Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-09 / 291. szám
1976. december 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Fianit — a jövő kristálya A Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyevről elnevezett fizikai kutatóintézetben különleges kristálygyűjtemény található. Megpillantva a világospiros, zöldes, li- lás, csaknem fekete, füstszínű és teljesen víztiszta, átlátszó kristályokat, amelyek drágakövek módjára csillognak, azt hihetnénk, hogy a természet rendkívüli ajándékával állunk szemben. De ezeket a kristályokat nem a természet, hanem az ember alkotta. Szülőhelyük az intézet egyik laboratóriuma, és nevük — fianit — is az intézet kezdőbetűinek rövidítéséből származik. A fianit keletkezésének érdekes története van. A tudósok azt kapták feladatul, hogy új, jól hasznosítható kristályos anyagokat keressenek a lézertechnika számára, amelyek 200 Celsius-fok hőmérsékleten is megbízhatóan viselkednek. Ilyen anyagokra egyébként a kohászoknak, az MHD-generátorok tervezőinek, valamint a tudomány és technika más területein kutató szakembereknek is szükségük volt. A sokadik közül az egyik kísérlet során az anyag előállításához úgy fogtak hozzá a kutatók, hogy egy különleges berendezésben — egyfajta kemencében — nagyfrekvenciás áram segítségével oxidokat olvasztottak meg. Az elegyhez színező elemeket vegyítve — a kihűlést követően — a tudósok a legkülönfélébb színű és árnyalatú kristályokat kapták, amelyek megfeleltek a kitűzött cél szigorú feltételeinek. A fianit kiválónak bizonyult különböző lencsék, prizmák, optikai eszközök készítésére, és lézertechnikai alkalmazásra is. Az ékszerkészítők is igényt tartanak rá, ha sikerülne eleget gyártani belőle. A tudósok úgy vélik, hogy az előállítási mód további tökéletesítésével e kristályokból magas hőmérsékleten üzemelő turbinalapátokat, elektródákat is lehet majd készíteni. Veszélyes lehet a szauna Veszélyes lehet a szaunázás — mutattak rá a helsinki egyetemen tartott nemzetközi belgyógyászati kongresszus résztvevői. Mindenekelőtt a szív érrendszeri megbetegedésekben szenvedőknek kell óvakodniuk a túl gyakori forró légfürdőtől, a magas hőmérséklettől és a hirtelen hő- mérsékletváltozásoktól. A hirtelen halálesetek a forró fürdőkben vagy a fürdést követő 24 órán belül fordulnak elő. Az alkoholfogyasztással egybekötött szaunázás különösen veszélyes. Finnországban, ahol átlag hetente egyszer járnak szaunába az emberek, évente 400 halálos eset fordul elő a „hőfürdő” következtében. Yíruskutatási adattár Az Information Retrieval LTD cég (Londonban), amely referáló kiadványokat ad ki, elhatározta, hogy a víruskutatással kapcsolatos adattárat szervez. Az orvosi és biológiai folyóiratokat 1950-től dolgozzák fel és mintegy 50 ezer vírusvonatkozású cikk bibliográfiai adataival alapozzák meg a hatalmas adattárat, amelynek további bővítése tekintetében évente 5 ezer új adatra számítanak. A bibliográfiai adatokat mágnesszalagra veszik fel, a visszakeresés számítógéppel történik. Minden feldolgozott közleményt mikrofilmre is felvesznek. A cég kéthetenként az előfizetők számára kiadványt készít, amely az újonnan megjelent cikkek kivonatait tartalmazza. Vulkán a Harson A Mariner-szondák megállapították, hogy a Mars-felszín korántsem olyan sík, mint eddig gondolták. A Holdfelszínhez hasonlóan igen sok jellegzetes, különböző átmérőjű kráter található a Marson. Óriások is vannak közöttük, a képen látható kráter átmérője pl. 450 km. A tudósok azóta sokat vitatkoztak a kráterek koráról és eredetéről. Egyesek azt feltételezték, hogy a Marsra csapódó kisbolygók, ill. óriás meteorok okozták ezeket a sebhelyeket a bolygó felszínén. Ez azért is elképzelhető, mert a Mars közel kering a kisbolygók övezetéhez. Más tudósok a vulkanikus eredet mellett álltak ki. Az elmúlt 55 évben ugyanis 13 alkalommal hirtelen feltűnő szürke felületet, illetve fényvillanást észleltek a Marson. Ezt vulkánkitörésnek vélik, és a krátereket a belső erők eredményének tartják. Legújabban két Viking-szonda szállt le a Marsra, amelyek fő feladata a régóta feltételezett marsi élet kutatása. A vizsgálatok eddig nem tudták eldönteni a vitát, változatlanul sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet, hogy van-e élet a Marson. A spray-készítmények sorsa Az amerikai orvostudományi tanács bejelentette, hogy