Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-31 / 309. szám

1976. december 31. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Sikeres évet zártunk... // // J. V. Scsepkin vezérigazgató nyilatkozata lapunknak a szovjet termékvezeték építőinek munkájáról Befejezéséhez közeledik a Keleti termékvezeték Bereg- daróctól Nyírbogdányig hú­zódó szakaszának építése. Az 57 kilométeres szakasz fekte­tési munkálatait a Testvéri­ség gázvezeték építői, a SZAJUZZAGRANGAZ Vál­lalat szakemberei végzik. Jevgenyij Vasziljevícs Scsep­kin vezérigazgatótól a ma­gyarországi építésvezetősé­gen az 1976-os esztendő bú­csúztatásáról, és az újév fo­gadásról kértünk informá- fciót: — Magyar barátaink segít­ségével sikeres évet zártunk. Az új esztendőt pedig mun­kasikerekkel köszöntjük. A termékvezeték építésén kol­lektívánk minden részfel­adatot határidő előtt teljesí­tett. Az országhatártól a Ti­száig húzódó szakaszon a ve­zeték már nyomáspróba alatt áll. A termékvezeték fekteté­se idején az építésvezetőség minden dolgozója átlagon fe­lüli teljesítményt nyújtott. Közülük kimagasló ered­ményt értek el: Ionov telep­vezető, Bogdanov és Matya- zsov brigádvezetők, Kiklin hegesztő, Jablokov lakatos. Januárban nyomáspróba — Most a Tiszától Nyír­bogdányig nyúló részen a csővezeték tisztítását, mosá­sát végezzük. Ezekhez a munkákhoz kevesebb szak­emberre van szükség. Dolgo­zóink egyik része már haza­utazott. A hátralévő mun­kákhoz hatvan szakember és családja maradt itt. A lecsök- kentett létszámmal azt a fel­adatot tűztük magunk elé, hogy 1977. január 10-re tel­jes hosszában nyomáspróba alá helyezzük az általunk épített csőkígyót. Az átadá­sokkal együtt márciusra vég­zünk a termékvezeték építé­sével. Ezután valamennyien hazautazunk a Szovjetunióba. — Ami pedig az óesztendő búcsúztatását, az új év foga­dását illeti: abban sem ma­radunk adósak magunknak. A szilveszter a számvetés mellett hagyományosan a vi­dámság ünnepe, a legmeg- hittebb családi ünnepeink egyike. Ilyenkor az oroszok­nál a baráti családok össze­jönnek és közösen vesznek búcsút az óévtől, köszöntik az új esztendőt. Ráadásul van, aki ezt többször is teszi. Hit hoz Gyéd-Haroz? — Adódik ez hazánk ha­talmas kiterjedéséből. A Szovjetunió több zónaidőre oszlik. Moszkvában a közép- európai éjfélnél két órával korábban köszönt be az új év. Novoszibirszkben például három órával hamarább dur­rannak a pezsgősüvegek. Mi egyszer köszöntjük az új évet moszkvai idő szerint, majd minden család a lakóhelye szerinti éjfélkor. És termé­szetesen búcsúzunk az óesz­tendőtől magyar barátaink­kal együtt is. — Ilyenkor mi is állítunk gyerekeinknek fenyőfát. Gyéd-Maroz (Télapó) ekkor hozza el a diót, mogyorót, a jó gyermekeknek valót. Gye­rekeink magyar játékokat kapnak. Otthon ezek na­gyobb becsben lesznek. Har­minc gyerek él itt velünk. Nekik a téli szünet január elsején kezdődik, és tíz na­pig tart. — És ha kérhetnék vala­mit: önökön keresztül is sike­rekben gazdag és boldog új évet kívánunk a megyei pártbizottságnak, a megyei és városi tanácsnak, mun­kaadónknak, az ÁFOR-nak, munkánkhoz az építési anya­got biztosító Siófoki Kőolaj­ipari Vállalatnak, baráti se­gítségükért a nyírmadai és a nyíregyházi Ságvári terme­lőszövetkezeteknek, a dolgo­zóinknak kényelmes lakást biztosító NYIRTOURIST- nak és azoknak a vállalatok­nak, akik, ha valamiben el­akadtunk, segítségünkre siet­tek. Sigér Imre A NYÍRSÉG RUHAIPARI SZÖVETKEZET tiszavasvári részlegében két hónapja vezették be a szalagrendszer helyett a csomagos megoldást. Az új módszer lényégé, hogy kis kocsikon 20-30-as tételben juttatják a munka­helyekhez a leszabott anyagot. A részfeladatok elvégzése után naponta 120 női ruhát készítenek el. Képünk: az előkészítő csoportról készült. A népi ellenőrök vizsgálták Mire költöttek 309 milliót a megye termelő- és szakszövetkezetei? Mire kaptak, s hogyan használták fel az álla­mi támogatást a termelőszövetkezetek ? Rendel­tetésszerűen használják-e a támogatással épített beruházásokat? Elszámolnak-e határidőn belül a támogatási összegekkel? Ezekre a kérdésekre kerestek választ az elmúlt három év gazdálkodá­sát vizsgálva a népi ellenőrök megyénk 20 ter­melőszövetkezetében és 2 szakszövetkezetében. