalkudtak”, mintsem belebonyolódtak volna a vizsgálatok, felebbezé- sek útvesztőjébe. Akkor mitől, várható mégis jelentős változás? Elsősorban attól, ha megváltozik a vezetők szemlélete. Ha a munkavédelmet az üzem- és munkaszervezés szoros részeként kezelik. Ha a vezetők megkövetelik a tervek teljesítését, a minőségi munkát, akkor követeljék meg a munkavédelmi előírások megtartását is. S ha mulasztást észlelnek, előzzék meg a bajt. Mert egyetlen üzemi .balesetet sem lehet letudni 500 forint pénzbírsággal. Farkas Kálmán Havonta 11 ezer sertést, ezer marhát vágnak le és dolgoznak fel a nyíregyházi húsipari vállalatnál. Felvételünk a sertésvágó csarnokban készült. (Gaál Béla felvétele)