az Egyesült Államok területén 1977. január l-től kezdve betiltják az aerosolos készítmények gyártását. Az egész világon polgárjogot nyert spray-készítmények komolyan veszélyeztetik földünk légkörét. Az illetékes hatóságok már most szigorú kampányt indítottak a kétes vegyi összetételű hajtógázt tartalmazó háztartási spray-készítmények gyártásának beszüntetése érdekében. A drasztikus határozat az Amerikai Tudományos Akadémia egyik jelentése nyomán született meg. Ebben a szakértők leszögezik, hogy a hajtógázokban található flu- orkarbid kedvezőtlenül befolyásolja azt az ózonréteget, amely a földet védi az ibolyántúli sugarak hatásától. Vaddisznó a földeken A zöldségpalánták növény- védelme A palántadőlés a zöldségpa- lántanevelő-ágyak legjelentősebb gombabetegsége. A palántadőlés komplex megbetegedés, ami azt jelenti, hogy több kórokozó idézi elő a tüneteket. (A leggyakrabban előforduló kórokozók a következők: Olpi- dium brassicae, Pythium-fajok, Fusarium-fajok, Rhizoctonia solani.) A kórokozók különböző fejlődési szakaszokban, különböző időpontokban támadhatják meg a növényeket. A zöldségfélék illetve zöldségpalánták közül a káposztafélék, a paprika, a paradicsom, és a saláta a legérzékenyebbek e betegségre. Csírafertőzés esetén már a magból előtörő csíra barnul és pusztul, amelynek hiányos kelés a következménye. A fiatal, még szikleveles esetleg néhány lombleveles palánták fertőződése esetén azok gyökérnyaki illetve szárrésze áttetszővé válik, később elvékonyodik, megbar- nul. A palánták eldőlve elpusztulnak. A gombák terjedésének megfelelően, a pusztulás mindig foltokban következik be. Az idősebb növények fertőződése után a levelek lankadása, majd a virágok lehullása, a termés fonnyadása, kényszerérése jelzi a kórokozók jelenlétét. Ha a növények megerősödnek, úgy a gyökérnyaki részeiken látható bámulások ellenére sem dőlnek ki, mint a fiatal, zsenge palánták. A kórokozók gombafonalai a talajban találhatók, ahol hosszú ideig szaprofitaként (korha- déklakóként) élhetnek, és csak a számukra megfelelő gazdanövények odakerülésekor válnak fertőzőképessé. Toxinjaik (mérgező anyagaik) segítségével elpusztítják a növények élő szöveteit — ezt- az állapotot jelzik a betegség tipikus tünetei —, majd a már elpusztított növényrészeken szaprofita módon táplálkoznak. A talajban a gombafonalakkal sugár irányban terjednek. Ennek következménye a foltokban jelentkező kártétel is. A fertőzött talajjal terjedő kórokozók kártételének megelőzése érdekében a palántaágy készítéséhez lehetőleg friss földet használjunk. Elengedhetetlen feladatunk a talaj fertőtlenítése is. A paprika, a paradicsom és a káposztafélék magtakaró földjének fertőtlenítésére a palántadőlés ellen a TMTI> porcsávázó szer 30—60 g/m2 adagolásban igen jó hatású. Ha a palántanevelés során a fertőzés tüneteit észleljük, a fertőzött növények megsemmisítésén kívül, szerves hatóanyagtartalmú gombaölő szerekkel pl. Lonacollal vagy Zi- neb 80-nal 0,5%-os permetlében lehet a további fertőzéseket megelőzni. A rózsa csillagpenésze A fóliával takart rózsán gyakran előforduló betegség a fabreás levélfoltosság (Fabrea rosae) vagy csillagpenész, fellépésekor jelentős lombkárosodás következik be! A betegség tüneteit elsősorban a levélen találhatjuk meg. A levél szinén apró, barnásfekete foltok alakulnak ki. E foltok egyre növekednek és 7—17 mm átmérőjűek lesznek. A barnás-fekete foltok széle csipkézett, hullámos, ezért nevezik a betegséget csillagpenésznek. A foltok közepe később valamivel világosabb lesz, és bennük apró, fekete, pontszerű képletek — termőtestek — képződnek. A foltokat sárga, 1—3 mm széles udvar övezi. A levél fonákán a foltok nem mindig látszanak, de ha láthatók, színük barna, szélük csipkézett. Egy-egy levélkén 30—40 db apró, összefolyó foltot is megfigyelhetünk. A betegség végső tünete a foltok közötti levélszövet sárgulása, a levéllemez elhalása és lehullása. A levélnyélről csak a beteg levélkék hullanak le, de ha a betegség tünetei valamennyi levélkén jelentkeznek az egész levél lehullik. A hajtáson;- a virág csésze- és sziromlevelén betegségtünetek ritkán láthatók. A csillagpenész fertőzésére legkedvezőbb, ha a levegő hőmérséklete 18 fok C, a reiativ páratartalom legalább "80%, és a levelek vizesek. (A beteg levél légzésintenzítása növekszik, és a bekövetkező