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a termelőszövetke­zetek és szakszövetkezetek a három év alatt összesen 309 millió forint támogatást kap­tak különböző jogcímeken. 11 szövetkezet a legnagyobb összeget a veszteség és az alaphiány pótlására dotáció­ként, szanálási hitelként, vagy visszatérítendő állami támogatásként kapta, de nagy összegekkel támogatta az állam a célcsoportos és az építési beruházásokat, az ül­tetvénytelepítést, a meliorá­ciót, rétek, legelők telepíté­sét és felújítását, a tehén­létszám növelését. A felhasználásról alkotott kép összességében kedvező, hiszen a szövetkezetek több­sége a támogatást arra hasz­nálta, amire kapta, a veszte­ségek pótlására adott pénz pedig hozzájárult ahhoz, hogy a szanált szövetkezetek egy- egy évet gazdaságilag szilár­dabban kezdhettek meg. A vizsgálat azonban fel­tárt néhány szabálytalansá­got, s olyan megállapításo­kat is tartalmaz, amelyek a P aczonai Elek a szobá­ban ült, kezében új­sággal. Lábánál hűsé­ges kutyája, Paczonai Cézár rajongó pillantással bámult rá. Paczonainé született Macskási Eta port törülgetett körülötte dühös, széles rongykezeléssel, majd e sza­vakra fakadt: — Bezzeg Kakucsni Berta­lan nem álmodozik az újság felett a második emeleten. Bezzeg Kakucsni Bertalan ilyenkor rohan a harmadál­lásba! Az asszony most vett magának új perzsabundát. Múltkor megmutatta nekem a szekrényét. Ügy kell bezsú­folni azt a sok cuccot, hogy egyáltalában beférjen. — És mikor hoztál nekem egy szál virágot? Bezzeg Kakucsni Bertalan! Valóságos viráger­dő veszi körül azt a nőt! Mármint a feleségét. Paczonai Elek több alka­lommal is megkísérelte, hogy közbeszóljon, de felesége pergő nyelvével mindig be­lefojtotta a szót, majd ott­hagyva a legyőzött terepet, porrongyát rázva dühösen rohant ki az erkélyre. Paczonai Elek magára ma­radt fekete spánieljével, Cé­zárral, aki változatlanul né­ma imádattal bámult gazdá­jára. Cézár megszólal Paczonai révetegen és több ízben is megsimogatta az eb fejét, majd búsan mormolta: Látod, Cézár, látod ... asz- szonyka bántja gazdikát. Nem érti meg ... Csak te méltányolod, te szereted, te isteníted gazdikát. Te, a te ösztönös kutyaintelligenci­áddal megérted, hogy száz­szor annyit ér, mint az a Kakucsni a második emelet­ről,-az ő harminchárom mel­lékállásával. Mit nem adnék, ha ezekben a nehéz percek­ben megszólalhatnál, és szavakban is kifejezhetnéd azt a rajongást, amelyet oda­adó hűséges kutyaszíved irántam érez. És amelyet ra­jongó pillantásod oly ékes­szólóan fejez ki. És Cézár megszólalt: „Uram, semmi akadálya, hogy beszéljek, csak eddig nem szólított fel rá! Hogy a tárgyra térjünk. Uram, ami azt illeti, Kakucsni Bertalan Rexije nem olyan vacak mar­hacsontot kap, mint én. Tud­ja uram, Kakucsni Bertalan mit ad Rexinek? Kizárólag puha csirkecsontot, de hatal­mas húsdarabokat hagy raj­ta. És annyi velőscsontot kap Rexi, hogy el se tudja fo gyasztani. És nem tudom, megfigyelte-e már Rexi nyakörvét. Zöld őrlőn tery- lennel beszegve. Külföldről hozta Kakucsni Bertalan. Én már szinte szégyellek kimenni a folyosóra ebben a nyakörv­ben. No, és micsoda kocsit vett Kakucsni Bertalan Re­xinek és magának! Hét nyel­ven ugat! Uram, nem is ér­tem, hogyan lehet valaki eny- nyire élhetetlen! Az egész ut­ca kutyatársadalma kineveti önt. Paczonai Elek tajtékozva forrasztotta a szót Paczonai Cézár