anyagcsere- zavar miatt a levélszövet megsárgul, azokon a részeken is, ahol a gomba nincs is jelen.) A védekezés eredményességének alapkritériuma a fertőzött, beteg vesszők lemetszése, eltávolítása. Jó hatású növényvédő szer a csillagpenész ellen a Dithane M—45 0,2%-ban, vagy az Ortho-Phaltan 0,2%-ban. Ha azt tapasztaljuk, hogy a csillagpenész mellett a rózsa lisztharmata is sanyargatja a növényeket úgy Fundazol 50 WP-vel kell permetezni 0,1,— 0,12%-ban. A permetezések során a munka és balesetvédelmi óvórendszabályokat szigorúan tartsuk be. Széles Csaba mezőgazdasági főiskola Mindenki közlekedik Befejeződön a közlekedési rejtvénypályázat Korunk nem kedvez a vadon élő emlősöknek, számuk mindenütt fogyatkozik. Ez alól mintha kivételt képezne a vaddisznó, egész Közép- Európában, így hazánkban is, ahol számuk sokszor több, mint amennyi kívánatos lenne. Az emberen kívül azonban ezen a tájon nincs más ellensége. Rendkívül igénytelen és meglehetősen szapora állat. Csupán azt igényli, hogy megtalálja a. táplálékát és legyen hol elrejtőznie. Különösen kedveli a pocsolyás területeket, ahol kedvére turkálhat és hempereghet a sárban. Helyenként tetemes kárt okoz a mezőgazdaságban. Nemcsak a szántóföldeket túrja fel, hanem széttapossa a zabtáblákat, kapásnövényeket, a lóherét, lucernát, hüvelyeseket is, kitördeli és felfalja a kukoricát, de még a legelőket is feltúrja keresgélve a talajban élő vakondokat, földigilisztákat és rovarlárvákat. Az erdőben azonban kifejezetten hasznos a vaddisznó. Ezrével pusztítja a talajban élő kártékony rovarokat és eltakarítja az elhullott állatok tetemeit. Ha hozzájut, tölgy- és bükkmakkot és gombát eszik. Ha nagy tömegben szaporodnak el a mezei pockok, az egyébként káros vaddisznó hasznot hajt, mert tömegesen pusztítja a fészekben lévő fiatal pockokat. A megsebesített vagy feldühített vaddisznó kimondottan félelmetes, különösen a vadkan. Ha azonban fiatalon fogják meg a vaddisznót, eléggé megszelídül, hozzászokik az emberhez, mint a képen látható malac is, amelyet Csehszlovákiában találtak, és hamarosan a falu kedvencévé vált. A vaddisznó egyébként 4-12 malacot hoz a világra. Az újszülötteken 2-3 világos csík húzódik végig, amelyek a növekedés során elhalványulnak. Ha a túl korai szaporulat elpusztul, az anya még egyszer ellik, ez az oka, hogy néha az év második felében is láthatunk vadmalacokat. 9-18 hónapos korukra érik el ivarérettségüket, ezzel is magyarázható szaporaááguk. A megyei közlekedésbiztonsági tanács és a Kelet-Ma- gyarország szerkesztőségének közös közlekedési rejtvénypályázata befejeződött. A négy hét során több ezer kedves olvasónk küldte be megfejtését. Külön mindannyiunk örömére szolgál, hogy a beküldött válaszok túlnyomó többsége helyes volt. A negyedik hét kérdései nem állították különösebben nehéz feladat elé megfejtőinket. Néhányan a 6. számú kérdésben hibáztak, pedig közismerten a személygépkocsi-vezető melletti ülés a legveszélyesebb. Az alábbiakban közöljük a negyedik forduló helyes megfejtését: 1. Csak a két első üléshez (2). 2. Elakadást jelző háromszöggel, a jármű mögött 30 méterre elhelyezve (2). 3. 40 km/óra (2). 4. Az út bal széle mellé (2). 5. Egyáltalán nem nyúlhat ki, sőt a csomagtartóajtónak is rögzítve kell lennie (2). 6. A vezető melletti (X). 7. Hídon (X). 8. Két járműnek ugyanabban a sávban egymás mellett haladni (X). A helyes megfejtést bekül- döttek közül a következő olvasóink nyertek könyvjutalmat: Ádám József, Búj, Béke u. 2. Baraksó Mária, Nyíregyháza, Szabolcs u, 16. Benkő Jánosné, Öfehértó, Úttörő u. 4. Cserép Mária, Nyíregyháza, Árpád u. 47. Földházi Jánosné, Fehérgyarmat, Balassi u. 13. Horváth Éva, Nyíregyháza, Vasvári P. u. 75. Kosa Győzőné, Vásáros- namény, Munkásőr u. 37. Ro- hodi Mária, Nyíregyháza, Korányi u. 48. Szatmáry György, Nyíregyháza, Északi körút 21. Tóth Sándor, Hodász, Bem u. 23. Köböljük kedves megfejtőinkkel, hogy a rejtvénypályázat fődíjainak sorsolására december 17-én, délelőtt 10 órakor a KBT megyei titkárságán, Nyíregyháza, Hatzel tér 10. szám alatt kerül sor. A sorsoláson azok neve kerül a szerencsekerékbe, akik legalább három hibátlan megfejtést küldtek be. A sorsolás nyilvános, amelyre mindenkit szeretettel vár a rendezőség. A fődíjak nyerteseinek névsorát a Kelet-Magyarország december 19-i számában közöljük. K. Gy.