szájára: — Fúj, Cé­zár! Szégyellő magad. Cézár csalódva gazdájára pillantott, majd így szólt: — Ja, urám, ha ön nem szívleli az őszinte bírálatot, az más. Elhallgatott, majd rajongó pillantását újra némán gaz­dájára vetette... Kertész Magda támogatások körültekintőbb odaítélését, a felhasználás szigorúbb ellenőrzését teszik szükségessé. Mert voltak olyan szövetkezetek, ahol az előkészítés hiányosságai mi­att nem érte el célját a tá­mogatás. Három év gazdálkodását vizsgálva a legtöbb hibát a győrteleki termelőszövetke­zetben tapasztalták a népi ellenőrök, ahol nem rendez­ték a veszteség pótlására adott támogatást, a volt ve­zetők nem fizették vissza a jogtalanul felvett összegeket, a kapott 700 ezer forint tá­mogatás ellenére sem valósí­tották meg a hírközlő beren­dezés és a villamosvezeték építését, nem, illetve csak részben használták fel a „Dá- lia”-program végrehajtására adott támogatást, ám a fel­használt pénz is kárbavész, mert most vissza akarnak térni a tejelő szarvasmarha­tartásra. Nem arra költötték, amire kapták a gépvásárlás­ra adott támogatást sem: a 400 ezer forintból mindössze 2 oldalozó tárcsát vásároltak, a többit másra költötték. Az előkészítés hiányosságai miatt nem érte el a célját a szamócatelepítésre adott tá­mogatás : a nem megfelelő helykijelölés miatt már a te­lepítés utáni éven ki kellett selejtezni a kállósemjéniek, a nyírmeggyesiek, a nyírcsa- holyiak szamócatelepeit, eb­ben azonban közrejátszott a szakszerűtlen és hiányos ápo­lás is. Hibás vízrendezés Több, mint ötvenmillió fo­rinttal támogatta az állam három év alatt 22 szövetke­zetben a területük megjaví­tását szolgáló meliorációs munkákat: a talajjavítást, tereprendezést, táblásítást, vízrendezést, amelyek kedve­zően befolyásolták a terme­lést a legtöbb helyen. Az Ecsedi-láp térségében azon­ban olyasmit tapasztaltak a népi ellenőrök, ami nagymér­tékben csökkenti a meliorá­ciótól várt kedvező hatáso­kat. A láp térségében végrehaj­tott melioráció nem átfogó, az egész térséget érintő terv alapján készült, hanem üze­mi résztervek alapján való­sult meg. s ez azt eredmé­nyezte, hogy a megépült víz­rendezés nincs összhangban a vízügyi igazgatóság, illetve a társulati kezelésben lévő csa­tornák felújításával. Nem egy. a láprendezés során megépült új csatorna fenék­mélysége alacsonyabb a be­fogadó csatornák fenékmély­ségénél, s ebből természete­sen következik, hogy ezek­ről a területekről nem tud­ják elvezetni a vizet. A nagyecsedi tsz-ben el­végzett melioráció nem hogy javított volna, még rontott a termőképességen: kedvezőt­len időjárás esetén sem az úthálózat, sem a vízrende­zés, sem az összefüggően ki­alakított nagyüzemi táblák nem szolgálják megfelelően a kívánt célt. Talán ilyen gondok miatt tapasztalták a népi ellenőrök, hogy a melio­rációs munkákról, azok hasz­nosságáról nem egyérteműen pozitív a tsz-ek vezetőinek véleménye. Több tehén, kevesebb tej A rét- és legelőjavításra adott állami támogatások jő felhasználásának eredmé­nye, hogy növekedett a fűho­zam, a termelőszövetkezetek jobban szívügyüknek tekin­tik a rétek, legelők folyama­tos karbantartását. Nem ilyen kedvező a helyzet a tehén­létszám növelésére adott tá­mogatás felhasználásánál: mert bár a létszám növeke­dett, a tejtermelés vissza­esett, mert az állományfej­lesztéshez nem tudtak a kö­zös gazdaságok megfelelő minőségű, jó egyedi tulaj­donságokkal rendelkező ál­lományt vásárolni. Az állami támogatások el­sődleges célja, hogy a terme­lőszövetkezetek gazdálko­dását a népgazdasági érdek felé orientálja, olyan segítsé­get adjon, amelynek nyomán nagyobbak lesznek az ered­mények, s olyan ágazatok fej­lesztésére ösztönözzön, melyekre a legnagyobb szükség van. E célok elérése megkívánja, hogy a támoga­tás odaítélésére jogosultak az eddigieknél is megfontoltab­ban, s azoknak a közös gaz­daságoknak nyújtsanak tá­mogatást, ahol garanciát lát­nak a rendeltetésszerű fel- használásra. Korábban, s még ma is előfordul, hogy néhol azért határoznak el vezetők sok pénzt igénylő beruházást, mert a támogatás kedvező pénzügyi hátteret ad gazdálkodásunkhoz. Am ez­zel olyan gazdaságoktól von­ják el a lehetőséget, ahol va­lóban javulhatnának az eredmények. Balogh József Guruló kultúrházak A MEGYEI KÖNYVTARNAK háron mikrobusza gurul a megye útjain. Vetítőgé­pet, filmet, könyveket, TIT-előadókat visz­nek negyven tanyára. A megye lakosai kö­zül mintegy nyolcezer ember e „guruló kul­túrházak” révén kapcsolódhat bele a megye az ország, a világ szellemi vérkeringésébe Nem túlzás a világot is emlegetni — hiszer a vetített filmek között igen sok a nemzet­közi filmvilág termése. S a legtöbb kis ta­nyán, ahová a mikrobuszok járnak, nincs még villany, nem nézhetnek tévét az em­berek. A legközelebbi mozi a kilométerekre eső községben van, ahová estére bajos el­jutni — és visszajönni. Fontos feladatot teljesítenek hát ezek a művelődési autók, amikor átlagosan kéthe­tente begördülnek a tanyákra, s a gépkocsi- vezetők kifeszítik a vetítővásznat. De nem­csak a vetítés a feladatuk — bár nyilván ez a legvonzóbb a tanyák lakói számára. A fil­mek előtt gyakoriak a mezőgazdasággal, egészségüggyel, vagy éppen a közlekedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő előadások — szakemberektől hallhatnak érdekes és fontos dolgokat a sokszor távolról érkező tanya­lakók. Könyvtári művelődési autókról lévén szó, természetesen a könyvek is fontos he­lyet foglalnak el bennük: több tanyán letéti könyvtárat működtetnek. A tanyai iskola pe­dagógusa kezeli a nyolcvan-száz kötetből ál­ló kis könyvtárat, melyből kölcsönözhetnek az ott élők — rendszeresen cserélhető az ál­lomány. Említésre méltó azonban a nem túl örvendetes tény is: nem minden tanyai pe­dagógus végzi egyforma szívvel a könyvtáro­si munkát... Ezért döntött úgy a megyei könyvtár: ahol használatlanul porosodnak a könyvek a szekrényekben, ott bevezetik ja­nuártól a mozgó kölcsönzést: a művelődési autóból lehet kérni könyvet, annak újabb jöveteléig... Nemreg vásárolt a könyvtár 60 ezer forint értékű új könyvet, s ezekből alakítják ki a művelődési autók könyvállo­mányának gerincét. Mint elmondták: bizony rendbe kell tenni a mozgó könyvtárak dol­gát. Az elmúlt két évben a megyei könyv­tár sem fordított elég gondot erre. Mentsé­gül annyit: igen nagy munka volt a száz­ezres könyvtár új helyre költöztetése, beren­dezkedése, az új arculat kialakítása! A filmek szerencsére már nem minden tanyán jelentik az egyetlen szórakozást, hi­szen az elmúlt évek során több helyre vil­lanyt vezettek, s szaporodnak a tévékészü­lékek. Viszont mégis eseményt jelent a moz­gó mozi a tanya életében, s éppen ezért naoi mindegy, miféle filmek kerülnek vászonra. A moziüzemi vállalat (a kölcsönző) nem mindig fordít kellő gondot a kiválasztásra, holott a szinkronizált filmek sokkal jobban vonzzák az embereket, s bizony egy-egy „ne­héz” film nincs jó hatással a következő ve­títés látogatottságára. JAVÍTANI KELL A TANYAI MŰVE­LŐDÉSI körülményeket is, melyek alapjában meghatározzák, mennyire eredményes az au­tók közművelődési munkája. Nem haknizó cirkuszosokról van szó, akik már megszok­ták, hogy ingyen engednek be pár srácot, mert azok a műsor előtt befűtenek a kály­hákba; és nem tanácsok, szövetkezetek ke­gyét váró, önfeláldozó küldetést végző meg­szállottakról ... Ma már törvény szabja meg a közmű­velődés kire-kire háruló feladatait. S ha le­írva nincs is, a törvény szellemében az olyan kötelességek is benne vannak, mint a fel­szabadult iskolai épületek rendbehozása mű­velődési célokra. T. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom